Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE» TANÁCS LAPJA Ara: 80 fillér XXII. évi. 93» sz. 1971. április 21., szerda. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János és Fock Jenő látogatása Kőbányán Napjaink egyik gondja: kevés az óvoda — Csak az összefogás vezethet Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kára Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének társaságában kedden délelőtt Kőbányára látogatott. A párt és a kormány vezetőit a látogatásra elkísérte Katona Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Kőbánya 31. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje. Kádár Já­nost és Fock Jenőt, valamint a társaságuk­ban levő vendégeket a X. kerületi párt- bizottságon Szakali József első titkár, dr. Orsai János, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint a kerület több más vezetője fogadta. A vendégek végigsétáltak az épülő Har­mat utcai lakótelepen, amely fővárosszer- te arról híres, hogy nagyablakos lakásai a legtöbb napfényt kapják. Az új városne­gyedet 1962-ben kezdték építeni, s 1966-ra már több mint 1200 család költözhetett itteni új otthonába. Később a Ganz MÁVAG munkásainak építettek fel válla­lati támogatással 535 lakást, s most — há­rom vállalat összefogásával — újabb 550 lakás készül. A látogatás következő állo­mása a közelmúltban bővített Kada utcai, 120 apróságnak helyet adó óvoda volt, ahol Szabó Istvánná vezető óvónő kalauzolta a vendégeket. A társadalmi összefogással újjávarázsolt gyermekintézmény megtekintése után a Kőbányai Gyógyszerárugyárat keresték fel. Választási nagygyűlés az Északi Járműjavítóban Csaknem 15 000 ember töl­tötte meg zsúfolásig kedden délután a MÁV Északi Jár­műjavítójának mozdonysze- reldéjét: a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és bu­dapesti bizottságának válasz­tási nagygyűlésén képvisel­tették magukat Kőbánya nagymúltú, patinás gyárai­nak, üzemeinek munkáskol­lektívái. s szép számmal jöt­tek kisebb-nagyobb küldött­ségek Budapest más város­részeiből is. A piros és nem­zeti színű zászlókkal, üdvöz­lő feliratokkal díszített csar­nokban 2 óra előtt már min­den talpalatnyi hely foglalt volt, emberek lepték el a ja­vítás alatt álló mozdonyo­kat, darupályákat is. Hosz- 6zantartó nagy taps köszön­tötte a bevonuló elnökséget, amelynek soraiban helyet foglalt -többek között Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő. az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, Benjamin László köl­tő. Bernáth Aurél festőmű­vész, dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Dobozy Imre író. Er­dei Ferenc, az Országos Szö­vetkezeti Tanács elnöke, Er­dei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Katona Imre, a bu­dapesti pártbizottság titkára, Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. dr. Káldy Zol­tán evangélikus püspök, az Országos Béketanács Elnök­ségének tagia. Kelemen La­jos, a fővárosi tanáos végre­hajtó bizottságának megbí­zott elnöke. Kovács Dénes hegedűművész. Kovács Ká­roly, a XIII. kerületi pártbi­zottság első titkára. Dr. Or­bán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Orsai János, a X. kerü­leti tanács elnöke. dr. Papn I nios. az Országos Yá- laszásl Elnökség elnöke. Rm- kali József, a X. kerületi pártbizottság első titkára, Szénvö1 ffvi Zoltán, a buda­pesti pártbizottság titkára és Trautmann Rezső, a Haza­fias Nénfront budapesti bi­zottságának elnöke. A Himnusz elhangzása után Csömör Ferenc, a Vegy­ipari Gépgyár művezetője, a nagygyűlés elnöke mondott megnyitó szavakat, maid át­adta a szót Kertész Katalinr nak, a Férfi Fehérneműgyár munkásnőjének. Kertész Ka­talin hozzászólásában egye­bek között arról beszélt, hogy most, a választások küszöbén különösen sok szó esik a párt X. kongresszusá­nak határozatairól és a ne­gyedik ötéves terv célkitű­zéseiről. Dolgozótársainak egyöntetű véleménye: a párt programja biztató politikai perspektívát tár a városok és falvak dolgozó népe elé. Lukács Magdolna, a Bánya utcai Rózsa Ferenc általános iskola igazgatónője a többi közt arról a társadalmi ösz- szefogásról beszélt, amely az ifjúság nevelését segíti. Dol­gozótársai üzenetét tolmá­csolta Gyurcsák Gvörgy, a Szerszámgépipari Művek la­katosa is. Pilljeh Lajos Kos- suth-díjas főmérnök, a Kő­bányai Gyógyszerárugyár műszaki igazgatóhelyettese aláhúzta: égyöntetű helyes­lés kíséri a pártnak azt a po­litikáját, amellyel nemzeti, néni egységbe tömöríti a tár­sadalom minden osztálvát, rétegét a szocializmus fel­építésére. Lelkes, hosszantartó taps fogadta az elnöki bejelentést: Kádár János következik szó­lásra. Kádár János beszéde — Őszintén köszönöm az elvtársi fogadtatást, s szív­ből üdvözlöm a nagygyűlés résztvevőit, az északi jármű­javító, Kőbánya dolgozóit, a Ganz-MÁVAG do’gozóit, Budapest dolgozóinak képvi­selőit. Köszöntöm az önök személvében a magyar mun­kásosztály, a parasztság és az értelmiség, a magvar nép fiait, minden honfitársun­kat, s egvben átadom önök­nek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának. a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának szívből jövő, forró elvtársi üdvözletét, legjobb kívánsá­gait. — Kedves elvtársak! Azért jöttünk össze, hogy szót ejt­sünk közös dóig inkról. hi­szen április 25-én választ az ország. Ami az előkészüle­teket illeti: a választások eddigi menetében a 352 kép­viselői helyre 402, a mi ntegv 69 000 tanácstagi helyre pe­dig csaknem 72 000 embert jelölt két és félmillió vá­lasztópolgár, azaz a szava­zásra jogosultak tfthb mint egyharmada. A jelöltek — a nép jelöltjei. Vannak kö­zöttük idősek, középkorúak és fiatalok, férfiak és nők. Öröm számunkra, hogy nö­vekvő közéleti szerepüknek megfelelően a képviselőjelöl­tek 25 százaléka nő. — A választásoknál na­gyon fontosak a személyek, a jelöltek. E legfontosabb, a döntő azonban a politika, a program. A jelöltjeink poli­tikája és programja a párt és a Hazafias Népfront po­litikája és programja. Ez a politika szocialista politika, a munkásosztály, a nép po­litikája; a magyarság nem­zeti programja. A választási felhívás arra szólít fel mind­nyájunkat, hogy április 25- én, a választás napján né­pünk szavazatával Is támo­gassa e politikát, a szocializ­mus építésének programját! — Jelöltjeink egy része egy vagy több választási cik­luson át már tagja volt az országgyűlésnek, i letve a tanácsoknak. Másokat első ízben jelöltek e tisztségekre. Mégis valamennyien szám­adással tartoznak az ország népének a végzett munká­ról, mivel mindnyájan a Hazafias Népfront jelöltjei. — Ha a népfront szám­adásáról szólunk, engedjék meg, hogy azt ajánljam: ez­úttal térjünk el a minden­napi gyakorlattól. Ha Közna­pokon szólunk a közügyek­ről és a felelősökről, akkor — a szocialista demokrácia törvényeinek és szabályainak megfelelően — beszélünk az eredményekről, a hibákról; beszélünk a megoldatlan — vagy rosszul megoldott kér­désekről, s a nehéz és nagy feladatokról. Ha pedig az emberekről szólunk, elisme­réssel illetjük munkájukban azt, ami elismerésre érde­mes, és nyíltan bíráljuk azt, ami munkájukban, magatar­tásukban bírálatra szorul. Ez a hétköznapok gyakorla­ta. Kell azonban lennie olyan alkalomnak — s az általános választások ilyen alkalmat jelentenek — ami­kor a végzett munka egészét kell mérlegre tenni, s arra kell választ adni, hogy alap­jában helyes-e a követett irány, alapjában pozitív-e a végzett munka mérlege? — Most természetesen a párt is, s maga a Hazafias Népfront is számot ad a népnek a végzett munkáról. Tiszta lelkiismerettel állít­hatjuk. hogy a nép által négy évvel ezelőtt megvá­lasztott emberek és testüle­tek. az országgyűlés, a kor­mány, a tanácsok és e tes­tületek tagjai a legutóbbi választás alkalmával tett Ígéretükhöz híven, az akkor meghirdetett politika alap­ján dolgoztak négy eszten­dőn át. — Egyszer sem mondtuk, s ügy lehet, még egy ideig nem is mondhatjuk Petőfi szavaival, hogy „...megáll­junk, mert itt van már a Kánaán!” Gondok, problé­mák, feladatok bőven van­nak. Most, ez alkalommal azonban azt kell hangsú­lyoznunk — hiszen tudnunk kell. hogy a nép harcának, munkájának van-e értelme (Folytatás a 3. oldalon) | — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — j Tímár Mátyás az NDK*ba utazott Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese kedd délután az NDK-ba utazott, a Magyar—Német Gazdasági és Műszaki Tudo­mánya# Együttműködési Bi­zottság elnöki megbeszélé­seire. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent dr. Gál Tivadar, a Minisz­tertanács titkárságának ve­zetője, valamint dr. Her­bert Plaschke, a Német De­mokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. Tanácskozás a lucernaliszt készítéséről Tegnap a Palotást Állami Gazdaságban tartotta meg a lucernaliszt készítő üzemek országos szakbizottsága or­szágos értekezletét, amelyen ötven állami gazdaság, négy tsz vezetői, lucernaliszt-üze­mek szakemberei vettek részt. Az idei évi termelési ten­nivalókról és export felada­tokról. az üzemek kanacitá - sának teljes kihasználásáról, a műszaki fejlesztés kérdé­seiről Detre István, a szak- bizottság országos titkára tar­tott vitaindító előadást. Az Állami Gazdaságok Országos Központja részéről Gyémánt Gyula osztályvezető tartott tájékoztatást. Ebben az évben az Üze­mek termelése várhatóan 20 300 vagon lesz, amiből a belföldi igény takarmány­gyárak részére körülbelül 12 ezer vagon, exportra négy­ezer vagont küldenek, a töb­bit a gazdaságokban hasz­nálják fel. Jelenleg 10Í üzem van az országban. Az idén újabb i7-et építenek és helyeznek üzembe. Finn vendégek Budapesten A Magyar Testnevelési és Sportszövetség meghívására kedden délután több napos látogatásra Budapestre ér­kezett a finn állami sport­tanács négytagú küldöttsége, J. E Niemi elnök vezetésé­vel. A vendégeket a Feri- heevi renü'őt4-en rlr RecH Sándor, az MTS elnöke és Bíró Mihály elnökhelyettes fogadta. A f>nn soortveze- rők térwolásokat folytatnak az MT<; vezetőivel. snort- egvesü'eteket keresnek fel és megismerkednek a sportis­kolák tevékenységével. eredményre — Növelni a helyi építőipari kapacitásokat Beszámoló a megyei tanács vb ülésérői A megyében a harmadik ötéves tervben gyorsan fej­lődött az ipar, nagyobb részt ennek következtében hétezer nő állt munkába, többségük­ben gyermekes anya, s ez a tény megnövelte az óvodai helyek iránti igényt. A ta­nácsok igyekeztek a jogos igényeket kielégíteni, ennek érdekében 1960-tól l°69-ig megyénkben 1576-tal nőtt az óvodai helyek száma. Sajnos ezt már elöljáróban kijelent­hetjük, még mindig nagyon sok a jogos, kielégítetlen igény és ez a megyében meg­valósult 16,9 százalékos hely­növekedés alacsonyabb az országos átlagnál, mely 18,8 százalék. A növekedés üte­me egyébként a második öt­éves tervhez viszonyítva is csökkent a harmadik ötéves tervben. Vagyis 1960—65 kö­zött beruházásból 810, 1965— 70. között beruházásból 325 óvodai hely létesült. „Egyéb” úton 421 óvodai helyet ala­kítottak ki, részben lakások vagy már meglevő épületek átépítésével. Az óvodai költségvetési ki“ adások növekedésében is el­maradt a megye az országos 'átlagtól. Szolnok megyében az elmúlt tervidőszakban 13,7 százalékos volt az óvo­dai költségvetési kiadások növekedése, országosan ez 3 szám 25,6 százalék. A helyenként súlyosan je­lentkező problémák megol­dását átmenetileg segítette, hogy költségvetésből biztosí­tották helynövekedést a ta­nácsok. Ez azonban, sok he­lyen az óvodák túlzsúfoltsá­gát, vagy korszerűnek nem mondható hely létrehozását eredményezte, amely sem nevelési, sem eeészségügvi szempontból sokáig nem tartható. E témához kapcso­lódnak az óvodákat Is ellátó általános iskolai napközi ott­honok konyhai kapacitásá­nak problémái: az elmúlt tervidőszakban 11 200-zal nőtt az étkezésbe bevonható gyerekek száma, ehhez azon­ban a megye központilag pénzt nem kapott. Jelenleg száz óvodás korú gyermek közül csak ötven­hármat tudunk a megyében az ilyen gyermekintézmé­nyekben elhelyezni, míg az első osztályba lépő gyerekek­nek 66,5 százaléka részesül óvodai oktatásban. Már ez is indokolja, milyen nagy szük­ség van újabb óvodák építé­sére. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a negyedik ötéves terv­ben az előzetes számítások szerint megyénkben újabb tízezer nő áll munkába, ak­kor levonhatjuk következte­tésként. hogy minden erőt koncentrálni kell az óvodák építésére. A megye negyedik ötéves tervében beruházás­ból 1615 óvodai hely létesí­tése szerepel. Ebből városban 1055, nagyközségben 400, községben 160 épül. A költ­ségvetés összege azonban az új óvodai helyek fenntartá­sára 1880 helyre elegendő. A megvei tanács vb jogosan mondta ki határozatában, mindenképpen meg kell ol­dani. hogy legalább 1880 óvo­dai hely épüllön a megyé­ben a negyedik ötéves terv­ben. Az is igaz viszont, hogy a nagy építkezések mellett az építőipari nagyvállalatok nem szívesen, vagy egyálta­lán nem vállalják az óvodák építését. Ezért — korántsem lemondva az ilyen vállalatok munkájáról — a kivitelezői kapacitás bővítése érdekében a tanácsi költségvetési üze­meknek kell nagyobb részt vállalniok e munkákból. Ha szükséges, kisebb géneket is rendelkezésükre bocsátani. A pénzt viszont az építkezések­hez a központi alanon kívül elsősorban koordinációval kell biztosítaniok a tanácsok­nak. Az Ipartelepítés hatása Választási gyűlés Kisújszálláson Tegnap délután Kisú.'szái- láson a városi tanács dísz­termében gyűltek össze a vá­ros választópolgárai. Debre- czeni István, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára nyitotta ieg a gyűlést, majd Fábián Már* ton. a város orszáagvűlési képviselőjelöltje, a karcagi Május 1. Tsz elnöke tartott beszédet. Bevezető szavai után ismerteit# azt a fejlő­dést, melvet a III. ötéves terv hozott Kisúiszállásnak. Többek között, ezeket mon­dotta: — Az a tény. hogy Kisúj­szálláson r égv ú jonnan te- 'enít°t.t üzem termel, azt bi­zonyítja. hogy a város veze-' tőinek munkálkodása nem volt hiábavaló M^eo'dódott a foglalkoztatás gondja, két­szeresére emelkedett az ipar­ban dolgozók száma. Az ipartelepítéssel egyidőben jelentősen fejlődött a város kommunáiig ellátottsága. A különböző szervek 13 millió forintot fizettek be a taná­csi fedesztéri alapra és a vá­ros lakossága korábban so" ha nem tanasztalt összefo­gásról tett tanúb^onvságot. Majd a negyedik ötéves terv feladatairól szólt a» előadó. Ezután Révész Ferenc, a mevvel tar ács vb nénzügvi oszjfeivvezetőte kért szót, éá azokról a m°f'növ'V-»dntt felpdcfnVról beszélt. mek’ejc a jövőben 8 taráesnlr előtt állnak A .r.ásilf felszólaló Tóth AlHn*t ta­nár volt aki - rí-f>t taná-s. tagjelöltek nevében az idő­sebbek segítségét kérte ered­ményes munkájukhoz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom