Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-13 / 61. szám
1971. március 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az álmatlanságról A görög bölcs: Szokrátesz olyan nagyra becsülte a békés, álomtalan alvást, hogy halála után is ilyet kívánt magának. Nincs is jobb egy munkával, szórakozással töltött boldog nap után, mint a pihentető, erőtároló, egészséges alvás. így van ez nemcsak az emberben, hanem szinte az egész élővilágban, mert földi életünkre kitörül- hetetlenül rányomta bélyegét az éjszakai sötétség és a nappali világosság. Nappal az élőlény és az ember mozog, fejlődik, éjjel pedig erőt tartalékol, hogy reggel pihenten újrakezdhesse. Székhelye az agy Azok az idegélettani változások, amelyek a fáradsághoz hasonló álmosság után az öntudatvesztéssel járó alvást okozzák, az ún. agyi központokban. jönnek létre. Mivel pedig az alvás a nappali jó közérzetnek, a jó fizikai és szellemi teljesítőképességnek elengedhetetlen feltétele, nyilvánvaló, hogy az álmatlanság, vagy az alvászavar éppen elenkező hatású. Hogy az emberi boldogságnak, jó közérzetnek, egészségnek ezt az alapvető feltételét egész életünkre biztosíthassuk és hogy az álmatlanságot nagy ívben mindig elkerülhessük, érdemes megismerkednünk az álmatlanság okaival. Ok a fiataloknál Azt szokták mondani, hogy minden ember csak kettő vagy három bécsi szeletet tud megenni egy ültőhelyében. De az emberi hatalom és birtoklásvágy néha - nem ismer korlátokat. Ezért esik meg néha a fiataloknál is, hogy fontos, vagy kevésbé fontos dolgokért, pL autóért, családi házért stb. túlhajszolják magukat. Aki éjszaka csak 3—4 órát alszik, a következő este már korán elálmosodik. Ha ilyenkor feketekávéval, Kofka-tabléttá- val, vagy más élénkítőszerrel elkergeti az álmot, hogy tovább dolgozhasron, ne csodálkozzék, ha idegrendszeri egyensúlya kibillen a helyéből. A hetekig, hónapokig erőszakkal megkurtított alvás után akkor sem tér már visz- sza az üdítő álom, amikor készen áll a ház, vagy ott az autó, a garázsban. Mindebből az a tanulság, hogy ne éjszakai alvá'unk rendszeres megkurtításával igyekezzünk célunkat elérni, hanem ésszerű takarékossággal. Akik éjszakai szórakozásukért kurtítják meg tartósan alvásukat, még sajnálatraméltóbbak. Fiatalkori álmatlanság sajnos az emberek önhibáján kívül is előfordulhat, ha tartós családi torzsalkodás, állandó, indokolt félelem, Vagy rettegés bolygatja fel az ember lelki- nyugalmát. Napjainkban középiskolás, egyetemista, vagy munka mellett tanulmányaikat végző fiatalembereknél fordul elő viszonylag gyakran álmatlanság, mert rosszul osztják be az idejüket, vagy túlterheltek és emiatt élénkítőszerekkel tanulják végig az éjszakát, anélkül, hogy kialudnék magukat. Aki az álmatlanságnak, ennek a nagyon kínzó élménynek elejét akarja venni, vizsgálja felül életmódját, tegye mérlegre azt a vélt vagy látszólagos előnyt, amit a megkurtított alvásért kap cserébe Fontolja meg az álmatlanság drága bérét, amit ezért fizetnie kell és máris takarékosabban bánik idegrendszerével. És ha fiatal korban már elkéstünk a megelőzéssel, ne nyúljunk mindjárt könnyelműen altatóhoz. Orvosi utasításra átmenetileg szedhetünk ugyan enyhe hatású nyugtatót, vagy altatót, de sokkal hasznosabb, ha tartós pihenéssel visszazökkentTAVASZI KOSZTÜMÖK 1. Tengerészkék midi kiskosztüm, derékig érő kabáttal, elkerekített gallérral, elejcrésszel és szoknya aljjal. Rátett kerek zsebbel. Tűzés díszítéssel, arany gombokkal, élénk piros kiegészítőkkel. 2. Vékony világosszürke flanelkosztüm, rövid kabáttal, kétsorosán gombolva. Ejtett derékrészen .aUKüvvel, ezüst csattal és gombbal. Letűzött, szembehajtott midi szoknyával. Fehér, puha ragyszélű kalap. 3. Piros ingstílusú négy zsebfedős, rátét zsebes, rátűzött vállrészes megkötés övvel — kosztüm. Rajty tűzés díszítés, bővülő szoknya. 4. Almazöld nyaknélküli midi kiskosztüm, apró gombokkal, megkötős rolni övvel és két zsebbel. Kifelé bővülő szoknyával. Kötött sapkával és sállal. 5. Midi hosszúságú iumberjackos összeállítás, rátett zsebpánt díszítéssel, aládomborított, tűzött vállrésszel, övrésszel és kézelővel. Ugyanilyen sapka. Bakó Ilona Hogyan terjed a himlő? Sokáig azt hitték, hogy a himlő csak a beteggel való közvetlen érintkezés révén, vagy ruháján és más olyan tárgyakon keresztül terjed, amelyekhez az illető hozzáért. A járványügyi szakembereknek ezért jelentett valóságos rejtélyt a himlő fel- lángolása egy nyugatnémet kórházban, ahol egy beteg a szigorú elkülönítés ellenére IS olyan embert fertőzött meg, akiket még csak nem is látott. Az Egészségügyi Világ- szervezet szakértői és egy német orvoscsoport tagjai nemrégen megfejtették ezt a titkot. Füst-patron segítségével és különféle speciális módszerekkel először sikerült bebizonyítaniuk, hogy a himlőt — az influenzához hasonlóan — légáramlatok is terjeszthetik, jük a régi kerékvágásba normális alvásunkat. Más a helyzet az öregeknél Idős embereknél az alvásigény eleve csökken. Míg a fiatalnak 6—8 órai alvásra feltétlenül szüksége van, az öregek rendszerint már 5—6 órával is beérik. Igaz, van idős ember, aki napi 10 órát is jóízűen alszik. Az időskori alvászavar oka legtöbbször nem a hibás életmódban, hanem az alvást szabályozó agyi idegsejtek megváltozásában keresendő. Rendszeres sétával, esti meleg lábfürdővel, ágymelegítővel, langyos tusolással néha jól meg lehet vetni az üdítő alvás ágyát. Má kor egyes szervi gyengeségek megszüntetése, pl. a szívműködés gyógyszeres helyreállítása, a hólyaghurut megszüntetése, hozza meg újra a pihentető alvást. De ha minden kötél szakad, az idős ember ne idegenkedjék mindenáron az altatószedéstől. Gyakran nyugtatóhatású teák is megteszik a szolgálatot, de ha ezek nem használnának, bátran menjen orvoshoz és kérjen nyugtatót, vagy altatót. Nem kell attól félnie, hogy az altatók mérgező hatásúak. Ha nem is teljesen közömbösek, még mindig többet ér az altató által elért mély, nyugodt alvás, mint az a csekélyke kockázat, amit az altató szedése idős korban jelent. Egytől — igaz — ilyenkor is óvakodni kell: kerülni kell a túlbiztosítást, csakis annyit szabad bevenni az altatóból, amennyit és amit az orvos előír. És ha az orvos jónak tartja, a sokfajta altatót lehet időnként váltogatni is. Közben ne feledjük, az alvás olyan, mint a galamb. Ha erőszako-an kapkodunk utána, hirtelen elszáll és messze repül. Ha nyugodtan, félelem nélkül, csendben várjuk, letelepszik testünkbe, fészket rak ott és tartós vendégünk marad. Dr. Szende! Adam Mit. , főzzünk holnap Tyúkleves Aprópecsenye Rumos almakrém Tyúkleves. A megtisztított, feldarabolt szárnyasból rendes húsleves módjára, szokásos kellékekkel: zöldség, ritka és velős csont, bors, főzzük meg a levest. Ha csak aprólékból csináljuk, akkor fél kiló jó marhahússal pótolhatjuk a hiányzó szárnya'húst. Leszűrve, csiga vagy vékony metélt tésztát főzünk bele és a húsból s a zöldségből is adunk a tányérokba. Dara- vagy májgombóc is kitűnő hozzá. A főtt szárnyashúst föltálalhatjuk külön is, hidegen majonézzel, vagy fölhasználhatjuk különböző saláták, krokettek, pudingok készítéséhez. Aprópecsenye. 60 deka disznócombból kis tenyér nagyságú szeleteket készítünk, megsózzuk, paprikás, hagymás zsíron kissé megpirítjuk s azután rövid ideig födő alatt fütjük. Ekkor fölösleges zsírját leöntjük, levét tejföllel szaporítva, puhára pároljuk. Végül pár csepp ecettel vagy citromlével savanyítjuk és tarhonyával körítve tálaljuk. Rumos almakrém. 40 deka sült, áttört almát 6 tojássárgájával és 40 deka főtt cukorral sűrűre keverünk, majd belevegyítünk 6 evőkanál rumot (vagy finom narancsukért) s a tojások felvert habját. Üvegtálra halmozva, tálalásig hideg helyen tartjuk. — A BELOIANNISZ Híradástechnikai Gyár kunhegyesei telepének fejlesztésével kapcsolatban szerződés jött létre a községi tanács és a gyár között, amelynek értelmében 1975-ig a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Kunhegyesen — többnyire nőket foglalkoztató — 600 fős új üzemet létesít. Római divat Mindkét modell, római divattervezők legújabb divatajánlata az 1971. évre. Az alkalmi és a sportos, utcai viseletre ajánlott kábát nossza egyaránt mértéktartóan midi, mint láthatjuk éppen csak térdet takaró Csonttörés gyógyítása hegesztéssel Műtét a baleseti klinikán. A sebész csonttörést tár fel. Súlyos csonttörések esetében rendszerint fémpálcikákat vagy fémlemezeket használnak. Most azonban á sebész a folyékony műanyaggal fedett töréshelyhez egy ultrahangMiben segít a munkalélektan? Az utóbbi évtizedben igen sok országban — így hazánkban is — fellendültek a munkalélektani kutatások: különösen az ipar területén. A két világháború közötti időszak mezőgazdasági ,,mun- katani” kezdeményezései főként az orvosi és élettani kutatásokra korlátozódtak. A felszabadulás után először a közlekedés területén, a MÁV- nál alkalmazták a pszichológia kutatásainak eredményeit. Ma már számos ipari nagyüzemben dolgozik munkapszichológus — többek között a Ganz-MÁVAG-ban, az Egyesült Izsóban, a Diósgyőri Vasműben, a Budapesti Közlekedési Vállalatnál, a Csillaghegyi Lenárúgyárban. A közlekedés és az ipar ismerte fel tehát elsőként az emberrel foglalkozó tudományok közül a pszichológia gyakorlati fontosságát, de ma már nemcsak a közlekedési és ipari élet vezetői, hanem az üzemek dolgozói is egyre jobban igénylik a munkapszichológusok munkáját. A mezőgazdaság területén is megindult néhánv évvel ezelőtt a munkapszichológiai kutatás. A lehetőség végtelen De mit „tud” a munkalélektan? Miben segíthetnek a munkapszichológusok ? A lehetőség szinte végtelen. Legfontosabb feladatuk a gyár produktivitásának növelése. Ehhez mindenek előtt megfelelő „pályatükröt” kell készíteni, amely megmutatja, hogy az egyes munkakörök milyen erényeket követelnek meg a munkásoktól. A felmérés után meg kell vizsgálni, hogy az egyes dolgozókat képességeik predesztinálják-e arra a munkakörre, amelyben tevékenykednek vagy esetleg másutt jobban megtudnák-e állni helyüket? Előfordulhat, hogy az így nyert adatok alapján át kell csoportosítani a munkaerőket. A balesetek megelőzése is nem egyszer az üzem-pszichológusokon múlik. Megfigyelték, ha a dolgozók abban a tudatban végzik munkájukat, hogy kicsi a baleseti veszély, akkor növekszik a balesetek arányszáma. Ilyenkor ugyanis az emberek meggondolatlan biztonsággal mozognak a gépek között. De még inkább nő a balesetek száma, ha úgy érzik: túl nagy a veszély. Ennek tudata ideges kapaodásra készteti őket. Kellő lélektani légkört kell tehát teremteni. Vizsgálják a munkapszichológusok egyebek között a munkaerővándorlás lélektani okait is. A leggyakoribb objektív okok: a szociális és a családi állapot, a kereset és a lakáshelyzet. A szubjektív tényezők közül pedig • különösen számottevő, hogy az illető helyesen választott-e pályát. Ki segíthet? nogyan alkalmazható a munkalélektan az üzemszervezésben? Ezzel is számos kutató foglalkozik. A többi között azt az érdekes kérdést feszegetik: miként érvényesülnek a lélektani módszerek a vezetésben, a személyzeti munkában? Melyek a legmegfelelőbb vezetői tulajdonságok? Hogyan és kitől kaphat segítséget a vezető? Az ember és a gépek kapcsolata is tárgya a munka- lélektani vizsgálódásoknak. Mérnökökkel, közgazdászokkal. üzemi orvosokkal együtt végeznek megfigyeléseket, kidolgozzák a legmegfelelőbb munkaszékek munkaasztalok formáját. Foglalkozj nak a gépek legideálisabb kialakításával is, például azzal, hol a legelőnyösebb az egyes emelőkarok elhelyezése? Kimutatták a jó világítás jelentőseget is a termelésben. A megfelelő világítás gazdasági jelentősége igen nagy. Jellemző, hogy a nyomdaiparoan 6 százalékos, a szövödékben 1 százalékos. az ötödékben és fa- megmunkáló üzemekben 25 százalékos termelésnövekedés is előfordult a világítás megjavítása után. A munkahely hőmérséklete is befolyásolja a teljesítményeket. A munkapszichológusok kutatásai nyomán ma már tudjuk, hogy nehéz testj munkánál 14, közepes fizikai munkánál 16, könnyű testi munkánál pedig 18 f k Celsius hőmérséklet a leg* ideálisabb. | műszer hullámkibocsátóját közelíti. A vibráló műszer lapos lemezben végződik, amely biológiai szövetek hege ztésére szolgál. A hegesztés során műanyagáthidalás keletkezik, amely a csontvégeket a törés helyén szorosan összeköti. Amikor a csont összenő, az áthidaló anyag feloldódik. Az ultrahangot azonban nemcsak ccont hegesztéshez használják feL Kijevben aa ultrahang segítségével veseköveket roncsoltak és távolítottak el a szervezetből. A tudósok Kijevben most egy olyan ultrahang-műszer kidolgozásán munkálkodnak, amelynek célja a húgyveze- tei,-kövek eltávolítása. Az ultrahangot mar kereken száz évvel ezelőtt felfedezték de csak sóskái későob vált ismeretessé az a tulajdonsa, _, nogy halast kepes gyakorolni az élő szövetekre. Az uiuaiiaug-ie/.iícseknek az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását a szövetek és sejtek mikromasszazsa idézi elő. Ennek eredményekem javul a vérkeringés es az anyagcsere. Az ultrahangterápia fájdalomcsillapító, reszorbeáló és gyulladáscsil- lapitö naiasu. n, tulajdonságai alapján dolgoztak ki műszereket ízület-, izom-, ín- és ínszalaggyunaoásoK, valamint a peruerikus idegrendszer megbetegedéseinek kezelésére. A kijevi orr-, torok- és gé- gegyogyaszati intézetnen most dolgoznak ki ultrahang- műszereket a krónikus nátha kezelésére. Moszkvában ult- ranaiig-mu3i.crek kcszuinea a szülés folyamatának segítésére és női beteg égek gyógyítására. Gudov szovjet mérnök a vereuenyvarro készülékek feltalálójaként ismeretes. Jelenleg más problémákkal foglalkozik. Egy oiyan laoorató- num munkáját irányítja, amely technikai eszközöket ooigoz ki gyenge látás és vakság kompenzálására. Ezek közé tartozik egy visszhanglokátor, amely a tudósokat régóta foglalkoztató természeti jelenségre támaszkodik: a denevérnek arra a képességére, hogy repülés közoen teljes sötétség esetén is pontosan tud tájékozódni. Kiderült, hogy a denevér nang- rezgé eket bocsát ki, amelyeket a különböző akadályok visszavernek úgy, hogy. az állat azokat ismét felfogj«,
