Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

1971. február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Narancsszínű' embléma Műszerek nyúzzák, szakítják, koptatják, gyűrik a szövetet. Perzselő Készü ék számlálja, méri az anyag bolyhozottségának egyenlete sségét. Esőztető készülékkel az esőkabátok, sportruhák víztaszító képességét ellenőr­zik- A fényes fonal és kelme fényességéről, mattságáról, fehérségéről és színéről foto metrikus úton tájékozódnak. Koptató és hajtogató gépek a műbőr textil cipőfelsőrész, habhátú textília elhasználódását mérik. Minőséget ellenőriznek, anyagvizsgálattal foglalkoz­nak a Textilipari Minőségel­lenőrző Intézet szakemberei. Korszerű laboratóriumaik­ban sok téma kerül napi­rendre — tavaly ötven ilyen — közérdeklődésre is szá- mottartó vizsgálatot folytat­tak. A kötött-hurkolt áruk, a díszítő elemek színtartós­ságát, a textil ablakredőny fény állóságát, az olcsó, jó­minőségű cikkek fizikai-me­chanikai vizsgálatát stb. Vi­selési próbák egészítik ki a laboratóriumi és szubjektív minősítési elemzést. Mechanikai vizsgálat, kémiai elemzés De a Textilipari Minőség- ellenőrző Intézet, a TEXI- MEI szolgáltatása például az alapvetően új gyártmányok komplex vizsgálata, új rend­szerű gépen, vagy új tech­nológiával készített termé­kek vizsgálata. Szakvéle­ményt adnak bírósági ügyek­ben, megállapítják a gyár­tási hiba okát. Szaktanácsot adnak, szabványokat dol­goznak ki, a fogyasztói jel­zéseket hasznosítják az ipar számára. A mechanikai mé­rések, vizsgálatok a szál, a nyersanyag értékelésével kezdődnek. Az általános jel­lemzők (szálfinomság, hosz- szúság, szilárdság, tisztaság) mellett felhívják a figyelmet a különleges tulajdonságok­ra. És például összehasonlít­ják az import és a hazai gyártmányú szálasanyagok tulajdonságait. A fonal és cérna vizsgálat majd a kel­me és a ruházati cikké fel­dolgozott anyagok jellemzőit veszik számba. Különösen fontos a fogyasztót legköze­lebbről érintő témák — a tartóssággal, a külső kép­pel (esztétikai) összefüggő és a ruházat-fiziológiai méré­sek, vizsgálatok. A mecha­nikai vizsgálatokat kémiai elemzés egészíti ki. Többféle színtartósságot mérnek — egyebek közt a fénnyel szembeni színtartós­ságot, az anyagnak a nap­fénytől, az időjárástól függő viselkedését. A kémiai labo­ratórium dolgozza ki vagy hagyja jóvá a textíliák ke­zelési utasítását és jelképeit a Textil Kreszt­Szerződés húsz nagyvallalattal 1967 óta egyes textíliák különleges megkülönböztető minőségi jelzést, narancsszí­nű „T” emblémát viselnek. A Textilipari Minőségellen­őrző Intézettel húsz nagy- vállalat kötött szerződést 80 gyártmánycsaládja folyama­tos és rendszeres ellenőrzé­sére. Ha a termék minden szempontból megfelel az első osztályú követelménynek s ezenkívül egyéb előnyös tu­lajdonságokkal is rendelke­zik (éltartósság, rugalmas­ság, göbösödéssel szembeni ellenállóság stb.), a textília viselheti a t-jelet. A TEXI- MEI rendszeresen ellenőrzi, hogy a gyártmány minősége állandóan azonos magas színvonalú-e. Amennyiben minőségváltozást észlelnek, felfüggesztik, esetleg meg­vonják a t-jel használati jo­gát. j A vállalatok munkásellá­tási és munkavédelmi szer­veinek kíván tanácsot adni a néhány hete létrehozott Munka- és Védőruha Ta­nácsadó Szolgálat, melyet a TEXIMEI és a SZOT Mun­kavédelmi Tudományos Ku­tató Intézetével együtt ala­kított. A különböző munka­körökhöz megfelelő kopás­állóálló, vegyi és mechani­kai hatásoknak ellenálló, színes textíliákat és modelleket ajánlanak. A vál­lalat megkeresésére és költ­ségére a tanácsadó szolgá­lat által jónak tartott nyers­anyagösszetételű, kikészítésű, konstrukciójú és fazonú ru­ha elkészítéséhez összehozza a partnereket. Viselés-gya­korlati próba alapján győ­ződnek meg, hogy valóban bevált-e a munkaruha. (Kádár) A n« pókban felavatták az Egyesült Izzó Rt. új félvezető gyárát Gyöngyösön. Pilla­natkép az új üzemről. (MTI fioto — Kunkovács László felv. — KS) túri Teleki Blanka gimnáz um és szakközépiskola tan; ra korreferátumában főleg korszerű óra követelménye vei foglalkozott. B. A. Új gyártmányok a Chioninban Ebben az évben több új készítmény kerül fel a Chi- noin gyártmánylistáira. Az új termékek túlnyomó ré­szét saját, illetve a hazai ku­tatások eredményeként, ki­sebbik részét pedig a nem­zetközi kooperációs révén vették fel gyártási program­jukba- Svájci gyárakkal ki­alakított kooperációban emésztést, vérkeringést javító, továbbá érelmeszesedést gát­ló készítményeket gyártanak. Francia kooperációban bio­kozmetikai szerek előállítá­sát kezdik meg. A Chinoin programjába a gyógyszere­ken és az új arcápoló szeren kívül belépnek növényvédő- szerek, állattápszerek és állatgyógyszerek is. Már na­gyobb mennyiségben gyárt­ják az ismert glipondint, az állatok egészségvédelmét és súlygyarapodását szolgáló szert, míg a hasonló célra használatos aprórium nevű készítményt a philaxiával közösen hozzák forgalomba. A Chinoinban mind na­gyobb gondot fordítanak a mezőgazdaság számára szük­séges vegyi anyagok előállí­tására. Minthogy a DDT, mint egészségre ártalmas szer, helyettesítésre szorul, a gyár is hozzájárul pótlásá­hoz. Erre szolgál a Chinoin ditrifon nevű gyártmánya. Fe'ava’ták a megye e’ső társadalomtudományi e ©adótermét Február 11-én Kisújszállá­son rendezték meg a közép­iskolai történelem-szakfel­ügyelők tájértekezletét, — amelyre az alföldi megyékből és Budapestről érkeztek szakfelügyelők. Az értekez­let napján avatták fel a Móricz Zsigmond gimnázi­um és szakközépiskola tár­sadalomtudományi előadó­termét. A megye középisko­láiban. társadalomtudományi előadó eddig még nem épült sőt az országban is kevés eh­hez hasonló terem van. Az avatáson megjelent szakfel­ügyelők számára tehát érde­kes tapasztalatokat ígérő új­donság volt Bemutató óra A program az iskola tör­ténelemtanárának Kiss Kál­mán szakfelügyelőnek a be­mutató órájával kezdődött Az óra egyúttal alkalmat adott arra is, hogy a jól fel­szerelt előadótermet „műkö­dés közben” mutassa be. Az óra befejezése után Vincze Sándor igazgató is­mertette az előadóterem technikai berendezését. A beépített magnetofon, a különféle vitítő berendezé­sek megkönnyítik a szemlél­tetést. A tanárnak nem kell becipelnie ezeket az eszkö­zöket az osztályba, nem kell hosszú időt eltöltenie az elő­készítésükkel a szünetben vagy az óra elején. Egy-egy kapcsolással tetszés szerint bárrmelyiket használhatja. A technikai berendezés mel­let vitrinekben bemutatott képek, okmányok és egyéb tárgyak egészítik ki a szem­léltető eszközök egész sorát. Vincze Sándor elmondotta, hogy a jövőben még gyara­podni fog a berendezés. Ké­zikönyvtárat helyeznek el az előadói teremben, és televí­ziót a szaktárgyi adások megtekintésére. A társadalomtudományi előadóterem létrehozása kö­rülbelül száztízezer forintba került. A terveket Vincze Sándor igazgató, Ari Sándor igazgatóhelyettes és az isko­la tanárai készítették és részben ők is valósították meg. Az oktatási reform a történe em tanításában Az értekezlet a bemutatók után Kiss Kálmán szakfel­ügyelő referátumával kezdő­dött. A referens arról adott áttekintést, hogyan valósul­tak meg az oktatási reform célkitűzései a történelem ok­tatásában Szolnok megyében. A feltételek ismertetésekor többek között elmondotta, hogy a megyében huszonki­lenc középiskelában százti­zenöt történelemtanár dol­gozik. A szemléltető eszkö­zök mennyisége és minősége iskolánként eléggé eltérő. A könyvtárak nagyrésze azon­ban szegényes. A szakfolyó­iratok általában eljutnak a középiskolákba, olvasottsá­guk azonban a kelleténél ki­sebb. A szakmai és ideológiai továbbképzés megfelel a kö­vetelményeknek. Tizenhat szakmai — módszertani munkaközösség működik a megyében. Az utóbbi évek­ben szorosabbá váltak a kap­csolatok az általános isko­lákkal, de még mindig volna feladat ezen a területen. A szervezett továbbképzés jó­nak mondható, az önképzés azonban nem mutat ilyen kedvező kéoet Sok tanárnál fennáll az elszürkülés veszé­lye. Ennek oka azonban nem mindig a pedagógusokban keresendő. Sok helyen még mindig elsősorban a mennyi­ségi munkát értékelik, s ez túlterheltségre vezet Vannak olyan történelemtanárok, _ a kik héíi 35—40 órában ta­nítanak. Ennek ellenére sok tanár végez kutatómunkát Elsősorban a helytörténet- írásban vesznek részt. A továbbiakban a tantár­gyi koncentráció és a szem­léltetés kérdéseivel foglrlko- zott majd a módszertani problémákra tért át Elmon­dotta, hogy a módszertan fejlődése általában nem tar­tott lépést a tantárgyak tar­talmi fejlődésével. Sok régi, beidégződött elavult módszer akadályozza a hatékony munkát. Ezen a téren csak az utóbbi egy-két évben ta­pasztalható nagyobb előrelé­pés. Ugyanakkor óvott a kor­szerűség ürügyén jelentkező öncélú látványosságra törek­véstől. Daniel Lang: Incidens a 192-es magaslaton ii. Ä vádlottak bosszút állhatnak Eriksson nem sokkal az­után, hogy a három katona eltávozott, felkereste Vorstot. \em tudta, hogy a százados nár kifaggatta őket. Ha tud- a, talán rájött volna, mint ahogy kérőbb rá is jött, hogy i százados nehéz helyzetbe .everedett: lelkiismerete el­ítélte a bűntényt, de lelkén viselte katonai pályafutását s. s ezutóbbira. mint Eriks- n ké'őbb felfedezte, felette- ■?. a zászlóaljparancsnok — ■'ntén „életfogytiglani” tiszt — fáradhatatlanul emlékez­ete a századost. Kezdetben inban a belső konfliktus gapróbb jelét sem lehetett észlelni Vorst századoson. Seriéi nem döbbent meg Amennyire Eriksson ki tudta venni, a századosnak világos, egyértelmű vélemé­nye volt a bűntényről, még­pedig az, hogy a kellemetlen mellékzöngéket a minimum­ra kell korlátozni. „Maga az a szó, hogy .elintézni’!” — emlékezik Eriksson. „Három­szor beszéltem a századpa- rancsnokkal Maóról, és ő mindháromszor ezt a szót használta: ,Majd én elinté­zem’. ,Majd én elintézem.’ ,Majd én elintézem.’ Lehet, hogy intézkedett is. de nem olyan irányban, hogy a tettesek megbűnhődjenek.” Aznap, amikor a százados visszaérkezett a táborba, és ő beszélt vele, észrevette, hogy Reilly-hoz hasonlóan — aki egyébként jelen volt — a századparancsnok sem fe­jezte ki megdöbbenését a gyilkosság fölött, hanem azt hangsúlyozta, hogy botrány kerekedhet a dologból. Reilly később ezt vallotta a bíró­ságon: „Vor't így szólt Eriks- sonhoz: ,Azt hiszem, tudja, hogy milyen súlyos az inci­dens és könnyen nemzetközi horderejű lehet.’ Mire Eriks­son közölte, hogy éppen azért jelentette az incidenst, mert súlyosnak tartja. Azt is elmondta, hogy a lány elrablása, megerőszako­lása és meggyilkolása elejé­től végéig előre kigondolt terv szerint zailott .. é« hogy a legelején ő még azt hitte társai csak tréfából emlege­tik hogy mindezt végrehajt­ják.” Mindvégig az volt a határozott érzése, hogy a maga és Vorst álláspontja különbözik egymástól. Vorst lényegében semmit­mondó magatartása ellenére, Eriksson mégis hitt abban, hogy Meserve és a többiek törvény elé kerüljenek. Egy alkalommal, emlékezik Eriks­son, a százados .figyelmeztet­te. hogy ha az incidensből valóban hadbírósági ügy lesz, neki, Erikssonnak nem lesz könnyű dolga a tanú-emel­vényen. Mikor Eriks'on azt felelte, hogy fel van készül­ve erre, Vorst megkérdezte tőle, nem akar-e elkerülni a századból, vagy akár a gya­logság kötelékéből. Alakul a*ot vái ózta na Eriksson azt válaszolta, hogy szívesen alakulatot vál­toztatna. bár ez sem fogja visszatartani, hogy kitartson vádemelési szándéka mellett. Szívesen lenne géofegvverke- zelő egy heh kenteren, mert erre képezték ki, és szeret repülni. Vorst kitöltött egy áthelvezési űrlapot. Eriksson aláírta. Már indulóban volt, amikor a százados utánaszólt: „Majd én mindent elinté­zek.” Miután négy napig nem hívta magához Vorst, jelen­téstételre jelentkezett és a százados fogadta. Utolsó be­szélgetésük volt ez. Most egyedül voltak, emlékezik Eriksson, és amikor Eriksson érdeklődött, hol tart a gyil­kosság ügye, a százados, mint­ha nem is hallotta volna a kérdést, maga kezdett kér­dezni. Csak azt szeretné tud­ni, végiggondolta-e Eriksson, milyen következményekkel járhat a vádemelése. Gondolt-e arra, hogy máris mennyit szenvedtek az ame­rikai katonák a vietnami né­pért? Vajon nem ötlött-e az eszébe, milyen felelősség megvádolni négy katonatár­sát, így tetézni azok szenve­dését? Es mi történik, ha a haditörvényszék bűnösnek találja őket? Vajon Eriksson tudja-e, hogy a hadbírák és hadiesküdtek hírhedten enyhe ítéleteket hoznak? Nem olyanok, mint civil kol­legáik, mert a törvényszéki tisztek (így nevezik a had­bírókat) és a törvényszék tagjai (így pedig az esküdte­ket) rokonszenveznek, meg­értéssel viseltetnek a teher- próbák iránt, amelyeket az életüket naponta kockáztató frontharcosoknak ki kell áll­niuk: a haditörvényszék em­berei nem várják el a gyalo­gos te-é"v értől, hogv minta­szerűen viselkedjék a front­vonalban. Mifelénk, folytat­ta a századparancsnök, eny­he ítéletek járják, sőt még tovább enyhülnek, amikor fe­lülvizsgálatra, jóváhagyásra kerülnek. A hazai jogászok, a maguk biztonságos, hivatásos idea­lizmusában mindig gyanúval szemlélik a háborús területe­ken hozott ítéleteket, amikor a központi fellebbezési ható­ságok a szakvéleményüket kérik. És ezek után, tette fel utolsó kérdését Vorst, ha az osztag tagjait valóban elíté­lik. Eriksson számíthat rá, hogy rövidesen újra szabad­lábon lesznek, és ha ez meg­történik, éppen Eriksson sza­badsága fog korlátozódni, mert ugyan elképzelhetet­len-e, hogy a szabadultak közül egy, vagy több is, al­kalmat keressen, hogy bosz- szút álljon? Az is megtörténhet, hogy nem feltétlenül maga Eriks­son lesz az áldozat, hanem inkább fiatal felesége. Eriks­son a tárgyaláson kijelentet­te: „Vorst százados tudtomra adta, hogy a vádlottak ítéle­te enyhe lesz, vagy éppen el sem ítélik őket és akkor fő­het a fejem magam meg a családom miatt.” A Mao halála utáni hetek­ben Eriksson továbbra is a szakasz-körzetben maradt, nappal kutató-tisztogató ak­ciókkal, éjszaka rajtaütések­kel bízták meg. A kockázatos akciók igénybe vették, még­sem tudták elterelni figyel­mét arról az intenzív csaló­dottságról, amely hatalmába kerítette. Amióta utoljára be­szélt Vorsttal, egy percre sem hagyta el ez az érzés, emésztette, elkülönítette ka­tonatársaitól, álmatlanná tet­te éjszakáit. í Mindenki egyforma Éjszakánként, ahogy ébren feküdt, és az ázsiai madarak szavát meg a majmok rikol- tozásait figyelte, mindig azon kapta magát, hogy a katonai fegyelem, a parancsadási lán­colat titkain rágódik, amely mint minden hadseregben, ebben is átjárja a katonaélet minden mozzanatát, éppen úgy áthatotta a tiszteket, mint a sorállományt, az ön­kénteseket, mint a besorozot­takat, sőt a diplomás Vorstot vagy Reilly-t éppen úgy, mint az iskolázatlan Meserve-öt vagy saját magát Mindig azon rágódott, ho­gyan lehet megkerülni a szol­gálati utat. mert biztos volt benne, hogy ez a rendszer minden bajának okozója. Most már látta, mennyire té­vedett, amikor azt gondolta, hogy a lány megerőszakolá­sáról és meggyilkolásáról szóló jelentése azonnali in­tézkedéseket von maga után. mint az a civil világban tör­tént volna. Rájött, hogy a hadseregben az efféle intéz­kedés teljességgel az ember felettesének elbírálása alá tartozik — kivéve, ha az em­ber meg tudja találni a mód­ját. hogyan kerülje meg fe­lettesét. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom