Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

1971. április 15. 8ZOt NOR MEGYEI NÉPLAP $ Képviselőjelöltjeink A párt határozott, a kormány cselekedett L ~ Fodor Mihály Amikor hat évvel ezelőtt ő lett a Szol­nok megyei tanács vb elnöke, egy kora reggel interjút kértem tőle. Beszélgettünk terveiről, elképzeléseiről, életútjáról: ho­gyan. lett egy villanyszerelő szakmunkás­ból a megye elsőszámú gazdájává. Akkor a felelősséget hangsúlyozta, amivel az em­bernek élnie, dolgoznia kell, ha méltó akar lenni mások bizalmára, ha tenni akar talán az átlagosnál többet is egy közösségért. Teltek az évek, és nemrég a megye 7. sz. országgyűlési képviselői választókerületé­nek polgárai — Mezőtúr, Túrkeve lakói — őt állították képviselőjelöltjüknek. Ismét ott ültünk egymással szemben, ismét inter­jút kértem tőle életének eme újabb állo­mása előtt. Ismét sokszor hangzott el a szó: felelősség. — A két jelölőgyűlés életem legemléke­zetesebb napjai maradnak — vallotta. — Lelkem mélyéig meghatottak azok a sza­vak, ahogyan a munkatársaim, ismerőseim vagy éppen az ismeretlenek .is beszéltek rólam. Az ilyen nagyfokú bizalomra nem lehet eléggé rászolgálni. Beszélgetésünkkor talán a megszokott­nál kevesebbet kérdezte őt élete nagy ese­ményeiről az újságíró. Az embert, akiről ír, régen ismeri. Tudja róla, hogy 1946-ban még a szolnoki papírgyárban dolgozott, mint villanyszerelő, aztán lett szakszerve­zeti bizalmi, függetlenített szakszervezeti vezető, majd a vállalat igazgatója. Állam- igazgatási tevékenységét a tanácsok meg­születésével egyidőben kezdte. Volt ipari osztályvezető, azutan vb-elnökhelyettes, 1965-tól pedig a megyei tanács vb-elnöke. — Ha az ember látja a célt, akkor nem fárad el, még ha kudarcok is érik. Ha újra végig kellene csinálnom, amit eddig tet­tem, még egyszer így kezdeném — mondta. Pedig sok nehéz évet élt át. — Bár a problémák, a gondok, a siker­telenségek az évek múltával vesztenek ke­serűségükből, idővel megszépülnek. Mi volt a legnehezebb közéleti munkám húszegy­néhány év alatt? Az államosítások, amikor egybe olvadtak az éjszakák a nappalok­kal; az 1952-es év, amikor a ktsz-ek fej­lesztése volt soron; a mezőgazdasági szö­vetkezetek szervezésének időszaka; a párt­főiskolán töltött évek, amikor a családom itthon kellett hagynom, Nem beszél róla, de sorolhatjuk a nem is oly régen múlt éveket, gondokkal voltak terhesek azok is: iparosítani a megyét, munkaalkalmat szerezni a nőknek, köz- művesíteni, végrehajtani a tanácsok átszer­vezését. Mindmegannyi feladat, amelyből a megyei tanács vb elnökének oroszlánrészt kellett vállalnia. Szabadideje? Kevés van. Kedvtelése? Sze­ret olvasni, háza körül tenni-venni. Vagy lányaival beszélgetni. A kisebbik egy éven belül végez a budapesti jogtudományi egye­temen. A bírósághoz pályázik, az apa sze­rint egy államigazgatási ember is elég egy családban. De ezt csak tréfálkozva mondja, mert ő is tudja, oda kötődött ö már szí­vével, leikével. — Azt kérdi, má az elsődleges célom, ha megválasztanak országgyűlési képviselő­nek? Nékem nincs külön programom. Sze­retnék minél elevenebb kapcsolatot kiala­kítani választókerületem lakosságával, hogy mindig tudjak érdekeinek, a nagy- közösség érdekeinek megfelelően annak ja­Fóbícn Márton A jelölőgyűlés bensőséges hangulatban zajlott le Karcagon és Kisújszálláson is. Mindkét város választópolgárai egyhangú­lag fogadták el országgyűlési képviselője­löltükké Fábián Mártont, a karcagi Május 1. Tsz elnökét. — Nagy dolog ilyen „zsűri” elé állni — emlékszik vissza. — Meglepett a nyílt, őszinte légkör, a választók ragaszkodása. Igen nagy tisztességnek, előlegezett biza­lomnak tartom ezt. Fábián Mártont mindkét városban jól Ismerik. Harminc évvel ezelőtt került Kis­újszállásra, malomipari munkásból az álla­mosítás után igazgató lett. 1951 óta él Kar­cagon. Tanult, mezőgazdasági technikumot végzett, s a rizshántoló igazgatója volt, amikor 1964-ben felkérték: vállalja el a Május 1. Tsz vezetését. Munkatársai tisztelettel beszélnek róla. A szövetkezetben nagy energiával látott mun­kához. Kezdeményezései meglepték az em­bereket. Akkor még ellenkezést váltott ki: minek a takarmánykeverő üzem, nem kell a téglagyár. Ne költsük a pénzt az elavult rizstelep rakontsrukciójára, úgy se térül meg. A tsz-ben ezer hold föld állt parlagon, benőtte a nád, a gaz. Tizenöt millió forin­tot fordítottak az öntözés, a rizstelep fej­lesztésére. Megérte? Évek óta bebizonyo­sodott, hogy nagyon is. — Legfontosabb termelőeszközünk a föld, nem hagyhatjuk parlagon. Tereprendezés­sel, javítással tettük termővé. Tavaly már 14,4 mázsa rizst takarítottunk be holdan­ként. Számolja ki 800 forintjával A Május 1. Tsz műszaki, technikai fel­szereltsége alacsony szintű volt. Gépparkja elavult, az emberekre nehéz munka hárult. Igen. az emberekre, hisz ő értük történik minden a szövetkezetben, az országban. A gabona gépi betakarítása már rég meg­oldott. Háromszáz rizsarató fizikai erejét már a gépek helyettesítik. Nem kell kézzel szedni a cukorrépát, s törni a kukoricát. — Az idén már szemenként vetjük, s vegyszerezzük a cukorrépát. Könnyebb lesz az emberek munkája. Pár év alatt elju­tunk oda, hogy a mezőgazdasági munka eléri az ipari munka feltételeit. De addig még sokat kell tennünk. Csökkenteni pél­dául az ágazatok közötti aránytalanságot. Ezért fejlesztjük az állattenyésztést. Karcag és Kisújszállás a III. ötéves terv során sokat iparosodott. A felesleges mun­kaerő elhelyezkedett az új és tovább bő­vülő üzemekben. — Nálunk az iparosításnak nem volt el­szívó hatása. A tagok jövedelmét meg­felelő szintre emeltük. Igaz, jóval több munkával, de 104 forintot kereshettek ta­valy az emberek egy 10 órás munkanapon. A volt ipari munkás a felszabadulás óta részt vesz a közéletben. Évek óta tagja a városi pártbizottságnak és megyei párt­bizottsági tag. Tavaly ősz óta a megyei párt-végrehajtóbizottságba is beválasztot­ták. Ha április 25-én megválasztják, mint országgyűlési képviselő még többet tehet a két kun város fejlesztéséért — A foglalkoztatottság növekedése újabb gondokat hoz a felszínre. Karcagon és Kis­újszálláson is előbbre kell lépni a szociális, kulturális és kommunális fejlődésben. Több lakást kell építtetnünk. De ehhez a munka­termelékenységet is fokoznunk kell... Fábián Mártonnak négy gyermeke van. Kettő Kisújszálláson, kettő Karcagon szü­letett Egy kislány kivételével már felnőt­tek, s kirepültek a családból. _Gazdasági és társadalmi munkája ed­dig is nagyon lekötötte. Bizonyára kevés időt tölthet családja körében. — Megértő a feleségem, tudja, hogy a iözűeeéiíért dolgom megtisztelő kötelesség. 44 óra - kétmillió embernek 1966 november 28—december 3. között tanácskozott a párt IX. kongresszusa. Útmutatásai, határozatai világos, s népszerű programot adtak az 1967 tavaszán lezajlott ország- gyűlési és tanácsválasztásokhoz. Az eltelt négy esztendő nem maradt adós e program valóraváltásával. Cikksorozatunk­kal arra a kérdésre igyekszünk választ adni, hogy a párt út­mutatásai, a kormány cselekedetei nyomán mindennapi éle­tünk néhány területén miként gyarapodtunk, hogyarí jutot­tunk előbbre. A cél megvalósításáért A IX. kongresszus határo­zata kimondta: „Vállalaton­ként, üzemenként az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva 1968-tól kezdődően 1970. végéig fokozatosan az összes ipari dolgozó munka­idejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. A kongresz- szus felkéri a kormányt és a szakszervezeteket, hogy a munkaidő-csökkentés beveze­tésének részletes rendjét sza­bályozzák.” Népszerű, a dol­gozók körében nagy vissz­hangra talált feladat volt ez; annyira népszerű, hogy lé­nyegében egy évvel koráb­ban, 1969 végéig megvalósult, 1970-re már csak teljessé té­tele maradt. A múlt év végén több mint kétmillió ember élvezte a rövidebb, heti 44 órás, vagy annál is kevesebb munkaidő előnyeit. A kormány határozata, a SZOT állásfoglalása, a Mun­kaügyi Minisztérium rendel­kezései egyaránt hangsúlyoz­ták: a rövidebb munkaidő bevezetése miatt sem a ter­melés, sem a dolgozók kere­sete nem csökkenhet. Ami nem kis dolog, hiszen a 44 órás munkahét átlagosan 8 százalékkal kurtította meg a termelést szolgáló időalapot. A szervezettség növelésére, a műszaki fejlesztés meggyorsí­tására, az állóalapok jobb ki­használására volt szükség ahhoz — s ezekhez kötődve Intézkedések regimentjére —, hogy a cél elérhető legyen. A termelés növekedése ugyan átmenetileg lelassult, de egé­sze nem csökkent. A munka­idő-csökkentés megkezdése előtt. 1967-ben a szocialista iparban 1880 forint volt a foglalkoztatottak átlagkerese­te. 1970-ben ez az összeg 2102 forintra emelkedett. Ezen be­lül a munkáskeresetek havi átlaga 1809 forintról 2026-ra nőtt: a határozatnak ez a ré­sze sem maradt tehát írott malaszt. Több mint kétmillió ember élvezi (pecázás, családi kirán­dulás, forró ulticsaták, vagy éppen „fusi”) — most ne fir­tassuk ki mivel tölti — a minden második heti szabad szombatot. De növekvő szám­ban. vannak, akiknek heti munkaideje a 44 óránál is ke­vesebb. A szocialista iDar összes foglalkoztatottjának 4.8 százaléka dolgozik 40—41 órás munkaidőben; a vegy­iparban például már 32.8 szá­zalékra rúg ez az arány, s ezen belül a gyógyszeripar minden száz dolgozója közül 58-nak gyakorlatilag ötnapos a munkahete. Néhány szeplő Igaz, az országos kép elfed néhány helyi szeplőt. Előfor­dult, hogy a munkaidő-csök­kentést némelyik üzemben csupán a normák szorosabbá tételével ellensúlyozták. Több helyen nőtt a túlórák száma, s megtörtént, hogy itt-ott a keresetek átmenetileg csök­kentek. Bizonyos ágazatok­ban (így például az élelmi­szeriparban) az átlagosnál lassúbb, nehézkesebb volt a 44 órás heti munkaidő beve­zetése. Mindez arra figyel­meztetett és int ma is, hogy a kisebb munkaidő nagyobb szervezettséget, a munkafel­tételek és munkakörülmé­nyek gyorsabb javítását kö­veteli meg. A munkaidő na­pi egy órával való csökkenté­se ugyanis egy évre számítva összességében tízmilliárd fo­rint értékű termékkel egyen­lő. E hatalmas summát kite­vő árut rövidebb idő alatt előállítani csak folyamatos műszaki fejlesztéssel, korsze­rűbb munkaszervezéssel le­het. Jó dolog, hogy egyre több embernek növekszik a sza­badideje. Am a nyugodt pi­henéstől elválaszthatatlan -— mert anyagi alapjait, fedeze­tét az teremti meg —. hogy a heti 36—40—42—44 éra mun­kaidő a szó szoros értelmében munkával telt idő legyen. Mészáros Ottó Következik: ösztöndíjas mamák Az algyői olaj A magyar szénhidrogén- program megvalósítása alig egy évtized alatt megváltoz­tatta a délalföldi tájat. A Szeged környéki tanyavilág­ban, legelőkön, szántófölde­ken egymásután magasodnak a fúrótornyok. 1966-ban Al- győn — vagyis a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemében — 75 négyzetkilométer terü­leten mindössze egy ideigle­nes tankállomás dolgozott, húsz emberrel. 1970 végére az algyői szénhidrogén me­dencében már 300 kút ter­melt és az olajkutakat 150 kilométer hosszú csővezeték kötötte össze a tankállomá­sokkal. Megkezdte termelé­sét az új földgázüzem is, s a nemrégen elkészült csőve­zetéken elindult az olaj Százhalombattára. A III. öt­éves terv Időszakában, 1966 óta több mint két milliár- dot ruháztak be Algyőn és az idők során 1600-ra nőtt az itt dolgozók száma. De az algyői olaj mező fejlesztésének e néhány év csupán a kezdete volt. A föld mélyének kincseit az idén és a következő évek­ben is rendkívül gyors ütemben kívánják feltárni. Csak ebben az esztendőben több mint 600 millió forin­tot költenek az olajmező termelésének fejlesztésére. Rövidesen megkezdi teljes üzemű termelését a földgáz­üzem, amely az olajjal együtt feltörő kísérő gázokat dolgozza fel közvetlenül hasznosítható gázzá. Egyide­jűleg megkezdik egy másik gázüzem építését is: ez csak a gáztermelésre kiképzett kutak termelését dolgozza majd fel. Befejezik a ha­talmas javító—karbantartó központi telep kialakítását. Ennek szomszédságában épülnek fel a szociális és kulturális létesítmények, ki­épül az olajgyűjtő és sze­paráló tankállomások vég­leges rendszere, valamint a központi gyűjtőé llomás. A termelőkutak számát 1971-ben több mint hat­vannal növelik. Ahol lehet­séges úgynevezett szelektív- kutakat építenek. ezeknél ugyanabból a kútból. két külön csövön keresztül egy­szerre két rétegből termel­hetnek olajat és földgázt. Az idén már csaknem egy mil­lió tonna olajat. mintegy 400 millió köbméter föld­gázt. 20 ezer tonnányi pro­pán-bután gázt és egyéb szénhidrogén terméket ad az országnak Algyő. Pályázati felhívás A rendőrség közrendvédelmi hivatásos állományába Jelentkez­hetnek azok, akik a katonai szolgálat letöltése után a rend­őrség hivatásos állományában kí­vánnak szolgálatot teljesíteni. — Felvétel követelményei: — Vili. általános, vagy annál magasabb Iskolai végzettség, — büntetlen előélet, — erkölcsi, politikai megbízha­tóság, — egészségi alkalmasság, — legalább 103 cm testma­gasság, — felső korhatár 33 életét’. Biztosítjuk a honvédségnél él­ért tisztesi, tiszthelyettesi rend­fokozatot. Azok, akik a fe'vé­teli követelményeknek megfelel­nek és a belügyi szolgálatot élethivatásuknak tekintik, kérel­mükkel közvetlenül jelentkez­zenek a következő címen: Szol­nok Városi Járási Rendőrkapi­tányság. Szolnok, Ságvári krü í*. SS. fsa. «ü é Korszerű berendezések a szegedi olajvidéken ________ (MTI fotó — KS>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom