Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-17 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fülé? XXII. évf. 40. sí. 1911. február 17. szerda A kollektív szerződés kollektív munka H rárom év óta kollektív szerződés szabályozza a vállalatoknál a munkával, a munkakörülményekkel és a munka díjazásával, elismerésével kapcsolatos kérdéseket, a dolgozók és a vallalat jogait és kötelezettségeit. A régebbi, minden vállalatra egyformán érvényes központi szabályozást olyan helyi megállapodások váltották fel, amelyek számolnak a munkahelyi sajátosságokkal, speciális helyzettel és ezért jobban megfelelnek mind a vállalat, mind a dolgozok érdekeinek. A hároméves tapasztalatok alapján megérett az idő arra, hogy a kollektív szerződések nagyobb előrelátással, hosz- szabb távra, a negyedik ötéves terv időtartamára készüljenek. Ugyanis a kollektív szerződések egyes fejezetei nem igényelnek minden évben újból szabályozást, változatlanul fenntarthatok hosszabb időn át — feltéve, hogy első kidolgozásuk kellő körültekintéssel történik. Azok a fejezetek viszont, amelyek nem állták az idő próbáját, vagy a körülmények változása következtében nem megfelelőek, elvesztették időszerűségüket, módosíthatók az ötéves szerződés keretében is, amikor ez szükségessé válik. Így a szabályozás biztonságot adó folyamatossága és a mindenkori feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás egyszerre évényesülhet. Most az új kollektív szerződések kidolgozásakor ebből nagyon fontos következtetéseket kell levonni. Mindenekelőtt azt, hogy a kollektív szerződés stabil fejezeteinek kidolgozásához az eddiginél alaposabb tájékozódás, részietekbe menő információk, az érdekeknek körültekintőbb egyeztetése szükséges. Az elmúlt években részben időhiány, részben a feladat újszerűsége, szokatlansága miatt viszonylag szűk kör, a munakügyi apparátus, a jogsáz és néhány szakszervezeti aktivista foglalkozott az egyes fejezetek kidolgozásával és megszövegezésével. A termelés különböző poszton dolgozó irányítói nem vettek részt a munkában, s érdemben a dolgozók részvételéről is csak kevés helyen lehetett beszélni. Mert igaz ugyan, hogy a szerződéstervezetet vitára bocsátották, kérték, és meg is kapták a dolgozók javaslatait, de a vitára bocsátott szabályozás annyira végleges volt, hogy szinte kizárta a mérlegelés, az érdembeni módosítás lehetőségét, legfeljebb arra adott alkalmat, hogy a dolgozók elmondják kívánságaikat, a reális lehetőségektől olykor távol álló igényeiket a kollektív szerződés elnevezésből értelemszerűen fi következik, hogy az egyik megállapodó fél a dolgozók kollektívája, tehát a döntésnél is a kollektíva választása, állásfoglalása a mérvadó, s az aláírás hivatalos aktusánál a szakszervezeti tanács a kollektíva képviseletében jár el. Ennek az elvnek a kollektív szerződések kidolgozásának, előkészítésének egész folyamatában érvényesülnie kell. Előkészítő bizottságokra változatlanul szükség van, hogy az adott területhez legjobban értő, a munkaügyi, jogi szakemberek, a termelés különböző posztjain dolgozó gazdasági vezetők, a szakszervezet legtapasztaltabb aktivistái a különböző rendeletek, s a vállalat anyagi helyzetére jellemző információk birtokában nyers tervezetet készítsenek tárgyalási alapul. De a dolgozók érdeleiődésére, aktivitására csak akkor számíthat a tervezet, ha többváltozatú megoldásokat tartalmaz, ha a változatokhoz felsorakoztatja a mellette és az ellene szóló érveket, ha indokolja a javasolt szabályokat, intézkedéseket E lőfordul olyan nézet, hogy az ilyen vita és széleskörű véleménycsere megnehezíti a helyes álláspont tisztázását, mivel a kollektívában ahány ember, annyiféle érdek és annyi vélemény is lehet Tény, hogy az emberek gondolkodása, igénye, szükséglete nem egységes és nem egyforma. Sokan sokféle szemszögből közelítik meg az előterjesztett javaslatot, s nyilván ütköző érdekek is létezhetnek. De ha az előterjesztés tárgyilagosan indokol, adatokkal dokumentál, minden bizonnyal az az állásfoglalás kerekedik felül, amely a túlnyomó többség érdekeit szolgálja Az így hozott döntéseket a kollektíva magáénak érzi, s aktívan közreműködik a végrehajtásban, a közös akarattal elhatározott intézkedések megvalósításának ellenőrzésében. Az új rendelkezések, — amelyek évente beszámolásra kötelezik a vállalatok igazgatóit a kollektív szerződés megvalósulásáról — ebben a kérdésben is nagy előrelépést tesznek. A beszámolót a kollektíva elé kell terjeszteni, írásban és a legkisebb részletekre kitérve. Indokolni kell, hogy melyik intézkedést milyen okból szegték meg, vagy helyezték hatályon kívül. Fontos része a beszámolónak az a vizsgálat, amely az intézkedések hatását elemzi, megfeleltek-e a rendeltetésüknek, azoknak a gazdasági, ösztönzési, szociális céloknak, amelyek megvalósítását célozták. j beszámolót a gazdasági vezetés készíti, illetve kézi szítteti el, többnyire ugyanazoknak a bizottságoknak a segítségével, amelyek a szerződés kidolgozásában resztvettek. A jelentés kiegészül a szakszervezeti tanács véleményével és úgy kerül a dolgozók elé. A kollektíva az írásos anyagból olyan képet kap az elmúlt esztendőről, amit kiegészíthet a munkahelyén közvetlenül szerzett tapasztalatokkal, lemérheti, hogy helyi jelenség-e amit szó- vátesz, avagy az egész vállalatra jellemző tünet. Üzenet az arab országokhoz - Partizán győzelem Laoszban {KÜLPOLITIKÁI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Kádár János látogatása az Építésügyi és Városiéjtesztési Minisztériumban, s budapesti nagy létesítményeknél Kádár János, a Magyar Szocalista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden — Németh Károlynál,, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának és Klézl Róbert- nek, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztálya helyettes vezetőjének társaságában — látogatást tett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. A vendegeket Bundor József miniszter és helyettesei fogadták. majd a miniszter ismertette, hogyan fejlődött, milyen eredményeket ért el az építőipar az elmúlt öt évben. s vázolta az elkövetkező időszak feladatait. .VHBHBMHnnBBHBÜ Vezetők továbbképzése A munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter együttes irányelveket bocsátott ki a közvetlen munkahelyi vezetők (művezetők, mezőgazdasági brigádvezetők, boltvezetők, stb.) továbbképzéséről. Mint a Munkaügyi Minisztériumban elmondották. a felső- és középszintű vezetők továbbképzésének irányait már korábban megszabták, most dolgozták ki első ízben a közvetlen munkahelyi vezetők továbbképzésének elveit. E szakemberek továbbképzése eddig meglehetősen szűkkörű volt, nagy számuk miatt ugyanis igen nehéz megteremteni szervezett oktatásuk feltételeit. Mintegy 120 000 közvetlen munkahelyi, vezető továbbképzéséről van sző, s ehhez mindaddig nem kezdhettek hozzá szervezetten, amíg megfelelő oktatógárda nem állt rendelkezésre. A vállalatok körülbelül most kerültek abba a helyzetbe, hogy alsóbbszintű vezetőik továbbképzéséről gondoskodhassanak. A kisebb vállalatok most is csak úgy tudják e feladatot megoldani, ha egymással összefogva gondoskodnak oktatókról, s a továbbképzés egyéb feltételeiről. Jellemző adatként említette meg, hogy a harmadik ötéves tervidőszakban 9 milliárd forintot használtak fel az iparág korszerűsításere, a termelő' kapacitás bővítésére. 1975-ig már 15 milliárdot fordítanak építőipari beruházásokra. Külön figyelemreméltó, hogy ennek a hatalmas összegnek viszonylag csekély hányada terheli az állami költségvetést, ugyanis csaknem 8 milliárdot a tárcához tartozó vállalatok fejlesztési alapjából, tovébhi 8 milliárdot pedig állami kölcsönből fedeznek. Az építőipar ilyen erőteljes fejlesztését — amelynek során az ágazat teljesítőképessége a negyedik ötéves tervidőszakban csaknem 5o százalékkal bővül — a növekvő igények és a kitűzött feladatok magyarázzák: 1971 és 1975 között — az utóbbi öt évben készült 107 000 lakás helyett — országosan 200 0Oü családi otthont kell produkálnia az állami építőiparnak. Szó esett a tájékoztatóban az iparág ismert gondjairól, közöttük a folyamatos épitő- anyag-ellátás nehézségeiről. A vendegek ezután •«- Bondor József kíséretében — a budapesti lakásépítkezés egyik fontos bázisát, a III. számú házgyárat keresték fel. Á Varsói Szerződés iagőílamai minisztereinek tanácskozása A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei február 18—19-én Bukarestben tanácskozást tartanak, amelyen megvitatják az európai biztonsággal és együttműködéssel ^foglalkozó össz-európai értekezlet előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Ma: A szerkesztőség postájából Az állam messzemenő segítséget nyújt a nehéz helyzetbe jutott szövetkezeteknek Fehér Lajos a szeghalmi Rákóczi Tsz zárszámadási közgyűlésén Kedden tartotta zárszámadási közgyűlését a szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezet. Résztvett az ünnepi közgyűlésen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Frank Ferenc, az. MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára és Klaukó Mátyás, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, A vezetőség beszámolóját Papp József, a szövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. Mint a beszámoló hangsúlyozta, a Sárrét kötött, szikes talaján gazdálkodó termelőszövetkezetet az elmúlt évben több mint 16 millió forint értékű belvízkár sújtotta. Az állam segítségével a rendkívüli veszteségek ellenére a szövetkezet tagsága megkapta, illetve megkapja a tervezett jövedelem 80 százalékát. A vezetőség beszámolója a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg Árpád Antalnak, a szövetkezet nyugalomba vonuló elnökének érdemeiről, aki 18 esztendőn át irányította a csaknem 7000 holdas közös gazdaságot. Felszólalt a közgyűlésen Felér Lajos, a kormány elnök- íelyettese is. Tolmácsolta az VISZMP Központi Bizottsága és a magyar forradalmi nunkás-paraszt kormány idvözletét, majd rámutatott, íogy a termelőszövetkezeti agok életében mindig fon- os eseménynek számító zár- ;zámadási közgyűlések jeveli az a körülmény, hogy a zárszámadások olyan év adatait összegezik, amikor az ország egy részén, s éppen annak fő éléstárában — a Tisza völgyében — mintegy 600 termelőszövetkezetet súlyos ár- és belvízkár ért. Van egy másik sajátossága is az idei zárszámadásoknak: ezek összegezik a negyedik ötéves terv kiindulási alapját képező helyzetet. Mindezek következtében a zárszámadás — gazdasági jelentősége mellett — nagyon fontos politikai esemény is. Lebonyolítása -r ,a múlt esztendőről készített számvetés, valamint az idei és a további évek feladatainak meghatározása és teljesítése — csak akkor sikerülhet, ha ezt a munkát a vezetők a tagsággal közösen, azzal egyetértésben végzik, s mindannyiuk felelősségteljes kötelességének tekintik. A mezögazdasgot az elmúlt évben csaknem 3 milliárd forint értékű ár- és belvízkár sújtotta. A termelőszövetkezetek 2,5 milliárd forint értékű kárt szenvedtek. A szántóföldi károk mellett igen érzékenyen érintette a mezőgaz(Folytatás a 3. oldalon) — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Zárszámadó közgyűlés — Sok kemény és nehéz munka van a tervteljesítés mögött mind a tagság, mind a vezetőség részéről. Tavaly felszínre kerültek a hibák, hiányosságok, amelyből mindannyiunknak le kell vonnunk a tanulságot. Gazdálkodásunkat ennek figyelembevételével kell továbbfejlesztenünk — mondta Ardai József elnök, a cserkeszőllői Magyar—Román Barátság Tsz tegnapi zár- számadó közgyűlésén. A tsz tagsága az elmúlt év alatt szorgalmasan dolgozott. Az időjárással nem lehet szembeszállni, de a lehetősé geket úgy használták ki, hogy így is megtalálták számításaikat a tsz-gazdák. Az egy tagra eső évi jövedelem több mint 16 ezer forint. Hatszáz- hetvenezer forintot osztottak ki a zárszámadáskor, A szőlő és gyümölcstermesztés terméskiesesét az áh lattenyésztés és a melléküzemági tevékenység részben pótolta. Jól sikerült a baromfi és pecsenyekacsa nevelésük, ami az asszonyok szorgalmas munkájának az eredménye. A melléküzemági tevékenység mintegy másfél millió forinttal több hasznot hozott a tervezettnél. Az autószervizüzera és a faipari üzem dolgozói különösen jó munkát végeztek. Most megállt a „lábán” a gazdaság. A biztonsági alapjuk azonban kicsi, ezért mondta az elnök „mindent meg kell tenni az idei jó termés érdekében, a szövetkezeti vagyon növeléséért.” Plusz tíz fok Tíz fokos meleget mértek kedden a déli órákban a Duna—Tisza közén. A ragyog« napsütés, a rendhagyóén enyhe idő serkenti a növények újraéledését, a gyümölcsösök rügyfakadását. Az ültetvényeken teljes a koratavaszi nagyüzem: metszik a rügyező fákat, s rövidesen a lemosó permetezésüket is megkezdik. Előrehalad a szőlők metszése is. Sok helyen már termőre vágják a hajtásokat. A kellemes melegben megszólalt az egyik „legbiztosabban” tavaszt jelző madár, a nyitnikék is. A méhészek pedig terepszemlét tartottak a Tisza mentén, ahol már megjelent a barka, s néhány nap múlva virágzik a vadmogyo- rő. Ifjúságpolitikai tanácskozás Az MSZMP KB ifjúságpolitikái határozatának végrehajtásáról tanácskoztak kedden a SZÖVOSZ székhazában a SZÖVOSZ elnökségének és a KISZ KB titkárságának képviselői. Dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének és dr. Horváth Istvánnak, a KISZ KB első titkárának vezetésével lefolyt eszmecserén szám- bavették a szövetkezeti szervek és az ifjúsági szövetség eddigi együttműködésének tapasztalatait. Felvételi vizsga Az Iparművészeti Főiskola az 1971—72-es tanévre szóló felvételi vizsga első szakaszát a tavaszi szünetben Budapesten, Pécsett és Szegeden bonyolítja le. A jelentkezést az Iparművészeti Főiskolára Bp. XII. kerület. Zugligeti út 11 —25. 1971. március 20-ig kell benyújtani. A határidőre beérkezett jelentkezések alapján a főiskola minden pályázót értesít arról, hogy a felvételi vizsgára mikor és hol jelenjen meg. A felvételi Jelentkezésről a Művelődés- ügyi Közlöny 1971. március 5-én megjelenő száma részletes tájékoztatást au.
