Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
Í87Í. április 20. SZOT NOK MEGVET NÉPLAP 8 Képviselőjelöltjeink Gócza József A jelölőgyűléseken többen szót kértek a Kossuth Tsz tagjai. Sok szépet, jót elmondtak elnökükről, Gócza Józsefről, ö meg zavartan hallgatta és restellkedve odament az „ellenfélhez"', Horváth Istvánhoz. „Még azt gondolhatjátok, hogy szerveztem” — mentegetőzött, A Velemi tagjai nyugtatták: „Tisztább embernek ismerünk, hogy feltételezzük.” Nem is lehetne. Zárszámadás idején jártam legutóbb náluk. A szövetkezetek többségében prémiumosztó időszak is. A jászkiséri Kossuth Tsz teljesítette tavalyi termelési tervét, a tagok jövedelmét, a fejlesztési elgondolásokat. Egyetlen egy dolog kivételével mindent: a tervezett összjövedelemből hiányzott. Vezető társai akkor már bekalkulálták, náluk nincs prémium. Ismerik elnöküket. Ha csak egy szépséghibája is van az ügynek, ő már egy fillért fel nem vesz. Akkor a többieknek se jár. A szakvezetők nagy része megértette, ha az elnöknek nem kell a pénz, akkor az úgy becsületes ügy, Szolnokon futottam össze vele a minap. A Balatonnál járt, a tagok nyári üdültetését intézte. Magánvillát bérelnek hatvan jászkiséri tsz-tag pihentetésére. „Azt hittem, már a sajátja” — tréfálkoztam vele. Nagyon komolyan a szemembe nézett: „Az én villám három gyermekem tisztességes felnevelése.” Tanácselnökből lett tsz-elnök. És tizenkilenc évesen lett a párt tagja. Akkor, mikor munkaidő után minden este összejöttek a jászkiséri parasztfiatalok az ÉPOSZ-ban, hogy titkárukkal, Gócza Józseffel a kiteljesedő új világ útjait egyengessék. Még abból az időből is a nagy népszerűsége, a nagy ismeretsége. Egyszer megkérdeztem: „Feltűnt, hogy sosem használja ezt a kifejezést, egyszerű emberek”. Megmagyarázna. Ha egyszerű emberek lennének, akkor nagyszerű emberek is vannak. Ha ő mást egyszerű embernek nevezne, akkor magát nagyszerű emberek tartaná. „Csak emberek vagyunk. A szövetkezetben csak tsz-tagok. Egyikünk elnök, másikunk tehenész. A különbözetet nem a beosztás adja. A tehenész is lehet nagyszerű ember, s az elnök se mindig az.” Megértettem. Mikor tsz-elnöknek ment, arról volt szó, három esztendőt tölt ott. Aztán öt lett, mist tizenegy esztendeje elnök. „Bizonyos, hogy minden munkában van szépség. A mezőgazdaságban dolgozni öröm. Technikai pezsgés, teljes átalakulás és az emberek nyorn°n követhető formálódása.” Nemrégen az Ördöghátra hívták lakodalomba. Nagyon hívták. Csodálkozott is, mert azon a határrészen a volt módosabb gazdák laknak, akik a szövetkezetei is, meg Gócza Józsefet is fenntartással fogadták. — Sokáig úgy hittem, haragszanak rám. A lagziban, a jó hangulat közepén megmondták, már régóta keresik az alkalmat, elismerjék, nekem lett igazam. Nem az én igazam emberek, hanem az ügyé, amelyet szerény képessegeim szerint magam is képviselek — válaszoltam. Az ügyet most négy évig, mint képviselő szolgálta. Hosszú ideje, mint munkásőr is. „A képviselő sokat tehet. Én négyszer szólaltam feL Hatvankilencben szóvátettem, milyen kevés a gép. A saját szövetkezetünkön kívül Szolnok és Heves megyében is tanulmányoztam * helyzetet. Biztos voltam igazamban. Az első napon szóltam. A negyediken megkeresett dr. Dimény Imre miniszter és azt mondta: most kötöttek pótszerződést a Szovjetunióval újabb ezer gépre." így él egy egyszerű-nagyszerű ember. MTI— HMMinwi. I bl ~ Horvóth István Az elnökre vártam az irodában. Bekopogott egy idős asszony, Horváth Istvánt keretse. „Mert tetszik tudni, a fiam tanár Jászberényben. Sokat segíthetne a programbeszéd megírásában.” Magyarázzák neki, nem egyéni programmal indulnak ma a jelöltek, de az asszony csak mondogatja. „Jászberényben élek, mióta nyugdíjas vagyok. De Jászapáti születésűnek tartom magam. Miben segíthetek?” Mikor az elnök megjött, leült a nagyon egyszerűen berendezett iroda asztalához. Fölötte egyetlen fénykép a falon, Velemi Endre, a Tanácsköztársaság mártírjának arcképe. Jászapátin közkézen forog egy kéziratos könyv. Velemi Endre életének és a nevét viselő szövetkezetnek a története. Szerzője Miskolczi Barna. Szerzőtársa Horváth István. Az elnök senkinek nenr mondta, mindenki tudja róla, Vetetni Endre aj eszményképe. Jól ismerem, tisztelem Horváth Istvánt. Tavaly nyári délutánon kerestem. „Most ment ebédelni” _ mondták. „Melyik utcában lakik?” „Tanyán él.” Megkérdeztem tőle, hogyan lehet, hogy az elnök családja még mindig abban a tanyában lakik, amelyből 1952-ben belépett a szövetkezetbe. Azóta, egész telepeket építettek be új házakkal a Velemi Tsz tagjai a faluban. Nevetett. — Aki három gyereket nevél, taníttat, nem csodálkozik ezen. Jól jön a háztáji jószágtartásból az a kis pénz, amivel a feleségem besegít. Az elmaradhatatlan hosszú meggyfaszipkából eregeti a Munkás cigaretta füstjét. „Mikor még beléptem egyetlen szakembere sem volt a szövetkezetnek. Az én polgári iskolám volt a legmagasabb. Három agrármérnök, két felsőfokú technikus, huszonkét technikus dolgozik nálunk. Nem vett ember egy sem. Saját tagjainkat taníttattuk.” Mikor az elnök belépett, 1952-ben, nagy visszhangja támadt a környéken. — Jászapátin én voltam az első kő- zépparaszt Ijelépő. Az egész család jött. Édesapám, Palkó öcsém, még az anyó- somék is. Tizenhét holddal jöttem, meg a gazdasági felszereléssel. Akkor még a gazdák megharagudtak rám. Aztán követték. Akkor már a szövetkezetalapító agrárproletárok elnökükké választották. Nem sokkal az ellenforradalom előtt, 1956-ban. „Tőlünk egy szeget el nem vitt senki, egyetlen kilépőnk sem volt akkor.” Szigorú, rendszerető ember. Munkájáról naplót vezet. Pár éve a Nép- szabadság részleteket közölt belőle. „Számadás magamnak is. Bárki, bármikor belenézhet, mikor mit dolgoztam. Egyszer majd szeretném megírni.” Az Országházát ismeri. „Még 1945-ben, a vetkőztetések Idején, rámesteledett Pesten. Bekéredzkedtem éjszakára. Aztán mikor később az Országos Béketanács tagja lettem, benn hs szétnézhettem.” — Művelt parasztember — mondták róla elnöktársai, mikor megválasztották a szolnoki szövetség versenybizottsága elnökének. Tagja volt a TOT-nak hosszú ideig, szinte kezdettől tanácstag, a járási tanács végrehajtó bizottságának is tagja volt „Köznek élő, egyenes jellemű, becsületes ember” — vélekedtek róla a jelölőgyüléseken, ahogy Nagy Mihály elnökhelyettes visszaidézi. „És Gócza Józsefről mit mondtak?” „Szinte szóról szóra ugyanezt” Nagyon őrülök, hogy nem ebben a kerületben vagyok választópolgár. Nehéz lesz a döntés, » bl Választási gyűlésekről jelentjük Jászberény Jászberényben, a Déryné Művelődési Házban rendezték meg vasárnap délelőtt a választási nagygyűlést, amelyen Tóth János, a megyei pártbizottság titkára tartott politikai tájékoztatót. Beszéde elején köszöntötte megalakulása 20. évfordulóját ünneplő Aprítógépgyár és. a Hűtőgépgyár kollektíváját. Szólt a jászsági ipari koncentrációról, amelynek létrejöttében nagy szerepet vállaltak a jászberényi üzemek. — A kialakult ipari körzetben az öt esztendő alatt a foglalkoztatottak száma több mint húszezerrel — ezen belül az ipari munkások száma 17.5 ezerrel — növekedett. Jászberény fejlődését tehát könnyű jellemezni: az egyik leggyorsabban iparosodó város. Tájékoztatójának további részében örömét fejezte k;, hogy Jászberényben munkásokat, szövetkezeti parasztokat, értelmiségi dolgozókat, fiatalokat és idősekért jelöltek tanácstagoknak, közöttük nagy számban vannak fizikai dolgozók, főként ipari munkások. — Bátran és tisztelettel ajánljuk a város lakosságának, a választópolgároknak, támogassák jelöltjeiket a választás napján. A jelöltektől azt kérjük, tartsák meg emberségüket, jó emberi adottságukat, megválasztásuk esetén a megbízatást felelősséggel, kezdemé- nyezően és lelkiismeretesen teljesítsék. Éljenek — de vissza soha ne éljenek — a bizalommal abban az esetben tevékenységük eredményes lesz. A gyűlésen felszólalt Oláh Istvanne országgyü.e- si képviselőjelölt, dr. Székely András iskolaorvos, az 1-es számú választókörzet tanácstag jelöltje és Kárpáti József, a Hűtőgépgyár pártbizottságának titkára. Választási nagygyűlés Jászkiséren Jászkiséren vasárnap tartottak választási nagygyűlést, amelyen részt vettek az országgyűlési képviselőjelöltek, Gócza József és Horváth István is. Szentesi László, a Szolnok megyei tanács vb elnökhelyettese ünnepi beszédében szólt többek között a választások előkészítéséről, a választások demokratizmusá- na"k kiszélesítéséről, majd küloolitikai kérdésekkel foglalkozott Ezután, beszélt a III. ötéves terv országos és megyei eredményeiről és a IV. ötéves terv célkitűzéseiről. Mint mondotta: „a megválasztásra kerülő országgyűlési képviselőknek, megyei és helyi tanácstagoknak egyaránt feladata, hogy az országos és megyei célkitűzés * égrehajtása mellett, mindig kísérjék figyelemmel a lakosság életkörülményeit, képviseljék érdekeit.” Gazdaságosabb a vezetékes olajszállítás 4lgyő és Százhalombatta között A múlt év december 11. jelentős dátum az alföldi kőolaj szállításának rövid múltú történetében. Ezen a napon indult el ugyanis vezetéken a kőolaj Algyőról Százhalombattára. Előzetesen a vezetéket vízzel töltötték fel a próbanyomás végett, majd a víztől elválasztva az olajat nyomatták a vezetéken szegedi üzemükből a százhalombattai finomítóba, ahová az december 15-én, a délutáni órákban érkezett meg. Ez idő óta — kisebb javítási szünetektől eltekintve — folyamatosan történik az olaj szállítása y. vezetéken. Az idei első negyedévben kevés híján 250 ezer tonnát szállítottunk ily módon, s ez a szegedi üzem termelésének több mint 90 százaléka volt. A múlt év azonos időszakában — természetesen vasúton, tartálykocsikban — a szegedi termelésnek mindössze j41 százalékát küldhettük Százhalombattára, a számunkra legkedvezőbb, ottani finomítóba. A szegedi olaj nagyobb részét akkor Szőny- be és #íyíi‘bcgdányba kellett továbbítanunk, szintén vasúton, de jelentős szállítási többletköltséggel. Hasznos trösztvezetői döntés Hasonló indítványokat tettek a trösztnél még ez évben, a vezetékes szállítás megkezdését követően is, de — ezeket a tröszt vezetése — vállalatunk szerencséjére elvetette, s ma már szinte a teljes szegedi olajtermést vezetéken továbbítjuk a bat- tai finomítóba. Tanulmány készül arra is, hogy a Duna —Tisza közben termelt ösz- szes olajat milyen módon lehet erre a vezetékre rákötni, s azon szállítani a finomítóba. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnak több szempontból is előnyös, hogy a távvezeték kiépült, s december 11-én üzembe lépett A legfőbb előny, hogy mentesíti az ezen történő szállítás az időjárási viszontagságoktól az olajmező termelését Nem kell ugyanis például a téli hófúvások következtében elakadt vasúti tartálykocsik hiánya miatt korlátozni — úgymond visz- szaterhelni — a termelést. Nagy szállítási veszteségeink is voltak a tartálykocsis vasúti továbbításnál. Ezek részint abból adódtak, hogy egyedi kis mennyiségeket mértek, ráadásul eltérő mérési technológiával, másrészt a víztartalom százalékos aránya is kedvezőtlenül alakult. Mindezek következtében a szállítási veszteségünk 1.89 százalékos volt. Utoljára hagytam a távvezetéken történő olajszállítás pénzügyi vonatkozásait. Jelenleg ez tonnánként 76 forintba kerül, míg a tartály- kocsiban. vasúton meghaladta a tonnánkénti 90 forintot. Az előző év azonos időszakához képest mintegy 3 millió forinttal több vállalati, illetve tröszti bevételhez jutottunk a távvezeték üzemelésének eredményeként. Világviszonylatban is közismerten legolcsóbb módja az olajszállításnak a csővezetéken történő továbbítás. A mi esetünkben is — Algyő —Százhalombatta vonatkozásában — egyértelműen megmutatkozik u vezeték megénítésének gazdaságossága. Felmerül azonban a kérdés: miért csak 15,5 százalékkal csökkent a költség a vasúti szállításhoz képest. Nem túl kevés ez a mérséklődés? Véleményem szerint kevés. Szabó János termelési osztályvezető Vitairat Vietnamról Ha meggondolom: bizony Vietnamról — sajnos — a fiam is sokat tud. Pedig mindösse öt éves. Bizony a maci után néhány perccel, a híradó első képeiben estéről estére megszólalnak lakásunkban a fegyverek. Talán már nem is vesszük észre. De a gyerek kíváncsi, kérdez, meg kell neki mondani. hogy egyik bácsi miért lő a másikra- Melyik a jó bácsi — és miért rossz a rossz? Peter Weiss oratóriumának eléggé nem méltatható erénye, hogy nagyon sok újat mond el a vietnami nép harcáról, és az okokról. — Visszanyúl a történelembe és logikusan levezeti egy nép évszázadokon keresztül tartó harcát létéért, nemzeti függetlenségéért. Amikor úgy gondoljuk, hogy erről a háborúról már szinte mindent tudunk, Peter Weiss hozzá tud tenni még ehhez a képhez, tud újat mondani, tud alapvető összefüggéseket megvilágítani, olyanokat is. melyekre eddig nem gondoltunk. S teszi ezt olyan drámai hőfokon, mely nem- rsak értelmileg, de érzelmi- ’eg is á'lásfoglalásra késztet minden becsületes embert I Nehéz műfai az oratórium. koncentrált figyelmet. aktív gondolkodást igényel. De ami a darab, és a kitűnő előadás erénye, az a műsor összeállításban kissé visszá- iára fordult- Ezt a friss sgvat igénylő, nagyon elgondolkodtató, közel másfél órás darabot, véleményem szerint nem volt szerencsés este fél tizenegykor kezdeni. Az oratóriumot a Nemzeti Színház neves színészekből álló nagvlétszámú együttese vitte a rádió mikrofon ia élé. Major Tamás rendezésében. SzóHcTo^, szép szavak! Fi ni «-át »z érkezett az ama. tőr irodalmi színpadok és színjátszók országos versenye. A vetélkedőre 660 csoport jelentkezett, a járási, városi és megvei döntők után most a megyék és a főváros legiobbjai a rádió mikrofonja előtt mutathatják be műsoraikat. Vasárnap délelőttönként a Petőfi adón öt-öt együttes jelentkezik. Az első bemutató most vasárnap zailott le, ezen a tatabányai Néoház színjátszó együttese. a szombathelyi tanítóképző intézet irodalmi színoada. a csornai határőrk-di- let irodalmi színoada, a győri irodalmi szín riad és egv kisközség. Külsővat szín látszó együttese vett részt. A mintegy kétórás produkciót az jellemezte, hogy minden csooort tiartalmas produkcióval jelentkezett. — Ann technikai tudásban, fel. készültségben hiányzott, azt pótolta a frissesség, a játszani tudás, és a mondani mérésA legtartalmasabb és egyben legszínvonalasabb produkciót a tatabányai bá- nyász_ együttes mutatta be- A zsűri őket javasolta a június 14-i döntőbe- (Fuka- zava: Zárán dók ének, rendezte Éles Béla). A győriét munkája (Csokonai Dorottyája) jó játék, dp gondolati tartalmában nem érte el a többi produkció színvonalát. Említésre méltó a fiatal falusi együttes Külsővat községből akik, noha technikailag kevésbé képzetten, de nagv hit. tel és á^'ás-iel mutat+ak tj egv ballada) hangvételű, néni ihletű játékot. (Tamási Áron: Széo Domokos Anna.) .4 sznrrhathojvipk szellemes fi«cz-»á11’'tá«a, a snccs. a közhely, a tartalmatlan szórakozás ellen emeli hangját A batórérpöviit*es a katonaélet problémáiról készített összeállítással szerepelt. , — tröraböczky
