Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
XXH. évf. T7. sz. 1971. április 1, csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese Szolnokon Megnyitották a Szolnok megyei Műszaki Heteket „A tényleges rászorultság és a szociális helyzet alapján“ Elkészült Szolnokon a tanácsi lakásrendel et-tervezet Szerdán délelőtt 10 órakor az MSZMP megyei bizottsága székházának nagytermében, mintegy négyszáz jelenlevő műszaki szakember! előtt Rédler Károly a MTESZ Szolnok megyei elnökségének tagja megnyitotta a Szolnok megyei Műszaki Hetek 1971. évi rendezvénysorozatát. A megnyitóra Szolnokra érkezett dr. Szabó János az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese. Társaságában foglalt helyet az elnökségben Csáki Isttván, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Jávor Nándor, a MTESZ megyei elnöke. Rédler Károly a műszála hetek első napi programja szerint a megye építőiparának fejlődéséről, a III. ötéves tervben elért eredményeiről és a következő öt év feladatairól szólott megnyitójában. Kik kapják a kongresszusi zászlót? A párt Központi Bizottsága 6 kongresszusi zászlót és 16 oklevelet alapított a kongresszusi versenyben legjobb eredményeket elért vállalatok részére. A magas kitüntetéseket a május 1-ét megelőző napokban adják át. Valamennyi vállalat, amelyet kongresszusi zászlóval vagy kongresszusi oklevéllel tüntetnek ki, egyben a Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös vándorzászlaját és a vele járó pénzjutalmat is megkapja. A kongresszusi zászlóval vagy oklevéllel kitüntetett 22 vállalaton kívül még további 29, tehát összesen 51 állami és tanácsi vállalat kapja meg az MT—SZOT zászlót, ezenkívül 260 helyen adják át a minisztériumok és a szakmai szakszervezetek képviselői a „Kiváló vállalat1’ és a „Kiváló intését” kitüntetést, ami ugyancsak. pénzjutalommal jár. Ezután dr- Szabó János, miniszterhelyettes tartott előadást az építőipar fejlesztési koncepcióiról. Hangoztatta, hogy az ország építőiparának a III. ötéves terv eredményei jó alapot adnak a további, nagyarányú fejlesztéshez. Az ország fejlődésében e sorsdöntőén fontos iparág, a IV. ötéves tervben újra nagy feladatot kapott. Sikerrel teljesítenie kell a lakásépítés nagy programját, 400 ezer otthon felépítése vár az építőkre a következő öt évben. A miniszterhelyettes előadásában vázolta az építőipar huszonötéves fejlődését, s ismertette azokat a technológiákat, amelyek e huszonöt évet jellemzik. Különösen részletesen szólt a köny- nyűszerkezetes építési módról, valamint az építőipar gépesítési gondjairól. Ugyancsak előadást tartott ezen a napon dr. Pongrácz Pál, az ÉVM Településfejlesztési Főosztályának vezetője is. Részletesen ismertette Szolnok megye középtávú és távlati településfejlesztési terveit Az Illetékes szervek megkezdték a kitüntetésekkel kapcsolatos javaslaton kidolgozását. A Minisztertanács és a SZOT elnökségének a szakmai minisztérium és szakszervezet terjeszt elő javaslatot a vörös vándor- zászló odaítélésére, míg a „Kiváló vállalat” és a „Kiváló intézet” kitüntetésről a minisztérium és a szakmai szakszervezet elnöksége dönt. A házikertek növényvédelme Szerdán a Somogy megyei Nemeséd község művelődési otthonában országos házikerti növényvédelmi tanácskozást és bemutatót rendeztek. Több mint 300 szakember érkezett ez alkalomból a kis somogyi faluba, az ország minden részéből. Nemeseden ugyanis a háztáji gyümölcsösök növényvédelmét mintaszerűen oldották meg és ennek eredményeként a községben évente mintegy 90 vagon árugyümölcsöt és zöldséget termeinek a háztáji gazdaságok. Az előadások után két kor- referátum hangzott el. Márkus Miklós a Beton- és Vasbetonipari Művek vezérigazgatóhelyettese — a betonelemgyártás Szolnok megyei helyzetéről és eredményeiről. Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese pedig Szolnok megye IV. ötéves tervének építésá, beruházási feladatairól beszélt. Az ebédutáni órákban dr. Szabó János miniszterhelyettes és kísérete megbeszé- lé&t folytatott a megye vezetőivel, Csáki Istvánnal, Fodor Mihállyal. Tóth Jánossal, Soós Istvánnal, Rédler Károllyal a megyei tepi tői pari vállalat igazgatójával, valamint a megyei pártbizottság, a megyei tanács és az építőipari vállalat vezető munkatársaival. A megbeszélés témája a fejlesztési tervek, célkitűzések ismertetésén túl kiterjedt a tárca vezetői, valamint a megye párt- és tanácsi vezetői közötti együttműködésre is. A tanácskozáson többen szóvátették, hogy az illetékeseknek nagyobb figyelmet kellene fordílaniok a háztáji gazdaságuk kisgép és nő- vényvédőszer ellátására, a megtermelt áru elhelyezésére. A tanácskozás résztvevői megtekintették a művelődési otthonban és annak udvarán rendezett termék, növényvédőszer és kisgép-kiállítást, majd több, mintaszerűen kezelt háztáji gyümölcsöst. Befejezte munkáját a ruházati dolgozók szak- szervezetének XXIV. kongresszusa Szerdán a vitával folytatta munkáját a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének XXIV. kongresszusa. A vitában —i amelyen felszólalt Erdei Lászióné, az MSZMP KB tagja, a SZOT titkára A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány az 1970. április 16-i határozatában meghatározta a lakásépítés fejlesztésének, a lakások elosztásának, a lakbérek új rendszerének és a lakásellátás jövőbeni rendszerének főbb irányelveit. A határozat kiemeli, hogy a lakáshelyzet javítását elsősorban a lakásépítések ütemének fokozásával lehet biztosítani, amihez az egész társadalom közreműködése szükséges. A lakosság jövedelmi viszonyai ma már lehetővé teszik a családok nagy részének fokozódó részvételét a lakáshelyzet megoldásában. Ezért az új rendelet egyik célja, hogy minden állampolgár lakásigényének. anyagi teherbíró képességének megfelelően vállaljon részt a lakásépítés és fenntartás költségeiből. A másik fontos alapelv, hogy az új elosztási formában a tanácsok lakásgazdálkodási szerepe, feladata és egyben felelőssége megnő. A párt- és kormányhatározat végrehajtásaként a közelmúltban megjelentek a lakásgazdálkodás, a lakáselosztás legfontosabb kérdéseit szabályozó felsőbb szintű rendeletek. Ezek a rendeletek felhatalmazzák a tanácsokat arra, hogy meghatározzák az igénylés új rendszerére, az igények megújítására és nyilvántartására, az igénylések társadalmi elbírálására, a társadalmi bizottságok összetételére és működésére, a lakásigény mértékére az egyes lakáseíés Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese is — 24 küldött mondta el észrevételeit, javaslatait. A vitában sok sző esett az üzemi demokráciáról, amelynek fontos feltételeként jelölték meg a feladatukhoz rugalmasan alkalmazkodó, színvonalas vezetési gyakorlatot. Javaslatok hangzottak el a többi közölt a fizikai munka megkönnyítésére, főként a szállítást korszerűsítő gépek beszerzését sürgették. Tóth Tíbomé főtitkár vitát összefoglaló válaszában hangsúlyozta, hogy a szak- szervezet továbbra is az érdekvédelmet, és a dolgozók körében végzett magasszintű politikai munkát tekinti főfeladatának. A vállalati erőforrások felhasználása mellett a jövőben is szorgalmazza az átfogó bérpolitikai intézkedéseket. Javasolta az új központi vezetőségnek, hogy évente tűzze napirendre a bérviszonyok alakulását. osztási formákban elosztásra kerülő lakások juttatásának feltételeire és az igényjogo- sultság sorrendjére vonatkozó szabályokat. Ezeknek a feladatoknak városi szintű végrehajtásaként a szolnoki városi tanács elkészítette a rendelet- tervezetet, amely meghatározza a tanács rendelkezése alatt álló lakások elosztását, az igénylések társadalmi elbírálását, a lakbérövezeteket, a lakásépítési hozzájárulás- és lakáshasználatbavételi díj részbeni, vagy teljes elengedését és a részletfizetési kedvezményeket. A rendelet-tervezet dőntő tényezőként a tényleges rászorultságot és a szociális helyzetet vette alapul. Fontos szociálpolitikai kérdésnek tekinti a városban lakó munkáscsaládok, a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozók és a családalapító fiatal házaspárok lakás- helyzetének megjavítását. A tervezet szerint a lakáskiutalási névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy a kiutalható lakások 70 százalékát a fizikai- és a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozók, legalább 20 százalékát pedig fiatal házaspárok kapják. A rendelet készítői figyelembe vették a tanács rendelkezése alatt álló lakások elosztásának az eddigi gyakorlatban kialakult módszerét és társadalmi ellenőrzését. A tanácsrendelet-tervezetet a szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén kisebb módosításokkal elfogadta. Az űj központi vezetőség és a számvizsgáló bizottság megtartotta alakuló ülését. A szakszervezet elnökévé Varga Józsefet, alelnökévé Fekete Sándomét választották. Főtitkár: Tóth Tibomé, titkár; Orosz János. Budapesten is állja a piaci versenyt a tsz-tej Tavaly két és félszer any- ayi tejet — összesen 18.7 millió liternyit — dolgoztak fel a tsz-tej együttműködési irodához tartozó üzemek, mint 1969-ben — így számolt be Wortmann Sándor, az iroda vezetője a szerdán Budapesten tartott közgyűlésen, amelyen a tsz-ek kiegészítő tevékenységéhez tartozó „házi” tejgyártás és feldolgozás tapasztalatait összegezték. Megállapították: a mezőgazdasági termelők által — az iroda bevonásával — közvetlenül árusított Ma: Befejeződlek a jelölőgyűlések Miről írna Ön, ka újságíró lenne ? Állattenyésztők tanácskoztak (Tudósítónktól) A nagyüzemi állattartó telepek állategészségügyi és takarmányozási kérdéseiről tegnap délelőtt mintegy száz állatorvos és állattenyésztő tanácskozott Szolnokon, a megyei állategészségügyi állomás székházában az agrár- tudományi egyesület rendezésében. A tanácskozáson Donnán Miklós, az OTEF igazgató helyettese tartott előadást a szavasmarha- és sertéstelepek takarmányozásáról. Az előadásban hasznos tanácsokat adott az állattenyésztők mindennapos munkáiéhoz. Ugyancsak előadást tartott dr. Szép Iván, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője. Ismertette a szakosított szarvas- marha- és sertéstelepekkel összefüggő állategészségügyi problémákat. Elmondotta, hogy míg korábban az állategészségügyi szakemberek a biológiai összefüggéseket tartották főfoniosságúnak, addig ma már előtérbe került a tenyésztés technológiája. Az ipari jellegű állattenyésztési telepeken a kemizáiás. a technika ugyanolyan techno’ógiai fegyelmet kíván, mint az ipari üzemekben. A két vitaindító előadás anyagához sok állatorvos és állattenyésztő mondta el gondolatait, tapasztalatait. Az előadások és a hozzászólások egyöntetűen bizonyították. hogy az iparszerű állat- tenyésztő telepeken számos olyan probléma van még, amely megoldásra vár. Az állattenyésztőknek a növénytermesztőkkel egvütt kell gondoskodni arról, hogy olcsóbban. jobb minőségben, több húst állítsanak elő V. K. tej, te jtermék az erősödő piaci verseny ellenére csatát nyert a nagyvárosokban és Budapesten. Kiderült, hogy a feldolgozásra akkor érdemes berendezkedni, ha a közepes teljesítményű mezőgazdasági tejüzemek nemcsak a helyi körzetet látják el tejjel, vajjal, sajttal stb.. hanem a városokba is szállítanak, sőt Budapesten is megteremtik az értékesítési lehetőséget. Az iroda ma már jelentős termelő kapacitás fölött „rendelkezik”, a hozzá tartozó hét üzem 48 község, 6 város és Budapest tej- és tejtermékellátásában vállal szerepet. A közgyűlésen megtárgyalták a tsz-ek melléküzemi tevékenységének egy másik érdekes kérdését is. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy jobb, ha a feldolgozó üzem részlegei fokozatosan kapcsolódnak be a termelésbe, mert így kisebb a kockázat és a szakemberek is begyakorolhatják a munkafogásokat. Közös közlemény Berlinből Mindenfelől — Harcok Pakisztánban Újabb invázió Laosz ellen (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) [ hírek - tudósítások — hírek - tudósítások — hírek — tudósítások. - hírek. - tudósítások^]
