Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. február 7. Szovjet tudomány — 1971 Szüntelenül kutatni Uj anvagok a vegyipar bölcsőjéből — A nagy hármas Bevetése a az uitraibolya-sugár Be»Xfigetés Zsatoronaov akadémikussal Ángo'ai szabadságharcosok Az afrikai Angolában tíz éve folyik a függetlenségi hare a portugál gyarmatosítók ellen. A harcok vezetője az Angola Felszabadításának Népi Mozgalma nevű szervezet, amely nemcsak a fegyveres küzdelemben, hanem a népoktatásban is az élen halad: előkészíti az angolaiakat, hogy a gyarma­tosítók kiűzése után maguk vehessék kezükbe hazájuk sor­sának intézését De Zabü, az ÁFNM politikai biztosa fmí tarát egy fiút, áld önként csatlakozott a mozgalom harcosaihoz Partizánok egy csoportja átkel egy folyón *■ y "■ ^3*' i JißityßjiL Az nyer, akinek gyorsabb a hajója A svédek és dánok j sikertelen harca a esempésxek ellen KÜLPOLITIKAI Gépkocsigyártás a szocialista országokban A KGST tagállamok jelen­leg évente összesen egymillió gépkocsit gyártanak. 1969- ben a Szovjetunió 850 000 te­herautót személygépkocsit és autóbuszt gyártott. Igen gyors ütemben növekedik újabban * gépkocsigyártás Csehszlová­kiában és az NDK-ban Is. Ami a jövő terveit illeti, ázzál számolnak, hogy a gép­kocsigyártás a KGST tagálla­mokban 1975-ben 2,5 millióra emelkedik. Kooperációs meg­állapodás alapján például kü­lönböző lengyel, magyar, csehszlovák, bolgár és jugosz­láv üzemek a Togliatti autó­gyárnak akkumulátorokat generátorokat önindítókat és a Zsiguli személygépkocsihoz szükséges más alkatrészeket szállítanak. A Szovjetunió ennek fejében kész autót vagy más terméket szállítani. Ez az együttműködés lehe­tővé teszi azoknak az orszá­goknak, amelyek a megálla­podás alapján Togliatti város részére termékeket szállíta­nak, hogy más típusú gépko­csik gyártására specializálják magukat Ez különösen olyan államok szempontjából fon­tos, amelyeknek nincs lehető­ségük arra, hogy valamennyi szükséges autótípust gyártók. a j. Kerala állam India déli részén van. Ebben az állam­ban éppúgy folyik az élet év­századok óta, mint a köztár­saság bármelyik más récé­ben. Az idilli csendet azonban hirtelen robbanás hangja vágja ketté. Időben és térben szinte anakronisztikusnak tű­nik, de így igaz: a pálmafák zöld sátorerdeje felett egyszer csak meeielenik egy ezüst színű rakéta. Az egzotikum zavartalanságába beleszólt Thumba, az egyenlítői raké- ta-kilövő telep, ahonnan a köztársaság egyelőre még gyermekcipőben tipegő koz­mikus tudománya veszi a raj­tot. A telep igazgatója, a külön­böző nemzetközi és hazai tu­dományos kitüntetésekkel szépen dekorált Murti úr, szí­vélyesen fogadott, igen közlé­kenynek bizonyult. Nyomban elmagyarázta, hogy Thumba csupán egy része annak a kí­sérleti tudományos komple­xumnak, amely az atmoszfé­ra fekő rétegeit ostromolja. Három... ke tő.- egy... — Az első lndftóberende- zések betonlapéit még 1963- ben rakták le. Azóta felépült a szilárd üzemanvae^vár. több sze-"1 ív,>ngár. Fikészült az ellenőrző központ, ahol a tudományos és a technológiai A szovjet vegyipar mére­teit tekintve! második, fej­lődési ütemát értékelve első a világon. A gyors fejlődés­ről, annak jelentőségéről, s a távlatokról beszélgettünk Zsávoronkov akadémikus­sal. — Miként értékeli a vegyipar szerepét a tu­dományos-műszaki fej­lődésben, a társadalom életében? — Akár nagy, akár kisebb sikereiről beszélünk a tu­dománynak — gondolok itt az űrhajóra, a különleges gyógyszerre, vagy a bonyo­lult berendezésre — a hát­térben a vegyipar, az ener­getika és a kibernetika áll Már maga az a tény, hogy a vegyipar ehhez a hármas­hoz tartozik, érzékelteti tár­sadalmi jelentőségét A vegyészeinek, mint tu­dománynak és ipari tevé­kenységnek a szerepe a legkézzelfoghatóbban a szin­tetikus anyagoknál mérhető le. A könnyű, tartós, az ak­tívabb közegnek is ellenál­ló műanyagok a nehézipar, a gépipar, a szállítás, az építkezés és az élet sok más területén szé­leskörű alkalmazásra talál­nak. Betörtek olyan ágaza­tokba Is, mint a rádió-elekt­ronika, műszeripar, atom­energiaipar. — Az előzetes adatok szerint 1980-ban azonos, 2000-ben pedig nagyobb mennyiségű műanyagot gyártanak majd, mint a kohászatban fémeket és ötvözeteket. A kohászat szerepe másodrangúvá válik? — Nem! Korunk techni­kája egyre nagyobb követel­ményeket támaszt a hő- és saválló tulajdonságok te­kintetében. E téren tovább­ra is a fémeké marad a döntő szerep. Legutóbb ép­pen a drezdai szimpóziumon jelentette be a szovjet elő­adó, hogy sikerült nagytiszta­ságú wolfram kristályszálat előállítani, hihetetlen szi­lárdsággal: 2,3 tonna/mm1. Egyébként érdemes össze­hasonlítást tenni. Fél évszá­kfsérletek eredményeit ele­mezzük ki elektronikus szá­mítógépekkel. Mellesleg, szovjet Minszk típusú kompu­terekkel dolgozunk. Egy-egy rakéta kilövése mindig nagy esemény a tá­maszponton. Még azok is lé­legzetet visszafojtva lesik, hallgatják a jól ismert „visz- szaszámlálást” akiknek egyébként szakmailag semmi közük az indításhoz. „Három, kettő, egy” — számláljuk a másodperceket és én arra gondolok, hogy az évek is így rohannak el, addig az idő­pontig, amikor India a komo­lyabb kísérletek mezejére lép. hét. 1975-ben saját szpufnyilc Madrasztól néhány km-re északra már dolgoznak egy új űrrepülőtér tervein, kör­vonalain. ahonnan 1975-ben bocsájtják fel az első indiai — négyfokozatos, szilárd- üTemanva<,-n'«<*hq<tású — ra­kétát A rakéta harminc ki­logrammos szputnyikot vicz majd fel köralakú földkörüli pályára. Az igazgató ablakából’táv- csövön f’yvellük. amint levá­lik és a tengerbe zuhan az el­ső fokozat. A thumbíai telep a Szov­jetunióval kötött megállapo­zaddal ezelőtt az acél szi­lárdsága 25, ma pedig 250 kg/mm3. A legutóbbi idők eredményei arra mutatnak, hogy szilárdság, rugalmas­ság és hőállóság tekinteté­ben elérhetjük az elméleti maximumot. Igaz, a kristá­lyok cémavékonyságú alak­zatait nem hasznosíthatjuk szerkezeti anyagként. De például az üvegszálbetétes műanyagok kiválóan egyesí­tik a műanyag plaszticitá- sát és az üvegszál szilárd­ságát. Ezen elvek alkalma­zásával, keverékként fel­használhatjuk a kristályokat és 600—700 kg/mm3 szilárd­ságú anyagokhoz juthatunk. — Az áj anyagok elő­állításán kívül milyen feladatok hárulnak a vegyészeire? — Feladataink jórésze ha­gyományos, de most jelen­tőségük a sokszorosára nö­vekedett. Egyébként a vegy­ipari technológia korszerűsí­tésére gondolok. Egyáltalán nem közömbös számunkra, hogy egyik-másik termékünk előállítása mennyibe kerül, különösen, amikor többezer. millió, vagy még annál is több tonna anyag előállítá­sáról van szó. — Aj állami szervek an­nak idején feladatul adták, hogy 1970-ben 57,5 millió tonna műtrágyát szállítsunk a mezőgazdaságnak. Ilyen nagy feladat teljesítése el­képzelhetetlen a gyártás- technológia sokoldalú kor­szerűsítése nélkül. Ismere­tes, hogy a nitrogéntartal­mú műtrágyák előállításá­nak alapanyaga az ammó­niák. Azt viszont a nitrogén és a hidrogén összekötésével állítják elő. Most kidolgoz­tunk egy olyan eljárást, amelyben a hidrogénhordo­zó a földgáz. Ezzel az am­móniák önköltségét a felére csökkentettük. A nagytelje­sítményű berendezések be­állítása tovább csökkenti az önköltséget — Feltehetően nem ez az egyetlen lehetőség a vegyipar termelésének növelésére? dás értelmében két évig szov­jet. meteorológiai rakétákkal kutatja az atmoszféra felső rétegeit. A rakéták 100 km magasságig mennek és 45 percen át tanulmányozzák a környezetet gyűjtik az ada­tokat. A trópusi körülmények között végzett kísérleteknél szovjet szakemberek is közre­működnek. Minden szovjet szakember mellett ott dolgo­zik már indiai kollégája, aki a későbbiekben önállóan foly­tatja tovább ezt az érdekes munkát Orsóformájú istenek Az indiai szakmunkások, szerelők vezetője elmondta, hogy a szovlet meteorológiai rakéták kitűnően bíriák az indiai klímát, kezelésük és szerelésük egyszerű és biz­tonságos. A hangárokban szépen áll­ványodra fektetve sorakoznak a rakéták. Megakad a sze­mem két kisebb, orsóformájú szivaron. — Hát ezek mik? — kér­dem. — Ezek a mi rakétáink. Az Indiai Rohini és Menaka —- válaszol az egyik t»i<werető. — Rakétaformát öltött icte- nek — teszi hozzá nevetve. V. Szlmonov az APN tudósítója — Természetesen nem. Az egyik legtöbbet ígérő út ;— mint már említettem — á technológia korszerűsítése, a termelés automatizálása és számítógépekkel való Irányítása. Itt nem a fizikai tnunka, illetve a kézi irányí­tás egyszerű automatizálásá­ra gondolok, ez nem hozná meg a kívánt eredményt. A robbanás szintén kémiai reakció, ami nagy sebeség­gel játszódik le. Az auto­matika lehetővé teszi, hogy robbanáshatárig gyorsítsuk a kémiai reakciókat — Kutatásaink másik lrá- hva a technológiai folyama­tok ontimalizálása, az egyes ténvezők legfőbb részará­nyának kiválasztása. így például a salétromsavgvártó berendezésünkben a gázokat $ reakció közben keletkező hővel meleg'tiük fel és tur­binát haitatunk vele. A tur­bina Üzemelteti a komDresz- szort. amely biztosítja a mp"f*telő nyomást a reak­torban. így a berendezés külső energiaforrás nélkül üzemel. Ezen kfvül még 1—2 tonna gőz Is felhasználható minden tonna salétromsav után — Milyen nagyobb változásokra számítha­tunk a vegyiparban? — A hagyományos eszkö­zökön kfvül — mint a hő­mérséklet és a nyomás fo­kozása — újabb erők is a rendelkezésünkre állnak, például a robbanáshullámok, az alacsony hőmérsékletű plazma, az ultraibolya su­gárzás, ionizáló sugárzás stb. Ultraibolya besugárzás­sal a szénhidrogén klórozá- sakor sokkal nagyobb ter­mék kihozatalt értünk el, az iónizálással pedig hőálló Po­lietilént állítunk elő. Mindez csak a kezdet. Alkalmazás­ra vár még a nagyfeszült­ségű áram. az ultrahang, a lézersugár. Röviden: a vegy­ipar technológiai korszerű­sítésének lehetőségei kime- ríthetetlenek. Elektronikus diszpécser A Jakut Autonom Köztár­saságban, Mimij városban si­kerrel befejeződött a „Karát” nevű rádióelektronikai logikai rend'zer próbaüzemeltetése. A Komplex Automatizálási Kutató Intézet új elektroni­kus diszpécsere a Mir nevű gyémántbányánál megszün­tette a kimberlitet szárító teherautók várakozását, re­gisztrálja a dúsítóba elszállí­tott ércmennyiséget és med­dőt A berendezést egyetlen ember kezeli. A megrakott kocsik az út­testbe épített automata-mér­legen haladnak át. A 25 és 40 tonnás BELAZ teherautókra kis antennás adókat -zereifek. amelyek meghatározott hul­lámhosszon továbbítják a je­leket az elektronikus számító­géphez, az pedig a Karáthoz, feldolgozásra. Az úton a ve­zető világít ói rr,r>s táblán látja dömperének leiét, a teher sú­lyát, a rakodó exkavátor szá­mát és az irányt, hogy a du- sítóhoz, vagy a meddőhöz irányítják-e. Emellett a disz­pécser-berendezés regisztrál­ja, mennvi időt töft úton a teherautó; az indikátoros- számlálók rögzítik egy-egy exkavátor, illetve az esé«z bánva te’ie-ftménvét. s mjnci_ ezt néhány másodperc alatt. A gépkocsivezető a bánfá­hoz érve nem áll ír»«? és nem várakozik a menetlevélre, a Vílá^ít-S tab1 óról leolvasásig saját rendszámát, a rakodás­ra kész exkavátoréval együtt A svéd vámcirkáló géppus­kája megszólalt. A parton le­vő vámőr is célba veft" i me­nekülő csempészhajót. De a csempészek nem adták meg magukat, noha nem sok esé­lyük volt a szökésre. Teljesen körül voltak véve, mert két svéd vámcirkáló mellett két dán cempészva- dász hajó is figyelte a csem­pészeket. akik sietve tartottak a dán partok felé. Fontos volt őket leállítani, mert a haión feltehetően több százezer ko­ronát meghaladó értékű ci­garetta volt, amelyek pár na­pon belül elárasztották volna a piacot. A dán hajók segítségül hívták a Neptun motoros tor­pedóhajót, amely ettől a pont­tól délre vesztegelt. A moto­ros fél óra alatt ott termett, de még a hadihajó jelenléte se bírta rá a csempészeket, hogy megálljának, hajójuk még mindig csökönyösen tar­totta az irányt. A vámosok­nak nem volt választásuk: a motoros torpedóhajó több lö­vést adott le 40 milliméteres ágyújával. A lövedékek köz­vetlenül a csemnószhajó kö­zelében csapódtak be. A csempészek most már kénytelen-kelletlen megértet­ték, hogy -iy a dolog — egy utolsó géppuska sorozat pattogott a ható oldalán — és a csempészek végre megadták magukat. A vámosok azon­ban megrökönyödve látták, hogy a csemnésza’- -aentőcsó­nakot bocsátanak le, a hand meg sfíjlvedni Vezd. A csem­pészek kinyitották a haló al­só szelepét, hogy eltüntessék a bűnjeleket. A zsákmány a vámőrök szeme láttára tűnt el a mélyben, százezreket érő cigaretta merült el lassan, Üe biztosan a tenger fenekére és nem maradt más hátra, mint a csempészeket letartóz­tatni. Ez az esemény c?ak egy a sok közül. Nap-nap utAn köz­lekedik a svéd, dán csempész­banda. A vámőrségnek csak ritkán sikerül megkaparinta­nia a csempészárut. A csem­pészek inkább elsüllyesztik a hajót, ha látják, hogy nincs menekülés. .Az elmúlt évben a koppen­hágai rendőrség 22 miHíó ci­garettát kobozott el, de ez csak egy része annak, amit gyorsjáratú hajókon becsem­pésznek az országba. Főlég néns7erű cigarettákat csempésznek be. Svédország sok Ilyen cigarettát exportál Lengyelországba és az NDK- ba, ezekben az országokban azonban úgyszólván senki se szívja a skandináv cigarettá­kat, és a csempészek így jut­nak hozzá, s ezután adó- és vámmentesen becsempészik Dániába, ahol négyszeres áron adnak túl rajta. A dánok legnagyobb prob­lémája a cigarettacsempészés, a svédeké meg az ital. Az el­kobzott ital mennyisége ta­valy megkétszereződött Mennyit keresnek a dán ci­gar' —sempészek a vállalko­zásaikon? Egy rakomány, amely egymillió darabból áll, 50 000—100 000 dán korona tiszta nyereséget hoz. Jő péns egyetlen éjszaka munkájáéit) B. Pipko — APN Rakéta az Egyenlítő felett

Next

/
Oldalképek
Tartalom