Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

1971. március 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Hogyan terveztek a helyi tanácsok Elvben egyetértők Csaknem két évi előkészítő munka után a múlt év de­cemberében hagyta jóvá a megyei tanács a IV. ötéves pénzügyi és fejlesztési tervet, valamint a források szabá­lyozási rendszerét. Az előké­szítő munkában egyeztettük a népgazdasági és helyi el­képzeléseket. Az anyagi le­hetőségek figyelembe vételé­vel kialakult Szolnok megye IV. ötéves tervi fejlesztésé­nek fő irányvonala, megtör­tént a fejlesztések megvaló­sítását biztosító anyagi esz­közök elosztása. Ezt a megnövekedett fe­lelősséget jól tükrözik a he­lyi tanácsoknál kidolgozott és jóváhagyott városi, közsé­gi IV. ötéves fejlesztési ter­vek. A gyorsabb fejlődés ér­dekében állapítottak meg a tanácsok magasabb bevétele­ket, és terveztek nagyobb összeget egyes ágazatok fej­lesztésére, mint ahogyan a megyei tanács irányelvként azt megjelölte. A lakosság községfejlesz­tési hozzájárulásából megyei szinten számított összeget a helyi tanácsok is szinte tel­jesen azonos mértékben ter­vezték meg, noha egyes te­rületeken kisebb eltérések tapasztalhatók. A telek-adó, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásnál viszont a tanácsok — a kialakult helyi elképzelések birtokában — a számítottnak nyolcszorosát tervezik. Az egyéb bevételek köre a legtágabb, így természetes, hogy azoknál vannak a leg­nagyobb eltérések a köz­ponti és helyi számítások között. A központilag terve­zett 81 millióval szemben a tanácsok 162 millió forint­tal, tehát kétszeresével szá­molnak. E forrásnál lényege­sen befolyásolható tényező, hogy egyes területeken na­gyobb arányú lakótelek- és üdülőtelek-értékesítés szere­Az indirekt gazdaságirá­nyítási rendszerből követke­zik, hogy a korábbinál sok­kal kevesebb kötelező erejű mutatószám szerepelt a kö­zéptávú terv megállapítása­kor. így szabad tere nyílt a helyi elképzeléseknek, a he­lyi igények jobb kielégítésé­nek. Mint a települések első számú gazdái, a helyi taná­csok felelősek a gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális ellátás színvonalá­nak növeléséért. Megyénkben sokat fejlő­dött az elmúlt években a kulturális ellátás színvonala és a közművelődés. A fejlő­dés ellenére jelentkező szín­vonalbeli elmaradásokat a helyi tanácsok jól érzékelik. Ezért döntöttek úgy, hogy a megyei tanács által előirány­zott összegnél 36 százalék- ; kai, vagyis 62 millió forinttal fordítanak többet kulturális és közművelődési célokra. Az egészségügyi és szociá­lis ellátás színvonala sokat fejlődött, azonban az ágazat­ban szükséges beruházások többségét — magas költsé­gük miatt — csak központi tárriogatásból lehet megvaló­sítani (ilyen például az új megyei kórház). A tanácsok a központi elképzelésekkel egyező beruházásokat hagy­tak jóvá terveikben. A foglalkoztatottság — de különösen a női . munkaerő foglalkoztatása —, valamint az építőipari kapacitás nö­velése érdekében a tanácsok a megyei tervben előzetesen kalkulált 143 millióval szem­ben 173 millió forintot fordí­tanak a vállalati beruházá­sok támogatására. Különösen jelentős a tanácsi építőipar gépesítésének és a tanácsi költségvetési üzemek telje­sítő képességének növelése. Ä bizalom jegyében A tanácsok többsége már az elmúlt években, felismerte a koordinációs beruházások fontosságát, a IV. ötéves terv időszakában pedig tovább fo­kozzák az e célért folytatott tevékenységüket. A tervidő­szakban csaknem 200 koor­dinációs beruházás megvaló­sításához 588 millió forint beruházási pénzeszköz átvé­telét tervezik a tanácsok, il­letve -a megkötött szerződé­sek ilyen összeg átvételét biz­tosítják. Ennek nagy része — 350 millió forint — lakás­építés céljait szolgálja, de vízvezeték, csatornahálózat, villany, út, bölcsőde, vásár- csarnok, közös irodaházak megvalósítása is szerepel a tervekben. A lakosság évről évre nagy értékű társadalmi munkával segítette a fejlesztések meg­valósítását. 1970-ben az egy lakosra jutó társadalmi mun­ka értéke 87 forint volt. Olyan mértékű növekedéssel számolunk, hogy 1975-ben az egy lakosra jutó érték elérje a 150 forintot. A helyi ta­nácsok az indokoltnál sokkal óvatosabban tervezték meg a társadalmi munka növelését: az 1970-ben teljesített 37 millióval szemben évenként csupán 24 millió forint tár­sadalmi munkát terveztek. Ez a tervszám alacsony ezért szükségesnek tartjuk-, hogy a tanácsok felülvizsgálják ez­zel kapcsolatos előirányzatu­kat. összességében a helyi ta­nácsok 2,7 milliárd forint fejlesztési alappal gazdál­kodnak az 1971—75. közötti években. Ezért mint a terü­letük gazdái, nagy felelőssé­get viselnek. Feladataikat csak a bizalom jegyében, a lakosság támogatásával tud­ják végrehajtani. A jelölő­gyűlések, majd az új taná­csok megválasztása tovább erősíti ezt a bizalmat. Barta László a megyei tanács vb tervosztályának vezetője ­Szombaton befejeződött az ideiglenesen 50 százalék­kal leszállított áru könyvek vására, amelyen két héten át sokezer kötetből álló választékot kínáltak. Az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál elmondták, hogy egyedül Budapesten min' 600 ezer kötet talált gazdá­ra kedvezményes áron, a 1 bevétel meghaladja a nyolc millió forintot. Sokan vették igénybe az ÁKV „Könyvet — postán’ szolgálatai. Ahon­Egy tizennyolc éves párt­tag diákot akartam bemu­tatni, ezért a megyében jár­tamban be-benéztem a kö­zépiskolákba, érdeklődtem, hogy jelentkezett-e már va­laki a tanulók közül. Beszél­gettem alapszervezeti titká­rokkal, igazgatókkal, párt­összekötő tanárokkal, isko­lai KISZ-titkárokkal. Az utóbbiak véleménye egyön­tetű; a tizennyolc évesek legjobbjai alkalmasak a párttagságra. A felvételi korhatár leszállítását a ki- szesek az ifjúság nagyobb megbecsülésének tekintik, s a „mércét” igen magasra helyezve készülnek arra, hogy a legjobbakat a párt­ba javasolják. A pedagógusok körében jobban megoszlanak a véle­mények. Á leghosszabb Ki nyer ma Pályafutása leghosszabb adására készül április 4-én a rádió népszerű zenei mű­sora, a „Játék és muzsika”. A fejtörő színhelye ezúttal nemcsak az Astoria szálló hallja, hanem az egész or­szág. Helyszíni közvetítés lesz ezúttal Pécsről, Debre­cenből és Sopronból, sőt a körkapcsolásos rendhagyó játékba bekapcsolódik Tal­linn. Prága és Bocs muzsi­ka kedvelő közönsége is. A zeneszámok között számos beszélgetés, interjú hang­ák el, többek között az is­mert karmesterrel Leonard Bemsteinnel, a „West Side Story” szerzőjével. A nagyszabású program­ban a „Ki nyer ma?” kér­dést ezúttal kivételesen Sze­pesi György teszi fel Becs­ben, a Magyarország—Auszt­ria válogatott labdarúgó­mérkőzésen. Vadvirágok a Mátrában A Mátra déli oldalán erő­teljesen bontakozik a ter­mészet. A napsütötte hegy­oldalakon virágbaborultak a som-bokrolc és több helyen lombosodnak a fűzfák. Az alacsonyabb fekvésű erdők­ben kizsendült: »23 aljnö-J vényzet és számos vadvirág kibontotta szirmait. A mátraaljai gyümölcsö­sökben szintén megindult a tavaszi falcadás. A Sárhegy oldalán néhány mandulafa teljes virágpompában dísz­ük. A cseresznye és barack virágzás azonban késik. A fagyos vasútvonal Űj, 215 kilométer hosszú vasútvonalat adtak át a for­galomnak Szibériában. A tajgán, mocsarakon és szaka­dékokon, valamint 20 folyón és patakon át, az örök fagy birodalmában felépített vas­út egy eddig beépítetlen út­szakaszt köt össze. Az építők 11 és fél millió köbméter földet mozgattak meg és húsz vasúti Tiidat építettek. Itt alkalmaztak először ex­kavátorra szerelt erdőirtó marókaszát és ezzel felvál­tották a fától fáig haladó motorfűrészes munkásakat. nan különben még a jövő héten is postáznak könyv­csomagokat a szombatig be­érkezett megrendelésekre. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállaltnál Jászberényi József igazgató arról számolt be, hogy bolti forgalomban és munkahelyi bizományo­sok körében összesen körül­belül egymillió 800 ezer forintért keltek el leszállí­tott áru könyvek. Hetven üzletben és 200 üzemben kínálták a készletet» Háromféle magatartás Sok iskolában, megértve a kongresszus határozatának célját és jelentőségét, nyom­ban fontolóra vették, hogy milyen gyakorlati teendők származnak belőle. Tudatos pártépítési munka keretében foglalkoznak azokkal a diá­kokkal, akiknek a felvétele számbajöhet. Attól sem idegenkednek, hogy tapin­tatosan átsegítsék őket a „vajon alkalmas vagyok-e?” kétségein. A legjobbakban ugyanis (nem véletlenül ép­pen bennük) igen erős az önkritikái érzék, s olykor nehezen szánják el magukat, hogy belépési szándékukat közöljék a pártszervezettel. Egyes iskolákban viszont olyan vélemény alakult ki, hogy „hagyjuk a dolgokat a mggulc természete szerint alakulni. Ha lesz jelentkező, majd foglalkozunk vele, ha nem lesz, nem lesz.” Végül olyan iskola is van, ahol erős az ellenérzés a diákok tagfelvételével szem­ben. „Elvileg természetesen” egyetértenek a határozattal, de... Egy sor „deu... — Kiforratlan a diákok világnézete. — A középiskolában el­töltött négy év kevés ah­hoz, hogy teljes felelősség­gel vállalhassuk a diák fel­vételét. — Nem tartanám szeren­csésnek, ha olyan taggyűlé­sen is részt vennének a diákok, ahol egyes tanárok munkájáról van szó, mert esetleg illúzióvesztéssel jár­na, s ez padagógiailag nem lenne helyes. — Előkészítenénk a diáko­kat a párttagságra, de a felvételre csak a középiskola befejezése után, a munka­helyén, vagy az egyetemen, főiskolán kerülne sor a gim­názium jellemzése alapján. — Általában helyes, de nálunk még korainak tar­tom, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. — A területi alapszerve- zét vegye fel a diákokat, ne az iskolai. — A KISZ-ben éppen elég feladat vár azokra, akik mozgalmi munkát akarnak végezni. — Ez megint valami avantgardista dolog. — Vannak fontosabb fel­adataink, mint a diákok tag­felvétele. Ellentmondások Ha csokorba szedjük az ellenvéleményeket, azonnal feltűnik, hogy szinte vala­mennyi egyetlen fenntartás­Kielégítő volt a felhozatal ezen a hét végén a szolnoki piacon, bár az ősszel elrak­tározott zöldárukészlet las­san már elfogy. A megye termelőszövetkezetei primőr­áruból még elég keveset hoztak, a szolnoki L.eninTsz elárusító pavilonjában ta­láltunk csak egy keveset. Az év elejei keltetesű csir­kék már 90 dekásak, — eb­ből sok maeáneladó hozott. Az élőcsirkéből több mint 400 kilót kínáltak, kilóját 31 forintért adták. Élőtyúkból 768 kiló volt a felhozatal és 21 forint volt a kilónkénti ára. Tejfelből 100 litert, te­héntúróból 180 litert árusí­tottak. Az előbbi liferle 28— 30, az utóbbié 18—20 forint­ba került. A tojás felhozatal most is nagy volt. A magáneladök 1600 darabot kínáltak 1—1,10 forintért, a tsz elárusítóig 1200 darabot szép. 6 dekás froásokat hoztak és 1 forin- tér+ adták darabiát. A burgonya ára nem vál­tozott, 3.5(b—4 forintba ke­rült egvkiló és több mint 300o kilót kínáltak eladásra. Sárgaréoából, vörö-h agymá­ból, fejeskáposztából egy­ra vezethető vissza: a párt­taggyűlésen se legyen „egyenrangú fél” a tanár és a diák, mert ez ártana a tanári tekintélynek. Valójában azonban a/, igazi tanári tekintélyt meg­alapozni és elveszíteni is csak egyetlen helyen, a ka­tedrán lehet. A tanítási órán kívüli emberi kapcsolat csak közelebb hozhatja egy­máshoz a tanárt és tanítvá­nyát, erősítheti a tanár te­kintélyét. Sok pártösszekötő tanár példáját említhetném, ök általában nem ellenzik a diákok felvételét, hiszen gyakorlatban tapasztalhatták a közös munka jó hatását. Néhány vélemény különö­sebb reagálást nem is ér­demel, hiszen egyetlen pilla­natig sem „áll meg a lábán”, a világnézet kiforrottságának kérdésére azonban érdemes visszatérni. annál inkább, mivel legtöbbször nem ki­csinyesség. hanem őszinte jószándék, a pártnak a „fel­hígulástól” való féltése su­gallja ezt az ellenvetést. Kiforrott világnézet ? Világnézetünk tulajdon­képpen sohasem forr ki egészen, a szilárd alapokon alakulnia, változnia kell, hogy képesek legyünk ered­ményesen dolgozni a válto­zó körülmények között. A megmerevedett „véglegesen kiforrott” világnézet óhatat­lanul a valósággal szembeni konfliktusokhoz, dogmatiz- mushoz vezet. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a tizennyolc éves kommunistáktól ugyan­úgy, mint minden kommu­nistától nem kell megköve- . telni a szilárd marxista—le­ninista elméleti alapokat, s az erre épülő következetes világnézetet­Tizeruivolcé veséink leg­jobbjai képesek ezeknek az alapoknak az elsajátítására. Tanulmányaik sorún nem­csak megtanulták a mar­xizmust, de gondolkodni és cselekedni is tudnak ennek szellemében. Ha ismereteik színvon ala s természetesen nem is éri el a legjobb ta­nárokét, eléri a párttagok átlagáét. S ha a fiatal párttag mégsem lesz méltó a biza­lomra? Ilyen eset is előfor­dulhat mint ahogy, korha­tártól függetlenül néha ed­dig is előfordult. Helyes előkészítéssel azonban ezt a veszélyt a minimálisra le­het csökkenteni. aránt 6 forintért mértek egy kilót. Sárgarépából 380, vö­röshagymából 350, fejeská - posztéból csak 4o kiló volt a felhozatal. Petrezselyemből 300 kilót láttunk és 10—12 forintért, kelkáposztából 146 kilót és 8—10 forintért ad­ták kilóját. Karalábé kevés volt, 41 kilogramm, 6—8 forintért kelt kilója. Friss tavaszi zöldáruból több volt mint egy hete. Egv fej salátát a magáno­sok 1.50—2,50 forintért ad­lak. A tsz eladók 3 forin­tért, de szebb árut, 12 de­kás salátafeieket kínáltak. A tiszakéeskei Űj Élet Tsz el­árusító pavilonjában láttuk a legszebbeket. Háromszáz- hatvan csomó zöldhagymát és 30 csomó retket — ame­lyek alig nagyobbak a cse- resznyeszemeknél — talál­tunk. a 7öldt'H<fvma csomó­ját 1.50—2 forint, a reteké 2.50—3 fofit'tits került. Sós­kából 79 lé lót. spenótból rnir*íSa-«;7e a Vilót hoztak és 25—3n fo-tntért kelt mind­kettő kilója. Még sok az alma, több mint 2000 kilót kínáltak 6~ 10 forintért kilóját, Nagyobb bevételek, gyorsabb fejlődés összességében a helyi ta­nácsok mintegy 140 millió forinttal, 7,5 százalékkal több fejlesztési lehetőséggel szá­molnak a középtávú tervidő­szak során, mint a megyei előzetes számítás. A múlt év végi pénzmaradvánnyal és az átvételre tervezett össze­gekkel együtt a fejlesztési le­hetőség — az 1,8 milliárdos megyei számítással szemben — 2,7 milliárd forint lesz, amely az eredeti tervnek 149,7 százaléka. A középtávú fejlesztési terv fő célja, hogy a köz­ponti gazdaságpolitikai fel­adatok helyi megvalósításá­val elősegítse a lakosság alapvető szükségleteinek jobb kielégítését, a lakás­ügyi, a kommunális, egész­ségügyi, szociális, kulturális ellátás színvonalának javítá­sát. A helyi tanácsoknál a fejlesztéshez rendelkezésre álló 2,2 milliárd forint 89,3 százalékát fordítják beruhá­zási célokra, 112,6 millió fo­rintot pedig előre nem lát­ható kiadásokra tartalékol­nak. Felújításokra 30,5 mil­liót, egyéb célokra pedig 93 millió forintot terveznek. A beruházási célra terve­zett felhasználás 11,8 száza­lékkal magasabb annál, amennyit a megyei tanács december 21-i ülésén számí- (tósi anyagként figyelembe Több a közjóléti előirányzat A lakásellátásra és egyéb szolgáltatásra a megyei elő­zetes tervben számított elő­irányzatnál 8,5 százalékkal többet fordítanak a helyi ta­nácsok. A növekedést rész­ben ' űj szolgálati lakások építése, részben pedig a la­kosság növekvő igényeinek kielégítését célzó kommuná­lis jellegű beruházások, — .mint a közvilágítás fejlesz­tése, korszerűsítése, a köz­iüastaaág. 'javítása* . parkok, pel az elképzelésekben. Így Szolnokon a Holt-Tisza par­ton üdülőtelkek további ér­tékesítésére, a tiszafüredi já­rásban (Tiszafüred, Tiszaőrs) a Tisza II. vízlépcső tároló­tavának építésével párhuza­mosan üdülőövezet kialakí­tására kerül sor. A helyi bevételek összesí­tésében 47,3 százalékkal ter­veznek többet a tanácsok a megye által számított összeg­nél. Miután a saját források felhasználásáról mindenütt a helyi tanácsok döntenek, végeredményben mintegy 100 millió forinttal több jut a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására a soron kö­vetkező 5 év alatt. A megosztott bevételek, az állami támogatás összege, valamint a szövetkezeti la­kásokra nyújtható bankhitel összege a megyei számoktól nem különbözik a helyi ta­nácsok terveiben. Azok ösz- szesen 75 milHó forint hitel felvételével számolnak a IV. ötéves terv időszakában, fő­ként olyan, előnyben része­sülő beruházásokra, mint a vízellátás és csatornázás, az építésre szánt telkek előköz- művesítése, a közművesítő ka­pacitás fejlesztése, egyéb kommunális fejlesztések, szociális otthonok és öregek napközi otthonának létesí­tése. vett. Ezt a helyi bevételi for­rások növelése tette lehető­vé. A beruházásra tervezett 1 milliárd 955 millió forint­nak 50,3 százalékát lakásel­látásra és egyéb szolgálta­tásokra, 13,2 százalékát víz­mű, vízvezeték és csatorna- hálózat építésére, 11,8 száza­lékát kulturális, 10,3 száza­lékát pedig egészségügyi és szociális jellegű beruházá­sokra fordítják a tanácsok. Helyi közlekedésre, út- és járdaépítésre az összeg 2,9 százalékát, a vállalatok be­ruházásainak támogatására 8,8 %-át, míg az igazgatási jellegű beruházásokra 2,5 százalékát fordítják a taná­csok. A beruházási összegnek az egyes ágazatokra fordított részaránya — az ellátottsági szint következtében — ala­csonyabb vagy magasabb is lehet a népgazdasági tervben meghatározott arányoknál. Így a többi között vízmű, vízvezeték és csatorna háló­zat építésére fordított 13,2 százalékos részarányú ösz- szeg mind a népgazdasági tervben meghatározottnál, mind a megye ellátottsági szintjének növelésére terve­zettnél alacsonyabb. A nagy­arányú lakásfejlesztés, ipar- telepítés és az urbanizáció is a tervezettnél lagaiább 30-— 40 százalékkal több közmű­beruházást igényel. Hétfőtől visszaállítják a könyvek eredeti árát játszóterek létesítése — in­dokolja. Üt- és járdaépítés céljaira a megyei szinten számított­nál 40 százalékkal, 17 millió forinttal nagyobb összeget irányoztak elő a tanácsok. A többletet a tanácsi kezelés­ben lévő, elhanyagolt úthá­lózat korszerűsítése teszi szükségessé. Az előirányzat növelését indokolja az utób­bi években elmaradt járda­építés pótlása is, _________ Bistey András Szombati szemle a szoinohi piacon 2,7 milliárdos fejlesztés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom