Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

1971. március 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megyénkbe látogatott a román nagykövet Tegnap megyénkbe látoga­tott a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe, Dimitrov Turku Délelőtt fél tízkor az MSZMP megyei bizottságán Csáki István, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei bi­zottság első titkára köszön­tötte a vendéget. A fogadá­son ott volt Fodor Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Váczi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára és Soós István, a megyei tanács vb elnök- helyettese. Csáki István tájékoztatója után a nagykövet városnéző korúra indult kíséretével, majd délül án látogatást tett a cserkeszöllői Magyar—Ro­mán Barátság Termel őszö vetkezetbe, ahová elkísérte Váczi Sándor és Soós Ist­ván is. Csáki István fogadja az érkező nagykövetet. Társulati ülésen a szolnoki ! Szigligeti Színházban Társulati ülés volt tegnap délután a szolnoki Szigligeti Színházban. Ünnepélyesen elbúcsúztatták a színház volt igazgató-főrendezőjét, Heré­nyi Gábort, aki március l - tői a budapesti József Attila Színház főrendezője. A tár­sulat és a szakszervezeti bi­zottság nevében Győző Lász­ló színművész, a színház szakszervezeti bizottságának elnöke, a pártszervezet ne­vében pedig Benyovszky Béla nyugdíjas színművész mondott köszönetét Berényi Gábornak munkásságáért Mindketten jókívánságaikat fejezték ki a távozó igazga­tó-főrendezőnek, hogy to­vábbra is eredményesen dol­gozzék szocialista színművé­szetünk érdekében. A megyei párt- és állami ' szervek hevében Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnök­helyettese mondott köszöne­tét Berényi Gábornak. Hang. «úlyozta, hogy Berényi elv- íárs tizenkét éven át vezet­te színházunkat és ez — az elért művészi sikere' tői, eredményektől függetlenül Is — önmagában is nagyra értékelhető tényező. Nagyon örültünk volna, ha Berényi Gábor elvtárs továbbra is köztünk marad. Szeretnénk aláhúzni — mondotta Bárdi Imre — hogy a színházon belül és a színházon kívül kialakult látszat és Berényi Gábor elvtárs távozása kö­zött nincs összefüggés. Erről szó sincs. Forrón megköszön­jük azt a számottevő sikert, amelyet a színház Berényi elvtárs vezetése alatt elért, megköszönjük fáradozását, amit a szocialista színház­kultúra érdekében tett. Sok sikert kívánunk új működé­si helyén végzendő munká­jához. A Berényi Gáborhoz inté­zett köszönő szavak után Bárdi Imre hivatalosan be­mutatta a társulatnak Vass Károlyt, a színház új igaz­gatóját. Vass Károly elvtár­sat teljes bizalommal fogad­tuk, —- mondotta és kérte a társulatot, támogassák mun­kájában az új igazgatót. _ K ívánjuk — fejezte be bú­csúztató és bemutató beszé­dét a megyei tanács vb el­nökhelyettese — hogy a szolnoki Szigligeti Színház változatlan eredményesség­gel és bővülő, szélesedő kap­csolatokkal végezze ember­nemesítő munkáját. A távozó igazgató-főren­dező rövid beszédben kö­szönte meg a társulat eddi­gi támogatását, munkáját, a szívélyes szavakat és sok si­kert kívánt a művészkollek­tívának, az új igazgatónak. A Szigligeti Színház új igazgatója, Vass Károly meg­köszönte a bizalmat és köz­vetlen, baráti szavakkal kér­te a társulátot, hogy támo­gassák munkájában. A tervezés demokratizmusa Tapassia átok a túrkevei Cords Csillag Tss-ből A túrkevei Vörös Csillag 11 582 holdjával megyénk egyik legnagyobb, s legré­gibb közös gazdasága. A sok vihart átélt szövetkezet ta­valy is jó eredménnyel gaz­dálkodott. A hozamok évek óta stabilizálódtak, s 1970-ben is magasak voltak. A tagok személyes jövedelme nem csökkent, egy 10 órás mun­kanapra vetítve 106.19 fo­rint volt A gazdaság meg­őrizte korábbi pozícióját, biztonsági tartaléka 9 millió forint maradt, csupán az ösz- szetétele változott A kész­pénzalap csökkent, az abrak értéke viszont növekedett. A megye közös gazdaságai tavaly ősszel sok tízezer ton­na műtrágyát mondtak visz- sza. Túrkevén emelkedett a felhasználás, 1965-höz viszo­nyítva megduplázódott. Hol­dakra vetítve, hatóanyagban számítva tavaly 56 kilogram vegyes műtrágyát használtak fel. Ez is mutatja, az idei évet kpdvezőbb körülmények között kezdhették. A komm un is fa ko'ivktivu szerepe Az idei termelési és pénz­ügyi tervet február végén hagyta jóvá a szövetkezet 851 tagú kollektívája. A köz­gyűlésen már nem volt külö­nösebb vita felette, mert előtte a tagság már részletei­ben is ismerte, s megvitatta a tervet. Novemberben ösz- szevont párttá agyűl ésen tár­gyalták meg. Ez régi szokás már Túrkevén. Ilyenkor a kommunisták véleményt mondanak a aazdasáavezetők éves munkáiáról. s kialakít­ják a következő évi terv főbb arányéit. Mindenekelőtt a termelés szerkezetét. Most ezt is módosítani kellett. A piaci helvzet kényszeríti er­re a gazdaságot. A párttá gavűlés javasolta a szövetkezeti tamásnak: mi­vel a sörárna iránti kereslet csökkent, több lent term el­lenek. A bronzpulvka tör­zset fhá romezres volt) szá- moliák fel, mert a tenyász- tojásokat nehéz eladni. He­lyette több sertést hizlalja­nak és növeljék a juhok szú­rná t­A kommunisták úgy véle­kedtek: a tavalyi év rendkí­vüli volt, ezért nem alkalr más az általános következte­tések levonására. Ezért is ja­vasolták, hogy a bérezési rendszeren ne változtassa­nak. Csupán a kirívó arány­talanságokat szüntessék meg. A Vörös Csillag Tsz-ben munkaegység és késznénz szerinti javadalmazás van. Év vé'Tén minden meskere- sett 100 forint munkadíj után k' egészítő részesedést osztanak. A taggyűlés javas’atai alánján eevüttes vezetőségi ülésen (párt vb, ellenőrző bizottság, eazdasáevezetőság) munkálta ki a „nyers” gaz­dálkodási és nénzügyi ter­vet. Ezt vitatták meg azután a brí zádértekezletek egész sorozatán. A fula!dono"ok jo^án Egyesek ígv vélekednek: a nagy területű, nagy taglét­számú közös gazdaságokban nem érvényesülhet kellően a szövetkezeti demokrácia. Nos, a túrkevei Vörös Csillag példája, gyakorlata " cáfolja, ezt. A tagok megfelelően él­nek tulajdonosi jogukkal, a szövetkezeti demokrácia ad­ta lehetőségekkel. A brigádértekezletek nem formálisak. A tervet érdem­ben vitatják, s a jó gazda gondosságával mondanak ró­la véleményt. A vezetőség igényli, s megszívleli a ta­gok véleményét, összehan- goliák a különböző állásnon- tokat. Szumsik István elnök szerint ez önkontroll is a ve­zetőség részére, hogy megfe­lelően iránvít-e, továbbá le­hetőség nyílik a közvélemény helves befo’yásolására, az emberek meggyőzésére. A brigád értekezletek é'én- kek. vitatkozóak. A vezető-' ség tásiai ezeken elmondják a korábbi tanácskozások, — más ázzatok dolgozóinak ál- lásnontiát is. Az is gyakori, hogy a különböző brigádok megfigyelőket küldenek egy­más értekezleteire. Néhány példát is. A Ve­zetőség az idén 100 százalékig vegyszerezni akaria a cukor- réoa területét. 50 százalé­kát pedig géosorral szándé­kozik betakarítani. A nö­vénytermelő brigádok: sokat vitatkoztak ezen. Mi lesz. ha a szárazság miatt nem hat a vegyszer, a répa elgyomoso­dik, s a kötött talajon el­akadnak a gépek. Épp ezért a közösségnek és az egyén­nek is kedvező kompromisz- szum jött létre. Vegyszeres­nek és gépesítenek, de a te­rületet egyénnek is kiadják lgy a gépek alkalmazásakor a cukorrépa mázsánként munkadíja 4.70 forinttá, csökken. Az állattenyésztő brigá­dok javaslatára a tervben rögzítették: az abrakterület rovására több szálastakar­mányt vetnek, több műtrá­gyát adagolnak és két nagy teljesítményű, szovjet silózó­kombájnt vásárolnak. A bérezési vita is élénk volt. A tagok megértették, hogy vannak jogos igények melyeket most anyagi eszkö zök híján nem lehet kielégí teni. A közgyűlés is úgy dön tött év végén visszatér ezek re. As erőgyűjtés éve Az elnök 1971-et az erő­gyűjtés évének nevezi. Mi­ért? A közös gazdaság terhe as idén növekednek. Több földadót kell fizetni, meg­szűnt a búza mázsánkénti 30 forintos adókedvezménye, belép a kommunális adó és kevesebb lesz az állami tá­mogatás összege. Mindezek együttesen 4.8 millió forint­tal csökkentik a szövetkezet éves eredményét Épp ezért, a közterheket ellensúlyozzák, növelik a ho­zamokat, erőt .gyűjtenek a következő évi fejlesztésre, különben veszélyeztetnék a bővített újratermelést. A Vörös Csillag Tsz terve 60.8 millió forint halmozott termelési érték elérését, tűzi cé’ul. Tavaly 3 millió, idén 2.5 millió forintot fordíta­nak új gépek beszerzésére. Az elavult géppsrkn- j-' lemző: 1969 végén'mindössze 3 millió' forint értékűek voí tak a régi gépek. A tsz-ben idén befej ezodik a szakosított sertésteleD épi tése, mely évi 5 ezer hízó ki­bocsátására lesz képes. Elő­készítik a felépítendő 400-as tehenészeti telep építését. A Vörös Csillag Tsz tehát újbót előre lép. Idei terve a vezetőség és a tagság közös összefogását tükrözi. Máthé László Hasznos útmutatás a tervkészítéshez Dr. Fenyő Imre előadása kereskedelmi szakembereknek Miért csak tegnap tartot­ták? — Alighanem sokak­ban felmerült ez a kérdés már az előadás első monda­tai alapján. A hallottak cél­ját a meghívó így fogalmaz­za meg: „.. .á kereskedelmi közgazdák, szakemberek és szakszervezeti aktívák ré­szére segítséget nyújtsunk a IV. ötéves terv kereskede­lempolitikai célkitűzéseinek megyén belüli sikeresebb végrehajtásához”. Nos, a dr. Fenyő Imre kandidátustól hallott előadás sokkai inkább a tervkészí­téshez adott útbaigazítást — tegyük hozzá, nagyon hasz­nosat, —- semmint már a végrehajtáshoz. Ezért ismé­teljük a kérdést: miért csak tegnap tartották ezt az értékes összejövetelt a köz­gazdasági társaság megyei szervezetéhez tartozó keres­kedelmi szakosztály ren- göjsésében. Az előadó egyébként úgy vélekedett: naivitás azt hin­ni, hogy jó középtávú tervet készítettek, ahol az már ren­delkezésre is áll. Ehhez ugyanis, mint hangsúlyozta, nélkülözhetetlen információ­kat keli meríteni az előző ötéves tervidőszak eredmé­nyeinek értékeléséből. S ha így van, akkor a lényegében most elkészült tavalyi mér­legek nélkül hogyan nyer­hettek bárhol is alapos in­formációkat az 1966—1970- es időszakról. Ezt követően részletesen szólt dr. Fenyő Imre a kö­zéptávú tervkészítés keres­kedelmi és vendéglátóipari sajátosságairól, több adat és összefüggés elemzésével mél­tatta azokat, s kitért az új gazdasági szabályozókból eredő követelményedre Is. M. L Egy főre eső látszat A most megjelent statisztikai adatok közlik velem, hogy az egy főre eső szeszfogyasztás nálunk 1970-ben így alakult: 39,4 liter bor, 54,4 liter sör, 4,6 liter égetett szesz. Ez pontosan 98,4 liter. Az emelke­dő tendenciát számítva 1971 első negyedében nyugodtan kalkulálha­tunk kereken 100-al. Magyarán szólva: 100 liter az évi fejadagom, ennyire vagyok hitelesítve. Az emberi test, átszámítva mole­kuláit, alig lehet több, mint 30 liter folyadék. Ebből következte­tem, hogy évente több mint há­romszor elfogyaztjuk magunkat. Méghozzá nem is olyan egyszerű összetételben, mint ahogy a termé­szet alkotott bennünket, hanem borban, sörben és égetett szeszben. A statisztika nem szól arról, hogy ez az évi 100 liter minden éló lélekre, csecsemőkre is vonat­kozik-e. Ha vonatkozik, úgy nem csodálom, hogy csecsemőink nyű­gösek. Egyéves korig 100 liter al­koholt elfogyasztani — beleértve az égetett szeszt, — nem kis telje­sítmény. Ha rájuk mégsem vo­natkozna —, mit lehessen tudni, — akkor ez a statisztika, mint álta­lában a statisztika, valahol sántít. Ránk, felnőttekre ugyanis ebben az esetben nem 100 liter jut fe­jenként évente, hanem ennél lé­nyegesen több. Mondjuk 150. Ezen­kívül elképzelhető, hogy nem mindenki issza meg a maga 100 lityijét, — beleértve az égetett szeszt, — hanem mondjuk csak 80­at. Előfordulhat az is, hogy az orvos valakinél mérsékli a szesz­fogyasztást — esetleg elvonókúrán. Az is lehet, hogy az alkoholárak nem mindig igazodnak például a nyugdíjakhoz, és nem minden kis- öreg tudja megvenni pont ezt a kalkulált 100 litert. Mondjuk csak 90-et. A jobban kereső tehetőseb­bek átlaga ezzel megint csak emelkedik. Semmiesetre sem • több­re, mint 200-ra. Mindebből vilá­gosan kiderül, hogy ez a statiszti­kailag kimutatott 100 liter nem más, mint az egy főre eső látszat. Manipulált adat, lakkozott szám, amelyben valahol ott az igazság, de nem úgy, mint a jó borban, amelyben köztudomásúan a teljes igazság rejtezik. De ez a 200 liter még mindig csak a tisztességes átlag. Ehhez még nem kell jobban szeretni az alkoholt, mint ahogy általában szeretjüit Mert aki ebből a szürke átlagból ki akar emelkedni, annak bizony túl keli teljesítenie ezt. a bűvös évi 200 literes szintet. Józa­nul számítva legalább 50—100 li­terrel. 300 liter évente, egy főre, ez már mégis valami! Még nem a csúcs, de ha tneg akarjuk őrizni jelenlegi nyolcadik helyünket a vi­lágranglistán, az ilyen klasszis teljesítményekre szükségünk van. Akadnak persze olyanok is, akik elérik az évi 400 litert, profikkal azonban most nem foglalkozunk, maradjunk csak a tisztán amatőr szinten. Ebben a kategóriában az évi 100 litert annak is vállalnia kell, aki egy kortyot sem iszik. Kérdés persze, hogy vállalja-e? Ha nem vállalja, akkor az egészet újra kell kezdeni, indulhat a visszaszámlá­lás. A számítógépek korában ezt nyugodtan megtehetjük. Méghozza úgy, hogy józanságunkat bizonyí tandó, a sört hagyjuk el a progra mozandó adatok sorából. Itt a? ideje ugyanis, hogy magyarán ki­mondjuk: hazai sörünk nem igazi alkohol. Amit az is bizonyít, hogy a sör időnként hiánycikk. Üzleteli ben, krimókban, éttermekben időn­ként nem kapható. Ezzel szemben előfordult-e már valakivel, hogy ezt a választ kapta az illetékesek­től: égetett szesszel sajnos nem tudunk szolgálni. Az igazi alkohol ra nálunk ugyanis az jellemző hogy mennél erőteljesebb alkohoi ellenes propagandánk, mennél ijesztőbbek az egy főre eső fo­gyasztás számai, annál inkább kapható. Komolyra fordítva a szót, vala­mit tenni kellene egy nagy fordu­lat, egy gyors javulás érdekében, Most itt az alkalom, fogadják el javaslatom: ne szerepeljen többé a sör a statisztikában. Hiánycikk volta miatt különben is már eleve meghamisítja a valóságot. Nem annyi sört iszunk ugyanis, ameny- nyit szeretnénk, hanem amennyi van. Ha az alkoholfogyasztást nem is, de az egy főre eső látszatot ez­zel mégis javítanánk. Ez is vigasz, ha már sörgyáraink nem tudnak lépést tartani a fogyasztással. Ami azért mégiscsak bosszantó. (Kerekes)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom