Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
1971, február 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * A műszaki értelmiségnek fontos feladata ran megyénk gazdasági életében Választmányi ülésen fogadták el a MTESZ idei munkatérnél Csütörtökön, a kora délelőtti órákban kezdődött Szolnokon az MSZMP megyei bizottságának székházában a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szolnok megyei Szervezetének választmányi ülése. A tanácskozáson megjelent Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth János és Zagyi János, a megyei pártbizottság titkárai, Gaál Ödön, a MTESZ központi titkára, Soós István, a megyei' tanács vb elnökhelyettese. B. A. NŐK ÜZEME A szerveze mezőgazdasági dolgozók nevében Megtattotla megye' küld.itérie eZieíéi a MEDOSZ Gazdag négy esztendő Kátai Mária, a MEDOSZ Hiányzik a 8 általános mit a MEDOSZ a megyében. E megállapítást bizonyította a tegnapi érdekes küldöttértekezlet is. A megyei szakszervezeti székház színháztermében Ponyokai Bálint, a törökszentmiklósi Mezőgép Vállalat kisújszállási gyáregység vezetője nyitotta meg a rendezvényt. Javaslatára az elnökségben foglalt helyet a magyar földmunkásmozgalom mindenki által tisztelt nagy veteránja, Hunya István, a MEDOSZ elnöke. Árvái ^István, az SZMT vezető titkára, Sári Mihály, Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezetői, dr. Borbély József, az állami gazdaságok megyei főosztályvezetője. százé gyet. Megállapította a küldött- gyűlés, hogy a négy év alatt az állami gazdaságokban 17 százalékkal nőtt az átlagkereset, a két Mezőgép Vállalatnál 19 százalékkal, a vízügyi igazgatóságnál 24, az erdőgazdaságnál 22 százalékkal. A négy esztendő alatt a mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalatok dolgozóinak átlagkeresete elérte az ipari üzemekben kialakult átlagkereseteket. Azokban az üzemekben, ahol a MEDOSZ szakszervezet dolgozik, 1968-tól 14 ezer dolgozót rövidített munkaidőben foglalkoztatnak. szomorítő adattal is. A MEDOSZ reprezentatív felmérése szerint az ötvenhárom vállalat dolgozóinak több mint felének nincs meg a nyolc általános végzettsége. A szakszervezet a maga módján igyekszik segíteni a népművelést. Az említett üzemekben például 15 önálló és 9 letéti könyvtár működik. A jelentés és Kátai Mária ajánlása fölött élénk, tartalmas vita alakult ki Tizen- ketten kértek szót. Vágó Zoltán, az erdőgazdaság küldötte, Szabó Sándor, a szolnoki állatifehérje üzem küldötte bírálták a gazdasági A választmányi ülésre gazdag programot terveztek a szövetségben. A múlt évi munka értékelése, az idei munkaterv megvitatása mellett előadásra kérték meg Csáki István elvtársat. László Károly, a megyei szervezet társelnökének megnyitója, üdvözlő szavai után Csáki István elvtárs tartott előadást. A megyei pártbizottság első titkára beszéde első felében az MSZMP X. kongresszusának határozatáról szólt. Vázolta a kongresszus jelentőségét, bel- és külpolitikai visszhangját. Elemezte a párt kongresszusainak jelentőségét a szocialista társadalom építésében. Külön értékelte a X. párt- kongresszus határozatának, a népgazdaság fejlődésével foglalkozó megállapításait, feladat meghatározásait Beszéde második részében a párt gazdaságpolitikájáról, a népgazdaság fejlődéséről, ezen belül Szolnok megye IV. ötéves tervének ipargaz- dasagi teendőiről szólott Csáki István beszéde befejező részében utalt a műszaki tudományos forradalom folyamatára. Hangsúlyozta, a műszaki értelmiség fontos feladatait a megye iparfejlesztésében, az ipari termelés korszerűsítésében, hatékonyságának növelésében. Jávor Nándor, a MTESZ megyei elnöke a szervezet 1970. évi munkájáról számolt be, s ismertette az 1971. év feladatait. — A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Szolnok megyei szervezete mindössze két éves múltra tekinthet vissza — mondotta bevezetőben. majd így folytatta: — Megyénk iparának dinamikus fejlődésével az ipari gazdaság súlyának növekedésével szoros kölcsönhatásban egyre jelentősebb tényezővé válik megyénkben az értelmiség. Jávor Nándor ezután néhány számot mondott a szövetség tavalyi tevékenységéről. Két évvel ezelőtt még Már évekkel ezelőtt felmerült a gondolat, hogy a termelőszövetkezetek segítsék anyagilag a községi művelődési házakat, különösen ott, ahol a lakosság nagy része a szövetkezetben dolgozik. Az ötlet első hallásra is jónak tűnik, mégis viszonylag kevés helyen alakult ki ilyen együttműködés. A termlőszö- vetkezetekben — jogosan — megnézik, hogy mire adnak pénzt, s ha adnak kapni is szeretnének érte valamit. Ha a kölcsönösen előnyös feltételeket pontosan, szerződésben rögzítik, a jé szövetkezetek általában nem zárkóznak el az együttműködéstől. Néhány hónapja a tiszaföld- vári Szabad Nép mutatott ebben példát, amikor meghatározott feltételek között vállalta az ószőllői klubkönyvtár fenntartási költségeinek nagyobbik részét maradt élénk. A szakkörök azonban inkább viszik, semmint hozzák a pénzt. A tanács egy ideig úgy akart segíteni a művelődési háznak, hogy ha ott tánc- mulatságot rendeztek, egyáltalán nem, vagy csak tizenegy óráig adott engedélyt a Lenin Tsz-nek hasonló rendezvényre. Ez azonban fölösleges ellentéteket szült, s több kárt okozott, mint hasznot. többek között felborította a szövetkezet előre kidolgozott kulturális munkatervét is. Keresik a megegyezést A tanács olyan javaslatot tett a szövetkezetnek. hogy teljesen átadják a bálok rendezésének jogát ha a tsz az elmaradó bevétel fejében egy bizonyos összeggel hozzájárul a művelődési ház egyéb tevékenységének fenntartásán 12 tudományos egyesület, 12 helyi csoportja működött Szolnok megyében, s mintegy ezemégyszáz tagot számlált. Tavaly a tudományos egyesületek száma 16- ra nőtt, a helyi csoportok száma pedig 17 volt. A szövetség taglétszáma meghaladta az ezerkilencszázat. A M TESZ rendezvények száma 1970-ben elérte a 400-at, azokon több mint húszezer látogató vett részt. A rendezvények között a legnagyobb érdeklődést a felszabadulás jubileumi hónapjában megtartott Szolnok megyei műszaki hetek keltették. Az elnökség nevében ezután Jávor Nándor a választmány elé terjesztette az idei munkatervet. A terv egyik meghatározója a párt tudománypolitikai irányelve, a pártkongresszus határozatának szellemében a megye gazdaságfejlesztésének aktív támogatása. A választmány mindkét előterjesztést jóváhagyólag elfogadta. A napirend szerint ezután Bezzeg Zoltán, a számvizsgáló bizottság elnöke beszélt a szövetség tavalyi gazdálkodásáról, majd Madarász Tibor titkár néhány bejelentését vette tudomásul a tanácskozás. A választmányi ülés dr. Kurucz Gyula zárszavával ért véget hoz. Egyelőre harmincezer forintnyi összegről van szó. Döntés még nem született az ügyben, lehetséges, hogy végül is másféle módot fognak találni az egészségtelen kon- kurrencia kiküszöbölésére. Mindenképpen hasznos volna. ha a Lenin Tsz szép köz. gyűlési tervét még az eddiginél is jobban bekapcsolnák a község kulturális vérkeringésébe, és nemcsak bálok rendezésével. Erre akkor nyílik nagyobb lehetőség, ha a közgyűlési teremben megépül a színpad, amelyen a színházak is tarthatnak táj- elődásokat. Ez a terem bővítésével oldható meg. A hely megvan hozzá, s a tanács sem zárkózik el az építési engedély kiadásától. Az árvizes esztendő miatt az idén már nincs mód a bővítésre. de ha a következő esztendőben áldoz rá a szövetkezet, sokat tesz vele az egész község kulturális életének fellendítéséért. Kibővített, új üzemházban dolgozik már egy hete az öcsödi Szőnyegszövő Htsz valamennyi részlege. A százhúsz bent dolgozó és a negyven bedolgozó nő jelenleg holland megrendelésre perzsa, torontáli és a birkabőrből készülő speciális termékükön, a merinó. illetve a Balkán elnevezésű sző-ös szőnyegen lolgozik A külföldi partner az idén 10 ezer négyzetméter szőnyeget akar vásárolni az öcsödi szövetkezettől. Tegnap tartotta megyei küldöttértekezletét a Mező- gazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Sazkszerve- zete. Megyénkben a legnagyobb szakmai szakszervezetek egyike a MEDOSZ. ötvenhárom vállalat, munkahely tizenhatezer szervezett dolgozója bízta meg a kilencvenöt küldöttet, hogy véleményt mondjon szakmai szervezetük négyéves munkájáról, s kijelölje az újabb négy esztendő szakszervezeti teendőit. S mint Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezetője felszólalásában mondta, a megyei bizottság véleménye szerint nemcsak a legnagyobb, hanem a legjobban dolgozó szakszervezetek közé is számegyei bizottságának titkára szóbeli megajánlása és az írásbeli jelentés gazdag négy esztendőről adott számot. A küldöttértekezlet ezek alapján azt állapíthatta meg, hogy négy év alatt az ötvenhárom Szolnok megyei mezőgazdasági és élelmiszer- ipari vállalat becsülettel dolgozott. Az állami gazdaságok 19fi7-b»n 991 nv'uó forintot termeltek, 1970- ben — a nagyon rossz esztendő ellenére is — 1 milliárd 78 millió forint értéket. A szolnoki és a törökszentmiklósi Mezőgép Vállalat termelési értéke 1967-ben forintot termeltek, 1970- ben 460 millió forint Az erdőgazdaság négy éve 71, most 99 millió forintot termelt. A vízügyi igazgatóság 1967-ben 134, í970-ben 142 millió forint termelési értéket állított elő. A megye mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalataiban hagyománya van a szocialista munkaversenynek. Legfejlettebb formája a szocialista brigádmozgalom. 1967-ben 148, 1970-ben 368 szocialista brigádról adhattak számot az üzemek. A szocialista munka vállalataként tartják nyilván a szolnoki AGROKER-t. Visz- szaesett viszont az újítómozgalom. Amíg 1967-ben 422 újítást nyújtottak be a szó- banforgó vállalatok dolgozói, 1970-ben már csak háromA küldöttértekezlet kritikusan szólt azokról a jelenségekről, amelyek rontják az emberek munkakedvét, vagy éppen károsak is egészségükre nézve. A nagykunsági erdőgazdaságban például a munkásellátás színvonala a legalacsonyabb a megyében. Jelenleg a két Mezőgép vállalat szociális ellátottsága a legjobb. Sokat tettek e tekintetben az állami gazdaságok és a vízügyi igazgatóság. Az erdőgazdaság viszont a negyedik ötéves tervben sem tudja pótolni lemaradását A küldöttértekezlet vitájában találkoztunk egy elMivel a htsz kimondottan nőket foglalkoztató üzem, a nemrégiben megalakult nőbizottságnak sok teendője van. A bérezéssel elégedettek az asszonyok, az átlagjövedelmük 1600—1700 forint havonta. A korszerűsített üzemházban sokat javultak munka- és szociális körülményeik is. Néhány héten belül elkészül egy klubhelyiség. amelyet a békésszentr andrási szövetkezet rendez be, s a KISZ szervezet vállal fölötte védnökséget, Amíg a klubhelyiség elkészül, a nők akadémiájának ismeret- terjesztő estjeit látogatják. Januárban a községi körzeti orvos tartott előadást a helyes téli táplálkozásról, a jövő héten pedig a kulturház igazgatója illemtan órán mondja el: mi illik. A szövetkezet szakszervezeti bizottsága ezen a nyáron is lehetővé teszi. hogy Hévízen, Mátrafüreden. Balatonfüre- den, s a Dunakanyarban tíztizenöt asszony és lány töltsön két hetet vezetőket, amiért sokszor fi-» gyeimen kívül hagyták a szakszervezetek jogait. Dr. Borbély József, az állami gazdaságok megyei főosztályvezetője is szólt arról, hogy a jövőben tökéletesebb együttműködést kell biztosi • tani a szakszervezetekkel. Az alapszervezetek érdekvédelmébe tartozik a dolgozók lakásépítésének segítése. Ul- viczki Imre a szolnoki Mezőgép és Kővári Ferencné, a Héki Állami Gazdaság küldötte a szolnoki városi tanács építési osztályát bírálta. Kőváriné elmondta, hogy az állami gazdaság 11 forintért adott telket lakásépítésre, s ugyanazt a telket 156 forintért értékesítette aa OTP. Alcsi-szigeten két év kellett ahhoz, hogy a szolnoki városi tanács építési osztálya zöldutat adjon a lakásépítésnek. Érdekes vita Figyelemre méltó érdek- védelmi javaslatot terjesztett be Mátyás Ferenc, az ÉRDÉRT Vállalat küldötte. Azt kérte, a szakszervezet legyen annak szószólója, hogy foglalkozási betegség esetén 100 százalékos táppénzt kapjon a biztosított. Többen elemezték, miért olyan magas a baleseti statisztika a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalatoknál. Szakács András, a Közénü- szai Állami Gazdaság küldötte jó hírrel jött Január 1-től az országban elsőnek főállású orvost foglalkoztat az ezernyolcszáz munkást foglalkoztató Közéotiszai Állami Gazdaság. Pálhidl Csaba, a vízügyi igazgatóság küldötte javasolta: a szak- szervezet vízügyi szakcsoportja vonla be a január 1-ével Szolnokon megalakult két új vállalatot. Kern Pál, a törökszentmiklósi Mezőgép váfaiat igazgatóia a munkaeriWáedorlás csökkentéséhez kérte a szakszervezet segítségét. Nagy fievelemmel hallgatták a küldöttek Hunya Istvánnak, a MEDOSZ elnökének emberségre intő jó tanácsait. A szolnoki Kassai úti zenei tagozatos általános iskola kisdobosai, úttörői műsorukkal meghitt perceket szereztek a tanácskozóknak. A küldöttértekezlet újjáválasztotta a tizenhárom tagú MEDOSZ megyei bizottságot. amélvnek titkára ismét Kátai Mária lett. A megyei szakszervezeti tanácskozásra huszonhét, a MEDOSZ XXIII. kongresszusára tizenhét küldöttet válaszd, tottak meg.’ . -,V-1 „L Á tsz-ek és a népművelés Megnézik, mire adják ki a pénzt Közismert tény, hogy a községi művelődési házak nem dúskálnak pénzben. Olykor a munkatársak fizetésére is csak szűkén elegendő, amit a községektől kapnak, s minden egyéb kiadásra maguknak kell előteremteni az anyagiakat. Az igazgatók mindent megtesznek, ami csak lehetséges, hogy bevételhez jussanak. A pénzt hozó rendezvények azonban (többnyire a nagyobb bálok. mag-amóta estek) művelődéspolitikai szempont, ból nem tartoznak a legértékesebbek közé. Olykor büfé fenntartásával, szeszesitalok árusításával igyekeznek kiegészíteni a szűkösen csordogáló bevételt. A művelődési házak igazgatóinak többsége, ha rá is kényszerül, megalkuvásnak érzi a bevétel ilyenfajta növelését, és keresi a lehetőséget, hogy más módon jusson pénzhez. Szívesebben járnak a szövetkezet székházába Tiszaföldváron a művelődési ház már régóta nem tudja betölteni azt a szerepet, amelyet egy tizenkét-tizenhá- romezer lakosú községben be kellene töltenie. Érthető, ha az emberek nem érzik jól magukat a régi, elavult, elhanyagolt épületben. Újra pedig egyelőre nem telik. Amióta megépült a Lenin Tsz székháza. s benne a modern közgyűlési terem, az emberek szívesebben járnak oda, mint a művelődési háziba. A szövetkezet saját tagjainak igénye szerint olyan programot bonyolít le a nagyteremben, amely bármely művelődési háznak is becsületére válna. Gyakran hívnak meg művészeket a tsz székházéba, bálákat rendeznek, sőt ilyen célra gyakran kölcsön is adják a termet. Egy bálon három-négyszer annyian vesznek részt a tsz székházában, mint a művelődési házban, ahol többnyibe csak a. szakkörök élete
