Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. március 20. Mesterséges szívbillentyűvel Bolgár munkások szovjet építkezéseken A bolgár Cservenjakov mérnök dolgozószobájában a Szovjetunió nagyméretű térképe függ. Különböző színű ceruzákkal három- és négyszögeket rajzoltak rá és kis színes zászlócskákkal tűzdelték tele: északon Arhan- gelszknél, délen Bukharánál, keleten Kominál és nyugaton a kurszki körzetben láthatók a kis színes zászlócskák. — Ezeken az építkezéseken, amelyeket a rajzok jelölnek — mondja a mérnök Tizenhét, egymástól sok ezer kilométerre fekvó építkezésnél több mint 4000 építőmunkás dolgozik egy gázvezetéken, amelyet a Szovjetunió Bulgária számára épít. Ezen a gázvezetéken 1974-ben egymilliárd, 1975— bolgár építőmunkások dolgoznak. Szovjet építőmunkásokkal és szakemberekkel együtt részt vesznek nagy létesítmények megvalósításán, amelyek felépítésük után acélt, nyersvasat, cellulózt és földgázt termelnek. Az első építőmunkások már a múlt esztendőben elutaztak a Szovjetunióba. Jelenleg 3560 munkás dolgozik, rövidesen csaknem 7000-re emelkedik a számuk, 1972-ben már 11 500 bolgár építőmunkás dolgozik majd a Szovjetunióban. ben hárommilliárd köbméter földgáz áramlik majd Bulgáriába. Most lakások, kompresszor-állomások, javítóüzemek és egyéb, a gázvezetékkel kapcsolatos létesítmények építésén dolgoznak a bolgárok a Szovjetunióban. előző öt évben vásárolt meny- nyiséget. A bolgár építőmunkások a kurszki területen kohászati létesítményeken is dolgoznak. Több városban 1200 bol. gár munkás lakások, valamint nagy dúsító- és darabolóüzemek építésén dolgozik. 1971-ben Bulgária 350 000 tonna bugaacélt importál a Szovjetunióból, a következő öt évben az acél összbeho- zatala meghaladja majd a 3 millió tonnát. Az öntöttvasbehozatal az 1971. évi 200 009 tonnáról 1975-re 350 000 tonnára emelkedik. Szívélyes együttműködés — Nemrégiben — mondta Cservenjakov mérnök a továbbiakban — a Don menti Rosztovben voltam. Két olyan építkezést látogattam ott meg, ahol bolgárok is dolgoznak. A legjobb benyomásokat szereztem. A szovjet embere^ rendkívül szívélyesen fogadják a bolgár építőmunkásokat és mindent meg. tesznek azért, hogy fiaink otthon érezzék magukat. Néhány évvel ezelőtt a lódzi II. Sebészeti Klinikán, amelyet az Orvostudományi Főiskola tart flenn, egy súlyos beteg nő szívében mesterséges szívbillentyűt helyeztek el. Az orvosok figyelmeztették a pácienst, hogy egészségi állapotára való tekintettel nem szülhet gyermeket. A dolog azonban másképpen történt. Az előrehaladott másállapotban lévő asszonyt eléggé súlyos állapotban, szívműködésrendellenességekkel ismét a klinikára szállították, ahol egy hónapon át állandó orvos' felügyelete alatt volt. Adön. tő pillanatban elvégzett beavatkozás eredményeként szép, egészséges kisfiú jött a világra. Az anya és gyermeke már elhagyták a klinikát. A mesterséges szívbillentyűvel rendelkező anya szülése a ritka esetek közé tartozik. A páciensre klinikai tartózkodása idején kü. lönböző szakorvosok viseltek gondot. 350000 tonna cellulóz Az első 600 bolgár építő- vetkező öt évben Bulgária munkás munkálkodik máraz 350 000 tonna cellulózt sze- arhangelszki cellulóz- és pa- réz be a Szovjetuniótól, ez pírkombinát építésén. A kö- 70 százalékkal meghaladja az Gázvezeték Bulgáriába Ceyloni elefántok Ceylon szigetén olyan gyorsan csökken a vad- és a házi elefántok száma, hogy a tudósok komolyan tartanak a ceyloni elefántok teljes kihalásától. A legoptimistább számítások szerint is Ceylonban ma legfeljebb valamivel több mint 1000 elefánt él. pedig húsz évvel ezelőtt még számum elérte az 5000- et. Foglyul ejtett vadak A vad elefántokra súlyos veszélyt jelent a dzsungelek megszűnése — az ember ugyanis egyre nagyobb területen irtja a dzsungeleket, hogy növelni tudja a mező- gazdasági célokra hasznosított földeket. A szelídített és idomított elefántok pedig idő előtt elpusztulnak a dzsungelirtás nehéz, emésztő munkájában. Az elpusztult állatokat. foglyul ejtett vad elefántokkal pótolják. Ceylonban a munkára befogott elefánt az anyagi helyset egyfajta mércéje is. Az ország nehezen járható vidékein, ahol gyakorlatilag le- netetlen gépi eszközöket alkalmazni, az elefántok hasznosabbak a bulldózereknél. Az elefánt napi négy órán át is készségesen és eredményesen dolgozik az erdőirtásnál. Négy órai munka után azonban ingerlékennyé, sőt agresszívvé válik. Csökken az életkoruk A tulajdonosok, akik gondosan óvják ezt az ingyen munkaerőt, naponta átlag 60 rúpiát keresnek egy-egy elefánttal. Az elefántok mértéktelen igénybevétele 30—35 évre csökkenti életkorukat, pedig ezek az állatok normális körülmények között 60— 70 évig élnek. A ceyloni kormány most erőfeszítéseket tesz a kihalóban lévő elefántok megmentésére. Az esetek többségében például tilos elfogni a vad elefántokat. Az állami rezervátumok területét valószínűleg növelik. A kormány ezenkívül ösztönözni fogja a házi elefántok szaporítását, de ehhez előbb még le kell küzdeni azt a régi előítéletet, amely tiltja az elefántok házi körülmények között történő tenyésztését. Emlékkönyv Az aggteleki barlangóriás titkait kutató régészek, geológusok, biológusok népes táborához az utóbbi években újabb „szakág” képviselői társultak. Irásfejtők, helyesebben felirat vadászok lelkes csoportja vizsgálja át módszeresen a sziklafalakat és igyekszik eligazodni a kő. bekarcolt, a sziklába vésett nevek, dátumok szövevényében. E szemet gyönyörködtető cseppkő világában ugyanis az 1700-as évek végétől jóformán napjainkig sokasodtak a látogatók sziklafelületekre rótt feljegyzései. A nevüket, felfedező útjuk dátumát megörökítő látogatók között számos hazai és külföldi híresség, történelmi személyiség akad, közülük például Petőfi Sándor és Vass Imre, a barlang legnevesebb múlt századbeli kutatója fal- raírt feljegyzését megtalálták már, de hiányzik például Csokonai Vitéz Mihályé, több neves hazai és külföldi természettudósé, akik a hagyomány szerint szintén megörökítették nevüket, Egy-egy jelentősebb kézjegy. vagy dátum felfedezése újabb láncszemmel egéa sziklafalon szíti ki a barlang múltba vesző történetét, s erre az izgalmas, hasznos nyomozó munkára vállalkoztak a fel. irat-vadászok. Feladatuk azonban nem könnyű, mert a leggazdagabb lelőhelyeken többszáz, egymást átfedő, egymásra vésett. karcolt, vagy faszénnel rajzolt név és évszám kusza szövevénye alkot kaotikus együttest. A feliratok kutatói ezért a legkorszerűbb technika bevetését tervezik. A freskók restaurálásánál bevált módszert, az ultraibolya sugárzás mellett exponált fotózást próbálják ki a közeljövőben. A freskóknál ugyanis a besugárzás hatására „földöntúli” fényben jelenik meg a régebben festett ábra a később felvitt rétegek alatt, s ezt jól rögzíti a foto. Miután a barlang sziklafalain lévő feliratokat a freskókhoz hasonló módon a természet rejtette el korom, és cseppkőréteggel, a kutató^ remélik, hogy a besugárzásos-fo- tos módszerrel sikerül életre kelteni az elhalványult, eltakart régi, esetleg többszáz éves feliratokat. A RILA-KOLOSTOR ÉS A PARTIZANRÉT A bolgár gazdasági koordinációs bizottság elfogadta a tervezetet, amely a híres Rila-kolostor gyorsított ütemben történő helyreállítási munkálataihoz teremti meg az anyagi és műszaki alapot. A konyha és a cellák A Rila-kolostor Nemzeti Múzeuma csodálatos kincsekkel rendelkezik. A világszerte ismert falfestmények, ikonok és fametszetek termein kívül most olyan önálló galériát hoztak létre, ahol ismert bolgár festők és grafikusok többszáz művét állították ki- Különösen érdekesek a népx'ajzi részlegek, valamint a kolostor konyhája és a szerzetesi cellák. Az építés három szakasza A bizottság határozatai alapján a Rila-kolostor Nemzeti Múzeumát és a környéken levő Partizánrétet egységesített turista-központtá építik ki, önálló közlekedés megteremtésével és szállodák, vendéglők, motelek, kempingek létesítésével. Az építést három szakaszban végzik; az elsőt 1973-ra, a másodikat 1975-re és a harmadikat 1975 után fejezik be. Szálloda, színpad, villamosítás Az első szakaszban felépítik a 180 ágyas szállodát és a 450 férőhelyes vendéglőt, a kempinget 400 ággyal, a népi jellegű borozót és a kávéházat. A második szakaszban megteremtik az úthálózatot, a vízellátó hálózatot, a csatornázást és a villamosítást és felépítik a személyzeti lakásokat. Ez a szakasz a 300 ágyas szálloda, vendéglő, uszoda és szabadtéri színpad építésével kezdődik. A harmadik tervidőszakban 120 személyes vendéglő; 50 ágyas motel, kemping, bolthálózat. drótkötélpálya, iskola és óvoda létesül; később óriási park születik a híres kolostor körzetében. Arany a Tengereink és óceánjaink vize összesen tíz milliárd tonna aranyat tartalmaz. Ennyire becsülték a „kincset” a tenger vizének vizsgálatával foglalkozó szovjet tudósok. Megállapították, hogy a tengervíz több mint 4o különböző értékes vegyi elem gigantikus tárháza. Ha Jacques Cousteau, ismert óceanológus így nyilatkozott: „Az óceánok súlyos betegek és haldokolnak”. A rablógaz- lálkodás, amely a halászatban folyik és az ipari szeny- nyeződés elpusztítja a ten- ger életét: a tenger élővilága az elmúlt húsz év alatt 40 százalékkal csökkent. Az A gazdaságilag elmaradott országok listáján 16, főleg afrikai nemzetgazdaság szerepel, melyekben az egész 1961 —1968-ig tartó időszakhan nemcsak hogy nem került sor az évi egy főre eső bruttó tengerből a jövőben sikerül ipari ménetekben kiválasztani a ten. gervízből ezeket az elemeket, akkor mérhetetlen mennyiségű nyersanyaghoz jutunk. A tudósok szerint a tengervíz nemcsak, a legtisztább aranyat tartalmazza, de egyebek között nehézvíz- és urán molekulákat is. utóbbi fél évszázadban teljesen kipusztult ezer különböző tengeri élőlény. Még a koraitok is kezdenek kipusz. tulni, bár az Indiai-óceánon viszonylag kevés hajó közlekedik. „Az ember elpusztítja a tenger élővilágát, pedig tudnia kellene, hogy ő sem éli túl. ha az óceánok meghalnak”. nemzeti jövedelem semmiféle növekedésére, hanem ellenkezőleg annak csökkenését észlelték. Tizenegy országban nem haladta meg a növekedés az évi egy százalékot. Beteg óceánok Fejlődő, de nem gyarapodó országok Japán kihívás Hakan Hedberg svéd író „Japán kihívás” című könyvében górcső alá vette a háború utáni japán „gazdasági csodát”. A szerző Japán kihívását abban a húszéves fejlesztési tervben látja, amelyet 1969 májusában fogadtak el Tokióban. E hosszú távú terv 1965-től 1985-ig terjed. Jellemzésére ime néhány adat: tíz év múlva a japán gazdaság termelésének értéke meghaladja a Közös Piac hat tagországának termelését- Tizenkét év múlva Japán megelőzi a Szovjetuniót (nem számítva a hadiipart), s tizenöt év múlva túlszárnyalja a szovjet gazdaság össztermelését. Egyúttal elekor válik Japán a világ legnagyobb exportáló országává. 1984-ben éri utói a felkelő nap országa az Egyesült Államokat az egy főre eső nemzeti jövedelem tekintetében, s a század végén össztermelése is kiegyenlítődik az USA-éval. A XXI. század kezdetén már Japán lesz a legerősebb ország a világon az összes gazdasági mérce szerint. Gazdasági előrejelzések Svájcban A svájci bankok szövetsége nyilvánosságra hozta azt az előrejelzést, amely szerint Svájc gazdasági növekedése 1971-ben meglassul. A továbbra sem szűnő munkaerőhiány és a kapacitások teljes leterheltsége a várható lassulás fő okai. Ugyanezen értékelés szerint Svájc bruttó társadalmi terméke 1971-ben 3 százalékkal nő az 1970. évi 4 százalékkal szemben. Feláldozott autók A svájci kormány intézkedéseket hozott a közmunkák, így az autóút, vasútvonal és lakóházépítési program teljesítésének jelentős lassítására- Ennek az intézkedésnek a kormány elgondolása szerint a gazdasági növekedés ütemének lassulásához kell vezetnie, s végeredményben Svájcban csökkenni fog a külföldi munkaerő kereslete. A nagy autógyárak kutatói — költségeket nem kímélve — időnként tanulságos kísérleteket hajtanak végre: sebesen száguldó autókkal mesterséges összeütközéseket rendeznek meg. A gépkocsikban vagy tökéletes védőfelszereléssel ellátott bátor vezetők, vagy műszerekkel felszerelt kísérleti bábuk — az ún. Oszkárok — foglalnak helyet. A néhány pillanat alatt lezajló összeütközések eredménye egy-egy siralmas kinézésű autóroncs, mely azonban értékes támpontokkal szolgál a szakértők számára a konstrukciók tökéletesítéséhez. A képen: a Mercedes-Benz autógyár kísérleti roncstelepének egy része látható. Erőteljes gazdasági nö vekedés Bulgáriában Az ötödik ötéves terv (1966 —1970) időszakában Bulgáriában a nemzeti jövedelem 52 százalékkal nőtt és 1970- ben elérte a 10 milliárd lovát (egy főre viszonyítva az 1200 levát, 1948-ban 221 leva volt az egy főre eső nemzeti jövedelem). Az ipari termelés öt év alatt 70 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termékek átlagos évi termelése az ötödik ötéves tervben a negyedikhez képest 26 százalékkal nőtt. Az ipari termelés évi 11,2 százalékos átlagos növekedésénél gyorsabban emelkedett az elektromos energia (13,2 százalék, a vaskohászat (18,4 százalék), a gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar (15,7 százalék) és a vegyipar (21,7 százalék) termeléseAlgéria a maga kezébe veszi természeti kincseit Algéria kormánya elhatározta, hogy átveszi az ország területén működő francia ás- ványolajvállalatók részvényeinek 51 százalékát. Bu- medien elnök közölte továbbá, hogy államosítják az algériai földgázmezőket, továbbá a gáz- és a kőolaj szállítására szolgáló berendezéseket. A rendelet februárban lépett hatályba. Bumedien algériai elnök kijelentette, hogy kártérítést fizetnek a francia vállalatoknak éppen úgy, mint ahogy a korábbi államosításokért is fizettek a többi külföldi vállalatnak. A kőolajszármazékok árát a világpiaci árakhoz igazítjákI Az államosítás hírét a francia fővárosban beletörődéssel fogadták azzal, hogy ezen már nem lehet változtatni. Hivatalos párizsi körök igazságos kártérítést követelnek azzal, hogy a kártérítést közös bizottság vagy nemzetközi döntőbizottság állapítsa meg. A francia köztársasági elnök irodájához közel álló körök szerint a párizsi kormány azonban továbbra is élni akar az 1965-ben megkötött francia—algériai szerződésből eredő jogaival. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy milyen formában lehet végrehajtani az 1965. évi szerződést, mert érvénye már a múlt évben lejárt, d
