Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-23 / 69. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 80 hHer XXII. évf. 69. sz. 1971. március 23., kedd. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA Fél évtized tükre K ell némi nekibuzdulás, hogy belefogjunk a Statisztikai Hivatal terjedelmes jelentésének olvasásába, amely az elmúlt évek, pontosabban a harmadik ötéves terv időszakának társadalmi, gázdaságl históriáját foglalja össze. De ha belefogunk, bizony elcsodálkozunk; íru mindennap látjuk önmagunkat, falunkat, városunkat, némiképpen az országot is, s bizony elfelejtjük, hogy s mint volt akárcsak öt esztendővel ezelőtt is. Hiába, ilyen az emberi természet De a feljegyzett számok természete más. Kezdjük akár a végén, tudniillik a jelentés szerint tehát színház, mozi, televízió... Valamivel többet jártunk színházba és sokkal többet moziba 1965-ben, viszont ma kerek egymillióval többen fizetjük elő a tévét, ami legalább három, ha nem négymillió új nézőt jelent! Vagy kukkantsunk be a konyhákba: akkor minden tizenkettedik-tizenharmadik családnak volt villamos hűtőszekrénye, ma minden harmadiknak. Folytathatnánk személyes, vagy családi gyarapodásunk más tanújeleivel, akár bőségesebb, változatosabb étkezésünk említésével, hiszen a statisztikusok számontartják, mennyivel több hús, tej, tejtermék tojás, főzelékféle és gyümölcs kerül manapság az asztalunkra, mint öt esztendővel ezelőtt. Nos, hát mi is történt öt év alatt az országban? El lehet ezt mondani a számok arányok nyelvén is? Legalább is annyira, hogy sok mindent jobban lássunk, jobban értsünk Miután nemzeti jövedelmünk növekedésének továbbra is legfontosabb tényezője az ipar volt, kezdjük azzal. Fontos, hogy a termelés a terv szerint, 35 százalékkal növekedett, de még fontosabb, hogy ma lényegesen korszerűbbek az ipari termelés belső arányai, mint 1965-ben. Kiemelkedően fejlődött a vegyipar — ezen belül a műtrágya-, a műanyag- és a gyógyszergyártás —, a gépipar, főleg a híradástechnika és műszer-, valamint a közúti jármű- gyártás, s rendkívüli mértékben megváltozott magának az energiatermelésnek illetve felhasználásnak a szerkezete. A felhasználást nézve, energiahordozóink 44 százaléka, tehát csaknem a fele gáz és olaj, szakmai szóval: szénhidrogén. M indez a szükséges mennyiségek és arányok előteremtésének nagy-nagy erőfeszítéseit idézi, ami nem járt mindig teljes sikerreL Az építőanyag- fpar például, noha fejlődött, nem adott annyi cementet, téglát és más anyagot, amennyire a nagy beruházások minden eddiginél nagyobb mértékű lakásépítkezések zavartalan ellátásához szükség lett volna. Igaz, minden elképzelést felülmúlva öt év alatt jóval több, mint a másfélszeresére növekedett az építés. Miután a termelékenység viszonylag szerény emelkedése az építőiparra különösképpen jellemző, itt említjük meg, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés az iparban általában sem alakult kielégítően, bár a terv utolsó évében, tavaly, már számottevően nőtt A mezőgazdaságban viszont a termelés növekedése teljes egészében a magasabb termelékenységből származott. Ez nem is történhetett másképpen, mint a gépesítés, az öntözés, a műtrágya és a növényvédőszerek felhasználásának jelentékeny fokozódásával. Mindez a mezőgazdasági munka jellegének jelentős változásával járt együtt örvendetesen nőtt a legfontosabb növények termésátlaga, az állattenyésztés helyzete azonban még nem mutat egyöntetű képet. A szarvasmarha- és a juhállomány (amelynek növelését a terv előtérbe állította) nem nőtt, csak a sertés- és a baromfiállomány lett nagyobb. A beruházás még mindig kényes pontja gazdálkodásunknak. Másfélszer annyit fektetett be az ország fél évtized alatt, mint az előző tervidőszakban és bár ez alapjául szolgált a népgazdaság gyors fejlődésének, meglehetős feszültséget teremtett a fejlesztési igények és a kapacitások között. Innen a látszólagos ellentmondás, hogy bár eredményes erőfeszítések történtek a beruházások koncentrálása érdekében, a kivitelezés olyannyira nem tudott lépést tartani ezzel a nagy irammal, hogy a befejezetlen beruházások állománya csaknem megduplázódott. Megközelítően kétszázezerrel nőtt a népesség száma. Bár a munkaerő-tartalék egyre csekélyebb, a foglalkoztatottság növekedése nagyobb volt, mint a megelőző öt évben, s ezáltal az aktív keresők aránya csaknem elérte a népesség 50 százalékát, pedig közben az elöregedés is folytatódott Egyébként a változás szinte egészében a nők fokozódó munkába állásából adódott miáltal ma már az aktív keresők mintegy 40 százaléka nő — a reáljövedelmek a tervezettnél lényegesen jobban — 34 százalékkal — emelkedtek. A fejlődés az egyes rétegeknél természetesen különböző mértékű volt a parasztságnál 41, a munkás-alkalmazotti rétegnél 31 százalékos. így társadalmunk két legnépesebb dolgozó rétegének átlagos jövedelmi színvonala országosan kiegyenlítődött. Nem feledkezhetünk meg a pénzbeli társadalmi juttatások, legfőképpen a nyugdíjakra kifizetett összegek növekedéséről. Háromszázezerrel nőtt a nyugdíjasok száma. (Az egy nyugdíjasra jutó összeg havi átlaga pedig 577 forintról 757 forintra emelkedett.) ja em kétséges, hogy a jó eredményekhez, különösen 1^ a terv-időszak második felében tapasztalt gyorsabb javuláshoz, nagyban hozzájárult a gazdaságirányítás új rendje. S noha komoly kezdeti nehézségeket kellett és kell legyőzni, a hatékonyabbá vált munka, a kielégítőbb népgazdasági egyensúly igazolták a fontos gazdásági intézkedések helyességét. Végül is a nemzeti jövedelem a tervezett 19—21 százalék helyett 3i százalékkal nőtt öt esztendő alatt Persze, sok még a tennivalónk, s nem állhatunk meg, tovább kell haladnunk. Erre kell gondolnunk, amikor fél évtized fejlődését mérlegeljük a számok tükrében. b. j. A Ielölőgyűlésekről jelentjük Komócsin Zoltán a miskolci 5. számú választókerület képviselőjelöltje Hétfőn tartották az egyik legnagyobb munkáslakta miskolci városnegyedben, a Nagyváti utcától a perecesi kisvasűtig terjedő 5. számú országgyűlési választókerü. let jelölőgyűlését. A jelölőgyűlésen résztvett Komócsin Zoltán, az MSZMP tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, a Borsod megyei- és dr. Fekete László, a miskolci városi tanács vb. elnöke. Dr. Havas Béla a miskolci városi pártbizottság első titkára vázolta Miskolc négy éves fejlődésének leefőbb eredményeit. Ezután a Hazafias Népfront Borsod megyei és Miskolc városi bizottságának nevében javasolta, hogy Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát jelöljék a miskolci 5. számú választó, kerület országgyűlési képviselőjének. Hangoztatta, hogy Komócsin Zoltán közéleti tevékenységével, hazánj^ és a magyar munkásmozgalom nemzetközi kapcsolatainak fej’esztése érdekében kifejtett eredmény s munkásságával kiérdemelte a választópolgárok bizalmát. A gyűlés résztvevői egyhangúlag jelölték Komócsin Zoltánt, aki köszönetét fejezte ki a7 iránta megnyilvánult bizalomért Befejeződtek az országgyűlési képviselő jelölőgyűlések Több mint hatvanötezren a gyűléseken „Azt a szebbet, jobbat, amit most közösen élvezünk, az ő közreműködésének, a „Ragó bácsi” sok évtizedes, fáradhatatlan munkájának köszönhetjük”. — Ezek a kedves és igaz szavak tegnap a városi tanács nagytermében Ragó Antal Szolnok város országgyűlési képviselőjelöltjének második jelölőgyűlésén, egy fiatal, egy huszonéves felszólalásában hangzottak el. A gyűlésen ott volt Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke, Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára, Csorna Kálmán, a vá» rosi tanács vb elnöke. A tanács épületének nagytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, akiknek politikai tájékoztatót és jelölőbeszédet Sándor László, a városi párt- bizottság titkára mondott. Szavait a résztvevők hozzászólásai követték, akik arra kérték a jelöltet, hogy szószólója legyen a város érdekeinek minden fórumon. A többszáz résztvevő választópolgár egyöntetű kézfe’nyúj- tással jrlölte az 1-es számú országgyűlési választókerület képviselőjelöltjének Ragó Antalt, aki meghatott szavakkal mondott köszönetét a bizalomért. Ragó Antal csatlakozó je. lölőgyűlésével tegnap este befejeződtek megyénkben az országgyűlési képviselői jelölőgyűlések. A megye tizenöt országgyűlési képviselői választókerületeiben megtartották a huszonhét jelölőgyűlést. Mint ahogyan azt már korábban hírül adtuk, a 12. szt képviselői választókéi ületben tervezetten kettős jelölés történt. A két jelölt: Gócza József és Horváth István. A többi választókerületben a következők a jelöltek: Ragó Antal (1. sz.), Or. bán József (2. sz.), dr. Bene Zoltán (3. sz.), Szurgyi Istvánná (4. sz.), Krasznai Ká- rolyné (5. sz.), Szűcs János (6. sz.), Fodor Mihály (7. sz.), Fábián Márton (8. sz.). Varga Sándor (9. sz.), Oláh János (10. sz.), Nánási László (11. sz.), Burka Itona (13. sz.), Gorjanc Ignác (14. sz.), Oláh Istvánná (15. sz.). Az országgyűlési képviselői jelö’őgyűléseken mintegy tizenké'ezer választópolgár vett részt. Tovább folytatódtak a hét végén a helyi tanácstagi jelölőgyűlések is megyénkben. Szombaton hat városi, harmincnégy nagyközségi, községi, vasárnap pedig tíz városi és tizenhárom nagyközségi, községi tanácstagi jelölőgyűlés volt. így például szombaton Mesterszálláson a választópolgárok öze Tibort jelölték tanácstagnak. Vasárnap a besenyszögi tanyavilágban — Szórópusztán, Fokorupusztán. Doba- pusztán — hat jelölőgyűlést tartottak. Szórépusztán kettős jelölés is történt: Boty- tyán Sándornak és Héja Istvánnak egyaránt bizalmat előlegeztek a választók. A többi kerületben tanácstag jelöltek lettek: Lados Antal, Csajból Kálmán, Molnár József, Tarjányi János, Hernek János. Kőtelken és Tiszaföldváron szintén szombaton volt jelölőgyűlés. Kőtelken három fiatalt fogadtak el jelöltként: Eszéki Ferencet, Katona Editet és Peszeki Máriát. Tiszaföldváron két kettős jelölés is volt. A két nyugdíjas — Kávási Gyula és Né- posz Gyula — egy tanácstagi választókerület jelöltje lett. A másik körzetben Hegedűs Józsefnek és Dán kő Károlynak előlegeztek bizalmat. Szolnok megyében tehát március 21-ig összesen 1438 városi, nagyközségi és községi választókerületben tartottak tanácstagi jelölőgyűlést. Egy jelöltet 1342 választókerületben fogadtak el. Több személyt összesen 96 választókerü1 etben jelöltek, közülük tervezetten hetvennégyben és közvetlenül a gyűlésen a lakosság huszonkettőben. Tizennyolc választókerületben a választópolgárok nem fogadták el a javasolt jelölteket. A megtartott jelölőgyűléseken összesen 65 923 választópolgár jelent meg, a választásra jogosultaknak 43,8 százaléka. Felszólaltak ötezerki lenc- százötvenen, akik a jelöltek méltatása mellett többségükben közérdekű témákat tettek szóvá. Uta: Jó úton haladnak Ilyenkot a postás is nagyot köszön A vasárnap sportja * A házak a földre épülnek Vasárnap divatbemutató. hétfőn üzletnyitás Kossorún a jubileum napján A Tanácsköztársaság megalakulásának 52. évfordulóján több mint ezer szolnoki emlékezett városszerte ünnepi beszédekkel, virágkoszorúkkal 1919 szabad tavaszára. Hoksári János emléktáblájánál vasútüzemi, Tisza Antal mellszobránál a Szolnok megyei állami építőipari vállalat, Szamuelly Tibor mellszobránál a gépipari technikum, a Famunkás emlékműnél a bútorgyár, F. Bede László emléktáblájánál MÁV járműjavító üzem párt és KISZ szervezetének küldöttei idézték fel a Tanács- köztársaság hősi harcát, s helyezték el vörös szegfű koszorúikat. Az Abonyi úti 1919- es emlékműhöz középiskolások, szakmunkástanulók, fehér inges kis úttörők vitték az emlékezés koszorúját. A megye mártírjainak a megyei tanács épületében levő emléktáblájánál a tanács párt- szervezetének képviselői emlékeztek 1919 hősi halottakra. I — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÖSITASOK — HÍREK — | A Nagykunság a tévé „A Hét” műsorában Suba Istvánnak, a nagykunsági tsz-szövetség titkárának felvetései alapján foglalkozott a televízió közkedvelt, „A Hét” című műsora, vasárnap este a termelőszövetkezetek életévek Ügy, hogy a Nagykunságban látottakat, hallottakat, a megszólaltatott vezetők által tapasztaltakat dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes általánosította országos adatokkal. Érdekes, jó adás volt, hűen visszaadva, milyen nehéz esztendő után indult ezen a tavaszon az élelmiszergazdaság. Balogh József — a képÖsszeesküvés Olaszországban Megegyezés Törökországban ÍKÜLPQLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK. A 2. OLDALON) felirattal ellentétben nem László, hanem József — a karcagi Béke Tsz elnöke, Gönczi Lajos kunmadaras! tsz-elnök, Szép János, a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz főkönyvelője idézték fel a szövetkezeti közösség küzdelmeit. Valós nyilatkozatok voltak, mégis kialakult bennünk egy érzés: 1971. március 21-én, a tavasz első napján mi indokolja, hogy még mindig a mült nyarat részletesen idézzük? A tavasz kinyílt, a határ benépesült, új esztendő, új remények, új gondok. Ha erről kapunk többet, értékesebb, hasznosabb, figyelemle- kötőbb műsor nézői vagyunk. Suba István is, Szép János főkönyvelő is, maga a miniszterhelyettes is érintette, nyugtalanító az alkatrész- hiány. népgazdasági kár lehet belőle, hogy a szanált szövetkezetek beruházásainak folytatása nincs biztosítva. És így tovább. Azért, természetesen örülünk, hogy az ország szinte teljes nyilvánossága előtt, főműsoridőben beszélünk arról, amiből végül is mindnyájan élünk. Külön örömünk, hogy megyénk egy nagy tájegysége parasztembereinek küzdelmeit megismerheti az ország. b. I. Szirombontás Több mint tíz különböző virág bontott szirmot a Mátra déli oldalán a napok óta tartó napfényes, enyhe időben. Virágzik a pirosló hunyor, az ujjas keltike, a 16- körömfű, a bogiáros szellőrózsa. a galamb virág, a sárga tyúktaréj és az aranyos veseike. Az enyneseg mvogatására kidugta fejecskéit az ibolya is. Kibontotta szirmait a Bükk hegység déli oldalának egyik legdekoratívabb virága, a leánykökörcsin. A vad százszorszép élénk virágai a párád! völgyben több helyen szőnyegsze- rűen tarkítják az erdei tisztásokat. A Mátra és a Bükk alacsonyabb fekvésű erdőségeiben megélénkült a madárvilág is. Megérkeztek a seregélyek, a szántóföldeken megjelent a barázdabillegető. Megélénkült a hajóforgalom A tavaszi enyhe idwJen megélénkült a hajóforgalom a Dunán. A hét végén Regensburg közelében tartózkodott a Mátra, a Győr, a Gyöngyös, s ugyancsak Regensburg felé tartott a Széchenyi és a Szolnok motoros. A magyar szakaszon a Kecskemét, Dorog és az Érsekcsa- nád öt—öt uszállyal vasércet visz Dunaújvárosba, öt tankhajó pedig olajat szállít Szőnyből a fővárosba. Duna- bogdányból és Szobról Mohácsra, valamint a jugoszláviai Bezdánba követ szállítanak a magyar önjáró uszályok. Az Al-Dunán ugyancsak több MAHART-hajó tartózkodik. Hegymenetben jön s szovjet vasércet, valamint török cementet hoz a Komárom, a Szombathely, a Balatonfüred 5—5, az Ózd 3 és a Szekszárd 4 uszállyal. Völgymenetben a Duna deltája felé úszik a Szob négy uszálynyi vasáruval. Meg. élénikül a személyforgalom i&‘
