Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
1971. február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Narancsszínű' embléma Műszerek nyúzzák, szakítják, koptatják, gyűrik a szövetet. Perzselő Készü ék számlálja, méri az anyag bolyhozottségának egyenlete sségét. Esőztető készülékkel az esőkabátok, sportruhák víztaszító képességét ellenőrzik- A fényes fonal és kelme fényességéről, mattságáról, fehérségéről és színéről foto metrikus úton tájékozódnak. Koptató és hajtogató gépek a műbőr textil cipőfelsőrész, habhátú textília elhasználódását mérik. Minőséget ellenőriznek, anyagvizsgálattal foglalkoznak a Textilipari Minőségellenőrző Intézet szakemberei. Korszerű laboratóriumaikban sok téma kerül napirendre — tavaly ötven ilyen — közérdeklődésre is szá- mottartó vizsgálatot folytattak. A kötött-hurkolt áruk, a díszítő elemek színtartósságát, a textil ablakredőny fény állóságát, az olcsó, jóminőségű cikkek fizikai-mechanikai vizsgálatát stb. Viselési próbák egészítik ki a laboratóriumi és szubjektív minősítési elemzést. Mechanikai vizsgálat, kémiai elemzés De a Textilipari Minőség- ellenőrző Intézet, a TEXI- MEI szolgáltatása például az alapvetően új gyártmányok komplex vizsgálata, új rendszerű gépen, vagy új technológiával készített termékek vizsgálata. Szakvéleményt adnak bírósági ügyekben, megállapítják a gyártási hiba okát. Szaktanácsot adnak, szabványokat dolgoznak ki, a fogyasztói jelzéseket hasznosítják az ipar számára. A mechanikai mérések, vizsgálatok a szál, a nyersanyag értékelésével kezdődnek. Az általános jellemzők (szálfinomság, hosz- szúság, szilárdság, tisztaság) mellett felhívják a figyelmet a különleges tulajdonságokra. És például összehasonlítják az import és a hazai gyártmányú szálasanyagok tulajdonságait. A fonal és cérna vizsgálat majd a kelme és a ruházati cikké feldolgozott anyagok jellemzőit veszik számba. Különösen fontos a fogyasztót legközelebbről érintő témák — a tartóssággal, a külső képpel (esztétikai) összefüggő és a ruházat-fiziológiai mérések, vizsgálatok. A mechanikai vizsgálatokat kémiai elemzés egészíti ki. Többféle színtartósságot mérnek — egyebek közt a fénnyel szembeni színtartósságot, az anyagnak a napfénytől, az időjárástól függő viselkedését. A kémiai laboratórium dolgozza ki vagy hagyja jóvá a textíliák kezelési utasítását és jelképeit a Textil KresztSzerződés húsz nagyvallalattal 1967 óta egyes textíliák különleges megkülönböztető minőségi jelzést, narancsszínű „T” emblémát viselnek. A Textilipari Minőségellenőrző Intézettel húsz nagy- vállalat kötött szerződést 80 gyártmánycsaládja folyamatos és rendszeres ellenőrzésére. Ha a termék minden szempontból megfelel az első osztályú követelménynek s ezenkívül egyéb előnyös tulajdonságokkal is rendelkezik (éltartósság, rugalmasság, göbösödéssel szembeni ellenállóság stb.), a textília viselheti a t-jelet. A TEXI- MEI rendszeresen ellenőrzi, hogy a gyártmány minősége állandóan azonos magas színvonalú-e. Amennyiben minőségváltozást észlelnek, felfüggesztik, esetleg megvonják a t-jel használati jogát. j A vállalatok munkásellátási és munkavédelmi szerveinek kíván tanácsot adni a néhány hete létrehozott Munka- és Védőruha Tanácsadó Szolgálat, melyet a TEXIMEI és a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetével együtt alakított. A különböző munkakörökhöz megfelelő kopásállóálló, vegyi és mechanikai hatásoknak ellenálló, színes textíliákat és modelleket ajánlanak. A vállalat megkeresésére és költségére a tanácsadó szolgálat által jónak tartott nyersanyagösszetételű, kikészítésű, konstrukciójú és fazonú ruha elkészítéséhez összehozza a partnereket. Viselés-gyakorlati próba alapján győződnek meg, hogy valóban bevált-e a munkaruha. (Kádár) A n« pókban felavatták az Egyesült Izzó Rt. új félvezető gyárát Gyöngyösön. Pillanatkép az új üzemről. (MTI fioto — Kunkovács László felv. — KS) túri Teleki Blanka gimnáz um és szakközépiskola tan; ra korreferátumában főleg korszerű óra követelménye vei foglalkozott. B. A. Új gyártmányok a Chioninban Ebben az évben több új készítmény kerül fel a Chi- noin gyártmánylistáira. Az új termékek túlnyomó részét saját, illetve a hazai kutatások eredményeként, kisebbik részét pedig a nemzetközi kooperációs révén vették fel gyártási programjukba- Svájci gyárakkal kialakított kooperációban emésztést, vérkeringést javító, továbbá érelmeszesedést gátló készítményeket gyártanak. Francia kooperációban biokozmetikai szerek előállítását kezdik meg. A Chinoin programjába a gyógyszereken és az új arcápoló szeren kívül belépnek növényvédő- szerek, állattápszerek és állatgyógyszerek is. Már nagyobb mennyiségben gyártják az ismert glipondint, az állatok egészségvédelmét és súlygyarapodását szolgáló szert, míg a hasonló célra használatos aprórium nevű készítményt a philaxiával közösen hozzák forgalomba. A Chinoinban mind nagyobb gondot fordítanak a mezőgazdaság számára szükséges vegyi anyagok előállítására. Minthogy a DDT, mint egészségre ártalmas szer, helyettesítésre szorul, a gyár is hozzájárul pótlásához. Erre szolgál a Chinoin ditrifon nevű gyártmánya. Fe'ava’ták a megye e’ső társadalomtudományi e ©adótermét Február 11-én Kisújszálláson rendezték meg a középiskolai történelem-szakfelügyelők tájértekezletét, — amelyre az alföldi megyékből és Budapestről érkeztek szakfelügyelők. Az értekezlet napján avatták fel a Móricz Zsigmond gimnázium és szakközépiskola társadalomtudományi előadótermét. A megye középiskoláiban. társadalomtudományi előadó eddig még nem épült sőt az országban is kevés ehhez hasonló terem van. Az avatáson megjelent szakfelügyelők számára tehát érdekes tapasztalatokat ígérő újdonság volt Bemutató óra A program az iskola történelemtanárának Kiss Kálmán szakfelügyelőnek a bemutató órájával kezdődött Az óra egyúttal alkalmat adott arra is, hogy a jól felszerelt előadótermet „működés közben” mutassa be. Az óra befejezése után Vincze Sándor igazgató ismertette az előadóterem technikai berendezését. A beépített magnetofon, a különféle vitítő berendezések megkönnyítik a szemléltetést. A tanárnak nem kell becipelnie ezeket az eszközöket az osztályba, nem kell hosszú időt eltöltenie az előkészítésükkel a szünetben vagy az óra elején. Egy-egy kapcsolással tetszés szerint bárrmelyiket használhatja. A technikai berendezés mellet vitrinekben bemutatott képek, okmányok és egyéb tárgyak egészítik ki a szemléltető eszközök egész sorát. Vincze Sándor elmondotta, hogy a jövőben még gyarapodni fog a berendezés. Kézikönyvtárat helyeznek el az előadói teremben, és televíziót a szaktárgyi adások megtekintésére. A társadalomtudományi előadóterem létrehozása körülbelül száztízezer forintba került. A terveket Vincze Sándor igazgató, Ari Sándor igazgatóhelyettes és az iskola tanárai készítették és részben ők is valósították meg. Az oktatási reform a történe em tanításában Az értekezlet a bemutatók után Kiss Kálmán szakfelügyelő referátumával kezdődött. A referens arról adott áttekintést, hogyan valósultak meg az oktatási reform célkitűzései a történelem oktatásában Szolnok megyében. A feltételek ismertetésekor többek között elmondotta, hogy a megyében huszonkilenc középiskelában száztizenöt történelemtanár dolgozik. A szemléltető eszközök mennyisége és minősége iskolánként eléggé eltérő. A könyvtárak nagyrésze azonban szegényes. A szakfolyóiratok általában eljutnak a középiskolákba, olvasottságuk azonban a kelleténél kisebb. A szakmai és ideológiai továbbképzés megfelel a követelményeknek. Tizenhat szakmai — módszertani munkaközösség működik a megyében. Az utóbbi években szorosabbá váltak a kapcsolatok az általános iskolákkal, de még mindig volna feladat ezen a területen. A szervezett továbbképzés jónak mondható, az önképzés azonban nem mutat ilyen kedvező kéoet Sok tanárnál fennáll az elszürkülés veszélye. Ennek oka azonban nem mindig a pedagógusokban keresendő. Sok helyen még mindig elsősorban a mennyiségi munkát értékelik, s ez túlterheltségre vezet Vannak olyan történelemtanárok, _ a kik héíi 35—40 órában tanítanak. Ennek ellenére sok tanár végez kutatómunkát Elsősorban a helytörténet- írásban vesznek részt. A továbbiakban a tantárgyi koncentráció és a szemléltetés kérdéseivel foglrlko- zott majd a módszertani problémákra tért át Elmondotta, hogy a módszertan fejlődése általában nem tartott lépést a tantárgyak tartalmi fejlődésével. Sok régi, beidégződött elavult módszer akadályozza a hatékony munkát. Ezen a téren csak az utóbbi egy-két évben tapasztalható nagyobb előrelépés. Ugyanakkor óvott a korszerűség ürügyén jelentkező öncélú látványosságra törekvéstől. Daniel Lang: Incidens a 192-es magaslaton ii. Ä vádlottak bosszút állhatnak Eriksson nem sokkal azután, hogy a három katona eltávozott, felkereste Vorstot. \em tudta, hogy a százados nár kifaggatta őket. Ha tud- a, talán rájött volna, mint ahogy kérőbb rá is jött, hogy i százados nehéz helyzetbe .everedett: lelkiismerete elítélte a bűntényt, de lelkén viselte katonai pályafutását s. s ezutóbbira. mint Eriks- n ké'őbb felfedezte, felette- ■?. a zászlóaljparancsnok — ■'ntén „életfogytiglani” tiszt — fáradhatatlanul emlékezete a századost. Kezdetben inban a belső konfliktus gapróbb jelét sem lehetett észlelni Vorst századoson. Seriéi nem döbbent meg Amennyire Eriksson ki tudta venni, a századosnak világos, egyértelmű véleménye volt a bűntényről, mégpedig az, hogy a kellemetlen mellékzöngéket a minimumra kell korlátozni. „Maga az a szó, hogy .elintézni’!” — emlékezik Eriksson. „Háromszor beszéltem a századpa- rancsnokkal Maóról, és ő mindháromszor ezt a szót használta: ,Majd én elintézem’. ,Majd én elintézem.’ ,Majd én elintézem.’ Lehet, hogy intézkedett is. de nem olyan irányban, hogy a tettesek megbűnhődjenek.” Aznap, amikor a százados visszaérkezett a táborba, és ő beszélt vele, észrevette, hogy Reilly-hoz hasonlóan — aki egyébként jelen volt — a századparancsnok sem fejezte ki megdöbbenését a gyilkosság fölött, hanem azt hangsúlyozta, hogy botrány kerekedhet a dologból. Reilly később ezt vallotta a bíróságon: „Vor't így szólt Eriks- sonhoz: ,Azt hiszem, tudja, hogy milyen súlyos az incidens és könnyen nemzetközi horderejű lehet.’ Mire Eriksson közölte, hogy éppen azért jelentette az incidenst, mert súlyosnak tartja. Azt is elmondta, hogy a lány elrablása, megerőszakolása és meggyilkolása elejétől végéig előre kigondolt terv szerint zailott .. é« hogy a legelején ő még azt hitte társai csak tréfából emlegetik hogy mindezt végrehajtják.” Mindvégig az volt a határozott érzése, hogy a maga és Vorst álláspontja különbözik egymástól. Vorst lényegében semmitmondó magatartása ellenére, Eriksson mégis hitt abban, hogy Meserve és a többiek törvény elé kerüljenek. Egy alkalommal, emlékezik Eriksson, a százados .figyelmeztette. hogy ha az incidensből valóban hadbírósági ügy lesz, neki, Erikssonnak nem lesz könnyű dolga a tanú-emelvényen. Mikor Eriks'on azt felelte, hogy fel van készülve erre, Vorst megkérdezte tőle, nem akar-e elkerülni a századból, vagy akár a gyalogság kötelékéből. Alakul a*ot vái ózta na Eriksson azt válaszolta, hogy szívesen alakulatot változtatna. bár ez sem fogja visszatartani, hogy kitartson vádemelési szándéka mellett. Szívesen lenne géofegvverke- zelő egy heh kenteren, mert erre képezték ki, és szeret repülni. Vorst kitöltött egy áthelvezési űrlapot. Eriksson aláírta. Már indulóban volt, amikor a százados utánaszólt: „Majd én mindent elintézek.” Miután négy napig nem hívta magához Vorst, jelentéstételre jelentkezett és a százados fogadta. Utolsó beszélgetésük volt ez. Most egyedül voltak, emlékezik Eriksson, és amikor Eriksson érdeklődött, hol tart a gyilkosság ügye, a százados, mintha nem is hallotta volna a kérdést, maga kezdett kérdezni. Csak azt szeretné tudni, végiggondolta-e Eriksson, milyen következményekkel járhat a vádemelése. Gondolt-e arra, hogy máris mennyit szenvedtek az amerikai katonák a vietnami népért? Vajon nem ötlött-e az eszébe, milyen felelősség megvádolni négy katonatársát, így tetézni azok szenvedését? Es mi történik, ha a haditörvényszék bűnösnek találja őket? Vajon Eriksson tudja-e, hogy a hadbírák és hadiesküdtek hírhedten enyhe ítéleteket hoznak? Nem olyanok, mint civil kollegáik, mert a törvényszéki tisztek (így nevezik a hadbírókat) és a törvényszék tagjai (így pedig az esküdteket) rokonszenveznek, megértéssel viseltetnek a teher- próbák iránt, amelyeket az életüket naponta kockáztató frontharcosoknak ki kell állniuk: a haditörvényszék emberei nem várják el a gyalogos te-é"v értől, hogv mintaszerűen viselkedjék a frontvonalban. Mifelénk, folytatta a századparancsnök, enyhe ítéletek járják, sőt még tovább enyhülnek, amikor felülvizsgálatra, jóváhagyásra kerülnek. A hazai jogászok, a maguk biztonságos, hivatásos idealizmusában mindig gyanúval szemlélik a háborús területeken hozott ítéleteket, amikor a központi fellebbezési hatóságok a szakvéleményüket kérik. És ezek után, tette fel utolsó kérdését Vorst, ha az osztag tagjait valóban elítélik. Eriksson számíthat rá, hogy rövidesen újra szabadlábon lesznek, és ha ez megtörténik, éppen Eriksson szabadsága fog korlátozódni, mert ugyan elképzelhetetlen-e, hogy a szabadultak közül egy, vagy több is, alkalmat keressen, hogy bosz- szút álljon? Az is megtörténhet, hogy nem feltétlenül maga Eriksson lesz az áldozat, hanem inkább fiatal felesége. Eriksson a tárgyaláson kijelentette: „Vorst százados tudtomra adta, hogy a vádlottak ítélete enyhe lesz, vagy éppen el sem ítélik őket és akkor főhet a fejem magam meg a családom miatt.” A Mao halála utáni hetekben Eriksson továbbra is a szakasz-körzetben maradt, nappal kutató-tisztogató akciókkal, éjszaka rajtaütésekkel bízták meg. A kockázatos akciók igénybe vették, mégsem tudták elterelni figyelmét arról az intenzív csalódottságról, amely hatalmába kerítette. Amióta utoljára beszélt Vorsttal, egy percre sem hagyta el ez az érzés, emésztette, elkülönítette katonatársaitól, álmatlanná tette éjszakáit. í Mindenki egyforma Éjszakánként, ahogy ébren feküdt, és az ázsiai madarak szavát meg a majmok rikol- tozásait figyelte, mindig azon kapta magát, hogy a katonai fegyelem, a parancsadási láncolat titkain rágódik, amely mint minden hadseregben, ebben is átjárja a katonaélet minden mozzanatát, éppen úgy áthatotta a tiszteket, mint a sorállományt, az önkénteseket, mint a besorozottakat, sőt a diplomás Vorstot vagy Reilly-t éppen úgy, mint az iskolázatlan Meserve-öt vagy saját magát Mindig azon rágódott, hogyan lehet megkerülni a szolgálati utat. mert biztos volt benne, hogy ez a rendszer minden bajának okozója. Most már látta, mennyire tévedett, amikor azt gondolta, hogy a lány megerőszakolásáról és meggyilkolásáról szóló jelentése azonnali intézkedéseket von maga után. mint az a civil világban történt volna. Rájött, hogy a hadseregben az efféle intézkedés teljességgel az ember felettesének elbírálása alá tartozik — kivéve, ha az ember meg tudja találni a módját. hogyan kerülje meg felettesét. (Folytatjuk)
