Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

XXH. évf. T7. sz. 1971. április 1, csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Dr. Szabó János, az építésügyi és város­fejlesztési miniszter első helyettese Szolnokon Megnyitották a Szolnok megyei Műszaki Heteket „A tényleges rászorultság és a szociális helyzet alapján“ Elkészült Szolnokon a tanácsi lakásrendel et-tervezet Szerdán délelőtt 10 órakor az MSZMP megyei bizottsá­ga székházának nagytermé­ben, mintegy négyszáz je­lenlevő műszaki szakember! előtt Rédler Károly a MTESZ Szolnok megyei elnök­ségének tagja megnyitotta a Szolnok megyei Műszaki Hetek 1971. évi rendezvény­sorozatát. A megnyitóra Szolnokra érkezett dr. Szabó János az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese. Társaságában foglalt helyet az elnökségben Csáki Isttván, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Fodor Mihály, a megyei ta­nács vb elnöke. Tóth János, a megyei pártbizottság tit­kára, Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Jávor Nándor, a MTESZ me­gyei elnöke. Rédler Károly a műszála hetek első napi programja szerint a megye építőipará­nak fejlődéséről, a III. öt­éves tervben elért eredmé­nyeiről és a következő öt év feladatairól szólott megnyi­tójában. Kik kapják a kongresszusi zászlót? A párt Központi Bizottsá­ga 6 kongresszusi zászlót és 16 oklevelet alapított a kongresszusi versenyben leg­jobb eredményeket elért vál­lalatok részére. A magas ki­tüntetéseket a május 1-ét megelőző napokban adják át. Valamennyi vállalat, amelyet kongresszusi zászló­val vagy kongresszusi okle­véllel tüntetnek ki, egyben a Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös ván­dorzászlaját és a vele járó pénzjutalmat is megkapja. A kongresszusi zászlóval vagy oklevéllel kitüntetett 22 vállalaton kívül még to­vábbi 29, tehát összesen 51 állami és tanácsi vállalat kapja meg az MT—SZOT zászlót, ezenkívül 260 he­lyen adják át a minisztériu­mok és a szakmai szakszer­vezetek képviselői a „Kiváló vállalat1’ és a „Kiváló inté­sét” kitüntetést, ami ugyan­csak. pénzjutalommal jár. Ezután dr- Szabó János, miniszterhelyettes tartott előadást az építőipar fejlesz­tési koncepcióiról. Hangoz­tatta, hogy az ország építő­iparának a III. ötéves terv eredményei jó alapot adnak a további, nagyarányú fej­lesztéshez. Az ország fejlő­désében e sorsdöntőén fon­tos iparág, a IV. ötéves tervben újra nagy feladatot kapott. Sikerrel teljesítenie kell a lakásépítés nagy prog­ramját, 400 ezer otthon fel­építése vár az építőkre a kö­vetkező öt évben. A miniszterhelyettes elő­adásában vázolta az építőipar huszonötéves fejlődését, s ismertette azokat a techno­lógiákat, amelyek e huszon­öt évet jellemzik. Különö­sen részletesen szólt a köny- nyűszerkezetes építési mód­ról, valamint az építőipar gépesítési gondjairól. Ugyancsak előadást tartott ezen a napon dr. Pongrácz Pál, az ÉVM Településfej­lesztési Főosztályának veze­tője is. Részletesen ismertette Szolnok megye középtávú és távlati településfejleszté­si terveit Az Illetékes szervek meg­kezdték a kitüntetésekkel kapcsolatos javaslaton ki­dolgozását. A Miniszterta­nács és a SZOT elnökségé­nek a szakmai minisztérium és szakszervezet terjeszt elő javaslatot a vörös vándor- zászló odaítélésére, míg a „Kiváló vállalat” és a „Ki­váló intézet” kitüntetésről a minisztérium és a szakmai szakszervezet elnöksége dönt. A házikertek növényvédelme Szerdán a Somogy megyei Nemeséd község művelődési otthonában országos házi­kerti növényvédelmi tanács­kozást és bemutatót rendez­tek. Több mint 300 szakem­ber érkezett ez alkalomból a kis somogyi faluba, az ország minden részéből. Ne­meseden ugyanis a háztáji gyümölcsösök növényvédel­mét mintaszerűen oldották meg és ennek eredménye­ként a községben évente mintegy 90 vagon árugyü­mölcsöt és zöldséget termei­nek a háztáji gazdaságok. Az előadások után két kor- referátum hangzott el. Már­kus Miklós a Beton- és Vas­betonipari Művek ve­zérigazgatóhelyettese — a betonelemgyártás Szol­nok megyei helyzetéről és eredményeiről. Soós Ist­ván, a megyei tanács vb el­nökhelyettese pedig Szolnok megye IV. ötéves tervének építésá, beruházási feladatai­ról beszélt. Az ebédutáni órákban dr. Szabó János miniszterhe­lyettes és kísérete megbeszé- lé&t folytatott a megye ve­zetőivel, Csáki Istvánnal, Fo­dor Mihállyal. Tóth János­sal, Soós Istvánnal, Rédler Károllyal a megyei tepi tői pari vállalat igazga­tójával, valamint a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács és az építőipari válla­lat vezető munkatársaival. A megbeszélés témája a fej­lesztési tervek, célkitűzések ismertetésén túl kiterjedt a tárca vezetői, valamint a megye párt- és tanácsi ve­zetői közötti együttműkö­désre is. A tanácskozáson többen szóvátették, hogy az illeté­keseknek nagyobb figyelmet kellene fordílaniok a ház­táji gazdaságuk kisgép és nő- vényvédőszer ellátására, a megtermelt áru elhelyezé­sére. A tanácskozás résztvevői megtekintették a művelődé­si otthonban és annak udva­rán rendezett termék, nö­vényvédőszer és kisgép-ki­állítást, majd több, minta­szerűen kezelt háztáji gyü­mölcsöst. Befejezte mun­káját a ruházati dolgozók szak- szervezetének XXIV. kongresszusa Szerdán a vitával folytat­ta munkáját a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének XXIV. kongresszusa. A vi­tában —i amelyen felszólalt Erdei Lászióné, az MSZMP KB tagja, a SZOT titkára A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány az 1970. április 16-i határo­zatában meghatározta a la­kásépítés fejlesztésének, a lakások elosztásának, a lak­bérek új rendszerének és a lakásellátás jövőbeni rend­szerének főbb irányelveit. A határozat kiemeli, hogy a lakáshelyzet javítását elsősorban a lakásépítések ütemének fokozásával le­het biztosítani, amihez az egész társadalom közreműködése szükséges. A lakosság jövedelmi vi­szonyai ma már lehetővé te­szik a családok nagy részé­nek fokozódó részvételét a lakáshelyzet megoldásában. Ezért az új rendelet egyik célja, hogy minden állampolgár lakás­igényének. anyagi teherbí­ró képességének megfelelő­en vállaljon részt a lakás­építés és fenntartás költ­ségeiből. A másik fontos alapelv, hogy az új elosztási formá­ban a tanácsok lakásgazdál­kodási szerepe, feladata és egyben felelőssége megnő. A párt- és kormányhatá­rozat végrehajtásaként a közelmúltban megjelentek a lakásgazdálkodás, a lakásel­osztás legfontosabb kérdéseit szabályozó felsőbb szintű rendeletek. Ezek a rendele­tek felhatalmazzák a taná­csokat arra, hogy meghatá­rozzák az igénylés új rend­szerére, az igények megújí­tására és nyilvántartására, az igénylések társadalmi el­bírálására, a társadalmi bi­zottságok összetételére és működésére, a lakásigény mértékére az egyes lakáseí­és Földi László, a könnyű­ipari miniszter első helyet­tese is — 24 küldött mondta el észrevételeit, javaslatait. A vitában sok sző esett az üzemi demokráciáról, amely­nek fontos feltételeként je­lölték meg a feladatukhoz rugalmasan alkalmazkodó, színvonalas vezetési gyakor­latot. Javaslatok hangzottak el a többi közölt a fizikai munka megkönnyítésére, fő­ként a szállítást korszerű­sítő gépek beszerzését sür­gették. Tóth Tíbomé főtitkár vi­tát összefoglaló válaszában hangsúlyozta, hogy a szak- szervezet továbbra is az ér­dekvédelmet, és a dolgozók körében végzett magasszintű politikai munkát tekinti fő­feladatának. A vállalati erő­források felhasználása mel­lett a jövőben is szorgal­mazza az átfogó bérpolitikai intézkedéseket. Javasolta az új központi vezetőségnek, hogy évente tűzze napirend­re a bérviszonyok alakulá­sát. osztási formákban elosztásra kerülő lakások juttatásának feltételeire és az igényjogo- sultság sorrendjére vonat­kozó szabályokat. Ezeknek a feladatoknak városi szintű végrehajtása­ként a szolnoki városi ta­nács elkészítette a rendelet- tervezetet, amely meghatározza a tanács ren­delkezése alatt álló laká­sok elosztását, az igénylé­sek társadalmi elbírálását, a lakbérövezeteket, a la­kásépítési hozzájárulás- és lakáshasználatbavételi díj részbeni, vagy teljes elen­gedését és a részletfizetési kedvezményeket. A rendelet-tervezet dőntő tényezőként a tényleges rá­szorultságot és a szociális helyzetet vette alapul. Fon­tos szociálpolitikai kérdés­nek tekinti a városban lakó munkáscsaládok, a termelést közvetlenül irányító műsza­ki dolgozók és a családala­pító fiatal házaspárok lakás- helyzetének megjavítását. A tervezet szerint a lakáskiuta­lási névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy a kiutalható lakások 70 százalékát a fizikai- és a termelést közvetlenül irá­nyító műszaki dolgozók, legalább 20 százalékát pe­dig fiatal házaspárok kap­ják. A rendelet készítői figye­lembe vették a tanács ren­delkezése alatt álló lakások elosztásának az eddigi gya­korlatban kialakult módsze­rét és társadalmi ellenőrzé­sét. A tanácsrendelet-tervezetet a szolnoki városi tanács vég­rehajtó bizottsága tegnapi ülésén kisebb módosítások­kal elfogadta. Az űj központi vezetőség és a számvizsgáló bizottság megtartotta alakuló ülését. A szakszervezet elnökévé Varga Józsefet, alelnökévé Fekete Sándomét választot­ták. Főtitkár: Tóth Tibomé, titkár; Orosz János. Budapesten is állja a piaci versenyt a tsz-tej Tavaly két és félszer any- ayi tejet — összesen 18.7 millió liternyit — dolgoztak fel a tsz-tej együttműködési irodához tartozó üzemek, mint 1969-ben — így szá­molt be Wortmann Sándor, az iroda vezetője a szerdán Budapesten tartott közgyű­lésen, amelyen a tsz-ek ki­egészítő tevékenységéhez tartozó „házi” tejgyártás és feldolgozás tapasztalatait összegezték. Megállapították: a mezőgazdasági termelők által — az iroda bevonásá­val — közvetlenül árusított Ma: Befejeződlek a jelölőgyűlések Miről írna Ön, ka újságíró lenne ? Állattenyésztők tanácskoztak (Tudósítónktól) A nagyüzemi állattartó telepek állategészségügyi és takarmányozási kérdéseiről tegnap délelőtt mintegy száz állatorvos és állattenyésztő tanácskozott Szolnokon, a megyei állategészségügyi ál­lomás székházában az agrár- tudományi egyesület rende­zésében. A tanácskozáson Donnán Miklós, az OTEF igazgató helyettese tartott előadást a szavasmarha- és sertéstele­pek takarmányozásáról. Az előadásban hasznos tanácso­kat adott az állattenyésztők mindennapos munkáiéhoz. Ugyancsak előadást tar­tott dr. Szép Iván, a gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem tanszékvezetője. Ismer­tette a szakosított szarvas- marha- és sertéstelepekkel összefüggő állategészségügyi problémákat. Elmondotta, hogy míg korábban az ál­lategészségügyi szakemberek a biológiai összefüggéseket tartották főfoniosságúnak, addig ma már előtérbe ke­rült a tenyésztés technoló­giája. Az ipari jellegű ál­lattenyésztési telepeken a kemizáiás. a technika ugyan­olyan techno’ógiai fegyelmet kíván, mint az ipari üzemek­ben. A két vitaindító előadás anyagához sok állatorvos és állattenyésztő mondta el gon­dolatait, tapasztalatait. Az előadások és a hozzászólá­sok egyöntetűen bizonyítot­ták. hogy az iparszerű állat- tenyésztő telepeken számos olyan probléma van még, amely megoldásra vár. Az állattenyésztőknek a növény­termesztőkkel egvütt kell gondoskodni arról, hogy ol­csóbban. jobb minőségben, több húst állítsanak elő V. K. tej, te jtermék az erősödő pi­aci verseny ellenére csatát nyert a nagyvárosokban és Budapesten. Kiderült, hogy a feldolgozásra akkor ér­demes berendezkedni, ha a közepes teljesítményű me­zőgazdasági tejüzemek nem­csak a helyi körzetet lát­ják el tejjel, vajjal, sajttal stb.. hanem a városokba is szállítanak, sőt Budapesten is megteremtik az értékesí­tési lehetőséget. Az iroda ma már jelentős termelő kapacitás fölött „rendelkezik”, a hozzá tarto­zó hét üzem 48 község, 6 város és Budapest tej- és tejtermékellátásában vállal szerepet. A közgyűlésen megtár­gyalták a tsz-ek melléküze­mi tevékenységének egy má­sik érdekes kérdését is. Ez­zel kapcsolatban megállapí­tották, hogy jobb, ha a feldolgozó üzem részlegei fo­kozatosan kapcsolódnak be a termelésbe, mert így ki­sebb a kockázat és a szak­emberek is begyakorolhat­ják a munkafogásokat. Közös közlemény Berlinből Mindenfelől — Harcok Pakisztánban Újabb invázió Laosz ellen (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) [ hírek - tudósítások — hírek - tudósítások — hírek — tudósítások. - hírek. - tudósítások^]

Next

/
Oldalképek
Tartalom