Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

1971. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK Megvigasztaltak Olyan esemény történt is­kolánkban, hogy megérdem­li a nyilvánosságot. Nem va­gyok író ember, még csak írogatónak sem nevezhetem magam, mégis megpróbálko­zom vele. A napokban két első osz­tályos kis gyerek kopogott be irodámba: Zoli és Laci. Zoli igen siethetett, amikor a szemet osztogatták, mert két hatalmas szeme szinte az egész arcát betölti. A mi­nőséggel is meg lehet elé­gedve, mert remek, dióbarna színű szemét hihetetlen hosz- szú szempilla keretezi. Az okosan csillogó szemekben állandóan ott bujkál valami kedves csínytevésre való hajlamosság. Laci két kis öklét mélyen a nadrágzsebbe süllyesztette és hunyorgó bizalmas pil­lantással nézett rám. A szó­szóló is ő volt: azért jöt­tünk, hogy igazgató bácsit megvigasztaljuk. Meglepőd­tem a bejelentésen, mert nem éreztem szükségét a vi­gasztalásnak. ök úgy lát­szik, másképpen ítélték meg a helyzetet. Nem is kérdez­tem tehát, hogy miért akar­nak megvigasztalni, hanem afelől próbáltam tájékozód­ni, miképpen gondolják el­határozásukat végrehajtani. Hát úgy, hogy mesét mon­dunk, válaszolta magától értetődően Laci és azzal már el is kezdte a nagy ma­lacról, meg a három kis malacról szóló mesét. In­kább meseturmix volt az: innen is, onnan is egy kicsi. összértelmezésében azonban nem volt hiba. A mese vé­gén a három kismalac a ké­ményen keresztül agyonkö­vezte a beste farkast. Megható volt, ahogyan el­mondta. Nem a kiejtésre gondolok, mert abban lehe­tett hibát találni. A mese tálalása, gyermeki szívből való átadása volt . megható. Kitől tanultad? — tettem fel összeszorult torokkal a kérdést. Édesanyám mesélte, amikor beteg voltam — fe­lelte gyermekes egyszerűség­gel Zoli. — Énekléssel ví­gasztalt meg. Megköszöntem a vigasztalást és azzal engedtem el őket: akkor örülök majd igazán, ha nem hallom rájuk többet panaszt. Ügy látszik, jogos­nak érezték kérésemet, mert szó nélkül kisompolyogtak. A következő szünetben is­mét megjelentek, összehaj­tott irkalapot tettek le asz­talomra: tessék. Sarkonfor- dultak. Széthajtottam a pa­pírlapot és elérzekenyülve olvastam a két első osztá­lyos első, kollektív szerződé­sét; jókleszünk. Így össze­írva. Ezt el kell nézni: a felnőttek szerződéseibe is belekerülnek hibák... Mostanában sok szó esik a pedagógusok fizetésének rendezéséről. Ez a két gye­rek már elkezdte. Nagyon szépen csinálták. Az ilyen rendezés visszavonhatatla­nul beleszámít a nyugdíjba is. Varga Béla igazgató Szolnok Koszos az autóbusz Az idén január 3-án utaztam, először a Jászberény—Jász- szentandrás között közlekedő csuklós autóbuszon. Azóta min­derI, héten egyszer teszem meg ezt az utat. Nem mondható szívderítőnek az utazás. A busz „mennyezete” 'ugyanis olyan fekete, kormos, mintha húsfüstölőnek használták volna ko­rábban. Novemberben írhatott valaki egy dátumot oda, amely azóta is ott van — háborítatlanul. Bizony, néha-néha, negyedévenként aktuális lenne egy kiadós nagytakarítás minden autóbuszon. Nem ártana, ha az autóközlekedési vállalat központjából is ellenőriznék a tisz­taságot. Remélem, nem arra gondolnak, hogy országjáró munkásoknak a piszkos, koszos autóbusz is jó. Vagy úgy vélik, hogy ha karambolozik egy-egy busz, a javítással együtt a nagytakarítást is megejtik? Erre — remélem — nem kerül sor mifelénk, mert a fent említett autóbuszok vezetői biztoskezüek, megbízhatóak. Szabó József Jászszentandrás Legfőbb érték az ember Ezt nemcsak mondják, de így is érzik megyénk egyik nagy vállalatánál, a Szol­nok megyei gabonafelvásár­ló és feldolgozónál. A válla­lat vezetőségének kezde­ményezésére indított mun­kavédelmi Ki mit tud vetél­kedőt igen komolyan veszik. Ezt bizonyítja az is, hogy a megfeszített munka mellett eddig több mint kétszáz dol­gozó vett részt a versengés­ben. A versenyzőknek 178 kér­désre kell válaszolni, s ez gondos felkészülést igényel. Ha az így tanultaknak csak a tizedrészét hasznosítják a dolgozók munkahelyükön, máris meghozta gyümölcsét a fáradozás, lényegesen csökkenhet a balesetek szá­ma. E nemes vetélkedő még csak az elődöntőknél tart A pénzjutalomban részesü­lő helyezetten kívül a töb­bi dolgozó is, a vállalat is — és ezen keresztül népgazda­ságunk is — nyer. Hisz a sok kis baleset miatt ki­esett munkaórát hasznos termelésre tudjuk fordítani. A vetélkedőn résztvevő va­lamennyi dolgozót elismerés, dicséret illeti. n. á. Törökszent miklos A tanács „jótanácsai** Szabálysértés miatt ötszáz forintra büntettek. Tisztesség­tudó honpolgár vagyok, s először és bízom benne, hogy Gépésztecnikust, építésztechnikust termelésirányítói gyakorlattal, lakatos, motorszerelő és gázszerelő szakmunkásokat, gyors-gépírót, valamint bérelszámolásban jártas adminisztrátort jó kereseti lehetőséggel FELVESZÜNK TEMPÓ KSZ. SZOLNOK, Jókai út 21. utoljára kerültem akár csak egy szabálysértésig is összeüt­közésbe a törvénnyel. Pénzem pillanatnyilag nem lévén, fel­kerestem a szolnoki városi tanács szabálysértési előadóját. Udvariasan elmondtam, hogy a büntetés befizetésének ha­tárideje számomra igen rövid, kérem, hogy a legközelebbi fizetésemig adjanak haladékot. Erre kaptam a következő „jótanácsokat”: 1. Az ötszáz forint büntetést átválthatom elzárásra is és ha időm engedi, vonuljak börtönbe tíz napra, akkor nem kell kifizetnem a pénzt. 2. A befizetési határidő lejártáig még kétszer lesz lottó­húzás, vegyek néhány szelvényt, ha szerencsém is hozzásegít, addig megnyerem a büntetés árát. A két jótanács ellenében nekem egyetlen kérdésem len­ne: hogyan engedhetnek meg ilyen hangot a tanácsnál, hi­szen én nem ilyen „jótanácsot” vártam, hanem megértést, esetleg elutasítást, de azt is megfelelő, hangnemben. Mindenesetre a bírságot kölcsönpénzből határidőre be­fizettem, s óvakodom attól, hogy a jövőben a tanácshoz for­duljak tanácsért. I. K. Szolnok Gyógyír a sebre Januárban súlyos betegen szállítottak Szolnokra, a me­gyei kórház általános sebé­szetére. Ettől függetlenül mérlegelni tudtam azt a tö­rődést, amely érkezésem pil­lanatától körülvett. Azt ta­pasztaltam, hogy a főorvos, az osztályon dolgozó orvo­sok, ápolónők hivatástudata, emberszeretete határtalan. Csodálatosképpen sohasem láttuk orvosainkat fáradt­nak, szigorúnak, bár sok­szor a késő délutáni órákig operáltak. Mégis naponta többször bejöttek a kórte­rembe, hogylétünk felől ér­deklődtek. A betegnek ez a fajta bá­násmód egymagában is gyó­gyulást jelent. Elgondolkoz­tató volt számomra az is, hogy egy magamfajta egy­szerű embert ide-oda hur­coltak, egyik kórházból a másikba szállítottak, külön­böző szakvizsgálatokra. Meggyőződésem, hogy ez csak a mi társadalmunkban valósulhatott így meg. Márkus Józsefné Vezseny Az áttelepítés szépséghibája A túrkevei ÁFÉSZ Kossuth Lajos úti bisztróját tavaly kitelepítették a VI. kerületbe, a 2. sz. italboltba. Az üzlet 6-tól 14 óráig, illetve 16 órától 21 óráig tart nyitva; ez idő alatt nagy forgalmat bonyolít le, feltehetően jelentősen hoz­zájárul az ÁFÉSZ éves tervének teljesítéséhez. Az áttelepítésnek van viszont egy szépséghibája, ame­lyet a VI. kerületiek — úgy vélem joggal — kifogásolnak. A részegek száma jelentősen megnőtt, illetve csak „áttevő­dött, a környéken lévő gyerekek és felnőttek megbotránko­zására. Nem túlságosan illik ide, mégis leírom: időnként az utcán lévő fákat, a házak falát nézik ezek az illusztris vendégek illemhelynek. A bisztróban mindig bőven van bor, pálinka. Ugyanakkor a helyi üzletekből sokszor hiányzik alapvető, mindig használt cikk — harisnya, cipő, női nadrág. Az összefüggéseket nem ismerik a kerület lakói, ezért jó lenne, ha erről tájékoztatnák őket az illetékesek. Nem tud­juk, mivel érdemeltük ki azt a „megtiszteltetést”, hogy a részegek törzshelyét mintegy 300 méterrel arrébb — hoz­zánk — telepítették. Vajon csak azért, hogy ne legyenek szem előtt a főúton? r. i. Túrkeve Bekerítve A Ponty utca tíz család­jának nevében kérem segít­ségüket. Előrebocsátom: be­látjuk, hogy a fejlődés, az építkezés nem megy zökke­nőmentesen, bosszúság nél­kül. Ami azonban itt van körülöttünk, több annál, amit szó nélkül lehetne hagyni. Teljesen be vagyunk zárva, nem tudjuk, merre közlekedjünk. A 2. sz. épület felé nem lehet, a csatorná­zás miatt. A Zagyva-gát mellett bontanak és alapoz­nak. Maradna a darupálya, amerre egyáltalán nem vol­na szabad járni. No, de ott meg egyébként is térdig ér a habarék, egészen az Ady Endre utcáig. A felnőttek munkába, a gyerekek isko­lába menet az Ady Endre úton lévő kútnál cipőt mos­hatnak. Egy megoldást ugyan ta­láltunk; a 2. sz. épület mel­lett. Ezt az egyetlen elfo­gadható lehetőségünket azonban a lakásszövetkezet két méteres deszkafallal el- rekesztette. Tudjuk azt, hogy az ott lakók sajátjuk­nak tekintik az épületet, igazuk is van. Mégis arra kérjük őket, hogy addig, amíg a tavaszi napsütés fel nem szárítja körülöttünk a sarat, engedjék meg hogy ott járjunk keresztül. M. J. Szolnok Mi legyen a hízókkal? A háztáji gazdaságok termelési kedvének fokozása or­szágos érdek. Történtek is ennek érdekében hathatós intéz­kedések. Jászárokszálláson — de valószínűleg máshol is — jelentősen megnőtt a hízottsertés közgazdasági értelemben vett piaci kínálata. Javult a községi hús-, zsír- és töltelékáru ellátás. Ennek következtében teljesen visszaesett a háztartási kereslet. Így most a háztáji gazdaságok jelentős hányada hí­zottsertés értékesítési gondokkal küzd. Mi lehet a megoldás? Mert azt feltétlenül kellene találnil Akik nem kötöttek az állatforgalmival szerződést, mert esetleg magasabb áron akarták értékesíteni állataikat, azok az alacsonyabb szabadfelvásárlási áron adhatják el a hízott- sertést. A másik megoldás csak a tsz-tag hizlalók esetében állhatna fenn, hogy a tagok állataikat a tsz-en keresztül értékesítenék, így az ártöbbletet megkaphatják, vagy a tsz­szel megoszthatják. A tsz-ek azonban csak olyan sertést ad­hatnak tovább, amit három hónapig maguk tartottak és szál­lítási szerződéssel rendelkeznek, Jászárokszálláson az egyik tsz nem is kötött ilyen szerződést, a másik közös gazdaság ilyen lehetősége kimerülőfélben van... A harmadik megoldás az lehetne, hogy a húsfeldolgozó üzemmel és húskészítményeket forgalmazó üzlettel rendel­kező (Táncsics) Tsz, ezeket a hizottsertéseket folyamatosan felvásárolja és helyi ellátásra forgalomba hozza. A baj csak ott van, hogy a tsz is csak saját hizlalású állatait vághatja le, dolgozhatja fel. Tehát mindenütt ott van az a bizonyos „ha", „de”, a hizlalók nem kis bosszúságára. Gondolom, hogy a mostani eladási gond a következő évre, esetleg évekre is kedvezőt­len kihatással lesz. Ezért kellene feltétlenül áthidaló meg­oldást találniok az illetékeseknek. Csikós Miklós Jászárokszállás Megyénkben is elrendelték a kötelező munkaközvetítést A munkaügyi miniszter már 1967-ben felhatalmazta a megyei tanácsok vb elnö­keit arra, hogy kötelező mun­kaközvetítést rendeljenek el, ha ezt a megye munkaerő helyzete szükségessé teszi. Figyelemmel a munkaerő helyzetre, a megyei tanács vb elnöke a 60-3(1971./1.25.) Ein. számú utasítá;ával 1971. február hó l-ével megyénk­ben is kötelező munkaközve­títést rendelt el. Az utasítás, valamint a kötelező munka- közvetítéssel kapcsolatos rendelkezések fontosabb sza­bályait az alábbiakban is­mertetjük: Kötelező a munkaközvetí­tés azokra, akiknek munka- viszonya „kilépett” munka­könyvi bejegyzéssel szűnik meg, továbbá azokra, akik az új munkahelyre való be­lépésüket megelőzően egy éven belül kettőnél több esetben változtattak munka­helyet „munkaviszony meg­szűnt” munkakönyvi bejegy­zéssel. A fentiekben említett me­gyei elnöki utasítás továbbra is fenntartotta a kötelező munkaközvetítést a csökkent munkaképességűek számára kijelölt valamennyi munka­helyre. A kötelező munka- közvetítés célja az, hogy a nagymérvű — az esetek többségében indokolatlan — munkaerő vándorlás csökke­nését elősegítse. Közvetíteni elsősorban az építőipar, az építőanyagipar, élelmiszer- gazdaság, valamint a szállí­tás területére kell. A továb­bi sorrendiséget a minden­kori igényeknek megfelelően a helyi tanácsok szakigazga­tási szervei határozzák meg. Nem vonatkozik a kötele­ző közvetítés az államhatal­mi és államigazgatási, a bí- rói-ügyészi és a társadalmi szervekre, a fegyveres erők. a fegyveres testületek és rendészeti szervek alkalma­zottaira, a „munkaviszony megszűnt” munkakönyvi be­jegyzés esetében a határo­zott időre, illetve munkára kötött munkaszerződésekre, valamint a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, Beton és Vasbetonipari Mű­vek szolnoki gyáregysége, a Szolnok megyei Tanács Épí­tő- Szerelőipari Vállalata, az ÉVM Szolnok megyei Tégla és Cserépipari Vállalata, a Szolnok megyei Víz- és Csa­tornaművek, a Magyar Ál­lamvasutak és a 7. sz. Volán Vállalat munkaköreire. Nincs kötelező munkaköz­vetítés az alant felsorolt községekben: Alattyán, Jász- ágó, Jászboldogháza, Jász- ivány, Jásztelek, Pusztamo­nostor, Mezőhék, Rákócziúj- falu, Szászberek, Tiszajenő, Tiszavárkony, Vezseny, Mes­terszállás, Nagyrév, Szele- vény, Tiszainoka, Tiszasas, Tiszaug Kétpó, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tisza- gyenda, Tiszapüspöki, Tisza- tenyő, Tiszaderzs, Tiszaigar, Tiszaszöllős, Tomajmonos- tora. A kötelező munkaközvetí­tés esetén a vállalat csak munkaközvetítés útján léte­síthet munkaviszonyt. A kö­telező munkaközvetítés kö­rébe vont munkakörökben a közvetítés nélkül alkalma­zott dolgozóval kötött mun­kaszerződés érvénytelen. A vállalat a munkaközve­títés útján küldött dolgozót — ha a munkakör ellátásá­hoz szükséges szakmai és egyéb feltételeknek nem fe­lel meg — nem köteles al­kalmazni. A dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetí­tés során felajánlott munka­kör elfogadására. Kötelező közvetítés esetén a vállalat egyes dolgozók személy sze­rinti közvetítését is kérheti, ha azt a munkaköri szak- képzettségi igénye indokolja. Szakképzettséghez nem kö­tött munkakörök esetében személy szerinti kikérés te­hát nem eszközölhető. A területi munkaerőgaz­dálkodás tervszerű összefo­gása, s befolyásolása érde­kében a helyi tanácsok mun­kaerőgazdálkodási szervei­nek ismernie kell a mun­káltatók munkaerő igényét, s a munkaerő átcsoportosításá­nak lehetőségét. Ennek érde­kében a munkáltatók köte­lesek munkaerő igénylésüket a helyi tanácsok szakigazga­tási szerveinek bejelenteni. A kötelező munkaközvetí­tés rendelkezéseinek meg­szegése, vagy ki játszása mun­kaügyi szabálysértésnek mi­nősül és pénzbírsággal bün­tethető. Dr. Cs. L A Szolnoki Építő és Szakipari Szövetkezet 1971—72-es tanévre VIII. általános iskolát végzett tanulókat felvesz: kőműves. szobafestő, mázoló. vízvezetékszerelő, bádogos, tetőfedő, lakatos, asztalos és villanyszerelő ipari tanulóknak. JELENTKEZÉS: Szolnok, Ady Endre utca 63. szám. AZ AUTÓ- ÉS ALKATRÉSZKERESKEDELMI VÁLLALAT SZOLNOKI FIÓKJA Vili. általános iskolát végzett fiú tanulókat felvesz Jelentkezés: SZOLNOK, Beloiannisz u. 22. sz. alatt Szolnokiak előnyben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom