Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

1971. március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kristályosított üveg a konyhában Ezernél is többféle termék üvegből A szolgáltatások :avata Versenyt írgvalást hirdet a megyei tanács vb Ellen „suksük 99 A Gondolat Könyvkiadó ezúttal is nagyon hasznos köny­vecskét jelentetett meg, az Anyanyelvi őrjáratot, Ferenczy Géza szerkesztésében. ' A válogatás — neves nyelvművelők munkája — két részből áll. A könyv elején általános nyelvtörténeti ismeret- terjesztő tanulmányokat olvashatunk, majd a második rész­ben a leggyakoribb nyelvi hibákból kapunk gyűjteményt. Ferenczy Géza cikkei állnak a válogatás középpontjában, ír az eltorzuló magyar szavakról az „aki”, „amely” és „ami” használatáról, — mennyien összekeverik! — „az igekötőkről, a tatik-tetik-ről”, a „meg lett mondva” nyelvről, gz ikes igékről, a hivatalos nyelvről, a gügyögőkről és az újsághir­detések, stb helytelenségeiről. Kovalovszky Miklós szintén mindennapos nyelvi hibá­kat tűzött tollhegyre. Tisztázza cikkében a „felé” és a ke­resztül helyes használatát, bemutatja a „suk-sük” nyelv tor­zulásait. Leírja, hogy a kijelentő és a felszólító mód össze­cserélő! legújabban — talán óvatosságból — akkor is kije­lentő módot használnak, amikor felszólítanak valamire. P. Balázs János a leggyakoribb kapcsolódó kötőszavunk, az „és” meg a „s” közötti különbségeket magyarázza, Tompa József a nyelvi „jelmezeikről” ír, Grétsy László pedig az ár­talmas szóhalmozásról. A szűkre szabott ismertető keretében nem lehet minden tanulmányra felhívni a figyelmet, de sokkal inkább az a cé­lunk, hogy a kötet egészét tanulmányozzák minél többen. Bizony manapság is igen sok helytelen magyarsággal be­szélő szónokot hallunk, nyelvpusztítóan fogalmazott hivatalos leveleket olvashatunk, — nem is szólva hétköznapi beszél­getéseink torzulásairól. A könyv mottójául ezt írhatjuk: „Tanuljunk könnyen, játszva magyarul!” Ajánljuk ezt a kedves, olvasmányos kis tanulmánykötetet mindenkinek, aki beszédfordulataiban bi­zonytalanságot érez. (Gondolat, 1971.) Ercehes hévzcművészeii mi sói ok a iv terveiben Nagyon rövid a határidő, tehát a pályázóknak sietni­ük kell. Voltaképpen akkor is túl közeli a március 20 —. mint beküldési időpont -J-, ha tekintetbe vesszük, hogy az érdekeltek már bi­zonnyal korábban is foglal­koztak a fejlesztés gondola­té vaL Miről is van szó? Három szolgáltatási ágazat — a gépkocsijavítás és karban­tartás, az elektroakusztikai cikkek és háztartási gépek javítása, valamint a lakás­karbantartás — fejlesztésére fordítható megyei szolgálta­tásfejlesztési alap odaítélése végett nyilvános pályázatot hirdet a megyei tanács vb. A március 20-ig beküldendő pályamunkákat versenytár­gyalás keretében bizottság bírálja el, s az arra alkal­masakat a megyei tanács vb elé terjeszti jóváhagyásra. Fontossági srrrend szerint A pályázati kiírás fontos­sági sorrend szerint felso­rolja azokat a Szolnok me­gyei településeket, ahol az említett három szolgáltatási ág fejlesztését a legsürge­tőbbnek tartja a megyei ve­zetés. A gépkocsijavítás és karbantartás esetében Szol­nok, Jászberény, Tiszafüred, Kunszentmárton, Fegyvernek és Kisújszállás, az elektro­akusztikai cikkek és háztar­tási gépek javításának fej­lesztésénél Tiszafüred, Kun­hegyes, Kunmadaras, Jász- árokszállás, Jászapáti, Tisza-- földvár,-- Túrkeve,. Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Tö- rökszentmiklós, Jászberény, Szolnok, míg a lakáskarban­tartás esetében Szolnok, Jászberény, Karcag, Török, szentmiklós, Kisújszállás, Mezőtúr, Tiszafüred, Kun­szentmárton, Tiszaföldvár, Túrkeve, Jászárokszállás és Kunhegyes szerepel a fel­sorolásban. ; A’ elbir lás saj los szempontjai Az utóbbi két szolgáltatá­si ágnál az elbírálás néhány sajátos szempontját is említi a kiírás. így például a la­káskarbantartásnál azt, hogy fokozódjék a kisgépesítés, honosítsanak meg új eljárá­sokat. vezessenek be újabb szolgáltatásokat (parkettá­zás, szőnyegpadló-fektetés stb.) Általános követelmény, hogy ne csupán a kiírásban felsorolt helységek, hanem a környékük szolgáltatási igé­nyeinek kielégítésére is vál­lalkozzanak a pályázók. Az elbírálásnál azo^ ré­szesülnek előnyben, akik az adott szolgáltatási ágazatnál fontossági sorrendben emlí­tett településeken valósítják meg a fej’esztést: továbbá azok, akik ehhez kisebb rá­fordítást igényelnek, s na­gyobb — például árbevétel­lel mérhető — eredményt mutatnak fel. Az azonos mérvű támogatást igénylők közül előnyt élvez az. aki nagyobb saját fejlesztési alappal — kisebb hitelarány- nyal — valósítja meg a fejlesztést, míg az a pályá­zat, amely ezt csak az igé­nyelt támogatásra alapozza, figyelembe sem vehető az elbírálásnál. A megyei tanács illetékes szervei a közelmúltban meg­küldték a pályázati felhívási mindazoknak a gazdasági szervezeteknek, amelyek már korábban is érdeklőd­tek a szolgáltatásfejlesztési lehetőségek iránt. Ha .mégis, volna, a . megyében olyan vállalat, szövetkezet stb., amelynek megalapozott tervei vannak az említett három szolgáltatási ágazat valamelyikének fejlesztésé­re, de pályázati felhívást nem kapott, azt a megyei tanács vb ipari osztályán kérhet. <m.) Színvonalas, ió szórakozást Ígérnek á Következő hóna­pokra a tv képzőművészeti műsorai. Folytatódik a ma­gyar művészettörténet soro­zat, amely a legnevesebb ré­gi, illetve jelenkori magyar mestereket ismerteti meg. A régebbi korok művészetét Lechner Ödön építész, Vajda Lajos festőművész, valamint Kozma Lajos építész forma- tervező képviseli. A kortárs művészek közül Bortnyik Sándor és Főnyi Géza festő­művész, illetve Mikus Sán­dor, Vilt Tibor és Schaár Er­zsébet szobrász alkotói port­réját mutatják be. A mai művészek galériáját egészítik ki a most pergő szórakoztató jellegű összeál­lítás, a május 29-én véget érő „Telegroteszk”. Ezt kö­vetően olyan témák kerülnek képernyőre, mint a világ leg­híresebb szökőkútjai, vagy a modem ipari formatervezés — az autókarosszériák tükré­ben. Augusztusban mutatják be a „Népművészeti alkotá­sok — modem nagyvárosi környezetben” című összeál­lítást. Műsor készül a szín­ház és a képzőművészet kap­csolatáról. a könyvillusztrá­ció történetéről, s a képernyő sajátos eszközeivel vizsgálják majd a külváros mint téma jelentkezését a múlt és jelen képzőművészetében. — Nagy Balogh János, Derkovits Gyu­la. Dési Huber Isván alkotá­saiban. A műsor címe: „A város peremén”. Néhány további érdekes­ség a képzőművészeti műsor­tervekből: a rovat munkatár- sai elkalauzolják a nézőket egy napjainkban keletkezett magángyűjtemény tulajdono­sához; ellátogatnak az új la­kótelepekre, ahol esztétikai szempontok alapján néznek szét. Sor kerül a fiatal, Der- kovits-ösztöndíjasok megszó­laltatására is egy szociológiai jellegű összeállításban. A második félévtől egyéb­ként — kísérleti jelleggel a színes adásban is „vendég- szerepel” egy-egy képzőmű­vészeti műsor. s elfogadta annak program- nyilatkozatát, amelyben első helyen a fegyverszünet meg­kötése, a német megszállók és a nyilas csatlósaik elleni harc gyors megszervezése, a már megindult demokratikus átalakulás továbbfejlesztése, a földreform végrehajtása, a gazdasági építőmunka, a nép életviszonyainak megjavítá­sa szerepelt. A bombák, belövések té­pázta épületben az ideigle­nes nemzetgyűlés 1945. szep­tember 5-én, szerda délelőtt 10 óra 21 perckor tartotta első budapesti ülését. A Himnusz eléneklése után Ze- dénvi Béla elnök emelkedett szólásra: — A magyar nemzetgyűlés egyeteme és tagjai meghatott szívvel mondanak köszönetét a szovjet haderő, a diadal­mas Vörös Hadsereg győzel­mes és hősi harcáért, amely­Eredményesen zárta 1971- et az Üvegipari Művek kar­cagi üveggyára. Huszonnégy napi munkabérnek megfele­lő nyereségrészesedést fi­zetnek dolgozóiknak, négy napit pedig tartalékolnak. Üvegtewnelésüg; meghaladta az 1969-es mennyiséget. Az elért termelési értékük azonban 1,9 millióval keve­sebb. Ennek ellenére az egy órára eső termelési érték 9 százalékkal emelkedett. Az ellentmondás okára Csigái Zoltán főkönyvelő adta meg a választ A fogyasztók érdekében — Tavaly a termék ösz- szetételünkön változtattunk. A közszükségletet szolgáló hőálló háztartási edényeket gyártottunk legnagyobb mennyiségben, mintegy 150 ezret. Ezek az úgynevezett jénai edények nagy keres­letnek örvendenek a lakos­ság körében, s a jobb ellátás érdekében az idén is, várha­tóan több mint félmilliót gyártunk. Ennek az árunak piaci árszintje alacsonyabb, mint az előző évben készí­tett termékeinknek, ezért alakult úgy, hogy termelési értékben 1969-es szintnek alatta maradtunk. Nagy mennyiségű olcsóbb árut ad­tunk a népgazdaságnak a fogyasztók érdekében. Tavaly elnyerték az üveg­ipar kiváló gyára címet. Több mint ezer féle cikket és 50—60 üvegtípust gyár­tottak. Égyédl. speciális üve­geket is készítettek. Hőálló műszaki üvegeik ipari be­rendezések, laboratóriumok nélkülözhetetlen tartozékai. Az itt gyártott infra-, vala­mint hősugarakat elnyelő üveget a gyógyászatban használják. Az Ikarus autó­buszokhoz a színes lámpa- üvegeket is a gyárban készítik. lyel országunkat az idegen zsarnokság és magyar béren­ceinek rémuralma alól fel­szabadította. A képviselők helyükről fel­állva percekig ünnepelték a felszabadítókat. A padsorok­ban ekkor már ott ültek a főváros és a Dunántúl kül­döttei is, akik az ideiglenes nemzetgyűlés Debrecenben tartott ülésein még nem ve­hettek részt, hiszen akkor az ország egy része még hitler­ista megszállás alatt állt. Budapesten még áprilisban, két nappal az ország teljes felszabadulása előtt megren­dezték a választógyűlést. A Sportcsarnokban, a gyűlés színhelyén, az emelvény fö­lött Petőfi arcképe ragyogott, alatta a felírás: ..Félre, kis- lelkűek, akik mostan is még Kételkedni tudtok a jövő fe­lett”. A gyűlés ünnepi han­gulatát egy maroknyi fasisz­A fátyolüvegből fújt, mint­egy 20 ezer színes díszüve­get — vázákat, hamutartókat — az ország és Európa kü­lönböző kerámia üzletében szívesen vásárolják. Ebből kétmillió forint értékű volt a termelésük. A vegyipar ré­szére még edzett, nagy ütés­szilárdságú üvegeket is gyártottak. Rekonstrukció 70 millióból — A jelenlegi épületeink és a berendezések elavultak — mondta Sári Béla. a gyár főmérnöke — több kis hutá­ban olvasztják az üveget. A gazdaságosabb termelés ér­dekében nagy munkacsarno­kot és ebben egy olvasztó- kemencét építünk. Gondo­lunk arra is, hogy külföldi licensz alapján korszerű technológiával folytatjuk az üveggyártást. Az átalakítás­sal nagyobb lehetőségünk lesz a gépesítésre. Elsősor­ban az anyagmozgatás nehéz fizikai munkáját szeretnénk gépekkel helyettesíteni. A nagycsarnokban a termelés áttekinthetőbb, folyamato­sabb lesz. A 70 millió forint beruhá­zást igénylő rekonstrukciót a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat végzi. A gyár vezetői szeretnék, ha két—három év múlva elké­szülne. Az átalakítás után a gyár­ban kétszer annyian dolgoz­nak majd, mint jelenleg. Ezért nagy gondot fordíta­nak szociális létesítmények bővítésére, új fürdőt, öltözőt, ebédlőt építenek. Űj termékkel is jelentkez­nek. Kristályosított üvegből még jobb hőálló és fizikai tulajdonsággal biró ipari üveget, valamint háztartási edényeket készítenek. Cs. I. ta csoport arcátlan provoká­ciójával — Szakasits Árpád, aki a Szociáldemokrata Párt nevében beszélt, „ugatókó­rusnak” nevezte őket — megpróbálta megzavarni, de az egybegyűlt dolgozók ala­posan ellátták a bajukat. — Ezek után zavartalanul foly­tatódott a gyűlés, amely Nagy-Budapestről összesen 108 kéoviselőt küldött az ideiglenes nemzetgyűlésbe. Ismét szabad választások Az ideiglenes nemzetgyűlés Budapesten mindössze hat ülést tartott. Törvénverőre emelte azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyeket az Ideiglenes kormánv a deb­receni üléstől kapott felha­talmazás alapján hozott, így a Németországnak szóló had­üzenetet. a Szovjetunióval kötött fegyverszünetet, a nénbíróságról hozott kor- mártvrendelefeketr s a nagy­birtokrendszer megszünteté­séről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló kormánvrendeletet. s megal­kotta az úi választójogi tör­vényt amelv megadta a tit­kos választójogot minden 20 évesnél idősebb magvar ál­lampolgárnak. továbbá mind­azoknak. akik a németek vagy a fasiszták elleni harc­ban részt vettek, s 18. élet­évüket betöltötték. rizmussal álcázott fasiszta diktgtííráia után ismét sza­bad választásokra készült Magyarország. Következik: A tömegek hangja az üléstoi-ornben. Pintér IstváH 8. „Meghatott szívvel” Nem az Országház, hanem a debreceni református kol­légium oratóriuma lett a színhelye az országgyűlés megújulásának, a magyar ál­lamiság újjászületésének. — 1944. december 21-én, amikor az új Magyarország első par­lamentje összeült. Budapes­ten, az Országház épületében még a nyilasok voltak az urak. Az igaz, hogy a karsza­lagot öltött képviselők több­sége már elmenekült a köze­ledő szovjet csapatok elől, amelyek ezekben a napokban készülődtek a magyar fővá­ros körülzárására. A Debre­cenben, az ideiglenes fővá­rosban összeült politikusok úgy határoztak: az új ma­gyar államélet megindításá­val nem várhatnak addig, amíg Budapesten gyűlhetnek össze az országgyűlésre!. Az ideiglenes nemzetgyűlés Az ideiglenes nemzetgyű­lés előkészítő bizottsága a űt*brec^ú penzügyigazgatósá. gi palotában tanácskozott Tagjai között ott találjuk Dálnoki Miklós Béla vezér- ezredest, a horthysta tábor­nokot aki a kormányzói ki­áltvány után átállt a szovjet hadsereghez, köztük van dir. Révész Imre debreceni re­formátus püspök, vannak — negyedszázad után! — kom­munisták, a többi között Ko­mócsin Mihály Szegedről, s olyan régi baloldali népi po­litikusok is, mint dr. Erdei Ferenc. Általános választásokról az akkori idők viszonyai köze­pette szó sem lehetett. A már felszabadul városokban és nagyközségekben népgyű­léseken választották meg az országgyűlési követeket A Vörös Hadsereg főparancs­noksága. — jóllehet, csapatai éppen támadásra készültek, s minden járműre szükség volt — 19 tehergépkocsit bo­csátott az előkészítő bizott­ság rendelkezésére. Azon in­dultak a választások szervezői összesen huszonnégyen a már felszabadított területekre. S .mire feb«ir*-=>cl+ december 21-e az ideiglenes nemzetgyű­lés 230 tagja már együtt volt a szállodában, s izgatottan készülődtek arra, hogy a tör­ténelmi ülésre vonuljanak. A padsorokban 42 ipari munkás, 39 földműves, föld­munkás. szegényparaszt fog­lalt helyet. Rajtuk kívül 37 önálló iparos (túlnyomóan kismesterek), 36 „gazdálko­dó” (ezen a nagyon általános néven jegyeztették be magu­kat a kulák-kisgazdák, kö­zépparasztok, sőt egynéhány, az értelmiséghez tartozó ki­sebb földbirtokos is), 18 sza­badfoglalkozású értelmiségi (orvos, ügyvéd stb.), 16 tanár (egyetem, fő- és középisko­lai), tanító, 16 egyéb köz- és magántisztviselő, 10 újságíró, egyéb közíró, 7 pap (4 kato­likus. 2 református 1 evangé­likus), 6 katona, 2 önálló ke­reskedő. 1 kereskedelmi al­kalmazott ült a történelmi múltú oratóriumban. A Magyar Kommunista Párt képviselői voltak a leg­többen. hetvenketten. A Füg­getlen Kisgazda Pártna1'- 57. a Szociáldemokrata Pártnak 35 mandátuma volt, a Sza­bad Szakszervezeteket tizen­kilencen képviselték, össze­sen 16 párt. illetőleg csopor­tosulás jutott képviselethez az ideiglenes nemzetgyűlés­ben. Szózat a néphez Az ideiglenes nemzetgyű­lés a magyar néphez intézett szózatában kimondta, hogy ,,kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek inté­zését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar szuveré- nitás birtokosa”. Megválasz­totta az ideiglenes kormányt. Földosztás 1945-beo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom