Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-09 / 33. szám

IfTI. február #. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Február hó 15-ével varró­tan folyamot indítunk A tanfolyam sikeres elvégzése után munka­viszonyt létesítünk. Jelentkezni lehet: A MÁJUS 1 RUHAGYÁR szolno­ki gyáregységénél. Szolnok. Rékasi út, IL gz. Irodaház. MINISZTÉRIUMI IPARVÁLLALAT szolnoki gyáregysége március 1-i belépéssel gazdaságvezetői munkakörbe pályázatot hirdet Alkalmazási feltételek: legalább középiskolai végzettség, mérlegképes oklevél és 5 év számviteli gyakorlat Pályázatokat „KGM IPARVÁLLALAT" jeligére a kiadóba kérjük. „Vendégünk Szolnok"6 A környező városok falra­gaszain szeretnénk már lát­ni a címünknek használt mondatot. Miről is van szó? A szolnoki népművelők na­gyon életravaló ötletéről, — amelyet igen kedvezően fo­gadtak neuany alföldi test­vérvárosunkban. A tervek szerint egy-egy környező városban, alkalmas időpontban, „Szolnoki Na- pok”-at tartanánk. Ez, eddig még nem véglegesített prog­ram szerint a következőkből állna: a Szigligeti Színház vendégjátéka; a „Tisza” Köz­ponti Művészegyüttes — a Kodály-kórus, a Szimfónikus Zenekar, a tánckar — fellé­pése; tárlat a művésztelep alkotóinak munkáiból; szbl- noki tárgyú filmek — Oj szí­neik városa, Művésztelep, Utolsó hídfő — bemutatása; városrendezési kiállítás, — sporttalálkozók, stb. Néhány Békés megyei vá­ros már a terv megszületése­kor érdeklődött a színvona­las program megrendezése iránt Februári aratás Vágásra érett a fűzfavesz- szóazoisegi uombsoiOK lan­káin, a fenyveserdő óriások vágásain, szélein. Az össze­függő füzestáblák nagy bí- borszínú foltokkal színesítik az amúgyis változatos őrségi tájat ahol rendkívül szokat­lan módon, az ország mele­gebb tájaihoz hasonlón, már február elején teljesen elol­vadt a hó. A kötött, agyagos, vizes talajokon kitűnő „ter­mést” és az itt élőknek jó jövedelemkiegészítést adnak a füzesek. — öriszentpéter, Kondorfa. Vizsák és még né­hány falu határában mintegy hatszáz holdon termesztik, s most hozzáláttak az „ara­táshoz” A hagyományos mó­dón. kisbaltával vagy szőlő­vágó ollóval vágják a hajlé­kony. bíbor-pirosas vessző­ket. Hán tolás és kévébekötés után a vesszők jórészét kül­földi kosárfonó megrende­lőknek adják el. Aki nagyon szereti a hivatását A tanító — fáklya, mondtuk régen. Akkor, amikor nemcsak egy kis faluban, de nagyobb köz­ségekben is a tanító egy­ben egy közösség esze, szellemi irányítója, példa­képe volt Hozzá fordul­tak tanácsért lelki orvos­lásért, könyvért újságért Romantikus volt Ma a tanító, tanár ne­ve pedagógus, s feladata, szerepe sok mindenben megváltozott Válláról le­vette a teher egy részét a népművelő, a könyvtáros, a tanács. Amellett sokkal több pedagógusra van szüksége a társadalomnak, hiszen sokkal több isko­lánk van és nem utolsó sorban a követelmények is sokszorosára nőttek és differenciálódtak. Az utóbbi években a pedagó­gusi szakma elnőiesedésé­nek vagyunk tanúi, nap­jainkban pedig egyre ijesztőbb méretekben vál­nak meg pedagógusok az iskolától, s keresnek job­ban jövedelmező pályát Vagy ha ott is maradnak, másodállásban, a legelké- pesztőbb mellékfoglalko­zásokkal egészítik ki nem túl sok keresetüket Hogy ez tény, — tagadhatatlan. Hogy ez nem lesz min­denkor így, s előbb-utóbb rendeződik a fizetésük, az is biztos. Aki tehát pedagógusnak készül, abból bizonyára nem hiányzik az elszánt­ság, a magabiztos vállal­kozókedv, a lelkesedés, s főleg nagyon sok ember- szeretet és türelem. Kő­tára Erzsébet, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Természettudo­mányi Karának IV. éves matematika—ábrázoló geo­metria szakos hallgatóját ilyennek ismertem meg. Remélem, az olvasónak sem lesz más a vélemé­nye. — Kunhegyest vagyok és a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumba jártam. Nagyon szeretem a matematikát és a geo­metriát, a fizikát viszont nem. Így aztán nem so­káig gondolkoztam, hogy matematika—ábrázoló geo­metria szakra jelentkez­zem-e. Mert azt biztosan tudtam, hogy tanár aka­rok lenni. Ez volt az egyetlen fontos. Hogy mit tanítsak, sokáig nem tud­tam eldönteni. A gimnázi­um első három éve alatt mindenáron bölcsész akar­tam lenni. Aztán negye­dikben egy kedves taná­rom kedvéért végleg le­tettem a humán tárgyak hivatásszerű oktatásáról. Ezt a tanárnőt Fehérvári Lászlónénak hívják és ábrázoló geometriát taní­tott egy évig. Neki egész biztos szerepe volt abban, hogy erre a szakra jöt­tem. De nemcsak én, má­sok is megszerették ezt a tárgyat az ő tanítása nyo­mán. — Sokan azt mondták, hogy nem érdemes erre a szakra jönnöm, mert az ábrázoló geometriát nem tanítják minden iskolá­ban. De szerintem az áb­rázoló geometriára min­den matematika tanárnak szüksége van. Ahhoz, hogy valaki matematikát tanít­son elengedhetetlen szük­ség van az ábrázoló geo­metriára is. Sok szakkö­zépiskolában fő tantárgy. Ha megnézzük a középis­kolai tankönyveket, ott is szorosan beépül az ábrá­zoló geometria a matema­tikába Egyébként olyan sok fizikát is tanulunk, hogy akár még azt is ta­níthatnánk. — Műszaki rajzot is ta­nulunk. Igaz, ezt meg le­het tanulni egy tanfolya­mon is, de így, egy szak­ként tanulva a többi mel­lett, sokkal jobban látjuk kapcsolatát a többi tárgy- gyal. A differenciál-geo­metriánk is több, mint a matematika—fizika szako­soké. Tanulunk lineáris programozást és megta­nuljuk a matematikai gé­pek kezelését is. Ebből még nem sokat, de úgy hallottam, hogy az új szá­mítástechnikai program hatására mi is többet fog­lalkozunk majd vele Mert néhány év múlva annyi számológép lesz már az országban, hogy fontos követelménnyé válik, hogy középiskolai tanárok is tudják oktatni a gép ke­zelését. — Persze nemcsak ta­nulás van, hanem például a KISZ is. Az évfolyam KISZ-titkára vagyok, a kollégiumban diákbizott­sági tag és az ábrázoló geometriai tantervi bizott­ság diákképviselője. — Azért az irodalomtól sem távolodtam el telje­sen. Igaz, sokat nem fej­lődtem az egyetemen, de nem felejtettem el azokat az író—olvasó találkozó­kat, a filmesztétikát, ami a gimnáziumban volt. Függetlenül attól, hogy nem az a szakom, ha például osztályfőnök le­szek, irodalmi kört fogok vezetni, vagy megbeszé­lünk filmeket is. Anélkül úgyse tudok meglenni, hogy valamit ne csináljak, ne szervezzek. R. P. Márvány emlékre, gránit emlekre, műkő emlékre megrendelést már felveszünk. Felvilágosítás, s megrendelés felvétele: Álföldi Szilikátipari Vállalat, sírkő üzemében Szolnok, Véső-a. 20. sz. alatt A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI V ALLAL AT állandó egy műszakos beosztással asonnatí üetepesre Heres kőműves, tetőfedő, ács-állványozó, kövező, épület­asztalos. épületlakatos, épületbádogos, vu-gáz- gzerelő. központi fűtés szerelő, vasesztergályos, — vasbetonszerelő, gépszerelő szakmunkásokat építőipari oet uaUott es segeu műn húsokat Felveszünk tuvauoa. szak.i.aueiivuii térti munkaerő­ket vasún patyaja,nasi es epnesi munkákra Női munkaerőket oalyataKaritasi munkáid öerezes kollektiv szerzoaes szerint Minőén aolgozc es csa­ládtagja reszere autóbuszt a villamosra és HEV-rt szóló díjmentes utazást igazi,ivanvt biztosítunk. Felvétel: Budapest, VLL, Kertész o. 16. Tiszta szeretem Rabic Rebeka a negyedik rande­vún hirtelen kést rántott elő maxi­ja alól és Biatorbágy Béla nyaká­nak szegezte. — Azonnal elhagysz, vagy meg­öllek! — rikácsolta. A sajátos jelenet az Ebek har­mincadja sugárút és a Sóder-halom utca sarkán zajlott le, aránylag szé­les körű nyilvánosság előtt A megrémült férfin egy pillanat alatt átvillant szerelmük egész tör­ténete. A szép szál, deli főosztályvezető még a nyár elején ismerkedett meg a közveszélyes munkakerüléssel fog­lalkozó. rendkívül előnytelen külse­jű lánnyal. Az első szelíd homlok­csók után színtiszta józanul házas­ságot ígért neki. Rebeka előbb szem­közt kacagta, majd elgyengülve a földre esett Amikor a férfi talpra segítette, hirtelen ellökte magától, s dühösen acsarkodva kijelentette: — Vicceljen a nénikéjével! Azzal elfutott Biatorbágy Béla kocsival üldözte egy jó darabig, de a lány a Külső Szemétkupac úton hirtelen eltűnt szeme elől. Sokáig kutatta, kereste — hiába. Augusztus végén váratlanul rá­akadt Borzas és részeg volt, nem ismerte fel Biatorbágy Bélát. A férfi a kocsijába tuszkolta, a lakására vitte, megfürdette és a kádban újra megkérte a kezét Rabic Rebeka a lábát nyújtotta. A férfi agyontörülgette, körül csókolgatta és Assziszi Szent Fe- rencre esküdözött, hogy soha más feleséget nem kívánt magának. Erő­szakosan követelte, kössenek azon­nal házasságot Hangos és durva szavaitól a lány, hirtelen kijózanodott, kétszer po­fonvágta és fenyegetőzve kényszerí­tette, azonnal vigye a Rákóczi térre, ahol egy fél tucat fiatalemberrel van találkozója. A férfi sírva vette elő Mercéde­szének aranyozott slusszkulcsát A garázsban még gyöngéden ellen­kezni próbált a lánnyal, sötét tónu­sokkal ecsetelte az erkölcsi fertő várható következményeit, mire a tü­relmetlen Rebeka bokán rúgta. — Jössz, vagy viszem a kocsit egyedül!? — szólt villogó szemmel. Természetesen ment. Rebekával minden perc gyönyörű! Nélküle pe­dig megáll az idő, besötétül az ég, kitör a kolera. Életének nincs egyéb értelme, csak ez a leány. Így még sohasem imádott senkit A Rákóczi téren megtört szívvel búcsúzott el tőle. A visszapillantó tükörből látta, amint az ifjú hölgy felszabadultan, boldogan fészkelő- dik egy hippi ölében. Néhány nap múlva a baleseti kli­nikáról üzent érte a leány. Ű egy kosár tulipánnal állított be a kór­terembe. Imádottja múmiaként be- pólyálva feküdt, begipszelt és fel- pócolt lábbal. — Szentséges szűz! Mi történt veled?! — Tegnapelőtt kidobtak az eme­letről ... Béla feljajdult: — Mondd, hol és miért?! — Egy házibulin. Mert nem et­tem meg a mákostésztát. — Inkább megetted volna — vá­laszolta naivan Béla. — Na jó, ezt ne firtassuk! — in­tette le határozottan Rebeka, s sze­me villámlásából Béla megértette, hogy a baleset részleteiről nem kí­ván vele mélyebb tárgyalásokba bo­csátkozni. Aztán szigorúan megpa­rancsolta, hogy többé ne látogassa meg, inkább gondozza csöpp kis ik­reit, amelyekkel most beteg mamá­ja törődik a Pacal utcában. Megad­ta az öregasszony címét, s lelkére kötötte, vegye magához a három kisdedet. Biatorbágy Béla a lány akarata szerint cselekedett. Dajkát fogadott az ártatlanok mellé, s hetenken át gyönyörködött fejlődésükben. Egy hónap múlva, amikor Rebeka mankóval, bicegve felkereste gyer­mekeit Béla lakásán, a férfi nem volt otthon. A jószívű dajka hiába marasztalta a lányt, várja meg Bé­lát, amaz hajthatatlanul csomagolta össze az ikrek cuccait, s köszönés nélkül csapta be az ajtót maga után. A férfi ezután tűvé tette érte a fél várost. Benézett minden rossz­hírű kocsmába, vizslatott utána a Rákóczi téren — mindhiába. Az Ebek harmincadja sétány és a Sódernalom utca sarkán véletlenül botlott bele. A lány részegen hem- pergett a porban és söröskupakokat dobált az őt csúfoló gyerekek után. — Költözz végre hozzám ikreid­del együtt, hallgass rám, Rebeka! — térdepelt le hozzá könyörögve. — Mellettem emberi életetek lesz. Tucatnyi bámész állta őket körül. Néhányan csendben, szájtátva le- sekedtek, mások röhögtek rajtuk... — Én téged megbecsüllek., „ imádlak... — fogadkozott Béla. — Kuss! — kiáltott rá a lány. S ekkor rántotta elő az éles acél­pengét ... Az emberek meghatottan bámul­tak egymásra. Hát létezik ilyen tiszta szerelem ebben az ostoba, nyakatekert vi-f ágban? Zoltai Z. András

Next

/
Oldalképek
Tartalom