Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

1971. március 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A VÁLASZTÁS JOGA - A VÁLASZTÁS LEHETŐSÉGE (3.) A jelölések, a jelölő gyűlések Avar fejedelmi kincseiét Kunszentmiklós határában egy homokbányában kincsek sokasága került napvilágra. A lelet: rituális arany ivóedény, aranykürt, más ékszerek, fegyverek és a ruházatot borító díszítések — 150 aranytárgy. Részben bizánci, részben avar­ötvösök művészi munkája. A hatodik századi — kora avar kori — magányos fejedelmi sírban talált csontok és tárgyak a kecskeméti Katona József Múzeumba kerültek. A szak­értők szerint a magyar régészet történetében — szépségben és gazdagságban — ez az egyik legjelentősebb lelet. Képün­kön: Néhány példány a nagy értékű fejedelmi kincsekből: Ragadozómadár (totemállat) feje, ivókürt részlete és a pogány szertartásoknál használt ivóedény. (MTI foto — Kunkovács László felv. — KS) A budapesti szovjet űrkiállitás elé A választások előkészüle­teinek legfontosabb mozza­nata az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok de­mokratikus jelölése. A mos­tani választások alkalmával a jelölő gyűléseket március 15-e és ül-e között tartják. A jelölőgyűléseket a Haza­fias Népfront területileg il­letékes bizottságai a taná­csokkal, a választási szer­vekkel és a tömegszerveze­tekkel, üzemekkel, termelő- szövetkezetekkel együttmű­ködve hívják össze. A jelö­lőgyűlések tulajdonképpen nyilvános népgyűlések, fon­tos politikai fórumok, ame­lyeken a népfront program­járól, és a helyi lakosságot érintő társad: Imi, gazdasági problémákról folytatott köz­vetlen eszmecserékben, va­lamint a jelöltek személyé­ről történő döntésekben egyenlő jogokat élvez min­den választásra jogosult ma­gyar állampolgár. A jelöltek személyéről is a választók döntenek Módosított választási tör­vényünk úgy intézkedik, — hogy a szocialista demokrá­cia fejlődésével összhangban a jelölés jogát egyedül és kizárólag a választók jel”~ lőgyűlései gyakorolják. — Ilyen gyűlések szervezhetők a lakóterületeken. továbbá üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban, hiva­talokban és intézményekben, valamint a fegyveres testüle­tekben. Korábban a jelölő- gyűlések javasoltak, s a népfront szervei döntöttek arról, hogy kik legyenek a jelöltek. Most ez fordítva történik. A jelölőgyűléseken a jelöltek személyére javas­latot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társa­dalmi szervezetek, üzemi és termelőszövetkezeti közössé­gek és bármely választópol­gár. de azt, hogy ki lehet jelölt, ki kerülhet a szava­zólapra nyílt vita és kellő megfontolás után a jelölő gyűlések döntik él. Országgyűlési képviselők jelölése esetében egy-egy választó kerületben rendsze­rint két vagy esetleg több jelölőgyűlést szerveznek, hogy a többezer választópol­gár közül minél többen részt vehessenek és módjuk legyen kifejteni véleményü­ket, ténylegesen gyakorolni a jelölés jogát. A helyi ta­nácsok jelölésére tanácstagi választókerületenként egy jelölőgyűlést szerveznek. Ki tekinthető jelöltnek? A választójogi törvény úgy intézkedik, hogy jelölt­nek tekintendő az a válasz­tójoggal rendelkező magyar állampolgár, akinek jelölé­sére szavazott a jelölőgyű­lés, illetve jelölőgyűlések résztvevőinek legalább egy- harmada vagy ennél na­gyobb hányada, és a jelölt nyilatkozott arról, hogy a jelölést elfogadta. Egy-egy jelölőgyűlés két vagy több jelöltet is állíthat. A válasz­tópolgárok elvitathatatlan joga. hogy a jelölőgyűlésen, amelyen nyilvános szava­zással döntenek a jelöltről, vagy jelöltekről; mérlegel­jenek és — társadalmi igény esetén — két vagy több je­löltet is megszavazzanak, mondván: majd a szavazás napján titkos szavazással eldöntik, hogy régül is ki képviselje őket az ország- gyűlésben, vagy a helyi ta­nácsban. A most gorrakerülő vá­lasztások előkészületei so­rán tehát megnövekedett politikai, közéleti szerepet töltenek be a képviselői és tanácstagi jelölőgyűlések. Hiszen a szocialista demok­ráciát helyesen értelmezve nemcsak több jog, hanem nagyobb felelősség is hárul a választópolgárok jelölő­gyűléseire. Minden javasla­tot tevő szervnek és állam­polgárnak megfontoltan mérlegelni kell javaslatát és a jelölőgyűlések résztve­vőinek is a közösség iránti lelkiismereti kérdés, hogy demokratikus jogokkal élve valóban . olyan jelöltet, vagy jelölteket állítsanak, akik emberi magatartásuknál, képességüknél, tenni akará­suknál fogva a közösség, a választóik érdekében képe­sek dolgozni az országgyű­lésben vagy a helyi taná­csokban. Szívesen látott jelöltek A jelöltek kiválasztásánál minden bizonnyal nő majd a választópolgárok igényes­sége, erősödik a kritikai ér­zékük. A jelöltek között szívesen látják azokat, akik rendelkeznek megfelelő köz­életi tapasztalatokkal, eddig is aktívan kivették a részü­ket a képviseleti szervek — a parlament, a megyei-, a járási és a helyi tanácsok munkájából, s ezzel gyakor­latban bizonyítottak válasz­tóik előtt. Ám a bizalmat előlegezni is érdemes, külö­nösen a nőknek és a fiata­loknak, akiknek eddig — többnyire rajtuk kívül álló okok miatt — esetleg nem volt alkalmuk bizonyítani, nem volt lehetőségük kellő tapasztalatokat gyűjteni. Vi­szont azt temérdek tapaszta­lat bizonyítja, hogy szívükre és lelkesedésükre épp úgy lehet építeni, mint emberi felelősségérzetükre és a szo­cialista haladás iránti elkö­telezettségükre. H. L. Havel József, az MTI tu­dósítója jelenti: A szovjet főváros egyik te­herpályaudvarán már vago­nokba rakták a különleges belső kiképzésű ládákat: tar­talmuk egy egész kiállítás anyaga, rendeltetési helyük Budapest, ahol április 9-én nyílik a szovjet űrhajózási ki­állítás. < „Az emberek és automaták a világűrben” című bemutató magyar közönsége voltakép­pen egy „talpalatnyi bajko- nurral” ismerkedhet majd meg az iparművészeti mú­zeum üvegcsarnokában. Datolya is — szilva is A Rózsadombon, az egyik kertben díszük egy körülbe­lül 12 éves datolyaszilvafa, amelyet tulajdonosa, a buda­pesti Tóth László, a Szovjet­unióból, a Krím félszigetről, kapott. Akkoriban cserepes fácska gyanánt érkezett és röviddel ezután kiültették a többi gyümölcsfa közé. A fácska törzse azóta meg­erősödött és a növény már termést is hoz. Ültetése után hat évvel kaptak először ter­mést és további három—négy év után már bőséges szüret esett a Rózsadombon. A két­méteres fa ringlónyi nagysá­gú bogyót termel, amely ősz­re tökéletesen beérik. A gyümölcs íze ugyancsak különleges. Húsa lágy, leve- ees, talán a banánra emlékez­tet, vagy esetleg a sárgadiny- nyére. Zamata és illata jel­legzetes. Ebben a gyümölcs­ben nincsenek magok, éppen ezért szaporítása nagy tapasz­talatot igényel. A datolyaszilva Délkelet- Ázsiából származik, ahol igen gyakori növény és ter­mése legalább annyira kelen­dő, mint nálunk az alma. Ős­honos például Vietnamban. Magyarországon már régeb­ben is termesztették a nö­vénykülönlegességeket ked­velő kertészek, vagy amatőr kertmüvelők. Mindeddig azonban nem terjedt el, bár minden bizonnyal van olyan fajtája, amely Magyarország déli fekvésű,: meleg vidékein jul megélne. Szálljatok, szép szavak A szovjet vilägürkutatäsi program technikai eszkö­zeinek eredeti nagyságú modelljeit és makettjeit láthatja: Vasárnap tartották a Szálljatok, szép szavak országos pályázat Szolnok megyei elődöntőjét. A Ságvári művelődési központ színháztermében a megyei elődöntő szín­helyére hat irodalmi színpad jutott el, a mezőtúri és a jászberényi bemutatók leg­jobbjai. Egy-egy műsorszámon belül néhány iga­zán élményt nyújtó percnek lehetett része­se a kis számú közönség, — és még több vitatható, mondanivalójával nem a kívánt hatást elérő gondolatmozaiknak. Bizony, a legtöbbet markoló produkciók js híjával voltak a színpadi hatásmechanizmusban gondolkodó dramaturgiának. A legjobban rendezett színpadi előadásokban is fellel­tük a gondolati középponttól feleslegesen elkalandozó meüékhajtásokat, egynémely esetben vadhajtásokat, ha úgy tetszik; imitt-amott gyomot a virágok között. A mezőtúri művelődési központ irodalmi színpadától a Bartók Béla című doku­mentumműsort láttuk. Megítélésünk sze­rint a mezőny egyik legkiemelkedőbb mű­sora lehetett volna, ha az eredeti elkép­zeléseket maradéktalanul valóra váltja a csoport. Sajnos, a nagy színházteremben jónéhány szereplő hangja elveszett, mono­tonitás alakult ki, így a várható élmény elmaradt. A szolnoki Kilián Repülő Műszaki Fő­iskola irodalmi színpada Győré Imre: Me­se a vándorlegényről című, finom költői hangvételű művét hozta a, megyei elődön­tőbe. A csoport hangerősítőt használt, a szereplőknek viszont — kivéve a mesélőt, akinek igazán szép hangja még ezt is elbírta — nincs mikrofon rutinjuk. így ott is belső monológgá vált az előadás­mód, amikor ez szükségtelen volt. Kár, mert a szépen csiszolt, ritmikájában, moz­gásában jól beállított pódiumjáték tiszta élményt nyújtott. A mezőtúri felsőfokú mezőgazdasági technikum színjátszó csoportja Rákosy Gergely Oriástök című, az elődöntőből már ismert novella adaptációjával szere­pelt. A szolnoki szövetkezeti bizottság Híd irodalmi színpada a Nem magánügy című dokumentumjátékot mutatta be. A téma: az öngyilkosság. A műsor mottója: „Be­szélni kell róla.” Ezt nem is vonja két­ségbe senki, de az már nagy kérdés, hogy egy röpke félórás irodalmi montázsban hogyan beszéljünk róla?! A montázs igen nehéz, zabolátlan jelzésrendszer, mert A + B képzete hatásában sokszor nem -a logikusan várt eredményt adja, hanem tévútra viheti az eredeti szándékot. Kifo­gásoljuk az összeállítás hely és idősíkjait, ebből következően a pódiumon elhangzott néhány tételszerű megállapítást is. A kö­vetkeztetéseiben van az összeállítás elvi tévedése. Az általuk fontosnak tartott tár­sadalmi kérdés iránti jószándék vitat­hatatlan az együttes részéről, de úgy hisszük, hogy a probléma tartalmi súlya több, összetettebb annál, hogy egy irodal­mi szípadi előadásban félreértést nem ha- gyóan, érdemben és valósághűen fel lehet­ne tárni. A szolnoki Kőtövis együttes a Kitörés című dokumentumjátéka az algyői olajki­törésről, az emberi helytállásról szól. Igaz, hihető, szép emberi csúcsai voltak a já­téknak, de sajnos nagyon sok saüangja is. Még egyszerűbb, ugyanakkor veretesebb irodalmi feldolgozást képzelnénk el a já.- ték színpadi alapjául. A megfelelőbb szö­vegkönyv hiányán a kulturált előadásmód segített ugyan, de egyes túlontúl is terjen­gős, epikus részeknél a szereplők „bele­fulladtak” a szövegkönyvbe. Néhol „holt betűket” váltottak át hangokká, szavakká. Az előadás záró momentumai már annyira publicisztikusak, hogy a témához nem is odaillőek. A honvéd helyőrség és a jászberényi Ta­nítóképző Intézet irodalmi színpada Papp Lajos: Vietnam című művét mutatta be. Egységes pódiumstílust játszanak, helyen­ként jól visszaadják a szép szó varázsát, ízlésesen, de produkciójuk ezúttal mégis szétesett. A zsűri a szentesi területi bemutatóra — esetleges rádiófelvételre — a szolnoki Híd irodalmi színpad együttesét, a Nem magánügy című produkciót javasolt«:. I.Í. A holdkutató Luna űrállomá­sokat, a Vénusz—3 bolygó­közi automatikus űráUomást, a négyszázashoz közelítő Koz­mosz-sorozat szputnyikjait. Viktor Kuznyecov, a szov­jet tudományos akadémia ki­állításokat rendező bizottsá­gának tudományos titkára a magyar fővárosban tartandó bemutató különleges jellegét hangsúlyozza. A Szovjetunió most fogja első ízben felsora­koztatni külföldön Hold és Vénusz-kutatásának legújabb eredményeit, így a Luna—16 űráüomás mását, amelynek eredetije önműködően, szál­lította házhoz” a Hold felü­letén bányászott talajmintá­kat A kiállítás rendezői köz­szemlére bocsátják annak a Hold-pornak egy részét is, amelynek titkait eredménye­sen fejtették meg a szovjet tudósok. Mindammellett a budapesti kiállítás legnagyobb szen­zációjának a Lunoliod működő modellje ígérkezik. A holdgépkocsi a holdhori­zont háttere előtt különlege­sen kiképzett, a holdbelinek megfelelő talajon szántja a barázdákat, csakúgy, mint a többszörösen nagyobb erede­ti példány földünk hű kísé­rőjén. A kiállítás látogatói a ren­dezőségtől ötletesen összeállí­tott, négyszínnyomásos, a szovjet űrkutatás világraszóló eredményeit és legjelentő­sebb pillanatait gazdag fény­képanyaggal megörökítő könyvecskéket kapnak, ___ K érdések egy fényképhez Wolfgang Kohlhaase hang­játékával folytatódott a héten az NDK hangjátékok szem­léje. Egy olyan háborús tör­ténettel, mely nem is a hábo­rúról szól. Többről. Arról, hogy a háborúba sodort kis­emberek hogyan értik meg az összefüggéseket, hogyan válnak tudatossá, értelemmel harcoló antifasisztákká. Egy újságírónő az archiv- anyagok között, egy régi, el­sárgult képet talál. Négy ka­tonát ábrázol, orosz egyenru­hában. De a négy nevető fia­talember — német. Fogságba esett németek, őket kérdezi, az ő történetüket eleveníti meg ez a valószerűtlen, még­is a legteljesebb mértékig természetesnek ható hang já­ték. Épp ez az egyszerűség adja meg a hitelét — teszi indo­kolttá tét és idő változatai­nak variációját, meg nem történhetett beszélgetések el­játszását. A csendesen em­berséges, végig következetesen mértéktartó játékot Baksa Soós László rendezte. Kitűnő alakítást nyújt Berek Kati (az újságírónőt eleveníti meg), aki a katonákkal a képzeletbeli beszélgetést foly­tatja. Telt, melegtónusú hangja végletes hangulatok érzékeltetésére képes, intel­lektusa viszont a lényeges momentumokat emeli ki. A katonákat alakító színészek közül Mádi Szabó Gábor jel­legzetes orgánumához, hang­hordozásához jól illő figurát formál meg, de az előadás egységéhez a többi szereplő • (Sinkó László, Szabó Gyula) is hozzájárul. Egy asszony egy napja Ha egy mű gondolatokat ébreszt — azt illik megdi­csérni. Nemcsak megszokás­ból, a szó igaz értelmében is. De ha egy mű kérdések sorát veti fel és hagyja megvála­szolatlanul — már nem ilyen egyértelmű a válasz. Ebben az esetben mégsincs nehéz dolgunk. Siegfried Pfaff hangjátéka — noha nehéz, talán nem is szabad összeha­sonlítani — egyik legjobbja a szemle során eddig bemuta­tottaknak. Azért, mert olyan mai problémát exponál, mint a nők helyzete, egyenjogúsá­guk, törvényesen és formáli­san elismert lehetőségeik ténylegesen érvényre juttat­ható valósághányadát. Mert. mint ahogy ezzel az asszonnyal is megtörtént (napról napra hangoztatjuk; törvény, kormány és pártha­tározat van rá) mégis meny­nyi gát áll a tényleges egyen­jogúság, a lehetőségek egyen­lőségének érvényesítésé előtt! Ha egy asszony, egyedül, férj nélkül, két gyerek mel­lett fejébe veszi, hogy tanul­ni fog, egycsapásra szemoe- kerül környezetével. S ezt a szembenállást nem lehet ha­tározatokkal megszüntetni. Ehhez az általános köz­szemlélet emberibbre válto­zása kell, az, hogy ne néz­zünk mosolyogva egy nőre — ha hasonlóra mer vállalkozni, mint a férfi, még akkor sem, ha család, többletgondok ne­hezítik útját. Ha ő vállalja — mert egyre több akad Ilyen — ne mosolyogjunk — segít­sünk. Megéri. Mindenkinek. Ezt mondja el a minden­napos történet, tárgyilagos, szinte dokumentatív jellegű játékkal. Pfaff nem foglal állást direkt módon, nyíltan. Az ő véleménye az egész já­ték. A szereplők között legelő­ször Vass Évát, a főszerep­lőt kell említeni. Játéka ki­egyensúlyozott, Regina belső biztonságát, hitét és megingá­sait érzékeny reagálással, visszafogott egyszerűséggel . érzékelteti.. A rendezés Gál I István korrekt munkája. ) ímalíötaky bs j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom