Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

1971. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A porcelán újrafeltalálása A képen egy 1730-ban készü lt porcelán tál, amely ma már múzeumi tárgynak számít Vannak dolgok, amiket többször is fel kell találni ahhoz, hogy az emberiség végleg birtokukba juthasson. Ezek közé tartozik a porce­lán is, amelynek európai „megszületése” a kultúrtör­ténet egyik legérdekesebb véletlenjével függ össze. Azok a portugál tengeré­szek, akik a XV. században a Jóreménység-foka körül megkerülve Afrikát a Távol- Kelet felé vitorláztak, kalan­dos útjaikról nemcsak érté­kes fűszereket, gyökereket, fémeket és szöveteket hoztak haza magukkal, hanem kü­lönféle tálakat és edényeket is. Ezek a tálak és edények egy titokzatos anyagból ké­szültek, amely az idők folya­mán a porcella-tál jelentésű portugál szó után a porce­lán elnevezést kapta. Több mint 200 éven keresz­tül nem jöttek rá ennek az anyagnak a titkára, holott a legdíszesebb és legszebb tá­lak, tányérok, csészék, vázák, kelyhek és figurák készültek belőle és rendszerint az arannyal egyenlő értékűnek tartották, mígnem — inkább a véletlen, mintsem a szán­dék jóvoltából — egy német alkimistának sikerült meg­fejteni a rejtélyét. Egv sikeresen félresikerült kísérlet 1706-ban egy Böttger nevű kalandor felajánlotta szolgá­latait a szász választófejede­lemnek. Azt állította, hogy képes nem nemes fémeket arannyá változtatni- A vá­lasztófejedelem, aki maga sem volt mentes a kor arany- csinálási hiedelmeitől, szol­gálatába fogadta Böttgert, és ő hamarosan buzgó tevékeny­ségbe kezdett, hogy legalább a látszatát keltse annak, hogy — a megállapodáshoz híven — ért az aranycsináláshoz. E kísérlet-színjáték során barna anyagot leveles gipsz­lön böző barna színárnyala­tokban tündöklő rendkívül finom anyagot nyert Az anyag minősége hasonlított a fehér porcelánéhoz, amelynek előállítási módszerét a kí­naiak és a japánok szigorú titokként őrizték. A királyi udvárban élő Tschirnhausen gróf, akinek meisseni birtokán nagy tö­megben volt finom barna agyag, rögtön felismerte Böttger véletlen felfedezésé­nek nagy jelentőségét és to­vábbi kísérletekre bíztatta az aranycsinálót. És valóban Böttgernek már 1709-ben si­került hófehér porcelánt elő­állítania, és ez olyan művé­szet volt, amely nem kevésbé jövedelmezőnek bizonyult a választófejedelem számára, mintha Böttger eredeti ígére­téhez híven nem nemes fé­mekből nyert volna aranyat. Az első európai porcelángyár A meisseni várban már 1710-ben megkezdte működé­sét a nyugati világ első por­celángyára és — jóllehet a választófejedelem megtiltot­ta a gyártási titok elárulását és Böttgert szabályszerűen az állam foglyaként kezelték — már húsz évvel később lét­rejött a bécsi állami porce­lánmanufaktúra. A XVIII. században a jó porcelánnak a következő tu­lajdonságokkal kellett ren­delkeznie: a leghevesebb. nyílt lángnál sem olvadha­tott, a forróból a hidegbe va­ló hirtelen átmenetkor nem repedhetett, acéllal megkar­colva szikráznia kellett, fi­nomság, sűrűség és simaság tekintetében törése mentén a zománchoz kellett hasonlíta­nia, ütésre csengő hangot kellett adnia és felületének simának, fényesnek és hófe­hérnek, egyszersmind azon­ban áttetszőnek kellett len­nie. végül pedig bevonata csak simaság tekintetében különbözhetett a többi tö­megétől. E rendkívül magas köve­telmények teljesítése érdeké­ben különös gonddal kellett eljárni az anyag készítése­kor, egyszersmind minden manufaktúra kidolgozta sa­ját rendszerét, hogy jellemző jegyéket kölcsönözzön gyárt­mányainak. A porcelán gyártási folya­mata bizonyos szempontból a sörgyártáshoz, vagy a bor előállításához hasonlítható: az anyag minősége az erje­dés eredményességétől függ, aminek az agyag-elegyet megmunkálás előtt kell alá­vetni- Az elegy kaolinból, földpátból, gipszből és kréta­porból áll és különleges edé­nyekben készítik. Minél hosz- szabb időre tették ki az éle- gyet az „erjedési folyamat­nak”, annál jobb lett az anyag, és a kínai porcelán rendkívüli minőségének tit­kát is arra vezették vissza, hogy a porcelánelegyet öt­ven, sőt olykor hatvan évig erjesztették, azaz érlelték megmunkálás előtt. zel kevert össze és egy, kü­Milyen volt a jő porcelán T Jó tudni az ecetről Ragyogó fényt kapnak a kristálytárgyak és edények, ha ecetes vízbe öblítjük őket. Kiválóan semlegesíti az ételszagokat, ha a tűzhely lapján kis tűzálló edényben kevés ecetet párologtatunk. Ha hagymás ételt vagy halat főzünk, a főzőedényt és evő­eszközt ecetes vízben mos­suk el. Ha főzés közben megreped a tojás, a főzővízbe egy ke­vés ecetet öntsünk, így megakadályozzuk a fehérje kifolyását. A félbevágott citrom el­áll, ha néhány csepp ecetet öntünk a kistányérra, és a citromot vágott felével rá­helyezzük. A hámozott, sósvízben főtt burgonya nem esik szét, ha vizébe egy kis ecetet ön­tünk. Vízköves edényben forral­junk ecetet, leszedi a víz­követ Főzés után a meleg tűz­hely fémrészeit töröljük át ecetes ruhával, ragyogni fog. WC mosáshoz használjunk tömény ecetes-sós oldatot. Öntsük a WC-be, hagyjuk egy fél órát állni benne s azután végezzük el a kagyló mosását Ha sokat jártunk, fáradt a lábunk, vegyünk ecetes lábfürdőt. Literenként szá- mítva ,. egy evőkanál ecetet tegyünk a vízbe. Felfrissít. Mit. , ionunk holnapja] * 1 Gombaleves Burgonyában sült sertéscombszeletek Linzerkoszorúk Gombaleves: 1 kg csontból és V, kg zöldségből levest fő­zünk, V« kg gombát megtisz­títunk, darabokra vágjuk és megsózva, megborsozva, va­jon kevés apróra vágott pet­rezselyem zöldjével puhára pároljuk. Föleresztjük a csontlevessel és fölforraljuk. 3—4 tojássárgáját elkeverünk 1 deci tejföllel s ezzel beha­barjuk. A levesestálba egy diónyi vajat és kevés citrom­lét teszünk. A forró levest vi­gyázva ráöntjük, folyton ke- vergetve, míg a vaj jól elol­vad benne. Burgonyában sült sertés­combszeletek: Másfél kg ser­téscombot kicsi, vékony sze­letekre vágunk, megsózzuk és (kiverjük. 1 kg meghámozott burgonyát vékony karikára vágunk- Egy tűzálló tálat ki­kenünk zsírral, belerakunk egy sor burgonyát. Erre egy kevés zsírt, meg 1—2 kanál tejfölt, sót, paprikát és kevés karikára vágott vöröshagy­mát, majd vékonyra kivert sertésszeleteket helyezünk. A húsra újra burgonya, a bur­gonyára só, paprika, tejföl, zsír, hagyma, aztán sertés­szeletek jönnek. Végül sózott burgonya és az erre öntött fél liter tejföl zárja le a sort. A tűzhelyen, lassú tűzön, födő alatt pároljuk. Mire a bur­gonya megfő, jó a hús is- Linzerkoszorúk: Egynegyed kg lisztből, V« kg vajból, V4 kg cukorból fél kilogramm forrázott, darált mandu­lából 5—6 tojássárgájával tésztát gyúrunk, jól kidolgoz­zuk, y2 cm vastagságúra ki­nyújtjuk. Két pogácsaszag­gatóval (egy nagyobbal és egy kisebbel) koszorúformára szaggatjuk, tojással megken­jük, hámozott, vagdalt man­dulával meghintjük és meg­sütjük. Csinálhatjuk úgy is, hogy mikor megsült, 2—2-őt baracklekvárral összeragasz­tunk. Itt a műcigaretta Nyugati nagy vegyi konszer­nek nemcsak azt ígérik, hogy ebben az évtizedben megjelenik a piacon a nikotinmentes „mű- dohány”, hanem már versenyez­nek is egymással, ki tud előbb piacra dobni „műcigarettát”. Az egyik nagy angol vegyipari kon­szern kísérleti célokra vállalatot hozott létre egy nagy angol ci­garettagyárral közösen. Még eb­ben az évben további leányvál­lalatokat akarnak az angolok lé­tesíteni Angliában, az NSZK-ban és az USA-ban. Azért olyan sürgős a dolog, mert az egyik amerikai vegyipari tröszt máris kérte a műdohány szabadalma­I zását, es egy másik angol vegyi- üzem is hozzáfogott a műdo­hány kísérleti előállításához. A készülő „műcigaretta” illő anyagokkal dúsítva állítólag tel­jesen illuziótkeltő lesz, íze nem különbözik a dohánnyal töltött cigarettáétól, de nincs semmiféle károsító hatása az ember kerin­gési rendszerére, s nincsenek benne rákkeltő anyagok. A „mű­cigaretta” bevezetésének sikere teljesen az ártol függ —- mond* iák. Valószínűleg olcsóbb lesz, mint a hagyományos, s akkor nagy üzlet lesz belőle. A hírek szerint az állam nem fog adót szedni a „műcigaretta” után, ép­pen azért, hogy olcsóbb ára is kedvet csináljon az egészségre ártalmas hagyományos cigaret­táról való leszokáshoz. Néhány tanács a lakás berendezéséhez Lakásavatóra invitáltak egy dunántúli kisvárosba- Kétszobás lakásba költözött a család, külön szobát kapott a tíz éves gyerek, külön szo­bájuk van végre a szülőknek. Méltó helyre kerültek az évek során összevásárolt vi­lágos, modem, bútorok. A berendezkedéseknél nem akartam büszkeséggel vegyes örömüket megzavarni észre­vételeimmel. Néhány meg­jegyzést azért mégis csak tettem. — Az a sok apró csipketerítő a fotel kárpitjá­ra terítve, nemcsak rosszul mutat — mondtam — hanem kényelmetlen is. A vitrin- polcok világos deszkáin sem érvényesülhetnek... — A sok apró csecsebecséről, a falon függő esküvői és egyéb csa­Mindezt azért nem tettem szóvá, mert arra gondoltam, mily sokat is takarékoskodott ezekért a holmikért a család! Csakhogy röpke fejszámolás­sal rájöttem: fele költséggel is sokkal célszerűbben, han­gulatosabban berendezhették volna otthonukat. A gépi „perzsa szőnyeg” helyett, amely sem színben, sem min­tázatában nem illett a vilá­gos bútorhoz, megtette volna egy olcsóbb, színes torontáli, vagy könnyebben tisztítható bükié szőnyeg is, nem be­szélve arról, hogy a perzsa iránti tiszteletből és kímélet­ből az egész család, sőt a vendég is papucsban jár a lakásban, s még így is alig használják a „perzsával” éke­sített szobát. A rengeteg apró dísztárgy, csak külön gond a portörül- getésnél- Kiszórni őket még­sem lehet, hiszen mindegyik kedves emlék, értéket is ez ládi képekről, a heverő fölött ékeskedő régimódi falvédő­ről, a behemót és méregdrá­ga csillárról, jobbnak láttam hallgatni.’ A gyerek szobájában aztán határozottan elszomorodtam. Ennek csak a neve gyerek­szoba: benne két heverő, do­hányzó asztalka (!), virágáll­vány, ruhásszekrény, vagyis csupa olyan bútordarab, amely nem a gyerek kényel­mét szolgálja. Hol van egy olyan asztal, vagy íróasztal, amely mellett a gyerek ta­nulhat, leckéjét megírhatja? Hol van egy polc, vagy kis szekrény, amelyen, vagy amelyben a gyerek a játé­kait, könyveit, füzeteit tart­ja? Ebben a szobában csak alhat, de nem tanulhat, nem játszhat! kölcsönöz neki. De a sok horgolt csipketerítőt, a fotel támlájára terített csipkéket gondolkodás nélkül lfeszed- ném. Az esküvői fénykép Nem divat ma már, külö­nösen fiatalok lakásában, az aranyos keretű esküvői fény­kép sem. Nagy esemény az életben az esküvő, de az ott készült fényképeknek épp­úgy, mint a többi családi képnek, gyerekportréknak is a családi fényképalbumban van a helyük. Szép, olcsó reprodukcióval, rézkarccal, vagy akvarellal díszítsük in­kább a lakást, de azok se zsúfolódjanak egymás mellett a falon. Ami a gyerek szobáját il­leti, a dohányzó asztalkát mindenképpen kiraknám on­nan, s helyébe egy íráshoz, olvasáshoz megfelelő asztalt, vagy Íróasztalt állítanék. Ha más megoldás nincs, még a vjrágállványt is feláldoznám azért, hogy polcként hasz­nálhassa a gyerek könyvei, füzetei, játékai számára. Hogy a virágot mégse szám­űzzem a szobából, esetleg csak egy, nagyobb cserép dísznövényt állítanék egy kis helyet elfoglaló kovácsoltvas virágtartóba. A gyerek szobá­ja jelenleg nem alkalmas ar­ra. hogy harmonikusan éljen benne, megtalálja benne ön­magát. Ma ő is éppúgy a konyhában tanyázik, mint a szülők, akik a nagy szobát valójában tiszta szobaként kezelik, olyan kínosan ügyel­ve rendjére, hogy leülni is alig mernek, merthát a búto­rokra, szőnyegekre, s egyál­talán a berendezésre vigyáz­ni kell!... Pedig a lakás, ez az új la­kás, sok drága bútorával, szőnyegével együtt Is mi másra való, mint hogy ké­nyelmesen éljenek benne? Mégha olyan új is­Az ízlés és a pénz A legtöbben nem sajnálják a pénzt bútorra, szőnyegre stb. Nem biztos azonban, hogy mindig az a legcélsze­rűbb, legpraktikusabb, leg­ízlésesebb, ami a legdrágább. Az egyszerű vonalvezetésű modern bútorok nem feltétle­nül igénylik a süppedő per­zsákat, perzsa falvédőket sem. Hozzájuk minél keve­sebb csecse-becsével, olyan olcsóbb „kiegészítőket” vásá­rolhatunk, amelyeket nem sajnálunk használni, amelyek azonban színeikkel, formá­jukkal, hangulatossá, kényel­messé, meghitté teszik laká­sunkat. Alföldi Erzsébet A szoba hangulata A fekete leves A SZEMES KÁVÉ, a cof- fea Arabica nevű cserje magja. Ezt pörkölik meg, darálják porrá, és ebből fő­zik a fekete kávé nevű italt. A főzet hatóanyaga a Cof­fein (olv. kofein) nevű al­kaloida, ami nemcsak a kávé­ban, hanem a teacserje le­velében a coladióban, és a gurán nevű növényben te­megtalálható. Lényegében te­hát mindegy, hogy kévét vagy teát iszik valaki, a cof- fein hatás egyenlő modor ér­vényesülhet. Egy csésze he­lyesen főzött fekete kávéban körülbelül 0,10 gr. azaz 10 centigram coffein menyiség található. A coffein legjellegzetesebb hatása az életfolyamatok ser. kentése, élénkítése, illetve bi­zonyos esetekben a szervezet ,,feldobása”. Az idegrendszer a coffein izgatja. A gondola­tok gyorsabban peregnek, az eszmetársítás frissebbé, sza­porábbá, az egyéni figyelme­sebbé, üdébbé, élénkebbé vá­lik. Az álmosságot, fáradsá­got látszólag elűzi, de sajnos, nem pihenteti, nem nyugtat­ja meg a szervezetet. Ezért mondjuk, hogy a fáradt em­bernek ne fekete kávét ad­janak, hanem fektessék le, hogy kipihenje magát, mert a fáradtságnak a gyógysze­re csak a pihenés lehet. A gyenge szívű, puhaerű, elgyengült beteg legegysze­rűbb legkönnyebben besze­rezhető gyógyszere a coffein. A szívműködést erősíti, a szív összehúzódásait hatéko­nyabbá, keményebbé, ered­ményesebbé teszi, és az erek munkáját is javítja. Nemrég még azt hitték, hogy érszű- kltő és a magas vémyamás- ban, szenvedő betegnek szi­gorúan eltiltották a fekete kávé ivást. Ma már tudjuk, hogy a vérnyomást csak azért emeli, mert hajtja a szívet, de bizonyos erekre tágitólag hat. Tehát teljes eltiltása enyhe, vagy közép­súlyos esetben túlzásnak szá­mít. Érdekes, hogy a coffein hatás sokszor egyéni. — Ahogy mondani szokták em­bere válogatja. Mert az egyiknél a szapora szívdobo­gás a szembetűnő, a másik­nál éppen a ritkább, de erő­teljes szívösszehúzódások a jellemzőek. Sőt! Azt mond­juk, hogy a coffein elűzi az álmosságot, de találkoztam már olyan emberrel, aki azt mondja, hogy őt a cof­fein altatja. Nem is vitatkoz­tam vele! Mi tehát az orvos tanácsa? A feszült, Izgatott, Ideges álmatlan betegek, a Base­dow kórosak, a gyomor és nyombél fekélyesek, a sú­lyos magasvémyomású bete­gek ne igyanak feketét. Az ő állapotukat hátrányosan befolyásolja. A többi ember ihatja, de ne vödörrel, ne négy-öt duplát naponta, — mert az még az egészséges szervezetre is ártalmas. Az alacsony vémyomású egyén­nek viszont a fekete kávé az orvossága. A FEKETE KÁVÉT vala­mikor — a törökvilág idején — fekete levesnek nevezte a magyar. Vészjósló nevét onnan kapta, hogyha a török pasa a magyar urakat ven­dégségbe hívta, az eszem- iszom végén rendszerint megjelent a fekete kávé, és a pasa rendesen előhuzako- dott azokkal a kérdésekkel, amelyekre csak tallér, mar­ha, birka, kenyér, liszt vagy egyéb jószág formájában le­hetett felelni, de ha a fele­let késett, akkor már jött is a haddelhadd, az igazi fekete leves, amit nem a belső inas, hanem rendszerint a belső hóhér tálalt a vendég­seregnek. Mi is igyuk hát a fekete kávét, ha már itt a divatja, de vigyázzunk, ne hogy a túl­zott fekete fogyasztás a ml számunkra is a fekete le­ves ártalmait jelentse. Dr, Busa LásZfo Bor múzeum Budafokon Budafokon, e híres neve­zetes borvárosban, már az 1500-as években is volt bortermelés. A mészkőhegy alatt kilométereken át hú­zódó kazamatákban a Ma­gyar Állami Pincegazdaság hordói között, ma is sok remekbe készült díszes fa­ragott óriástartály őrzi a régmúlt idők emlékét­Itt van a bormúzeum is, ahol több ezer nemes bor­fajta sorakozik a polcokon. Belépni is pompás ilyen „szentélybe”. A múzeumi tárgyakhoz hozzá lehet ugyan nyúlni, de nem ér­demes. Pedig csodálatosak a kiállított' borok: Zöld- szilváni az Eszterházyak pincéjéből, háromputtonyos aszú 1934-ből, a Windisch- gratzek tulajdonából A múzeum legrégibb darabja 1920-ból való, háromputto­nyos aszú: a borok királya — a királyok bora. Az em­ber azt gondolná, ilyen fel­séges nedűket még a kirá­lyok is ritkán ittak. Azonban a tokaji borok is megvénülnek egyszer. Legpompásabbak hat— nyolc éves korukban, de tizenöt esztendő után már nem élvezhetőek. Kocso- nyásodás helyett csupán zavarossá válnak. Egyetlen borfajta, a „to­kaji eszenbia”, ami száz évnél tovább is megőrzi frissességét- Egy távolabbi sarokban aranyosan ragyo­gó nedűk, összesen hatvan­öt „megjelölt” borfajta so­rakozik a polcokon: abasá- ri rizling, medoc, móri ezerjó stb. Alig négy—öt évesek, frissek, üdék, erei lük teljében vannak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom