Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXTI. évf. 35. sz. 1.971. február 11., csütörtök. Áz igazságos egyenlőség 4 tsz brigádvezetőjét leváltotta a közgyűlés, mert durva, goromba volt a beosztottjaihoz, basa mód­ján parancsolgatott nekik. A közgyűlésen, amelyen a leváltási javaslatot tárgyalták, maga is felszólalt. Bizony­gatni kezdte, hogy türelmetlenség az, ahogyan vele bánnak. „Miért nem adnak időt arra, hogy bizonyítsak, én is tudok emberséges lenni. A mai világban nem szabad csak úgy félre dobni valakit; nem lehet a mi rendszerünkben így el­bánni az emberrel” — mondta felháborodva. Ugye, milyen jól tudott érvelni — amikor az ő bőréről volt szó —, hogy mit lehet és mit nem a mi szocialista rend­szerünkben? Bár azt tanulta volna meg így annak idején, hogy nekj mit szabad és mit nem; tőle mit követelt volna a szocialista vezetési stílus, áz emberiesség, a türelem. Azt hiszem, joggal felháborító, hogy minderre évekig nem gon­dolt, de amikor az ő sorsáról döntöttek, azonnal érvként használta a mi igazságainkat. Az említett esetben a demokrácia helytelen, hamis ér­telmezéséről van szó. Az emberek nagy többsége ugyanis igen örül annak a jó közéleti légkörnek, am} nálunk tapasz­talható. Jó dolog ilyen légkörben élni, nágyobb az alkotó­kedv, s bizonyára — ha nem is mérhető ez számokban — annyi új energiát szabadít fel ez a légkör, ami lényegesen előbbre viszi a szocializmus építését. Az emberek nagy több­sége érti is, hogy ez az egészséges közszellem nem önma­gától van és nem is egyoldalú. Azért léhét ilyen légkör há­lunk, amelyben az ember áll az első helyen a maga jógái­val mert népünk nagy része ennek megfelelően teljesíti a kötelességeit is. Egymást kiegészítő dolgok ezek. M égis akadnak, akik nagyon egyoldalúan értelmezik ezt a demokratikus légkört, akiknek furcsa el­képzelésük van a társadalmi jogokról és köteles­ségeikről. Ügy vélik az ilyenek, hogy a mi társadalmunk széleskörű demokratizmusa egy kis bújócskára is lehetősé­get ad. Azt hiszik, hogy némi ravaszsággal, fondorlattal ki lehet használni ezt a demokráciát — mondjuk — anyagi előnyök szerzésére, arra, hogy rhagukhak mind több jusson, akár az anyagi javakból, akár a jogokból, más kápára, anélkül, hogy kötelességeiket is ugyanúgy teljesítenék. Azt mondják magukban az ilyenek: demokrácia van, szabadab­ban lehet élni, többet elnéznek, nagyobb a megbocsáitásra való készség — használjuk tehát ki; éljünk vele — éljünk vissza vele, ha lehet. Mi sem áll távolabb a mi demokratizmusunktól, mint­sem szabad utat engedjen az ilyenformán gondolkodó em­bereknek. Rendszerünkben a társadalmi egyenlőség nem a becsületesek és a becstelenek, a dolgozók és dologtalanok, a szorgalmasak és naplöpók — vagy mint példánkban — a basáskodó, úrhatnám kiskirályok, és a derék, megfontolt vezetők békés egymás mellett élését jelénti. Ellenkezőleg — ahogyan ezt pártunk X. kongresszusa erőteljesen hangsú­lyozta is — a demokratikus jogok, az anyagi és erkölcsi megbecsülés azoké, akik szorgalmasak, erkölcsösek, akik példamutatóak a kötelességek teljesítésében is. Nekik jár ebben az országban minden előny — ha úgy tetszik: ők a privilegizáltak. Számukra jár a türelem és megbocsájtás is, ha netán néha melléfognak, megtévednek. Nekik jár a tár* sadalom minden segítsége, ha bajba jutnak. De miért járna ugyanez a dologtalannak, a naplopó huligánnak, részeges- kedőnek, vagy éppen a régi urasági intézők tempóját kö­vető, basáskodó brigád vezetőnek? E kétféle embertípus egyenlő mértékkel való mérése nem demokrácia, hanem annak megcsúfolása lenné. M i legyen hát az ilyen emberek sorsa? A kiközösi- tés, a társadalmonkívüliség talán ? Egyáltalán nem. Csupán azt kell megérteniük — megértetni Velük! —, hogy majd akkor álljanak sorba a demokratikus rend­szerünk humánumából fakadó jogokért, az anyagi, erkölcsi megbecsülésért, ha maguk is megtették a kötelességüket. Ha úgy élnek, ahogyan társadalmi rendszerünk normái azt megkövetelik. Mert jóllehet, jogrendszerünk nem különböz­tet meg ilyen vagy olyan embereket, nem üt az állam ne­gatív, vagy pozitív bélyegzőt a polgárai homlokára, de a jog- egyenlőséget a kötelességteljesítés arányában realizálja. Ez az egyedüli igazságos egyenlőség. V. T. Üzemi ösztöndíj az olajbányászoknál Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemének szakszervezeti tanácsa fel­mérte a munkaerőhelyzetet és megvizsgálta a szakem­berképzés alakulását. Az üzémnek nagyszámú mér­nökre, szaktechnikusra, szakmunkásra van szüksége. Az Alföld különböző terüle te'n 124 technikus irányítja több mint kétezer munkás tevékenységét, a kutatófúrá­sokat A vállalatnál sáíátos 6sz- töndfi rendszert dól<?óztek ki. amely tervszerűen segíti a szakember-utánpótlás bizto­sítását. Az egyetemek olaj­mérnök, geoióffus, génész, vegyész és geofizikus kép­ző szakain jelenleg harmin­cán tanulnak az üzemi ösz­töndíjjal. Az ösztöndíjas technikusok száma pedig el­éri a negyvenét. A Nagvalföldi Kutató és Feltáró Üzem példamutató kezdeményezést tett a szak­munkásképzés tervszerű fejlesztésére is. Az Alföld ipari üzemei közül elsőként fiatalokat küldtek a várpa­lotai szakmunkásképző in­tézetbe, üzemi ösztöndíjjal. 1969-ben nyöicvanan sajá­tították el a mélyfúró, elektrolskatós és autószerelő ! szakmát, jelenleg pedig nyolcvanegyen folytéinak tanulmányokat az üzem j anyagi támogatásával. Az országgyűlés elfogadta a tanácstörvényt Egynapos ülést tartott szerdán az országgyűlés, hogy négy éves megbízatá­sának lejárta előtt még megvitassa a hosszabb ideje előkészületben lévő nagy- fontosságú törvényjavasla­tot, a tanácsokról. A javas­lat beterjesztése előtt azon­ban még Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára számolt be az Elnöki Tanács jogal­kotó tevékenységéről, kitün­tetési- és kegyelmezési jó­gának gyakorlásáról, vala­mint az ország nemzetközi diplomáciai kapcsolatainak fejlődéséről, az utolsó két esztendőben. Ami az utób­bit illeti, hazánk további 12 országgal létesített ez- időben nagyköveti szinten kapcsolatot, minek folytán jelenleg 89 országgal tart fenn diplomáciai, kettővel konzuli kapcsolatot. A beszámoló után terjesz­tette elő dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter a ta­nácsokról szólő törvényja­vaslatot, amelynek feladata, mint mondotta, hogy új mó­don fogalmazza meg ä ta­nácsok szerepét, jellegét és helyét. Ez a megfogalmazás, a lényegét tekintve, kimond­ja, hogy a tanácsok a nép hatalmát megvalósító szo­cialista államnak részei; a demokratikus centralizmus alapján működő népképvi­seleti, önkormányzati és államigazgatási szervek. Igen jellemző, hogy az eddigi tanácsi feladatkörök jó ré­sze hatáskörré válik a jö­vőben, egyszersmind a kü­lönböző szintű — tehát me­gyei és fővárosi, illetőleg vá­rosi. községi és kerületi, az­az helyi tanácsok eltérő ha­tásköre is világossá lesz. A jövőben nemcsak a végrehajtóbizottság. hanem az egész tanácsi szervezet a kormány igazgatása szefiht egységesen működik, mint ahogy a Minisztertanács dönt a szakminiszterek és a tanácsok közötti esetleges vitákban; mindez a taná­csok törvényes működésé­nek, egyben a demokratikus centralizmus megvalósulásá­nak fontos feltétele. De a törvényben foglal­tak megvalósításának, azaz a tanácsi szervezet korsze­rűsítésének és hatékony működésének egyéb feltéte­leire is rámutatott az igaz-, ságiigyi miniszter, amikor kijelentette, hogy az nagy­mértékben függ a tanácsi vezetők és dolgozók szak­mai és emberi rátermettsé­gétől, nem kevésbé műkö­désük erkölcsi és anyagi elismerésétől. Ami pedig a szocialista defnokratizmus fokozottabb érvényrejuttatását illeti, s ez a törvényjavaslatnak ugyancsak elsőrendű célja, döntő, hogy miként igénylik és értékelik majd a taná­csok a lakosság véleményét, bíráló megjegyzéseit, észre­vételeit, hogvan tudják egy- egy intézkedésük politikai hatását számítássá vermi. Éz Utóbbival, azaz a ta­nácsok és a lakosság kap­csolatának, a demokratiz­mus erősítésének kérdései­vel csaknem minden felszó­laló fóélaikózőtt. Fehér La­jos. a Minisztertanács elhök- hélvettesé nagy figyelmet keltő felszólalásában pél­dául hangsúlyozta, högv mi­közben a törvény egyidejű­leg erősít} a közoonti ha­talmat és a helyi önkor­mányzatot, a társadalmi fellődés valóságos igényeit elégíti ki. A tanácsok mű­ködésének alaoja a közvet­len, vagy közvetett válasz­tás alanián létrehozott népképviselet, amely kifeje­zi a képviseleti demokrá­ciát, de bizonyos esetek­ben, oé’dául a falugyűlések formájában, hélvtad a köz­vetlen demokrácia érvénye­sítésének is. Bencsik István, Haidú me­gyei képviselő, a Hazafias Népfront főtök ára is úgy jel­lemezte a törvényjavaslatot, hoev az a szakigazgatás to­vábbi demokratizál sónak szükségességéi fejezi ki, ami azért is jelentős, mert a ja vulő. szocialista tömegkap- csolatofc óvják meg a helyi államigazgatási szerveket a hatalmaskodástól, a bürokra­tikus vonások elszaporodá­sától. Véleményé szerint azonban a Hazafias Nép­frontnak, mint a tanácsok, tömegpolitikai bázisának a szeiepe n;m fejeződik ki eléggé a törvényjavaslat szö­vegében, csupán annak indo­kolásában. Ezért fontosnak tartja, hogy a később meg­jelenő végrehajtási rendelet ezzel kapcsolatban kellő biz­tosítékokat nyújtson, az igazságügyi miniszter, azon­ban a vitát összefoglaló vá­laszában inkább Fehér Lajos véleményét igazolta, aki hangsúlyozta: a tanácsoknak a jövőben fokozottan szük­ségük lesz tömegkapcso'átok­ra ég azt a tö vény.javaslat szellemében elsősorban a Hazafias Népfront által való­síthatják meg. Mindez azt célozza, jelen­tette ki a miniszterelnökhe- lyettes. hogy a tanácsok ügyintézése szakszerűbbé, gyorsabbá és fe!elf>Séetelje­sebbé váljon, ami természe­tesen nem csupán a törvé­nyes szabá’yózás kérdése, Mert Vájón, hol érvényesül a bürokrácia és a protekcio­nizmus? — tétté fel a kér­dést a minisztereinokhelyet- tes —, ahol a társadalmi szükségleteket még nem tud­ják hiánytalanul kie'égítem. ezt pedig a javak hagyobb tömege tudja csak megszün­tetni. Természetesen szükség vah a szakmai színvonal emelésére is. amit elősegít a törvényjavaslat egy sör in­tézkedése, valamint az em­lített racvobb megbecsülés kifejeződésére, amit lehetővé tesz, hogy a járási tan.'csók­nál felszabaduló béralapok döntő részét a helyi taná­csok közigazgatási szakem­bereinek jobb javadalmazá­sára használhatnák fel. Á szakmai színvonal nö­velése és ezzel összefüeeés- ben a tanácsok szakterületi, azaz oktatási, egészséeümd stb. feladatainak növekedé­se egyénként más hozzászóló képviselőket is foglalkozta­tott. Varga Gáborné, Bbrsód megyei képviselő fel is tette a kérdést: nvként lehet maid a szakemberek tudását a köz érdekében még jobban hasz­nosítani, amikor a. tánácsok kötelezettségei különösen az oktatásügy és az egészség­(Folytatás a 3. oldalön) Ma: Me3Y®i kürJiép ZSGULI bemutató Megérkeztek a Szovjet­unióból a régenvárt Zsiguli — VÁZ 21Ó1 típusú —- sze mély gépkocsik próbapéldá­nyai. amelyeket szerdán a Technika Házában sajtótájé­koztatón muatott be a MERKUR és a MOGÜRT vállalat. Az olasz llcene alapján készült kocsi a Fkát 124-es típushoz hasonlít Eltérés az, hogy 5 centiméterrel maga sabb fekvésű az eredetinél — ez számunkra kedvező, a hazai útviszonyoknak meg felelő — s erősebb kivitel ben készül. A Zsiguli négy hengeres, 1200 köbcentimé­teres, 62 lóerős, négyajtós kocsi. 93 oktánszámú ben­zinből 100 kilométerenként 8.5 litert fogyaszt. Legna­gyobb sebessege 140 kilomé­ter, maximális terhelés 400 kilogram, a szállítható sze­mélvek száma, Várhatóan 5. A sajtótáiékoztetón Csűri István, a MERKUR vezér- igázgatóia elmondotta, hogy a Zsiguli programban 5 ma­gyar gyár vesz részt, 1971- ben 200 000. 1972-től pedig évi 300 000 génkocsihoz gyárt egyebek között, műszerfala­két, ablaktörlőket, gyújtás- kapcsolókat, komplett zára­kat. csomagtartót, fónvszó- róégöt stb. A koooeráeió ke­retében a Videoton az idén 75 000. 1972-tof pedig 100 000 autórádiót gyárt A kooperá­ciós szállítások teliesítésével 6? 00Ó Zsiguli érkezik a Szov­jetunióból. a, kooperáción fe­lül pedig az államközi szer­ződések további 58 000 ko­csi beszerzésére adnak lehe­tőséget. Az idén koooerációs ellen­tételként csaknem 9000 Zsi­guli jön, s további *onö bo­csi beszerzését tartják reá­lisnak. Várhatóan májusban, júli­usban — kendik meg az elő­jegyzésekéi. a niegrendrié- sek felvételét. A Zsigulinak jóváhagyott ára még nincs, a kocsi Várhatóén 80 000— 86 OOÖ forintba kerül.- HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍRES - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­Grlicskov Magyarországon Alekszandaf Grlicskov, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács (kormány) el­nökhelyettese szerda dél­után Tímár Mátyásnak, a magyar kormány elnökhe­lyettesének meghívására Belgrádból Budapestre uta­zott Grlicskov kíséretében van Nagy Ferenc, a szövet­ségi Végrehajtó tanács tag­ja, a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság jugoszláv tagoza­tának elnöke és Alekszan- dar Drljacsa külkereskedel­mi miniszterhelyettes. Péter János Moszkvában Szerdán Moszkvába ér­kezett Pétef János magyar külügyminiszter, hogy a Magyar Népköztársaság ne­vében aláírja a tengerek és óceánom fenekén és annak altalajában a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek elhelyezésének tilalmáról szóló szerződést, amelyet az ENSZ-közgyűlés 25. ülés­szaka hagyott jóvá. Az aláírásra csütörtökön kerül sor a három letéte­ményes ország fővárosában, Moszkvában. Washingtonban és Londonban. Díjkiosztás Szerdán délután a Ma­gyar Sajtó Házában kiosz­tották a Közlekedés- és Postaügyj Minisztérium és a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége kötös pályá­zatának díiáit. A publicisz­tikai kategóriában a zsűri az első díjat nem adta ki. A két második díját Vig Ist­ván, Magyar Nemzet és Borsodi Ervin (rendező) — Farkas Kálmán (operatőr, MAFILM); a két harmadik díjat Moldován Tamás (Népszava) és Gőz József (Hájdúbihári Naplói fiyerte A riport kategóriában az. első díiat Cserkúti Ferenc (Népszabadság), második di­jat Paládi József (Pest me­gyei Hírlap), harmadik díjat Pillér Sándor rendező -r■ Szurok János operatőr (Tv Hfradót kanták. A díjakat Rödönvi Károly, á közleke­dés- és postáúgyi miniszter első helyettese adta át. Tiltakozó táviratok a laoszi agresszió ellen Tömegével érkeznek az Országos Béketanácshoz és a Magyar Szolidaritási Bi­zottsághoz a táviratok, ame­lyekben a legkülönbözőbb kollektívák tiltakoznak a Laosz ellen elkövetett újabb imperialista agresszió éllen. „Felháborodással értesül­tünk az Egyesült Államok és csatlósainak az indokínai térségben elkövetett gálád hadműveletéről” — írják táviratukban a Polgár köz­ségi Petőfi Termelőszövetke­zet dolgozói. „Követeljük az agresszió azonnali megszün­tetését” — írják a Hajdúsá­gi Iparművek munkásai. Nefnesvámos. Tótvázsony, Hidegkút Veszprémfajsz la­kói népfront bizottságuk út­ján adtak hangot áz impe­rialista kálandorakció miatti felháborodásuknak. Balaton­kenese, Balatonalmádi, Zirc és sok más község lakói ugyancsak táviratban köve­telték a laoszi agresszió megszüntetését. A mrtnóri József Attila ftimnázium diákjai osztályonként ' fo­galmazták rneg tiltakozásu­kat az ellen, hogy az impe­rialisták újabb háborús tűz­fészekkel fenyegetik az em­beriség békéjét Népfront tanácskozások Befejeződtek a Hazafias Népfront téli tanácskozásai, amelyeken a községi, járá­si és városi népfront elnö­kök, titkárok és nőbizottsá­gi titkárok vettek részt Az országszerte megyénként megtartott tanácskozás-soro­zatot Fejér megye közel 300 küdöttének megbeszélése zárja le, amelyen megjelent Herczeg Károly, a Fejér megye} pártbizottság első titkára, és Bugár Jánosné, á Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyette­se. A négynapos tanácskozás bevezető előadását Takács Imre, a megyei bizottság tit­kára tartotta. A népfront bizottságok tanácskozásain, konzultáci­óin, és csoportos megbeszé­lésein á megyei népfront tisztségviselők behatóan megvitatták a mozgalom előtt álló feladatokat. a negyedik ötéves terv célki­tűzéséit és a bók-mozgalom időszerű tennivalóit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom