Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. február 11. A Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai kutató központjának főépületében a genetikai, a növényélettani, a biofizikai és biokémiai intézet kap majd helyet. Az új létesítményt a DELÉP Vállalat építette. A teljes kutatótelep építési és berendezési költsége negyedmilliárd forintba kerül és befejezését 1973-ra tervezik. Szuoer-csavargő Nem gyűjt ugyan sem­mit, de van hobbyja — az utazás. Két évig tartó vi- lágkörüli útjáról most tért haza Varsóba Wojciech Dworczyk, a gazdaságföld­rajz ismert lengyel szakem­bere. összesen 101 000 kilo­métert tett meg — főként gyalog. De utazott hajón, csónakon, jachton, csaknem mindenfajta szárazföldi köz­lekedési eszközön, az ökör- és szamárfogattól az autóig. Afrikát körülutazva, a Vietnami Demokratikus Köztársaságba vezetett útja, onnan Indonéziába utazott, majd a következő állomása Ausztrália volt A Pápua szigetekig és Űj-Guineáig nyomult előre, ezután Üj- Zéland, a Fidzsi-szigetek és Francia-Polinézia követke­zett. Közép-Amerika, a Pa­nama-szigetek, a Kis-Antil- lák és Mádéira érintésével tért vissza Európába. Üt ja során öt világrészt és 28 Atlanti- és Csendes-óceáni szigetet járt be. Bokányi Dezső Bokányi Dezső 1871. feb­ruár 11-én, néhány héttel a francia kommün kitörése előtt született. Ma száz éve. Ősei olasz kőfaragók vol­taik. Apja híres kőfaragó volt. ő is az lett. Még nem volt húsz éves, amikor már világos szavú szószólója lett szaktársainak. A magyar munkásság első nagy megmozdulásakor, az 1390-es hatalmas tömegtün­tetésen. a kőfaragó munká­sok élén vitte a zászlót. Az 1893-as kőfaragó- sztrájk idején ő vezette a tárgyalásokat a munkálta­tókkal. Először állt szem­től szembe a kizsákmányo- 1 ókkal: a tekintélyes meste­rekkel. A sztrájk győzött, de ő fe­kete listára került. Kicsa­varták kezéből a vésőt. A párt hivatalos agitátora lett. Sor­sa a továbbiakban a forra­dalmárok sorsa; bújkál, le­tartóztatják, majd ismét tartja gyújtó beszédeit, nagyszerű, sziuggesztív orgá­numával. Nagygyűléseken szerepel. Hangja betölti a Nemzeti Lovarda, vagy a Tattersal hatalmas helyiségeit. Tíz- és húszezrekhez szól. Szavai belemarkolnak a hallgatók érzéseibe, lázba hozzák őket. A hivatalos Magyarország nagy szónoka, Apponyi Al­bert gróf, meghallgatva őt, felsóhajtott: „Ha nekem olyan orgánumon lenne, mint ennek a kőművesle­génynek !” Az 1895. május elsejei nagy tüntetésen a munkások diadallal lobogtatták az im­már hetilapból ideiglenesen napilappá lett Népszavát, vörösbetűs homlokán Bo­kányi Dezső főszerkesztő nevével. De jött Bánffy .De­zső és vele a munkásüldö­zés sötét korszaka. Az el­kobzások, magas pénzbünte­tések aláásták a lap helyze­tét, újra hetilappá lett. Bo­kányi lemondott a szerkesz­tésről. Sajtó alá rendezte a Kommunista Kiáltványt. Mottójának markáns megfo­galmazása: „Világ proletár­jai egyesüljetek!” az ő ér­deme. Magyarra fordítja flngels művét: A szocializ­mus fejlődését az utópiától a tudományig. Ez időben csendőrsortü- zektői visszhangzanak a me­zők, aratósztrájkok lángjai lobbannak mindenütt. Bo­kányi izzó hangulatú röp- iratban szólaltatja meg „Bocskai egykori hajdúit, Rákóczi vitéz kurucait” — „Rabszolga, izzadj véres ve­rejtéket és fizess, amíg meg­szakadsz, de fogd be a szá­dat!” — írja. Ezért perbe fogják. Egy évi óllamfogházra íté­lik. Fogsága alatt meghal egyetlen fia Csakhamar örökbefogadja testvére kis­lányát, akit gyermekeként nevel. Az 1905-ben diadalmasko­dó orosz forradalom első­szószólója 1914 május else­jén Bokányi nagy beszéde már a világháború véres lángjait festi az égre. ami három hónap múlva ki is tör. A II. intemacionálé összeomlik. Bokányi csak titkos szemináriumokban hallathatja szavát De 1917. november 25-én újra csak ő köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. — „Idezarándokoltunk, hogy odakiáltsuk a háborúnak: félre az útból, emberirtó vérpad... Kezünket nyújt­juk a orosz elvtársaknak. Az utolsó pillanatban ajánl­juk a kormánynak, fogadja el az orosz proletariátus fe­léje nyújtott kezét...” Az óriási tömeg tombolva él­jenez. Megalakul a Kommunis­ták Magyarországi Pártja. Bokányi, féltve a munkás- mozgalom egységét, nem áll közéjük. De 1919. március 21-én már teljes szívvel, egész tehetségével a Magyar Tanácsköztársaság szolgála­tába lép. Beszédeivel a Vö­rös Hadsereget toborozza. És mikor az egyesülési kongresszuson a párt nevét vitatják, ő dönti el a kér­dést: „Én a Kommunista Kiáltványból tanultam a szocializmust...’ A Vörös Hadsereg parancsnokaként részt vesz a dicsőséges északi hadjáratban. 1919. augusztus 22-én el­fogják, lakását feldúlják. Halálra ítélik. A politikai fogolycsere segítségével Moszkvába kerül. Nagy ün­nepléssel fogadják. A harmincas években új­ra a magyar munkássághoz beszél. Elsötétített szobák­ban, titkon hallgatják ezrek a lehalkított rádió biztató szavát: Eljön még a máso­dik Magyar Tanácsköztársa­ság! Eljött! De Bokányi Dezsőt a sze­mélyi kultusz tragikus kö­rülményei megakadályozták abban, hogy felszabadult ha­zájába visszatérjen. A ma­gyar munkásság nem felejti el nagy szószólóját. Kelen Jolán A rákos sejtek egyik leg­főbb jellemzője, mint tud­juk, az úgynevezett „érint­kezési gátlás” megszüntetése. Míg a normál sejtek nem osztódnak tovább, amikor érintkezésbe kerülnek a töb­bi sejtekkel, a rákos sejtek kontroll nélkül tovább sza­porodnak, és így keletkez­nek a daganatok. Megszüle­tett tehát, meglehetősen lo­gikusan az a feltételezés, hogy a rosszindulatú „átala­kulás” a sejtfelületek meg­változásának eredménye. Kísérlet egereken A princétöni egyetem tu­dósa, dr. Max Burger éppen ezt bizonyította be a közel­múltban, amikor tetszés sze­rint megállította, és újra megindította a rákos sejt­képződést egerek sejtkultú­ráján. Ez pedig egy olyan vegyi' anyag segítségévei si­került, amelynek adagolása révén megáll a beteg sejtek rendetlen növekedése, míg, ha ezt az anyagot eltávolít­juk, újból megkezdődik a MI VÁRHATÓ? A Budapest 71 elnevezésű nemzetközi kiállítás 4 bélyeg­ből álló propagandasorozata és 4 bélyeget; magában fog­laló blokkja február végén jelenik meg. Ezt a kiadást alig néhány nap múlva kö­veti a Luna 17 űrszerkezet és az első Holdon dolgozó auto­mata, a Lunohod tevékeny­ségét megörökítő blokk. Már cius 18-án 3 forint névérté­kű bélyeg köszönti a párizsi kommün 100. évfordulóját. Az esemény ezúttal másod­szor jelenik meg magyar bé­lyegen, 1951-ben, a 80 éves jubileumra kétértékű soroza­tot adott ki postánk. 1881. március 25-én szüle­tett Bartók Béla, a modern magyar zeneirodalom egyik legnagyobb alakja. Születése 90. évfordulójára 1.— forint névértékű bélyeggel emléke­zünk. Művészetét, egyénisé­gét 1953-ban a zeneszerzőket ábrázoló sorozat 1.— forint névértékű címlete, 1955-ben, a halála 10 éves jubileumán megjelent sorozat és ennek a bélyegnapra kiadott szelvé­nyes változata mutatta be bélyegen. Gyorsan fejlődő iparváro­sunk, Győr 700 éves fennál­lását március végén köszönti majd emlék:bélyeg. Az ere­deti tervek szerint 1971. első sorozata lett volna, a való­ságban áprilisra marad a bu­dapesti vadászati világkiállí­patologikus sejtszaporodás. A laboratóriumi kísérlete­ket vírussal fertőzött egér­sejteken végezték. Az alkal­mazott vegyi anyag az úgy­nevezett Ooncanavalin A. (Con. A.). Amikor ez a nö­vényi proteint a rákos sejt­kultúrán alkalmazzák, az anyag bevonja a sejtek meg­határozott részeit és meg­akadályozza a tovább sza­porodást. De, ha speciális enzim segítségével eltávolít­juk ezt a Con. A-t, újból megindul a rákos folyamat. Az első alkalom „Az a legérdekesebb, jegy­zi meg Dr. Burger, hogy első ízben nyílt alkalmunk* arra, hogy megállapítsuk a sejtek anarchikus szaporodá­sát anélkül, hogy magukat a sejteket teljesen elpusztí­tottuk volna. És bár a kí­sérletet nem folytattuk a végtelenségig, felfedeztük, hogy egyetlen dózis Con. A. megakadályozza a rákos fo­lyamatot a sejt laboratóriu­mi élettartama alatt.” tást hirdető 8 érték. Erre az időpontra várható napjaink nagyszerű űrvállalkozásának, a Holdra küldött újabb köve­teink, az Apollo 14 hőseinek útját megörökítő blokk meg­jelenése. HÍREK Számos filatelista gyűjti a benyomott bélyeggel ellátott postai kiadványokat. Ilyen értékcikk található hazánk­ban jelenleg az önzáros légi­posta levélpapíroson 3 fo­rint névértékben az Erzsébet híd képével, a légiposta bo­rítékokon ugyanilyen érték­ben az Országház kupolájá­nak rajzával. Az* Autófel­ügyelet részére 5 __forintos I karusz autóbuszt ábrázoló kiadványt készítettek, míg a postai igazolásokat 1 forint névérték, számjegyet ábrá­zoló benyomott bélyeggel el­látott nyomtatványokon ad­ják ki. — A Stamps című, USA-ban megjelenő szaklap foglalkozik az 1962-ben ki­adott Ikarusztól az űrraké­táig elnevezésű j magyar bé­lyegblokkal. A cikk szerzője megállapítja, hogy vágottan ezt a blokkot még 14 dollárt kínálva sem sikerült eddig beszereznie. — Belgium az autó szó betűiből kialakí­tott gépkocsi rajzzal üdvözli az 50. autókiállítást. A házinyúl-tenyésztésről A bolgár házinyúl-tenyész- tés a legutóbbi 15 évben in­dult nagyobb arányú fejlő­désnek. Amíg 1950-ben az egész országban csupán 39 ezer házinyúlat neveltek, 1962-ben ez a szám 539 ezer re ugrott. 1968-ban felemel­ték a nyúlbőrök árát, s ugyancsak felemelték a nyúl- hús árát is, élősúlyban kilo­grammonként 0,55 lévára. A tenyésztő 1 kilogramm élősú­lyért 2 kilogramm szemesta­karmányt kaphat kedvezmé­nyes áron. A legelterjedtebb fajták közé tartozik a szürke és a fehér belga óriás, a csin­csilla, valamint a csincsilla és a bécsi kék nyúl hibridje. A fehér óriás fajta — első ízben 1960-ban a Szovjetunióból importálták — fokozatosan kiszorította a szürke belga óriást. Legújabban megkezd­ték az újzélandi és a kalifor­niai fehér házinyúl tenyész­tését is. Intenzíven kísérletez­nek a fehér hibrid nyúllal is, amelyet az angol Mathews nemesítő vállalattól hoztak be. A fontosabb élelmiszerek fogyasztása Nyugat-Európában A különböző élelmiszerek fogyasztása terén a gazdasá­gilag fejlett országok között — sok esetben még a szom­szédos országok között — is meglepően nagy eltérések ta­pasztalhatók. Az angolok majdnem kétszer annyi cuk­rot fogyasztanak, mint az olaszok, de csak félannyi gyümölcsöt. A németek több burgonyát fogyasztanak, mint a többi nyugat-európai ország Segít a műanyag lakói. Angliában a fejenkén­ti tejfogyasztás jóval na­gyobb, mint az egyéb nyugat­európai országokban (Dániát és Hollandiát kivéve), holott a tej árában alig van eltérés. Az angol tejfogyasztás magas szintje nagyrészt az elosztási hálózat hatékony működésé­nek köszönhető: a tejet na­ponként szállítják házhoz, ami az európai kontinensen már ritkaságszámba megy. A mezőgazdaságnak nagy segítség a műanyag, amely­ből palántanevelő sátrakat építenek. Megyénkben is egyre inkább tért hódít a ko­rai zöldségfélék ilyen módon való termesztése. (MTI foto — Tóth Béla felv. — KS) A talajerózió elleni védelem intézete Kurszkban létrehozták a Talajerózió Elleni Védelem össz-szövetségi Intézetét. Ez lesz a Szovjetunió legfőbb intézménye, amely a talajeró­zió pusztító jelenségét vizs­gálja, s védekezési módszere­ket dolgoz ki. Az intézet a Szovjetunió egyéb területein is támaszpontokat és állomá­sokat állít fel. A komlötermesztésről Azokban az országokban, amelyek a Komlótermesztőkf Nemzetközi Szövetségének tagjai, a komló termőterüle­te 1658 hektárral emelkedett. Tekintettel ara, hogy a sör­gyártás világszerte emelkedik és így növekszik a komlófo­gyasztás is, az Egyesült Ál­lamok már most bejelentet­te, hogy az elkövetkező két­Az intézet laboratóriumai­ban lehetőség nyílik model­lek segítségével vizsgálni a pusztító homokviharokat és a víz által okozott rombolási folyamatokat. Itt konstruál­ják a magas lupulin-tartalmú delmi géprendszereket is. Az intézet foglalkozik az erózió elleni küzdelem külföldi ta­pasztalatainak tanulmányo­zásával i'«. három esztendőben növelni fogja a komló területét és termelését. Má-- országokban is növelik a komló területét. Franciaországban premizál­ni'fogják azokat a komlóter­mesztőket, akik magas kese- rűányag-tartalmú komlót szállítanak és támogatni fog­ják a magas lupin-tartalmú komlófajták telepítését. Nagyobb gyümölcsfogyasztás Ausztriában Ausztriában emelkedik az egy lakosra jutó friss gyü­mölcsfogyasztás. Ebben része van annak is, hogy 1970-ben a kitűnő ízű, gyönyörű színű téli almafajtákból igen jó volt a termés. 1969-ben Ausztriában az egy főre jutó A szovjet szőlőtermés Évek óta nem volt olyan jó szőlőtermés a Szovjetunióban mint 1970-ben. A borászati üzemek összesen 32,15 millió métermázsa szőlőt vásároltak fel. A hektáronkénti szőlőter­més átlaga a legmagasabb az örmény SZSZK-ban volt — friss gyümölcsfogyasztás 90 kilogramm volt. 1970-ben a fogyasztás több mint 100 ki­logrammra emelkedett. En­nek egyik oka, hogy előnyben részesítik az almát a narancs­csal szemben. 67,7 métermázsa, utána a Kirgiz SZSZK következett 54,6 métermázsával, majd a Grúz SZSZK 53,3 métermá­zsával. Több mint 50 méter­mázsa szőlő termett hektá­ronként Ukrajnában és a Moldvai SZSZK-ban is. Rákellenes sejtkeselés

Next

/
Oldalképek
Tartalom