Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-12 / 36. szám
Az együttműködéshez elengedhetetlen a kölcsönös bizalom és tisztelet Megtartotta megyei küldöttértekezletét az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Dr. Szele Béla gyógyszerész felszólalását nagy érdeklődés kísérte, annál is inkább, mivel arról beszélt, miként vesznek részt ők a lakosság egészségügyi nevelésében. Dr. Csépányi Attila, a megyei kórház igazgatója ismertette a résztvevőkkel, hogy intézetük az idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját, s ez alkalomból a megyei kórház dr. Hetén.yi Géza orvosprofesz- szor nevet veszi fel. Szólt arról is: köztudomású, hogy Szolnokon 1100 ágyas kórház épül, ám annak elkészültéig még nagyon sok feladatot kell megoldaniok nekik és a szakszervezetnek egyaránt. Lényegében ugyanerre utalt Udovecz Miklósné, az egészségügyi szakiskola igazgatója is, amikor a nővérképzési programjukat ismertette és kért segítséget annak teljesítéséhez. Turóczi Ferencné, az SZMT titkára felszólalásában utalt arra, hogy az egészségügyi pályára kerülő fiatalokkal többet kellene foglalkoznia a szakszervezetnek. Körvonalazta azt is, amit a későbbiek során Zagyi János, a megyei párt- bizottság titkára kifejtett: a szakszervezet megyei bizottsága és a megyei tanács vb egészségügyi osztálya közötti kapcsolat, együttműködés jelnleg nem kielégítő, pedig a kölcsönös bizalom, tisztelet elengedhetetlenül szükséges a minden egészségügyi dolgozó érdekében végzendő munkához. Beszélt Zagyi János az eredményekről, amelyeket az egészségügyi dolgozók elértek, teljesítettek a III. 5 éves terv valóraváltása során. így példának említette: az egészségügyi dolgozók tíz-, az orvosok 16, a vezetők 33 százaléka párttag a megyében. Az egészségügyi dolgozók közül százhatan végezték el az esti egyetem három éves tagozatát, tizenöten fejezték be szakosító tanulmányaikat, kétszáz- negyvenöten végezték el a marxista középiskolát. Jelenleg is 2066-an tanulnak különböző párt- és szakszervezeti oktatásokon. Figyelmeztetett arra, hogy Szolnok megye fejlődése az elmúlt tervidőszakban sajátos volt — az országosnál gyorsabban fejlődött az ipartelepítés — s ez így lesz áz új tervidőszakban is. Épül a Tisza II., további tért hódít a mezőgazdaság kemizálása. Mindezekből az egészségügynek le kell vonni a megfelelő következtetéseket, s fel kell készülni a rájuk háruló megnövekedett feladatokra. Majd a megyei párt vb nevében kívánt további eredményes munkát minden résztvevőnek. Magyar Gyula, a Vöröskereszt megyei vezetése nevében köszöntötte a küldöttértekezlet résztvevőit. Felszólalt és reagált az elhangzott problémákra dr. Darabos Pál. Az összefoglaló elhangzása után a küldöttértekezlet résztvevői megválasztották az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete harminchét tagú megyei bizottságát, a tíz küldöttet az SZMT megyei küldöttértekezletére és a tíz küldöttet a szakszervezet VI. kongresszusára. A megyei bizottság titkára ismét Magyari Miklósné lett. V. V. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke az 1971—75. évekre szóló magyar—román tervegyeztetések befejezéséről tett jelentést Az eredményes bukaresti tárgyalásokról adott tájékoztatást a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter Budapest főváros tanácsa Végrehajtó Bizottságának megbízott elnökével közösen terjesztette elő a főváros és környékének általános rendezési tervét, amely Budapest 2000-ig történő, sokoldalú fejlesztését határozza meg. A főváros általános rendezési tervének végrehajtására a népgazdaság mindenkori teher- bíróképességének megfelelően, folyamatosan kerül sor. A kormány Budapest és környéke általános rendezési tervét jóváhagyta. A kormány megtárgyalta, elfogadta a pénzügyminiszter előterjesztését a vállalatok és szövetkezetek pénzügyi revíziója során megállapított mulasztások bírságolási rendszerének módosításáról. Az új rendelkezések a kiszabható birság felső határát az adóhiány, vagy a jogtalanul igénybevett . költségvetési juttatás egyszeres összegében határozzák meg. Birság kiszabását vezetik be olyan esetekre is, amikor a vállalat vagy szövetkezet éves mérlegében (zárszámadásában) a jogszabályok alapján számithatónál nagyobb nyerséget mutat ki és ennek alapján a jogosnál magasabb alapokat képez. A rendelet célja a vállalatoknál és szövetkezeteknél a pénzügyi és gazdálkodási fegyelem szigorítása. A mulasztások önkéntes feltárása estén fizetendő pótlék mértéke — a bevezetett szigorítás ellenére — nem változik. A kormápy ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Magyar— jugoszláv gazdasági tárgyalások Csütörtökön reggel, a Parlament épületében megkezdődtek Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Alek- szander Grlicskovnák, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesének gazdasági tárgyalásai. A megbeszéléseken részt vesz Vályi Péter, pénzügy- miniszter, dr. Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Nagy Ferenc, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és Alekszandar Drljacsa jugoszláv külkereskedelmi. miniszterhelyettes is. A tanácskozáson a többi között megvizsgálják, hogy a két ország milyen módon működhet együtt Magyarország és Jugoszlávia energia- bázisának fejlesztésében. Zárszámadás és vezetőségválasztás a kisújszállási Dózsa Tsz-nél fTudósítónktól) Szűknek bizonyult a kisújszállási Dózsa Tsz tanácskozó terme tegnap délelőtt. A korábbi évek tapasztalatai alapján százhatvan tag megjelenésével számoltak, de több mint"2O0-an jöttek el, hogy meghallgassák és jóváhagyják a tsz vezetőség zár- számadási beszámolóját és megválasszák újabb négy évre a vezetőséget. E tény már önmagában is bizonyítja, hogy a Dózsa Tsz tagjai nem közömbösek a közös ügy iránt. Tóth Ferenc a tsz elnöke — aki a tsz-ben. mint foga- tos kezdte 1952-ben, ma már technikusi képzettségű — részletesen elemezte a múlt gazdasági ével. A növénytermesztésnél több mint 2 millió forint árbevételi kiesésük volt. — A természeti csapás mellett. — mondotta — a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat is hozzájárult a veszteségekhez azzal, hogy késve és rosz- szul készült fel a termények átvételére. Az állattenyésztés 763 ezer forinttal többet hozott a tervezettnél. A jó gazda gondosságával már az előző években több mint 7 millió forint tartalékot képeztek. Igaz, kezdetben nehezen értették meg a tagok a tartalékképzés fontosságát, de most tapasztalták. hogy jó, ha van mihez nyúlni. Így is maradt még 6 millió a biztonsági alapon. Ha nincs tartalék, a tervezett jövedelem 75 százalékát tudták volna kiadni, de így 105 százalékot osztottak. Egy dolgozó tagra 26 ezer forint jutott, egy 10 órás munkanapra 103 forint. A tsz közös vagyona az elmúlt négv év alatt 22-rői 42 millió forint értékre emelkedett. A ta«ok jövedelme pedig 13-ról 26 ezer forintra. Természetesen megfelelő ösz- szeget tartalékoltak a fejlesztési alapon és az egyéb | alapokon is. A számok arról tanúskodnak. a Dózsa Tsz-nél. de Kisújszállás többi közös gazdaságánál is, — meggondoltan évről-évre biztosan haladnak előre. Mincsenek kiugró eredmények, de a kunsági emberekre jellemző alapossággal nyugodtan tekintenek a következő évre. A vezetőségválasztáson ismét Tóth Ferencet vélrsz- tották elnöknek. V. K. Agressziós tervek a VDK elleti (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) [ HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK ^ HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK. — TUDÓSÍTÁSOK j Kádár János látogatása a munkás- őr parancsnokok tanfolyamán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön meglátogatta. a - munkásőrség központi törzs- és alegység pa- rancsnokképzo iskoláját Ba- latonaligán. A látogatásra elkísérte Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Papp Árpád, a Központi Bizottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka. Bene Béla, az iskola parancsnoka tájékoztatta Kádár Jánost a hallgatók politikai es szakmai képzéséről. A vendégek megtekintették a foglalkozásokat. Kádár János együtt ebédelt a munkásőrökkel, po- hárköszöntőt mondott, majd délután beszélgetést folytatott a budapesti és megyei mun- kásőrparancsnokokkal. Radiátor és tapéta egységcsomagban Az. idén, az emeletes lakóházak csaknem 60 százalékát már paneles módszerrel, elsősorban házgyári technológiával építik fel. A negyedik ötéves terv 150—152 ezer paneles lakás átadását írta elő. Ezért jelentősen bővítik az ország házgyári hálózatát. Munkához lát a debreceni és a szegedi házgyár, Budapesten megkezdik a negyedik ilyen bázis építését, és vidéken tóvábbi öt házgyár létesítésével számolnak. Ebben a tervidőszakban nemcsak a házgyári hálózatot bővítik, hanem a meglevő üzemeket is korszerűsítik és fejlesztik a helyszíni szerelé- lés módszerét. Többek között fontos elképzelés, hogy valamennyi házgyári lakás fürdőszoba térelemet, tehát előre, elkészített és teljesen berendezett fürdőszoba „dobozt” kapjon. Gipszkarton, műfa, műanyaghab és fém kombinációjából készült válaszfalakat szerelnek fel majd a lakásokban. Az Összes szerelvényeket — csapokat, radiátorokat, tapétákat, padlóburkolatot stb, — egységcsorrjag- ban, a panelek szerelésének idején emeli be a daru az épületbe. így a IV. ötéves terv végén a jelenlegi 1100 helyett 800— 900 óra alatt épül fel egy-egy házgyári lakás. A lakóházépítő vállalatoknál egy munkás hagyományos módon évente egy lakást, a házgyárakkal rendelkező vállalatoknál egy dolgozó pedig évente két-három lakást építhet fel ezzel a termelékeny módszerrel. DlVSZ-nyilatkozat A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nyilatkozatban bélyegezte meg az amerikaiak laoszi agresszióját, A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az indokínai háború újabb eszkalációja annak a nixoni doktrínának a következménye, amely ázsiaiakat akar szembefordítani ázsiaiakkal. Az amerikai agresz- szorok ilyen veszedelmes katonai kalandokkal próbálnak kitérni a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány, illetve a VDK kormányának konstruktív rendezési javaslataira adandó válasz elől. A Demokratikus Ifjúsági V ilágszövetség felhívta tagszervezeteit és a világ egész haladó ifjúságát, hogy szolidaritási akciókkal, tüntetésekkel, demonstrációkkal szerezzenek érvényt annak a jogos követelésnek, hogy az nélkül, vonjak kJ csapataikat és a csatlós katonákat . indokínai területről. A magyar bor története A Mezőgazdasági Könyv * hónap egyik érdekes újdonsága a magyar bor történetét feldolgozó munka. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Feyér Piroska: Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai című könyve, amely 407 oldalon foglalja össze a szőlőtermesztés és a borgazdaság magyar- országi történetének irodalmi és statisztikai adatait, amerikaiak feltétel maradéktalanul Tegnap dólelőtt Szolnokon, az SZMT székházban tartotta az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei küldöttértekezletét. Résztvett azon dr. Darabos Pál, a szakszervezet főtitkára, Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Árvái István, az SZMT vezető titkára, valamint több társadalmi és tömegszervezeti vezető, közéleti személyiség. Mivel az ülésen résztvevő százhuszonegy küldött — és a meghívott vendégek is — előzőleg írásban megkapta a szakszervezet megyei bizottságának beszámolóját az 1967. évi választások óta végzett munkájáról, így ahhoz, csak rövid szóbeli kiegészítést mondott Magyart Miklósné megyei titkár. Jelentős eredmények Mind az írásos, mind a szóbeli beszámoló értékelte az egészségügyi ellátásban, az egészségügyi dolgozók helyzetében bekövetkezett változásokat. Mindkét vonatkozásban jelentős eredmények születtek az elmúlt 4 esztendőben. Elég ha ez utóbbi témával kapcsolatban csupán a legutóbbi eseményt idézzük: 1970-ben az egészségügyi dolgozók mintegy 50 százalékát érintették a bérintézkedések. S nemcsak a betegellátást tették jobbá, de az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit is javították a megvalósult beruházások, a jobb felszerelés biztosítása és így tovább. Ugyanakkor á széleskörű jó, őszinte hangvételű vitában az is bebizonyosodott: még nagyon sok és. jogos kérésük, elvárásuk van az egészségügyben dolgozó orvosoknak, középkádereknek éppúgy, mint az egyéb munkaterületen tevékenykedőknek. Lényegében ezt tette szóvá dr. Figus Albert, a jászberényi kórház igazgatója, dr. Lengyel Bertalan, a Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet megyei igazgatója, dr. Perényi György, a megyei tüdőkórház igazgatója. Lengyel főorvos, amikor nehezményezte, hogy egy megyei - dermatológiai centrum építése még ma sem szerepel a tervek között, ugyanakkor az e területen dolgozóknak mind több lesz a tennivalója, hisz csak a múlt évben több mint 160 000 embert láttak eL Ugyanitt nehezíti a helyzetet, hogy dolgozóik még ma sem kapnak veszélyességi pótlékot. Dr. Perényi György viszont arról szólt, hogy az orvosi hiányszakmák között szinte az első helyen lehet említeni a tüdőgyógyászatot, s hogy a szakszervezetnek is, de elsősorban az .országos szerveknek nagyobb. propaganda munkát kellene végeznie annak érdekében, hogy a szakterületet megismertessék, megszerettessék', a fiatal orvosjelöltekkel, orvosokkal.
