Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám

1971. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A társadalmi ünnepségekről o [LVASÖINK Aranylakodalmi meglepetés A karcagi Arany János úti általános iskola ének­zene szakkörének kamara­kórusa rendszeresen szerepel társadalmi ünnepségeken. A kicsinyek névadó ünnepsé­gére szép műsort állítottak össze altatódalokból. Szere­pelnek más polgári szertar­tásokon is, műsort adtak már tanáraik esküvőjén. De olyan ünnepségen, mint amilyen február 20-án, szombaton volt, még soha nem vettek részt. Az iskolával szemben la­kó L. Kiss Sándor bácsi és felesége, Erzsi néni tartották aranylakodalmukat. Műsoru­kat meglepetésnek szánták Sándor bácsinak, aki ré­gebben dolgozott az iskolá­ban. Az aranylakodalom napján délben, amikor ha­zaérkezett az idős házaspár három gyermeke is család­jával, köszöntötte a kórus az ünnepeiteket. A szakkör vezetője Hor­váth Ferencné ének-szakfel­ügyelő, a Hazafias Népfront városi nőbizottságának tag­ja, aki fontos feladatának tekinti a családi- és társa­dalmi ünnepségek népsze­rűsítését, ünnepélyességének emelését. Karcagi olvasó Szakközépiskola, vagy gimnázium? Az oktatásügy jelenlegi helyzete, ezen belül is a közép­iskolák problémája sokat foglalkoztatja a közvéleményt. A középiskolai oktatás struktúrája, területi elhelyezése, a személyi feltételek különbözősége megannyi feszültséget okoz. A Néplap február 21-i számában egy cikk jelent meg a túrkevei szakközépiskoláról, „Egy iskolával kevesebb, egy iskolával több” címmel, önkéntelenül is felvetődik, hogy a túrkevei változások mennyiben tükrözik a realitásokat? Bár az újságíró nem foglalt állást, kérdései mégis ezt az aggo­dalmat tükrözték. Milyen ellenvéleményekkel kell számolni? Milyen igé­nyeket elégít ki az új szakközépiskola? Az AFIT autójavító üzem az iskola tanulóinak csak egy töredékét tudja alkal­mazni. Milyen megoldást ajánl a szakközépiskola? A túrke- veiek menjenek a szomszéd városokba tanulni, s helyükbe majd nagy területről jönnek vidékiek, akik ezt a szakmát választották hivatásul. Ez a szemlélet a túrkeveiék számára nem megoldás! Egy olyan városban, ahol megfelelő választék áll rendelkezésre, lehet egy egysíkú iskolát is létesíteni. De egy kisvárosban nem lehet a lakosság többségének az érdekeit figyelmen kí­vül hagyni. A párt és a kormány az elmúlt évben foglalkozott a nők helyzetének javításával. A túrkevei intézkedés pedig szinte kizárja a lányokat a továbbtanulásból. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy a gimnáziumi és szakközépiskolai osztá­lyokat nem kellene-e egymás mellett meghagyni? Kálmán Sándor Szolnok A hírnév kötelez Valóban így igaz. Főleg ebben az évben — negyedik ötéves tervünk első évében — ró nagy feladatokat egy szocialista munka vállalata cím viselőjére. Az elmúlt gazdasági év — a nagy ár­víz éve — nagy próbatétel volt a Szolnok megyei Ga­bonafelvásárló Vállalat­nak is. S hogy mennyire sikerült megbirkózni a kitűzött fel­adatokkal a nehézségek elle­nére is, azt a napokban meg­tartandó termelési tanácsko­zásokon értékelik üzem­egységenként. Annyi azon­ban a beszámolók készítése közben kiszivárgott, hogy a nagy munka oroszlánrészét a vállalat 84 szocialista bri­gádjában tevékenykedő 956 dolgozó vállalta és teljesí­tette. Ezekre a brigádokra, valamint a szocialista cím elnyeréséért versenyző bri­gádokra joggal számít a vál­lalat vezetősége a jövő fel­adatainak sikeres teljesíté­sében. n. á. Törökszentmiklős Büszkék lehetünk rájuk Jó érzés olvasni, hogy „A szerkesztőség postájából” ro­vatban kérés, javaslat, panasz vagy kritika is helyet kap és sokszor foganatja is van. Nos, amiért én tollat fogtam, nem közügy, nem is kérelem. A közelmúltban szép felolvasást hallottam a rádióban Pólya Tibor festőművészről, aki ugyan nem városunk szülöt­te volt, de itt élt, alkotott (és nem is akárhogyan), és itt is temették el. öregbítette a művésztelep hírét, nevét, méltán büszkék lehetünk rá. Talán megérdemelne annyit, hogy a város gondozásba venné nagyon elhagyatott sírját, mint tette a Verseghy Ferenc sírjával is, amely azóta nagyon szép. (Bár nem tudom, azt nem a Verseghy gimnázium tanulói gon­dozzák?). Zombori festőművész szintén egyik kiemelkedő alakja volt a szolnoki művésztelepnek, akinek a sírja ugyan­csak nagyon elhagyatott. Elképzelhető lenne, hogy még egy-egy mellszobrot is kapnának — például a művésztelep parkjában, de nemcsak ők, hanem a többi, elhunyt művészünk is. Miért ne lehetne benépesíteni ezt a szép parkot a szentendrei Park Múzeum mintájára elhunyt művészeink szobraival, s a most itt alkotó művészek műveivel? M. Gy.-né Szolnok Foszlós, mint a kalács Volt idő, amikor bíráltam a kenyér minőségét, mert annyira kifogásolható volt. Most azt teszem szóvá, hogy a szolnoki 3. sz. üzem 3 kg- os fehér kenyerének formá­ja, színe, íze kifogástalan, szinte foszlik, mint a ka­lács — és ízlik még magá­ban is. Szeretettel és tisztelettel gondolok azokra, akik ezt a szép kenyeret sütik. Csak egy a baj, hogy sokszor sorba kell érte állni, és nem mindenütt ilyet árulnak. Pe­dig nem szégyen a jobbtól tanulni... Molná- Ferencné Szolnok Nem vagyok babonás, de... Örömmel olvastam a Szolnok megyei Néplap február 24-i számában, hogy „jégtörő Mátyás” a modern technikai vívmányok mérései szerint nem tudja bebizonyítani a róla évszázadok során kialakult néphitet. A cikk szerint ugyanis .Mátyás csak izzadhat, de jeget nem csinálhat...” Babonátlanságom ellenére szeretem az egyszerű nép kö­rében kialakult mondásokat, a sok-sok évtizedes megfigye­léseken alapuló megállapításokat, melyek a legtöbb esetben beigazolódnak. így történt ez most is, mert bizony, az álló­vizeken jégréteg keletkezett, népies kifejezéssel élve — be- bőrödzött a víz. E modern világban már bennem is felvetődött, hogy ilyen vonatkozásban a tudományos méréseknek vagy az év­százados tapasztalatoknak az állítását fogadjam-e eL „Jég­törő Mátyás” jelenlegi bravúrja — úgy érzem — hosszú idő­re eldöntötte ezt bennem. Jégtörő Mátyásnak nem kellett megizzadnia ahhoz, hogy jeget tudjon csinálni, az emberek­nek azonban jó melegen fel kellett öltözködni ahhoz, hogy meg ne fázzanak. A jövőre nézve nem árt, ha kissé óvatosabban marasz­taljuk el a néphitet. Nagy Gábor Szolnok Szeretnénk kifizetni a gázszámlánkat! nem, hogy egyelőre csak adósságunkat növeljük... Amikor majd az ingatlan- kezelő vállalat jónak látja, egy tételben behajtja raj­tunk a tartozást Előre is közölhetem, részletfizetési kedvezményt kérünk — de kamatmentesen. Ennél is jobb lenne viszont, lakáson­ként egy gázóra felszerelé­se. Valamennyien szívesen fizetnénk pontosan és idő­ben — a tényleges fogyasz­tásunknak megfelelően. ördög Béla Szolnok Fűtik már a buszt Jószágéi olvasónk levelét közöltük január 27-i lapszá­munkban „Hidegek az autó­buszok” címmel. Kerekes Ferenc, a VOLÁN 7.sz. Vál­lalat igazgatója reagált a pa­naszra. ^...A cikkben észrevétele­zett hiányosság a Jászágó községbe telepített GC 16—21 rendszámú autóbusz fűtőbe­rendezésének használhatat­lansága miatt merült fel. Közöljük, hogy időközben a fűtőberendezést megjavítot­tuk. Jelenleg már fűthető a kérdéses autóbusz.»" | A társadalmi ünnepségek száma, s aránya az utóbbi években megnövekedett. E növekedés is igényelte a tár­sadalmi ünnepsége^ rendjé­nek egységes szabályozását. A fenti cél érdekében adta ki a művelődésügyi minisz­ter a 15/1970. (XI. 29.) MM. számú rendeletét a névadás és a házasságkötés társadal­mi ünnepségéről, valamint a polgári gyászszertartásról. A rendelet szerint az ér­dekeltek kérelmére a név­adás, illetőleg a házasságkö­tés alkalmával társadalmi ünnepséget, a halálesettel kapcsolatban pedig polgári gyászszertartást kell szer­vezni. A szervezésről közsé­gekben, nagyközségekben a tanács végrehajtó bizottsá­gának szakigazgatási szer­ve, városokban a tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya gondos­kodik. Városokban a társa­dalmi ünnepségek szervezé­sére az igazgatási osztály irányítása alatt működő iro­da is felállítható. A társadalmi ünnepségek, illetőleg a polgári gyászszer­tartás szervezésére vonatko­zó igényt a tanács szakigaz­gatási szervénél, illetőleg a • már említett irodánál lehet bejelenteni. Bejelenthető az igény az anyakönyvvezető­nél, gyászszertartás esetén pedig a temetést végző vál­lalatnál is. Az anyakönyv- vezető a nála bejelentett igényt a szervezésre, illetve a megrendezésre illetékes szervhez haladéktalanul kö­teles továbbítani. A társa­dalmi ünnepségek keretében nyújtott szolgáltatások kö­zül díjtalanul vehető igény­be; A névadó, valamint a há­zasságkötési ünnepség céljá­ra megfelelően rendezett he­lyiség; a névadás alkalmá­val ünnepi beszéd, úttörők közreműködésével szavalat, vagy köszöntő, díszes kivite­lű emléklap, a gyermek, a szülők és névadószülők ada­tainak névadókönyvbe tör­ténő ünnepélyes bejegyzése; házasságkötés alkalmával ünnepi beszéd, gépzene; gyászszertartás esetén gyász - beszéd, énekkar közreműkö­dése, vagy gépzene. A felsoroltakon felül kü­lön nyújtott szolgáltatáso­kért a tanács végrehajtóbi­zottsága által meghatározott díjat kell fizetni. Névadó ünnepséget csak a gyermek anyakönyvezésének megtör­ténte után, általában a szü­letést követő 1 éven belül lehet megrendezni. E sza­bály lehetővé teszi a név­adó ünnepségek csoportos rendezését is. A tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéséhez szükséges adóigazolásokról Ingatlan átruházás esetén a telekkönyvi hatóság a tu­lajdonjog bejegyzését csak akkor rendeli el, ha a ké­relmező olyan igazolást csa­tol, amelyből kitűnik, hogy az átruházónak és a szerző­nek sem adótartozása, sem adók módjára behajtandó más tartozása nincsen. Ajándékozás esetén csak az átruházónak kell igazol­nia, hogy nincs köztartozá­sa. Ha több személy szere­pel, akár átruházóként, akár szerzőként, az adóigazolást valamennyi személy részéről be kell csatolni. Haszonélve­zettel terhelt ingatlan átru- 'fiázása esetén a haszonélve­ző részéről is be kell csa­tolni az adóigazolást. Az adóigazolást az annak csa­tolására kötelezett személy részére az állandó lakhelye szerinti községi, nagyközségi tanács szakigazgatási szer­ve, városokban a tanács pénzügyi osz álya állítja ki. Az 5/1970. (XII. 31.) IM. számú rendelet szerint az I. fokú adóhatóság az adó­igazolás becsatolása alól kü­lönös méltánylást érdemlő esetben — kérelemre — fel­mentést adhat. A felmen­tésre irányuló kérelemre 10 forintos okmánybélyeget kell ragasztani. Dr. Cs. I. ERKESZTol msetek Megvan a rádió! Fazekas Kálmánná hu- nyadfalvai olvasónk levelé­ben azt panaszolta, hogy ta­valy októberben adta be ja­vításra rádióját, de még nem kapta vissza, sőt a tájékoz­tatás szerint a készülék elve­szett. Sorait „Eltűnt a rádi­ónk” címmel közöltük feb­ruár 24-én. Még aznap személyesen kereste fel szerkesztőségün­ket a GELKA-szerviz műve­zetője és helyettese. A kö­vetkezőket tudtuk meg tőlük. A hunyadfalvai begyűjtő­ből október 24-én került be a központi műhelybe a rádió, amelyet még aznap (!) kija­vítottak. A hiba "zután tör­tént; tévedésből Tiszavár­kon yb a. az ottani begyűjtő­be szállították a rádiót. Már- már ott tartottak, hogy új rádiót vesznek, előtte azon­ban alaposan körülnéztek a körzeti szerelők is a vidéki begyűjtőkben, miután a köz­Jobban kell ügyelni... Február 25-én egy szolnoki asszony — szokás szerint — tejet vásárolt a Keskeny Já­nos úti élelmiszerboltban. — Amikor a tejet forraláshoz lábosba öntötte, a tej „csör­gött”. Szűrés következett, — melynek eredménye: öt da­rab éles üvegdarabka volt. Az esetet február 26-i la­punkban „Mi lett volna, ha...” címmel megírtuk. Mol­nár Lajos, a Szolnoki Tej­ipari Vállalat igazgatója sze­mélyesen hozta a szerkesztő­ségbe a választ, o mer-iézte a még mindig őrzött üveg­szilánkokat is. Idézzünk a le­vélválaszból: Ua cikk kapcsán ellem» ponti műhelyben, nem talál­ták a készüléket Tiszavár- konyban volt egy gazdátlan, a keresett rádióval azonos. Február 17-én a körzeti sze­relő már vitte is az értesí­tést a családnak: mehetnek a rádiójukért. Bár a GELKA művezetője elismerte, hogy a késedel­mes átadás az ő hibájukból történt, mégis sérelmesnek tartotta a panaszoslevél meg­jelenését február 24-én, ami­kor a panaszos február 20-án átvette rádióját Ügy véljük, a február 18-án rkezett le­velet joggal közölhettük feb. ruár 24-én. Arra igazán nem gondolhattunk, hogv az októ­berben eltűnt rádió pont ezekben a napokban kerül elő. Megjegyezzük azonban, hogy olvasónk — amikor a GELKA értesítését megkap­ta — feladhatott volna egy levelezőlapot, hogy előző so­rait tekintsük tárgytalannak. őriztem a szolnoki tejüzem palacktöltő tevékenységét — Megállapítottam, hogy a tej­palack-töltő gép mellett dol­gozók részéről semmi szán­dékosságról nem lehet szó, a gépet kiszolgálók többsége ugyanolyan édesanya, mint a kedves vásárló, aki a hiá­nyosságot felfedte... Az üzemvezető figyelmét felhív­tam, hogy a tejpalackozás­nál még fokozottabb gondos­sággal járjanak el, hogy hason­ló eset a jövőben ne fordul­hasson elő... Vállalatunk mindent elkövet annak ér­dekében hogy — vásá-lóink megelégedésére — a jelenlegi palackos kiszerelési formán minél előbb változtassunk. A Viz- és Csatornamüvek szolnoki nődolgozója kér­dezte: a bölcsődei térítési díjak megállapításánál be­számítják-e az összkereset- be a nyereségrészesedést. Kérdésére közöljük, hogy a jelenleg is hatályos 158/1961. (M. K. 21.) MM. sz. utasítás, s a 20/1961. (Eü. K. 10.) Eü. M. sz. utasítás rendelkezései tételesen meghatározzák a gyermekintézmények (nap­közi otthon, bölcsőde) térí­tési díja alapjául szolgáló juttatásokat. E rendelkezé­sek szerint, a gyermekintéz­mények térítési díjának megállapításakor a nyere­ségrészesedést nem kell fi­gyelembe venni. A fenti jog­szabályi rendelkezéseket kö­vetően a Munka Törvény- könyve egyik végrehajtási rendelkezése szerint az át­lagkeresetbe ugyan beszá­mít a nyereségrészesedés is, de az átlagkereset s a térí­tési díj alapjául szolgáló összkereset nem azonos fo­galom. Éppen ezért a me­gyei tanács vb pénzügyi osztálya konkrét üggyel kap­csolatban a 12.518/1970. sz. utasításával olyan irány- mutatást adott, hogy a ha­tályos utasítások megváltoz­tatásáig a nyereségrészese­dést a gyermekintézmények térítési díjainak megállapí­tásánál nem kell figyelem­be venni. Három István, Szolnok: Panaszával foglalkoznánk, de lakáscímének hiányában nem tehetjük. Közölje ve­lünk lakáscímét, vagy pa­naszát közvetlenül az autó- közlekedési vállalat címére juttassa eL M. L.-né, Szolnok: Rendkí­vül méltánylást érdemlő esetben közérdekű okból, va­lamint személyi és családi körülményeire való tekintet­tel — a dolgozó kérelmére — a vállalat fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. A jogszabály rendelkezése alapján fizetés nélküli sza­badság illeti meg szoptatás, gyermekápolás céljából a nődolgozót, nagyüzemi gya­korlaton résztvevő továbbta­nulót és a külföldi szolgálat­ra küldött férjjel kiutazó nődolgozót. Az Mt. V. 57, § (2) bekezdésének rendelkezé­se szerint a dolgozó nő ké­relmére a vállalat a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából 3 életéve betöltéséig, a gyer­mek beteesége tartamára pe­dig az otthoni ápolás érdeké­ben a gyermek 10 éves korá­ig fizetés nélküli szabadsá­got köteles biztosítani. Az ezirányú kérelmet tehát a vállalat a jogszabály rendel­kezése alapján köteles telje­síteni. A fizetés nélküli sza­badság engedélvezésének nem előfeltétele, hogy a dol­gozó az egyébként rendes szabadságát előzőén igénvbe vegye, ugyanakkor viszont a fizetés nélküli szabadság után kivételesen iár ? rendes szabadság is. Például a gyer­mekgondozás céliából igény­be vett szabadság 1 éves idő­tartamáig. (Munkaügyi Mi­nisztérium 236. sz. állásfog­lalása. megjelent a Munka­ügyi Közlöny 1968. évi 12. számában), ,_______ i Ejnye, ejnye! Az a kedves eladó kislány, aki március 1-én este a Vö­röscsillag úti ABC-áruházban a kenyeret árusította, feltehe­tően nagyon meg lehetett fázva, mert sűrűn köhögött. S ilyenkor kezét mindig a szája elé tette, nyilván azért, hogy védje a vásárlókat a szerteröpködő bacilusoktól... A haját is sokszor kellett hátrasimítania, mert minduntalan a sze­mébe lógott. Közben természetesen szorgalmasan szedte le a polcról a kenyeret, gondosan papírba csomagolta — fő a tisztaság — és úgy adta át a vásárlónak. Nem kellene minden tekintetben figyelmesebbnek lenni és sokkal több gondot fordítani a higiéniára? Vosztoic úti vásártó Szolnok Bármilyen furcsán hangzik mi, a Móra Ferenc út 15. szám alatt lakók mielőbb rendezni szeretnénk a már fél év óta vajúdó gázszám- Lánkat. Az ingatlankezelő vállalat azonban — nem tudni, milyen elgondolásból — titokban tartja a lakók alőtt, hogy mennyit kell fi- setni. Az első tízemeletes íáz lakói „takarékosságból” agy gázórára fogyasztanak. 3eköltözéskor közölték, hogy ítalányt fogunk fizetni. Valamennyien örülünk, iá OTP betétállományunkat lövelni tudjuk, de annak

Next

/
Oldalképek
Tartalom