Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-10 / 58. szám
V 1971. március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK vCjáfy Volt, van és lesz mit tenni A jászladányi községi pártbizottság még tavaly februárban megtárgyalta a Központi Bizottság 1970. februári határozatát a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról. Ezt követően intézkedési tervet készítettek. A végrehajtó bizottság alapos vizsgálat után elemezte az egy év alatt elért eredményeket öt egységben választottak nőbizottságot hetvennyolc taggal. Szinte minden szervben több most a női vezető, mint korábban. A ktsz-ben egy év alatt mintegy nyolcvan nődolgozót vettek fel, így több mint kétszázra emelkedett számuk, örülnek a munkának, keresetükkel elégedettek. A párt- bizottság feladaul szabta: az új munkavállalókkal miként kell foglalkozni, hogy minél rövidebb idő alatt elsajátítsák szakmájukat. Gondot kell fordítani a bölcsőde, a napközi otthonok, az üzletek nyitvatartása is„— azok alkalmazkodjanak a nők munkakezdéséhez. — Figyelemmel kell lenni az áruellátásra, hisz végső soron ez is a nők gondján enyhít. A nők munkába állítása érdekében tárgyaltak már az illetékesek néhány budapesti üzemmel, s nem is eredménytelenül. A megyei és a járási tanács egymillió forinttal járul hozzá egy üzemrész beindításához. 1971. második felében várhatóan újabb kétszáz—kétszázötven nőnek nyílik munkaalkalom a községben. Rimóczi Jánosné Jászladány lók elvesztik hizlalási kedvüket, lévén, hogy ezen a télen nagyon sok hízó eladatlan maradt. A Szolnok megyei Álatforgalmi és Húsipari Vállalattól kaptunk választ az észrevételre, amelynek lényegét az alábbiakban idézzük: „...Vállalatunknak az állatforgalmazáson túlmenően elsőrendű feladata a termelési kedv fokozása... Ezt a termelési kedvet azzal fokozzuk elsősorban, hogy a termelőket felkeressük és felajánljuk a szerződéskötés lehetőségét... Ebből okszerűen következik, hogy nem részesíthetjük előnyben azokat, akik — mint a levélíró is írja — remélt egyéni haszonszerzés céljából nem kötnek szerződést, s csak ha haszonszerző tervük meghiúsul, kívánják partnerül a vállalatot. Ezeknek a termelőknek tudomásul kell venniük azt, hogy a remélt magasabb haszonra törekvés magában foglalja a veszteség rizikóját is. Állataik magasabb áron történő átvételétől természetesen nem zárkózunk el, s azokat is átvesszük magasabb áron, ha azt leszerződik. Ez esetben — mint az állandó szerződő partnereinknél is szokásos — a 60 napi tartási időt ki kell várniuk. Úgynevezett promt szerződéskötésre nincs lehetőségünk. Miután ilyen szerződéskötésre a jövőben sem lesz lehetőségünk és az egyéni-háztáji gazdaságok sertésállománya pedig jelentősen megnövekedett, jó előre felhívjuk a sertéshizlalással foglalkozó termelők figyelmét arra, hogy sertéseikre már most kössék meg az értékesítési szerződést... A termelőszövetkezetek útján történő leadás az 54/1967. korm. sz. rendelet és az 55/1968. sz: MÉM utasítás (szállítási alapfeltételek), a termelőszövetkezetek vágási tevékenységét pedig az állatok forgalmáról, levágásáról valamint a hús és húskészítmények felhasználásáról és forgalmáról kiadott 7/1968. MEm sz. rendelet tartalmaz70 ” A kis „málhások” Nyolc éves lányom a Költői Anna úti általános iskolába jár. Az iskola napközi otthonát lebontották, ezért a gyerekek a Tiszaparti Gimnáziumban készülnek fel az órákra. Reggelenként aggodalommal nézem, ahogyan a lányom iskolába indul. A táskájában sok-sok tankönyv, füzet, írószer (a másnapi felkészülésre is gondolni kell). Ezenkívül viszi a tisztasági csomagot, uzsonnát, váltócipőt (a gimnáziumba), tornafelszerelést, melegítő alsó-felső részt. Esetenként egy-egy mesekönyvet és az időnként hazaküldött iskolai „her tes” kötényt, fejkendőt, törlőruhát, valamint az itthoni feladatra kiadott ügyességi készítményeket. Felsorolni is sok... Ezúton kérem az illetékeseket, ha nehézségek árán is, de könnyítsenek a gyerekek helyzetén. Az iskolák tantermeiben, a napközi otthonban szekrényeket lehetne elhelyezni, ahol a váltócipő, a melegítő, a tornafelszerelés és a tisztasági csomag (természetesen mind névvel ellátva) elférne, esetleg — lezárható helyiségben — egy-egy falifogas is szolgálhatná e célt. Szegény gyerekeknek mindenképpen könnyíteni kellene, hisz úgy mennek reggelenként a- iskolába, mint a háziasszonyok jönnek a piacról; megrakodva a végtelenségig. Csakhogy a felnőtteknek már erősebb a karjuk, fejlett a gerincük. Egy aggódó anya Szolnok Megkaptuk az obsitot A táviratot fel sem adták. Bagi András tiszafüredi olvasónk levelét február 3-án közöltük. Azt tette szóvá: a megyei tanács kórházában feladott táviratát a felesége nem kapta meg, ezért betegen egyedül kellett utaznia. Valahol elakadt a táviratom — ezt a címet adtuk sérelmének. Ez ügyben is megérkezett a Debreceni Postaigazgatóság válasza. Nos, mint a vizsgálat során kiderült olvasónk a táviratot nem a postahivatalban adta fel, hanem a kórház alközpontkezelőjének adta át továbbításra. Csakhogy az alközpontkezelő a táviratot nem adta fel. Így aztán nem is csodálatod hogy a címzett azt nem kapta meg. Ebben az ügyben tehát a postát nem terheli mulasztás. Mi az igazság? Ugyancsak február 3-án közöltük e rovatunkban Szabó Irén nagykörűi olvasónk sorait „Lelöktek az autóbuszról’’ címmel. A VOLÁN 7. sz. Vállalattól kaptunk erre választ, valamint egy levélmásolatot, amelyet három nagykörűi lakos — mindennapi utas — írt az ecetről Ök is olvasták a fenti cím alatt megjelent panaszt. A VOLÁN válaszából nem tűnik ki, hogy esetleg Szabó Irénnel beszéltek volna. Talán őt is érdemes lett volna meghallgatni. Mindamellett, hogy — de erről már sokszor és sokat írtunk — több autóbusz és olykor emberség kellene. Akkor jóval kevesebb vita, nézeteltérés, bosszúság lenne mindkét részről. Sokszor olvastam arról, — hogy ünnepség-rendező bizottságot szerveznek... Jó dolog ez. Állítólag Mezőtúron is van ilyen. Milyen jó lett volna, ha a napokban érezhettük is volna áldásos tevékenységét. De nem éreztük, s hiányát igyekeztünk nem észrevenni. De hogy a jövőben mások ne járjanak hasonlóképpen, megírom észrevételeimet. Mi, 50 évesek február 27én, szombaton megkaptuk az obsitot Délután 5 órakor a városi tanácsháza nagytermében gyűltünk össze ünnepségre, — amely egyszerű volt, mégis emlékezetes. Kedves színfolt volt az úttörő kamarakórus szereplése. Ezt követően a Béke étterembe mentünk, közös vacsorára. És itt kezdődtek a problémák. » A vacsoráért személvenként 50 forintot fizettünk. — Nem vagyok vendéglőbe járó ember, ezért nem is tudok dönteni. Itt-ott azonban elhangzott olyan megjegyzés; sok ez egv kicsit. — Vacsora előtt fél deci röviditalt, birkapörköltet burgonyával, kenyérrel, két üveg sört kaptunk ennyi pénzért. Na és zenét! Csakhogy ezt a szolgáltatást egyszerűen nem vettük igénybe. És a rendezőség itt vétett a legnagyobbat. Bir- kapörkclthöz, ötvenévesekhez valahogy sehogyan sem illik a modem zene. Kár, hogy ez senkinek nem jutott az eszébe. És az se, hogy asszonyainkat is meghívják. Botrány nem történt, amíg ott voltam. A harmonikás- ban volt egy kis igyekezet, egymaga próbált kedvünkben járni. A zenekar többi tagja miért nem tett hasonlóan? Talán nem is ők a hibásak? Nem is panaszként írom e levelet, vegyék inkább olyan aggodalomfélének. Mi, ötvenévesek még vagyunk, s néhány évig — reméljük — még leszünk is. Egyet s mást megértünk, míg eljutottunk idáig. Az obsittal zsebünkben munka- és életkedvünk változatlanul nagy. Igényünk — legalább ünnepnapon —még nekünk is lehet... Kovács Lajos Mezőtúr Csökkent a létszám... „Fogas kérdés” címmel közöltük február 10-én három karcagi, a Jók^i út 39-ben lakó olvasónk sérelmét, akik szóvá tették: az egy bérlőre kiszámított vízdíjat idejében kifizették, mégis újabb fizetési felszólítást kaptak... A fentiekre a Karcagi Városgazdálkodási Vállalattól kaptunk választ, amely szerint a vízdíjat valóban helytelenül követelték a bérlőktől. A Jókai út 39-es számú ingatlanon tizenöten laktak, s ez a szám időközben csökkent. Ebből adódott a félreértés. A jövőben az ilyen változásokat is fokozottabban figyelemmel kísérik. Érdemes szerződést kötni Február 17-én közöltük Csikós Miklós jászárokszállá- m olvasónk levelét „Mi le-. gyen a hízókkal?” címmeL Ebben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a háztáji terme; Sz N. L. Törökszentmiklós: A munkaidőből mulasztott idő orvosi kezelés és felülvizsgálat címén csak akkor igazolható, ha a körzeti orvos vagy a rendelőintézet tanúsítja, hogy a munkaidőből való távolmaradás egészségügyi szempontból indokolt volt. Egyébként a távolmaradás igazolatlan mulasztás a vállalati kollektív szerződések alapján anyagi hátrányt jelentő következményei is vannak. H. B. Szolnok: Az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról szóló 3/1967. (VIII. 21.) SZOT számú szabályzat 7. §-ának rendelkezés szerint, ha a vállalat biztonsági megbízottja a sérült állításától eltérően azt állapítja meg, hogy a baleset nem üzemi eredetű, jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben meg kell indokolni, hogy a sérült állítása miért nem volt elfogadható a tekintetben, hogy balesete üzemi eredetű. A jegyzőkönyvben hivatkozni kell a sérült állításával ellentétes tanúvallomásokra, orvosi kórismére és az egyéb bizonyítékokra. Ha a baleset üzemi eredete tekintetében a vállalat, s a sérült között vita merül fel, az üzem szak- szervezeti bizottságának állásfoglalása az irányadó. További vita esetén a dolgozó a Szakszervezetek Megyei Tanácsának állásfoglalását kérheti a baleset üzemi eredetével kapcsolatban. L. M.-né, Jászberény: Házastársi pótlékra az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjban részesülő az a nyugdíjas jogosult, akinek nyugdíja a havi 1000 Ft-ot nem éri el. A házastársi pótlék a nyugdíjast az után a házastársa (élettárba) után illeti meg, aki a nyugdíjassal együtt él és havi 360 Ft-ot meghaladó keresete, jövedelme vagy nyugdíja nincs és a nyugdíjas halála ecetén özvegyi nyugdíjra lenne jogosult. [SlJQGI tanácsadó A dolgozó nők munkajogi védelme A alkotmány és a Munkatörvénykönyve egyaránt kimondja, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. A nőknek és a férfiaknak egyenlő munkáért egyenlő bér já.r Munkafeltételeiket a férfiakéval azonos módon kell biztosítani figyelemmel azonban arra, hogy a nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, mely testi alkatára. szervezetére hátrányos következményekkel járna. Minden vállalatnál el kell készíteni azt a tilalmi jegyzéket amely — a vállalat körülményeit is figyelembe véve — a nők által be nem tölthető munkaköröket és munkahelyeket meghatározza. A terhes nőt terhessége megállapításától kezdve nem szabad olyan munkakörben foglalkoztatni, mely káros lehet az egészségére. Ez azt je- jenti, hogy ha a dolgozó nő terhessége előtti munkakörében egészségi okból nem alkalmazható, akkor őt a vállalat köteles ideiglenesen más munkakörbe áthelyezni. Az így áthelyezett nő keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző átlagkeresete volt. A dolgozó nő terhessége 4. hónapjától gyermekéke 6 hónapos koráig egyáltalán nem, ezen túl gyermekének 1 éves koráig pedig csak beleegyezésével szabad túlmunkára és készenlétre igénybe venni. Éjszakai munkára gyermekének egy éves koráig nem kötelezhető. A 6 évesnél fiatalabb gyermekét gondozó anva. valamint az egészségre ártalmas munka- körülmények kö-ött dolgozó nő csak kivételesen vehető igénybe túlmunkára. A terhes, ille+őleg a szü'ő nőt 20 hét szülési szabadság illeti meg. Ez rendellenes szülés esetén — szakorvos javaslatára — 4 hétt ’ meghosszabbítható. A szii'ási szabadságból 4 hetet a szülés előtt kell kiadni. E’től a dolgozó nő kérésére el lehet tekinteni. ha a- orvos vé'emé- nve szerint egészségének veszélyeztetésével ez nem jár. A dolgozó nő kérelmére a vállalat a szülési szabadság letelte után gyermek gondozása céljából 3. é’e+éye betöltéséig. a gyermek betegségének tartamára nedig az otthoni ánolás érdekében a gyermek 10 éves koráig fizetésnélküli szabadságot köteles biztosítani. A fi zot érnél- kiili szabadság engedélyezésének nem előfeltétel« hogy a dolaozó rendes szabadságát előzőén igénybe vegye. Rendellenes szülés ecetén a szülés, szabadság meehosz- szabbítására js sor kerülhet. Ha a gyermek halva születik, vagy a szülési szabadsúg ideje alatt meghal a szülési szabadság a halál napját követő 8. nappal megszűnik. A szülés utáni szabadság azonban 6 hétnél rövidebb ez esetben sem lehet. A dolgozó nőnek a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer háromnegyed óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta egyszer háromnegyed óra munkaidő kedvezmény jár. Ez a munkaidő kedvezmény a napi 4—6 órában foglalkoztatottakat csak az első 6 hónapban és naponta egyszer illeti meg. Ikrek esetén a munkaidő kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. A munkaidő kedvezmény a dolgozó nő kérelmére a munkaidő kezdetén vagy végén egyszerre is kiadható, annak tartama munkaidőnek számít és arra átlagkereset jár. A szoptatási időkedvezmény a gyermek etetésére és tisztántartására szolgál. Ebből következően a? örökbefogadó szülőt is megilleti. Nem jár azonban e kedvezmény annak az anyának, aki gyermekét állami gondozásba adja. A több gyermekes anvákat pótszabadság is megilleti. Pótszabadság szempontjából azok tekintendők több gyermekes anvának, akiknek 3 vagy ennél több általuk gondozót 18 éven aluli gyermekük van, A pótszabadság mértéke 3 gyermek után évi 2. minden további gyennek után 2—2 munkanap, de évenként legfeljebb 12 munkanap. Több gyermekes anvák esetében nem érvényesül az a szabály, hogy a pótszabadságot csak egy féle címen lehet igénybe venni. Például: egy tízéves munkaviszonnyal és 3 gvermoV^oi rendelkező anvát a következő szabadság illeti meg: Alapszabadságként 12 munkanap. pótszabadságként a 10 éves munkaviszonyra figyelemmel 5 munkanap, a 3 gyermek alapián 2 munkanap, összese.i tehát 19 munkanap szabadság. A felmondással kapcsolatban rendelkező jogszabályok is megfelelően védik a dolgozó nőt. A vállalat nem szüntetheti meg felmondással a dolgozó nő munkaviszonvát férjének sorkatonai szolgálata idején, a terhesség és a szoptatás ideje alatt, a szülést követő 6 hónán végéig, a beteg gyermek ápolására táppénzes illománvba helyezés vagv ilven célból kaoott fizetésnélküli szabadság ideje alatt, a gyermekgondozási segély. valamint a gyermek gondozása céliából kapott egvéb fizetés nélküli szabadság s a felsorolt időszakokat követő 15 nap a’aft. Dr. Cs. I. Hirdessen a NÉFLAF-ba A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyára FELVÉTELRE KERES megfelelő közgazdasági képesítéssel rendelkező üzemgazdasági előadót, belső ellenőrt és anyagáruforgalmi munkában gyakorlattal rendelkező dolgozókat. Jelentkezés: o gyér személyzeti osztályán. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. /
