Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

íVn. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eredményesen gazdálkodtak a tanácsi vállalatok Gazdasági, párt és tömeg^zervezeti vezetők tan okozása Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében a taná­csi vállalatok vezetői tanács­koztak. Ott voltak a vállala­tok igazgatói, a pártalapszer- vezetek, a szakszervezeti bi­zottságok és a KISZ szerve­zetek titkárai. A tanácsi vállalatok 1970. évi gazdál­kodásának tapasztalatairól, s az idei feladatokról Soós Ist­ván, a megyei tanács vb el­nökhelyettese tartott vitain­dító előadást. Az 1969—1970 évi kollektív szerződések ta­pasztalatairól, az új kollek­tív szerződések megkötésé­ről pedig Halmi Ferenc, az SZMT titkára tájékoztatta a résztvevőket. A tanácskozá­son megjelent és felszólalt Tóth János,, a megyei párt- bizott'ág titkára. A vállalatok 1970. évi ter­melési volumene és árufor­A gazdálkodás jellemzői A helyiipari vállalatok 1970 évi gazdálkodását az alábbi főbb tényezők iellem- zik: A termelés az előző évi- he7 viszonvítva 12 százalék­kal emelkedett. Javult a termékek minősége, korsze­rűsége. Növekedett a fog­lalkoztatottak összlétszáma, viszont csökkent a munká­sok részaránya. A vállalatok túlteljesítették termelési előirányzataikat, de a gaz­dálkodás hatékonysága, nem emelkedett a kívánt mér­tékben. A bruttó részesedési alaD növekedett, a kifizethető részesedés viszont csökkent, mivel a korábbi éveket je­A kiskereskedelmi forgalom emelkedett galma az előző évhez viszo­nyítva 10 százalékkal emel­kedett. A növekedés különö­sen a gépiparban, néhány könnyűipari üzemben és a kereskedelmi vállalatok for­galmában jelentős. Emelke­dett a vállalatok nyeresége is, ám a növekedés üteme ágazatonként és vállalaton­ként is eltérő. Kedvezőtlen jelenség, hogy a hatékony- sági indexek — eszköz ará­nyos nyereség, bérarányos nyereség — csökkenő ten­denciát mutatnak. Az egy főre jutó munka­bér átlagosan 6 százalékkal emelkedett. Különösen a második félévben volt je­lentős a bérfejlesztés. A bér­emelések azonban nem min­denütt jártak a munka haté­konyságának növekedésével. lentősen meghaladó bérfej­lesztés a részesedési ala­pot terheli. A fejlesztési ala­pok volumene szintén emel­kedett, de a felhasználás nem. Gátolta ezt a beruhá­zási piac zsúfoltsága, a ka­pacitás hiánya. Az építő­ipari vállalatok az igénye­ket nem tudták kielégíteni. A különböző ágazatok kö­rül az építőanyagiparban legjelentősebb a termelés és a jövedelmezőség emelkedé­se. Figyelemreméltó, hogy a Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyára tavaly első ízben exportált, méghozzá 4 millió forint értékben. Az export az idén további 7—8 t millió forinttal növekszik. A forgóasztalon 300 modell Hárommii ió pár lábbelit kínált a második félérre a Tissa Cipőgyár — Hat ripőna ykereskede.mi vállalat Martján — Ő s;, féli divat újdonságok A vállalatoknál a termelé­kenység a korábbiakhoz vi­szonyítva kedvezően alakult. A ,Ü- felév során fokozták a személyi érdekeltséget a munka hatékonyságának nö­velésében. Jelentős a javulás a munkanormák színvonalá­nak fejlesztésében, tervsze­rűbb az elavult normák karbantartása. Különösen a II. félévben csökkent a7 ex- tenzív létszámgazdálkodás, ám azt nem követte kellően az élő munkát igénylő ter­melési folyamatok gépesí­tése. A kereskedelmi vállalatok üzletpolitikája átgondoltabb. A fogyasztási cikkek kínála­ta, a lakosság áruellátása ja­vult, csökkent a hiánycikkek száma. A lakosság pénzbevé­tele tavaly 12,7 százalékkal emelkedett. A kiskereskedel­mi áruforgalom — folyó árakon számolva — 14,7 százalékkal emelkedett. A tanácsi kiskereskedelem közvetlen beszerzése tovább A Le Monde művészeti ro­vatában beszámol a Poitiers- ben rendezett magyar kultu­rális hétről és hangsúlyozza, hogy annak mérlege rendkí­vül pozitív. A bemutatott filmek arról tanúskodnak, hogy a magyar filmművészet jelentős szerepet játszik az fejlődött az élelmiszer szak­mában 27, az iparcikk szak- maoan 34 százalékkal bő­vült a közvetlen beszerzés. A kiskereskeueimi vonala­tok tavaly 48,9 millió forint nyereséget értek el. A köz- gazdasági szabályzók hatásá­ra növekedett az áruforga­lom, így a nyereség is. A kommunális szolgáltató vállalatok termelési volume­ne tavaly 25 százalékkal emelkedfett az előző évhez viszonyítva, i Gyárszerű építkezéseket Soós elvtárs részletesen elemezte a tanácsi vállala­tok III. ötéves tervének tel­jesítését, majd az 1971. évi feladatokról beszélt. A vál­lalatoknak fokozniuk kell a különböző gazdálkodó szer­vekkel való együttműködést. Nagyobb gondot kell fordí­tani a termelékenység eme­lésére, s a piaci igényeknek megfelelően módosítani a termelés szerkezetét, s javí­tani a gyártmányok korsze­rűsítését. Az előadó felhívta a részvevők figyelmét a ter- melöberendezések korszerű­sítésére, az élőmunkával va­ló takarékosságra, a munka- folyamatok gépesítésére. A tanácsi építőipar sókat fejlődött a III. ötéves terv során, de előbbre kell lépni. A gyárszerű építkezéseket kell megvalósítani, s előbb­re lépni a szerelési munkák technológiájának korszerűsí­tésében. A tanácskozáson elhang­zott két előadást vita kö­vette. A vállalatok igazgatói, párttitkárai beszámoltak eredményeikről, gondjaik­ról. Pozitív dolog, hogy a tanácsi vállalatok a bázis­hoz viszonyítva ez év első két hónapjában 8—9 száza­lékkal növelték árba Vételü­ket — m. L — európai filmkultúrában. A cikkíró szerint a nézők kö­rében elsősorban a követke­ző négy film aratta a leg­nagyobb sikert: Fábri Zoltán „Hú-z óra”, Kovács István „Hideg napok”, Jancsó Mik­lós „Fényes szelek” és Sára Sándor „Feldobott kő” című alkotását Igazán időszerű cipők fo­rogtak csütörtökön a Tisza Cipőgyár nagy börzeasztalán. Kint egész délelőtt sűrű pelyhekben hullt a hó, újra visszajött a tél. Bent a mű­velődési ház nagytermében pedig téli cipőket, csizmákat tettek a forgóasztalra, ame­lyet az ország hat cipőnagy­kereskedelmi vállalatának vezetői ültek körül. Téli láb­belik — csakhogy már a jövő télre valók. A Tisza Cipőgyár most készített el mintegy há­romszáz új modellt, s először a cipőnagykereskedelmi vál­lalatnak mutatta be 1971 őszi, téli kollekcióját (Folytatás az 1. oldalról) nácstörvényt? — kérdezte dr. Korom Mihály a tájékoz­tató után. — A törvény, jó törvény — válaszolta Váczi Sándor, a megyei bizottság titkára, aki szintén részt vett a be­szélgetésen, és meg is ma­gyarázta, hogy miért: — Nem terjedelmes, mindenki számára könnyen áttekint­hető. Ezt a véleményt Fo­dor Mihály is megerősítette, majd elmondta, hogy a járá­si tanács apparátusában dol­gozók átirányítását más munkakörbe megnyugtató módon sikerült elintézni. Dr. Kuhnvár László ar­ról számolt be, hogy az el­múlt évben nem csökkent, sőt 25 százalékkal nőtt a fiatalkorúak által elkövetett bűntettek száma. Tavaly 230 fiatalkorú állt a bíróság előtt A beszélgetés után városnéző körútra kísérték a megye vezetői a vendége­ket At ifiúsági törvénytervezetről Délután a Hűtő<*ét>gvár fiataljainak meghívására Jászberénybe utazott dr. Korom Mihály és dr. Gárdái Gyula. Csáki István és Fo­dor Mihálv kíséretében. A városi pártbizottság éoülete előtt Jászberény vezetői várták a vendégeket. Sem- sei Imre. a városi nártbizott- ság első t'tkára tájékoztatta a rrúnfs’Mort a véres életé, ről. Ezután került aor a- if­júsági nagy'nn'úisre a T.«hel klubban. Woinlmas érdeklő­dés nvilvÄr,"U meg a mi­niszter előnyéin Irént. mely­ben »z ifióséei törvénvig­va*i etröi számolt be a fia­taloknak. Csak néhány wM raga­dunk ki az első boUécra is £11*5 v’* g—O’éc e'é és szentesítése után sok nrobténjára ad me<n*tr<i<rtató meBoióást. El­mondta a miniszter, hogy hasonló törvény egvedül az NDfí-ban van érvényben a világon. A törvény készítőit ss az irányelv vezérelte» A másik kellemes megle­petés a kismamáké és a kis­mama cipőkben dolgozo nő­ké. A gyár 130—135 forint körüli áron szép pasztell szí­nekben félábszárig érő kis­mama cipőket kínált a keres­kedelemnek. Leginkább vilá­goskék és fehér színben ren­delték, pedig nagyon szép hatása volt a piros és sárga kismama cipőknek is. Késő délután már látszott, jó üzletkötés ez a nap a Ti­sza Cipőgyárnak. Számszerint még nem tudjuk megmonda­ni, mennyit rendelt az ország hat nagy CNV-je. Különben is a kereskedők csak pénte­ken búcsúznak Martfűről, reggel még pótrendelésekről is lehet szó. Egy miatt mégis sajnálkoz­tunk. bánkódtunk. A terve­zők fantáziája, a divat sze­szélyes hullámzása mindig sok új, talán túl modernnek ható cipőmodellt is hoz be­mutatóra. Kár, hogy a keres­kedők túl óvatosak, ezekből vagy igen keve'et, vagy sem­mit sem rendelnek. Lehet, az ennek az oka, hogy a forgóasztalt körülülő huszonhat kereskedő között mindössze egy nő volt? Akik sok börzén vettek részt már, tudják sohasem volt több. Nőknek is férfiak választa­nak, rendelnek cipőt— •— sóskúti —• hogy bár az ifjúság a társa dalom része, számtalan spe­ciális problémája van. Nem áll meg a jogszabály az el­vek deklarálásánál: konk- dét előírásokat tartalmaz. A törvény felhívja a fia­talságot arra, hogy éljen jobban jogaival. A szülők felelőssége is jogszabályba rögzítődik, az Is, hogy növel­ni kell az oktatás színvona­lát, és hogy a tanulóifjúság körében a kiemelkedő kéoes- ségű fiatalokat megkülön­böztetett figyelemben kell részesíteni. Nem elég a jószándék Gondolt a törvényjavaslat azokra Is. akik az ifjúság nevelésével foglalkoznak: a jövőben fokozott m“CTb°'-s0- lés — nem csak erkölcsi. de anyagi is — illesse meg őket. Az állami vezetők kö­telessége lesz a fiatalok munkáiénak és nrobiémájá- nak állandó értékelése. A vezetők az ifiú nálvakez- dőnek önálló. t*Hes embert kívánó megbízatást Is adja­nak, ne csak látszatfeladato­kat. A továbbkénzés során azo­kat a fiatalokat kell előnvbe részlten! akik azért akar­nak tanulni. hogv azon a munkaterületen dolgozzanak magasabb színvonalon, ahol addig tevékenvkedtek. A vá­lasztott testületedben még fokozottabb mértélrhen kell bevonni az iflúsá»ot. ez az em-ilr {«Veiéig a közéleti te­vékenységre való nevelésük­nek. A törvén via vasi at rne<-'ol­dét*hoz nor”’'sak jósréndék kell — rénz is saüirségpjj hozzá. ezért a gazdaság R7->rvek-ak 87, I fiúsé -fnnli ti­kul célok mewaiósítésára külön össae-ot k“ll biztosí­tani. amelvhez b- ' A yvním I c-zf JlCMTTr -------- VlT-lraj}. J ? V9 — Ion az £i*tkor. esMIpc! a va«^tr a csa­tárt «Tanítást me^ vfrv*la*7t6u1. A afalok vé- £pd«klddí«se1 kf- s4H*k az eladást. am^Ir az ifjúság! induló hangjaival ért végei , ;. . >J g chior Qaro szíáüci'ü: CIQ ARETTASZÜN ET Az igazgató lenyomta a gombot. Bejött a titkárnő. — Szolovjevet küldje be hozzám! — Igenis, Arkagyij Metvejevics. A titk- rnő vette a házi telefon­könyvet és már tárcsázta is a 149-est. — Szolovjev elvtárs jöjjön az igazgató elvtárshoz! — Szobán kívül tartózkodik — Válaszolt egy női hang. A titkárnő visszament és jelen­tette az igazgatónak: — Szolovjev szobán kívül tar­tózkodik, Arkagyij Matvejevics. — Ha visszamegy, azonnal jöjjön be hozzám! — lg mis, Ark'gyij Matvejevics. A titkárnő újból hívta a 149-est: — Ha Szolovjev visszamegy a szobájába, azonnal küldje be az igazgatóhoz! — Jó — felelte a női hang. Eltelt egy hét de Szolovjev nem jelentkezett. Kedden reggel az igaz­gató ismét lenyomta a gombot. Be­jött a titkárnő. — Szolovjevet küldje hozám! — Igenis. Arkaevij Matveievies! A titkárnő a házi te! tankönyv­ből kikereste Szo’oyjev számát, a 149 est és tárcsázta. — Szolovjev azonnal az igazga­tóhoz* — Nem tartózkodik a szobában, felelte a női hrng. — Nem tartózkodik bent a szo­bájában, Arkaeyij Matvejevics. — Mikor ment ki onnan? — Azonnal megtudom igazgató elvtárs! A titkárnő hívta újból a 149-est: — Mikor ment ki a szobából Szo­lovjev? — Szolovjev a múlt év június tizenötödikén, kedden, ment ki a szobából. A titkárnő pontosan jelentett: — Szolovjev a múlt év június tizenö*ödikén, kedden, ment ki a szobáiéból. — Tudja meg, hogy hová távo­zott. — Igenis, Arkagyij Matvejevics! A titkárnő újból rácsengetett a 149-esre: —- Hová távozott a szobából Szo­lovjev? — Szoloviev kiment rágyújtani — felelte a női hang. — Szolovjev kimant ráeyűj’ani — közölte a titkárnő az igazgatóval. Az igazgató felemelte a teVnté­tét. megkeményítette az ajkait és mond**­— érótn nyolc hó"ap telt el. — És kUnnc nap. — egészítette ki a ♦,*ká’-rő. _ V^r'lsék nló oyt ~v~t * — Igenis. *rka«vM a/fqt.-nlevi's — fe’mte « M *-ámő és elindult osz- télrról-n-g' ál vra. Az egyik szobiban rá Is akadt Szolovjevre, aki újságot olvasott. — önt látni akarja az igazgató! — Megyek, — fe’e’te Szolovjev és összehajtotta az újságot — ön a Szolovjev? — kérdezte az Igazgató. — Igen. Én vagyok — felelte Szoloviev. — ön a múlt év június tizenötö- dikén kiment a sz-bá^ból, hogy el­szívjon egy cigarettát!? — Igen, valahogy úgy tűnik, hogy akkor lehetett, — f lelte Szolovjev. — Ez nyolc hónap és kilenc nap... — Tíz — javította ki a számot a titkárnő. — Tehát nyolc hónap és tíz nap óta üldögél ön egy másik osztá­lyon? — Akkor én valószínűleg elté­vesztettem az írnriám ajtaját, — feltételezte Szolovjev. — Világos. És most miért van Itt nálam? — ön hivatott — Mikor? — Most — Önt tegnap h'vattam. — mond­ta szigorúan az Igazgató — mára nekem más van beütame-rae? _ $ ianoznl kezdett naptárjában, — Szkorcov. Igen. küldle be hozzám Szkoi-i—ot! — kérte az igazgató a titkárnőt. —- Íren is. ^rke—vlj Matvejevics? A ti*Xr«ö i*,no»eqt „ házi tele- fo-.i-z-.-vber, és tárcsázza a 278-as számot: — S’korcov *lvtárs fáradjon be az ig"-'*a'óv’Oz! — Kiment -■*-múltani, — felelte egy álmos férfi hang... (Fordította: Sigér Imre) Új rendsser as értékesítésként űsletkö ők A termégkbemutató és a szerződések kötése előtt dr. H. Nagy Mihály, a kereske­delmi főosztály — és Szalai László, az értékesítési osztály vezetőle bemutatta a hat ke­reskedő vállalat vezetőinek azokat a Tisza Cipőgyári üz­letkötőket. akik a jövőben minden hónapban felkeresik majd őket, érdeklődnek a vásárlók igényeiről, a keres­let alakulásáról. Fiatal, de a szakmában és a kereskede­lemben otthonos emberek az új üzletkötők. A gyár ezzel a rendszerrel méginkább szorosabbra szeretné fűzni a kapcsolatét a kereskedelem­mel. a vásárlókkal. A beve­zetőben azt is bejelentették a kereskedőknek, hogy a má­sodik félévre minegv három­száz modellt készítettek a Dörssbőr cipő fé-fiuknak A szakemberek bizonyára jobban megmagyaráznák, milyen a dörzsbőr. Szép, lakkhoz hasonló fényű, feke- te-bordó-barna színtjátszó bőr az, s nagyon divatos spanyolos hatású félcipő­ket készítettek belőle fér­fiaknak. Először kicsit húzó­doztak a kereskedők, sokal- lották az árát. — 270 forint ugyanis — de divatossága miatt biztosan sokan veszik majd. A férfiak után a legkiseb­bek. a bébik - következtek. Csak tipegőből kilenc mo­dellt mutatott be a gyár. A megrendelések számaiból kö- j vetkeztetni lehetett egyes or­szágrészek „demográfiai I hullámára” is. Egy szép mo­dellből — tehát csak egyből a példa kedvéért — a debre­ceni vállalat 7500, a pécsi pedig 6 ezer párat rendelt. A legtöbb modell a nőké Legalább húsz féle őszi, téli csizmát láttunk a mart­fűi börzén. A kánkán vezet, készítik már lakkból, műbőr­ből, bőr és lakk kombináció­ból. Sarka emelkedett, szé­Magyar filmhét tervezők — akik között már szép számban dolgoznak iparművészek is. A művelődési ház nagy­termében különben kora reg­gel óta látható volt minden új modell. Ezért meglepetés volt és kellemes is egy köz­beszólás. Rajnai Géza. a mis­kolci CNV igazgatója — aki reggel korán érkezett — nem tudta megállni, hogy ne mondja el: — Engedelmet a közbeszó­lásért. de most az elején kell megmondanom: Ilyen kollekciót, mint ami itt van még nem láttunk a Tisza Ci­pőgyárban. Az a vélemé­nyem, hogy a gyár valóban azt akarja, el is keljenek ter­mékeik, Sok fáradozás, ren­geteg munka lehet ebben a sok szép termékben. selebb lett, s ahogy láttuk igen szép kivitelben, sok csínnal készültek. Ifjúsági gyűlés Jászberényben

Next

/
Oldalképek
Tartalom