Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-03 / 52. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP «71. március S, Csak a víz hiányzott Igazak-e a Kleopátráról terjesztett pletykák? Kétezer éve annak, hogy egy, Egyiptomban élő görög asszony elhatározta: szerelmese példáját követi és az öngyilkosságot választja. Kétezer év elmúltával még mindig emlékszünk szerelmi ügyükre, a történelem egyik legnagyobb szenvedélyére. Az asszony Kleopatra, Egyiptom királynője, szeretője pedig a római triumvir Marcus Antonius volt. Kleopatra történetét az teszi még emlékezetesebbé, hogy korának nem csupán egyik leghatalmasabb emberét. hanem kettőt — nem csupán Antoniust, hanem a nagy Julius Caesart is — hatalmába kerítette. Bű ver 5 és kegyetlenség Még túl hideg volt arra, hogy az ember a kiállított tárgyakat az Alsteron. vagy az Elbán kipróbálja és Hamburg kiállítási területe, a híres Planten un Blomen. még nem nyújt lehetőséget a vízisportok kedvelői számára. A 11. Nemzetközi Csónak- é» Hajó Kiállítás ennek ellenére is rendkívül sikeres volt. Huszonnyolc ország 1 200 vízijárművét lehetett itt megtekinteni a legkisebb kajaktól elkezdve, egészen a tengerjáró luxusjachtig. A Német Szövetségi Posta a nemzetközi tengeri híradás lehetőségeit szemléltette ezen a legnagyobb európai általános csónak- és hajópiacon és bemutatott egy olyan 28 csatornás URH-rádió adó-vevő készüléket, amelyet speciálisan a sportjachtok számára szerkesztettek meg. A kiállítás attrakcióihoz tartozott a felvételünkön látható legkisebb, borulásmentes „csónak”: az egy személyes mentősziget, amivel még csecsemőket és kiskutyákat is rá lehet bízni a tengerre. Arany és réz az Ántarktiszon Dél-afrikai geológusok jelentős réz- és aranylelőhelyeket tártak fel az Antark- tiszon. Ez jó hír lenne a norvégek számára, mert a területhatárok ezen a területen ki vannak jelölve, s Norvégia biztos abban, hogy a Maud királynő Földjén található lelőhelyek kiaknázása kizárólagosan az ő joguk lesz. így még egy politikai probléma keletkezett az An- tarktiszon. A földrészre hét ország tart igényt: Anglia, Chile, Argentína, Norvégia, Ausztrália, Franciaország és Üj-Zéland A „norvég'- területet, amelyik a 20. és a 45. szélességi fok között fekszik a földrajzi térképen norvég elnevezésekkel jelölik, ami e kis európai ország kutatói törekvéseiről tanúskodik. Az Ötvenes években Norvégia még ,,nagyhatalom” t olt itt, a hatvanas években azonban tevékenysége a hatodik kontinensen erősén visszaesett. A réz- és arany- lelőhelyekről szóló hír viszont, amit nemrég tettek közzé Oslóban, a norvég kormány elé fokozott tevékenység követelményét állította, hogy Norvégia fenntarthassa igényét erre a területre. 30 évre ugyanis minden területi igényt hivatalosan „befagyasztottak’’. A különböző országok tudósainak nincs szüksége arra, hogy a politikusok beleszóljanak a hatodik kontinens felosztásába. A területi követelések befagyasztásával megteremtődött az aktív nemzetközi együttműködés alapja, ami igen jó eredményeket hozott Államok, nem ismer el területi igényeket, a kontinenst ,,nemzetközi területnek” tartja. Hogy' milyen megoldást találnak végül, azt most nehéz lenne megmondani. A norvégek véleménye szerint a kérdést a norvég partéktól 1000 kilométerre elterülő Spitzbergák példájára lehetne rendezni. Ezek a szigetek politikailag Norvégiához tartoznak, de minden országnak joga van természeti kincseit kiaknázni. Norvégiának könnyű lenne bevezetni az ellenőrzést „saját” területe felett, mert a többi ország aktivitása az Ántarktiszon igen korlátozott, 10—15 év múlva azonban a dolgok egészen másként alakulhatnak. Ügy vélik, hogy- az újabb kutatási programok finanszírozásával a norvég ipar képes lenne sikeresen konlturrálni a külföldi cégekkel. Távolsága ellenére, Norvégia sem áll gyengébben, mint a többi: jelentős tapasztalatokkal rendelkezik. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió sokat tett a jeges földrész feltárásáért, Az USA szárazon, a Szovjetunió vízen folytat kísérleteket. Egyik országnak sem érdeke, hogy másé legyen az Antarktisz. Az Egyesült Államoknak pedig különösképpen „nemzeti érdeke”, hogy az Antarktisz továbbra is „senki’, vagy „mindenki” földje mardajon. Ezzel kapcsolatban ez a filozófia vezérli: „használja, aki tudja”. Szállodákat terveznek Az Antarktisz gazdasági kihasználása még nem kezdődött meg Amerikai utazási irodák néha turistautakat szerveznek, norvég hajóval. Vannak olyan tervek, hogy az MoMurdo bázis mellett, amelyik amerikai birtokban \'an, egy szállodaközpontot hozzanak létre. Feltételezhető, hogy alaszkai tapasztalatokkal rendelkező nagy amerikai cégek magukhoz ragadják az ügyeket az Ántarktiszon. a jövőben új bázisokat fognak építeni és felszerelni amivel eddig kizárólag az USA tengeri flottája foglalkozott. A „norvég” területen az utóbbi tíz évben igen aktívan, tevékenykedtek^ dél-afrikai geológusok, a szovjetek is több állomást építettek. Finn Sollie, a Fridtjof Nansen alapítvány vezetője úgy véli, hogy nemzeti szempontból kívánatos volna, ha Norvégia nem csak folytatná, de szélesítené is tevékenységét, tekintettel arra. hogy közeleg az idő, amikor a hatodik kontinens viszonyait ismét rendezni fogják. De tulajdonképpen milyen fajta asszony is volt? Hallottunk bűverejéről és kegyetlenségéről, s arról miként vette le lábukról, hálózta be és pusztította el szerelmeseit. De vajon mi igaz a legendából? Milyen arányát teszik ki a legendának azok a koholmányok és hazugságok, amelyeket azok a római történészek örökítettek meg, akik barbár prostituált-boszorkánynak tekin. tették? Jack Lindsay „Cleopatra” című józan és tudományos alapokon nyugvó terjedelmes életrajza megvizsgálja a legendát és leszögezi, hogy annak egy része csupán Kleopatra ellenségeinek rosszindulatú pletykáin alapszik. Kleopatra i.e. 69-ben született, olyan családban, amely hírhedt volt a gyilkosságról. a vérfertőzésről, és az intrikáról. Húsz éves korában, amikor Caesarral találkozott. már királynő volt, istennőnek tekintették, kj- lenc vagy tízéves korában egyik öccséhez ment feleségül, és éppen háborúban állt vele. A rejtély marad Kleopatra nem volt szép. Nagy szája és hajlott orra volt. A rejtély azonban továbbra is fennáll. Vajon valaha is szerelmes volt-e ezekbe a férfiakba? Nem — monja ki a szentenciát Lindsay. Férjeinek tekintette őket, és hűséges volt hozzájuk. Nem va- lósz.ínű viszont, hogy Caesart, vagy akár Antoniust is, a szó megszokott értelmében, szerette volna. Szerette őket olyan értelemben, hogy szüksége volt rájuk, nem ideiglenesen, hanem mint szövetségesekre, annak a célnál, az eléréséhez, amely végül elemésztette őt. E cél lényegében saját hatalmának és dicsőségének növelése volt. A római történések talán tévedtek bizonyos részletkérdésekben, de egy dologban igazuk volt: a hölgy igazi vámpír, démon volt Reform a szovjet közoktatásban I Nemzetközi terület A norvégek követelik, hogy a kormány ismét foglalkozzon az Antarktisszal és hangoztatják. hogy a tudományos kísérletek megteremtik az alapot a kontinens gazdasági kihasználásához amit már a hetvenes években meg lehetne kezdeni. A gazdasági kihasználás a politikai megoldás szükségességét fogja hangoztatni. Az 1959-ben kötött Antark- tisz-szerződés nem említi, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a kontinensen természeti kincseket tárnak fel. Ez a szerződés legnagyobb fogyatékossága. A két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Az SZKP XXIII. kongresszusa határozatának megfelelően, a Szovjetunióban fokozatosan bevezetik a kötelező középfokú oktatást. A nyolcosztályos általános iskolák 1971-ben végző tanulóinak 80 százaléka általános- és szakközépiskolákban folytatja tanulmányait. Az idén a szovjet közoktatási intézmények további fejlesztését ■ terveizik. Több mint egymillió tanulót befogadó iskolaépületek készülnek el, a bölcsődei és óvodai hálózat 400 000 férőhely- lyel bővül. Egy év alatt 800 000-rel nő a tanulószobások száma és 1971-ben eléri az 5 400 000-rel. Az 1971. évi költségvetés több mint 10,5 milliárd rubelt irányoz elő bölcsődék, óvodák, valamint az általános- és középiskolák fenntartására. A szakiskolákban 1971-ben már több mint 126 000 fiatal részesül szakmáján kívül általános középfokú oktatásban. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a szovjet közép- és felsőfokú oktatási intézmények 7 millió szakembert képezte^ ki. Ebben az időszakban több mint egymillió mérnök és 270 000 közgazdász, több mint 200 000 mezőgazdasági szakember, 200 000 orvos, 670 000 pedagógus és kulturális-ismeret- terjesztési dolgozó helyezkedett el a népgazdaság különböző területéin. Hatszáz- hatvanezren kaptak főiskolai és több mint egymillió- an szakközépiskolai képesítést. Fejlesztik a minisztériumok és igazgatóságok keretein belül dolgozó iparági és az iparágak közötti szakmai továbbképző intézetek és főiskolák hasonló jellegű fakultásait is. KiPERNVőJE Bizonyára örömmel fogadta minden tévénéző sorstársam a hírt, hogy Montecar- lóban, a tévéfilmek európai fesztiválján ismét jelentős magyar siker született: kü- löndíjat kapott a Móricz- műből készült Pillangó és a női főszerepet játszó Ven- czel Vera kapta a legjobb női alakítás Arany Nimfa díját. A fesztiválsiker ugyan • is azt mutatja, hogy egy-egy jeles magyar televíziós produkció a legrangosabb versenyben is ott van az elsők között: nincs tehát baj a színvonallal, a tehetséggel. Az örömhír azonban velem semmiképpen nem tud ja feledtetni, hogy az elmúlt hét műsorát mennyire a középszer uralta. Megvolt a hat nap műsorában valójában minden, ami általában a programnak dukál és mégis a napokon át tartó és nem is mindig izgalmas Műkorcsolyázó Világbajnokság közvetített eseményein kívül aligha tudnék igazán emlékezetes programot megnevezni. A képernyőt egyenesen elárasztották az elsősorban információs jellegű programok — viták, beszélgetések — mint például Melyiket az ötezerből, Radar, Alkossunk törvényt, Szülők, nevelők egymásközt. Nyitott társadalom, Kompozíció 71, Útlevél nélkül és nem is sorolom tovább. Éppen ezért nagyon hiányzott az az egyetlen eredeti bemutató, amelv sajnos a jégtáncnak volt kénytelen átadni a helyét. Az „Űtközben”-t csak egy későbbi időpontban láthatjuk. Kissé érthetetlen ez a döntés, hiszen egy mai' témájú tévéíiilm várható izgalmait mennyiben múlta felül végül is a versenyben hátul kullogó iégtáncosok különösebb élményt nem nyújtó táncolgatása? Ha itt is beérte volna a televízió a legjobbak bemutatásával, akkor Színetár Miklós tévé- filmje sem került volna „taccsra"’. _ Nagyon kellett volna az Útközben — reméljük, sikeres film lesz. — hiszen a hétvége műsora jóval szürkébb volt a szokásosnál is. Vasárnap például egyenesen az lehetett a néző érzése; eszi, nem eszi, nem kap’ mást. Jó tehát, hogy csillogunk, villogunk tehetséggel a világ előtt rangos fesztiválokon. Például Montecarló. ban. De valahogy el kellene már érnünk, hogy ne kerüljenek olyan kissé fantáziaszegény hetiprogramok a képernyőre. mint a legutóbbi héten történt. Röviden Szerettem volna végre látni, hogy az osztrákok bajELŐTT noknője valójában hogyan és mivel nyeri az európa és a világbajnokságot. Legalább az ő kötelező, sok pontot érő nyolcasait és egyéb geometrikai figuráit, mert így fogalmam sincs, hogy valójában miért is került ő a világverseny dobogójának legmagasabb fokára? A Szabálytalan nyelvtan - óra nyelvünk történetét, múltját idézte, a délibábos nyelvészkedés humoros túlzásait is pellengérre állítva. Mulatságos jelenetben figurázta ki például a hóbortos, túlzottan nemzeti indulatokból fakadó amatőr nyelvészi túlkapásokat; például abban a részletben, amint isten magyarul okítja Ádá- mot az állatok nevére. De tanulságos is volt Grétsy László ötletes összeállítása; pl. a boszorkánysággal kapcsolatos szólások és mondások titkos rétegeit tárta fel nagy élvezettel. Ó Nagy Gábor a kérdés kiváló szakértője. Ez a műsor az elmúlt hét egyik legérdekesebb televíziós programjának fogadható el. A szélesvásznú Pál utcai fiúk igen megzsugorodott a képernyőn. Két keskeny fekete csík, alul és fölül mintha csak gyászkeretbe fogta volna a televízió vállalkozását. Kár volt így, ebben a formában technikai nehézségekből származó hiányosságokkal a tévé programjára tűzni Fábri Zoltán kitűnő filmjét. Mit mondhatunk Maigret felügyelő újabb mestermunkájáról? Nekem az tetszik benne, hogy most sem ült fel. mint eddig soha, a bűnözők daikameséinek, aho- gvan a városka kissé rövidlátó rendőrfőnöke. Addigiig szívta a pipáját... valóban ez a pipa nem hiába került bele a Kicsoda-micsodába. Egy kis muzsika, bár színvonalas tolmácsolásban, néhány ötletes felvétel egy város régi negyedéről, illetve házairól, hozzá emlékező szavak a zene géniuszáról — ezt kaptuk — csak ezt — a Beethoven—1970 című mű- sortól. Kevesebbet. mint amit vártunk. A riportfilm szerkezeti egységének nem vált javára semmiképpen a feltűnő operatőri ötletszerűség. S ami bennünket közvetlenül is érintett az elmúlt hét műsorában, a Radar egyik riportja, amelyben a karcagi ifjúsági klubot mutatták be. A kissé sematikus, színtelen riport nem kelthette fel igazán érdeklő désünket. V. M. OROSHÁZI ÜVEGGYÁR gépkezelői munkakörbe 18 éven felüli férfi dolgozókat KERES FELVÉTELRE Jó kereseti lehetőség. Keres továbbá 18 éven felüli női dogozókat is üyegosztályozó munkakörbe Étkezés és szállás biztosítva. Házaspárok részére havonta és személyenként 200,— Ft albérleti hozzájárulást fizet a gyár. Felvétel esetén útiköltségét megtérítjük. Jelentkezni lehet: a gyár munkaügyi osztályán személyesen, vagy levélben. Címünk: ÜM. OROSHÁZI ÜVEGGYÁR, OROSHÁZA. Öröm és bánat
