Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXII. évf. 39. sz. 1971. február 16. kedd • • o t év alatt egymilliárd forinttal növeli termelési értékét a Hűtőgépgyár Apró Antal vezetésével kormányküldöttség utazott Moszkvába A nagyvállalat középtávú terve az árbevétel növelését egymilliárd forintban határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a múlt évi eredményének kétharmadával fokozza teljesítményét. 1970- ben ugyanis 1,5 milliárd forint termelési értéket állított elő a Hűtőgépgyár, 1975-ben pedig 2,5 milliárdot produkál a terv szerint. Ez utóbbival kapcsolatos tervük szerint 5 év alatt négyszáz dolgozójuk lakáshoz juttatását segítik elő. A lakásfejlesztési terv anyagi bázisát háromnegyedrészben fejlesztési alapból, •egynegyedrészben pedig a részesedési alapból teremtik meg. 390 millió forintot fordítanak 1971—75 között beruházásra. Ebből mintegy 230—250 milliót költenek a Jászárokszálláson épülő új létesítmény: a hűtőbútor és klímaberendezések gyáregységének beruházásaira, míg az összeg többi részéből a meglévő üzemeket és gyáregységeket fejlesztik. Ezáltal új technológiákat is meghonosítanak: korszerűbb eljárással működő festődét, légcsatomagyártó berendelést létesítenek; a kazánház tüzelését szénről olajra állítják át stb. A gyártmányfejlesztés témáiból is — az előbbihez A termelési volumen milliárdos növelését öt év alatt mintegy ezer új dolgozó alkalmazásával éri el a vállalat. Ez azt jelenti, hogy a múlt évi négyezerkilenc- százzal szemben a hűtőgép- gyári dolgozók száma 1975- ben megközelíti a hatezret. A kereseti lehetőségek növelésével és jobb munkafeltételek biztosításával teremti meg a létszámbővítés alapját a gyár. Magyar műszerek bemutatója Moszkvában MOSZKVA Moszkvában február 15-től 19-ig a magyar kereskedelmi képviselet bemutató termében, a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium (BKKL), a Metripond Mérleggyár (Hódmezővásárhely) és az Irodagépipari Vállalat (1GV Budapest) szakmai bemutatót tart a Metrimpex Magyar Műszeripari Külkereskedelmi Vállalat szervezésében. Bemutatásra kerülnek Tensipond elektronikus mérlegcsalád legfontosabb elemei, melyek különböző mérlegtípusok kialakítását teszik lehetővé. A Tensipond mérlegrendszert a KGST Gépipari Állandó Bizottságának 8-as számú szekciója 1968-ban fogadta el. Tiszteletbeli szocialista brigádtaggá választották Bokányi Dezső lányát Ünnepi brigádülést tarilnit. hétig® délután a öl-cs Kárpáti József gazdasági igazgató elmondta, hogy öt év alatt ötszázmillió forint fejlesztési alap képződésével számolnak, s ezen címen 650 milliót akarnak elkölteni. A kulönbözetet hitel igénybe vételével fedezik. Jelentős összeget szánnak forgóalap- feltöltésre, úgyszintén lakásfejlesztésre is. hasonlóan — csak néhány példát említünk. Az idén kerül forgalomba a 140 literes abszorpciós hűtőszekrény, amely mínusz 18 Celsius fokú mélyhűtőtérrel rendelkezik. Ugyancsak ez évben kezdik gyártani a kereskedelmi hűtőbútorok és hűtőpultok több új típusát, s két új szifontípussal is jelentkezik 1971-ben a Hűtőgépgyár a piacon. A nagyarányú fejlesztési program megvalósításával Jászberényben két új lakótelepet, a gyár szomszédságában pedig egy harmadikat épít a vállalat. Ugyanitt uj óvoda is létesül; bővítik a tanműhelyt, s központi fejlesztési épületet emelnek a gyárnál. Korszerűsítik és új helyre telepítik a vállalat nyomdáját; növelik a műszaki és gazdasági ügyvitel elektronikus bonyolítására hivatott számítógép- parkot. A gazdasági igazgató az 1969-es átlagbér összegét idézte: 22 ezer 501 forint volt egy dolgozóra számítva — vállalati átlagban. Tavaly 4,6 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. Az 1969. évi nyereségrészesedés 23 napi fizetéssel volt azonos, szintén vállalati átlagban. Ezek a tavaly előtti számok azért érdekesek, mert a Hűtőgépgyár negyedik ötéves terve arányszáÉpitőipari Vállalat szocialista címmel háromszorosan kitünteti Bokányi Dezső lakatos-brigádja. Megbeszélésüket az tette nevezetessé, hogy meghívásukra eljött az ülésre a brigád névadójának, Bokányi Dezsőnek a leánya, Emma, aki a legendáshírű néptribun születésének centenáriuma alkalmából tartózkodik hazánkban. Domonkos Miklós brigadvezetö arról tájékoztatta vendégüket, hogy kollektívájuk mindig szem előtt tartotta: méltó legyen Bokányi Dezső emlékéhez, nevéhez. Az ünnepi ülésen virággal és pihenés óráiban, társadalmi munkában elkészített ajándékokkal, díszműlaka- tos tárgyakkal, kedveskedtek Bokányi Emmának, aki jelkérésükre vállalta a brigád tiszteletbeli tagságát. KGST-tanácskozás Moszkvában befejeződött a KGST Vegyipari Állandó Bizottságának ülése, amelynek munkájában az európai tagországok küldöttsége vett részt. A küldöttségek vezetői jegyzőkönyvet írtak alá, amely előirányozza, bogy a mókát ír elő, s azokhoz viszonyítási alap kell. (Minthogy az 1970-es vállalati mérleg még most készül, múlt évi adatokat ezért nem közölt a gazdasági igazgató.) Évenként 3 százalékos bérfejlesztést tervez a vállalat 1971—75 között. Emellett az előző évhez képest mindig 10 százalékkal több év végi nyereségrészesedést akar dolgozóinak fizetni. S ez nem csupán szándék, hanem — a gyár fejlődésének ismeretében bizton mondhatjuk: jól megalapozott terv, amely valóra válik. Ami pedig a jobb munkafeltételeket illeti, itt csupán annyit említünk, hogy — az éjszakai ügy eletet kívánó munkahelyek kivételével — a vállalat 1975-ig valamennyi gyáregységében és üzemében az éjszakai műszak megszüntetését tervezi. Más szóval, a termelést a tervidőszak végéig két műszakra állítják át. Művelt emberfőkért Figyelemre méltó a Hűtőgépgyár ötéves káderfejlesztési és oktatási programja is. Eszerint nyolc&záz- húsz új szakmunkás kiképzéséről gondoskodnak. (Ez a szám a vállalatnál 1975- ig szakmunkás bizonyítványt szerző fiatalokat jelenti, s nem az addig felvett ipari tanulók összességét.) Ugyanez a program előírja, hogy kétszázzal növekedjék öt év alatt az egyetemet és főiskolát végzettek, s ugyancsak kétszázzal a technikumot végzettek száma a vállalatnál. Nem azt jelenti ez, hogy 200— 200 új, felső-, illetve középfokú képesítésű dolgozót vesznek fel a vállalathoz, hanem a növekedési előirányzat magában foglalja azokat a régi dolgozókat is, akik 1975-ig ilyen képesítést szereznek. M. I. KGST tagországok szakemberei a műszál-termelés új módszereit közösen dolgozzák ki. Áttekintették a műanyagok és az egyes szintetikus kaucsukfajták termelési szakosodásának kérdéseit is. A KGST tagországok vegyipari szakembereinek együttműködése több mint száz időszerű témára terjed ki. Ezek közé tartozik a kénsavgyártás automatizálása és új polietilének előállítása. Eredményes a tu- domnányos kutatások terveinek koordinálása a gumi, papír és cellulózé, lakk és festékipar, valamint az abroncsgyártás területen is. A közösen folytatott munkálatok elősegítik a jóminősé- gű műszálak előállítását, ami lehetővé teszi, * hogy már a jelenlegi ötéves terv alatt (1971—1975) jelentős mértékben csökkentsék a szintetikus szalak importját. Ma"'Httek a ká^nrjiambok Megjöttek a nyáriludak. a tavasz első hírnökei a bi- harugrai „vadvizor szagba". A sztyeppék kiveszőben UApró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével vasárnap kormányküldöttség érkezett Moszkvába, ahol részt vesz a magyar—szovjet gazdasági cs műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 10. ülésszakán. A lakásépítés vállalati támogatásának bevezetésével 1969. január 1- óta az építkezések új forrásai tárultak fel. Valamennyi vállalatnak módja van arra, hogy pénzzel, szervező-tervező munkával, szállító eszközökkel, anyaggal, vagy egyéb módokon segítse új otthonhoz az arra érdemes és rászoruló dolgozóit. Ilymódon 1969-ben körülbelül 900, 1970-ben pedig mintegy háromezer család jutott új lakáshoz. A lehetőségeket azonban — mint a Pénzügyminisztériumban elmondták — még korántsem használták ki. A jogszabályok már eddig is A seremetyevói repülőtéren Apró Antalt és kíséretét Mihail Leszecsko miniszterelnökhelyettes, valamint más hivatalos szovjet személyisegek üdvözölték. A repülőtéri fogadtatáson ott volt Bapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. lehetővé tették, hogy a fejlesztési alapnyereségből képzett részének tíz százalékát — évi egy—másfél milliárd forintot —, részesedési alapjukból pedig belátásuk szerinti összegeket fordítsanak az említett célra a vállalatok. A fejlesztési nyereség- részből azonban alig 2,5 százalékát, s a részesedési alapból viszonylag keveset költöttek. Mindenesetre biztató, hogy a lakásépítkezés támogatása fokozódik, 1970- ben háromszor akkora ösz- szeget használtak fel e célra, mint az azt megelőző esztendőben. Péter János Dániába utazik Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere a dán kormány meghívására 1971. február 23— 26. között hivatalos látogatást tesz Dániában. szénbányák. A múlt évben például két olyan társasház felépítéséhez nyújtott segítséget, amelyben 112 bányászfiatal kapott otthont A vállalat lakásonként 40 000 forintot vállalt magára a költségekből, s ezt a lakástulajdonosoknak, ha továbbra is a bánya dolgozói maradnak, nem is kell visszafizetniök. A negyedik ötéves terv időszakában a vállalat 500 új lakás építéséhez járul hozzá. A mecseki szénbányák és az ércbányászati vállalat évente 2—2 millió forintot költ ilyen célra. A támogatás feltételeit a kollektív szerződésben is rögzítették. A szénbánya vállalat például szerződést köt az igénylőkkel, hogy tíz évig nem hagyják el munkahelyüket, s ennek ellenében 30 000 forint segélyt utal ki részükre. Ezt, ha a szerződést betartják, nem- kell visszafizetniük. Ezen felül további 20 000 forint kamatmentes hitelt is kaphatnak. A mecseki érc- bányászati vállalat dolgozóinak lakóhelyén — Szentlő- rincen — a község közművesítéséhez is hozzájárult 700 000 forinttal. Ugyanott épült fel az első vállalati támogatással kivitelezett 44 lakásos társasházsor is. A hűtőgépgyár példája A jászberényi Hűtőgépgyárban elsősorban a törzs- gárdatagoknak, a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoknak adnak támogatást lakásépítéshez- Az e célra kiutalt 40 000 forint fele hűségjutalomnak számít, tehát nem kell visszafizetni. Az a dolgozó, aki családi házat épít és szolgálati lakásból költözik ki. további 20 000 forintot, tehát együttesen 00 00o forint üzemi támogatást kap. A társasházépítőknek a lakás nagyságától függő összegű kamatmentes kölcsönt folyósít az alföldi nagyüzem. Akik egy évtizedes munkaviszonyt vállalnak, ötven százalékos kedvezményt kaDnak. A hűtő- géDgyár 1971—1975 között összesen 48 millió forintot költ a munkások lakáskörülményeinek javítására. Hasonló módszerrel és arányokban segítik dolgozóik lakásépítését az alföldi olajipar vállalatai is. Miskolcon a harmadik ötéves terv időszakában 600. vállalati hozzájárulással éDült lakásba költöztek be. Ózdon korszerű toronyház épül a kohászati üzemek költségén, A következő éveket tekintve a borsod’ nagyüzemekre jelenleg még a várakozás jellemző. Várták az ój lakástörvénv megjelenését és annak közelebbi ismeretében alakítják maid ki terveiket. Előnyös a vállalatnak is Az MTI vidéki munkatársainak helyszíni tudósításai hangsúlyozzák, hogy a vállalatok támogatása azokon a helyeken a legerőteljesebb, ahol felismerték annak hasznát a vállalat szempontjából is. Vas megyében, ahonnan korábban nagyon sokan költöztek el az ország más vidékeire, a munkaerő stabilizálásának egyik legjobb eszközét látják a dolgozók lakásépítéséhez nyújtott vállalati támogatásban. A megyében ma már ez az üzemek „lakáspolitikájának” — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — vő madaraiból mintegy 250 érkezett Biharugrára a szokásosnál két héttel korábban. A környék idős embereinek megfigyelése szerint a nyáriludak megérkezése után tartósan már nem jön vissza a fél a Körösök völgyébe. Megjöttek a kékgalambok, a kontyos- és nagy- búvárrécék, tömegével érkeztek az átvonulóban lévő kacsafajták is. A biharugrai halgazdaság területén bőséges táplálékot találnak s igen jól érzik magukat az álvonulóban lévő vízimadarak. Előszezon a Balatonnál A napsütéses tavaszi időjárás szombaton százával csalogatta a Balaton déli partjára a hétvégi kirándulókat és a nyaralótulajdonosokat. A siófoki „Napfény” szálló félig megtelt hazai és külföldi vendégekkel, s megélénkült a forgalom a nyitvntartó v^n^églátó és szórakozéholveken is. A déli nart legkedveltebb vendégfogadójában. a balaton- szárszói „Véndiófá”-ban ezen a napon jó szezoneleji forgalmat bonyolítottak le. alapelve. Ezzel összhangban azoknak adnak kölcsönt, vagy kész lakást, akik kötelezettséget vállalnak, hogy 15—20 évig nem változtatnak munkahelyet. A megye üzeméi módszeresen kutatták, hogyan használhatnák fel a leghatékonyabban az e célra rendelkezésükre álló összegeket. A vállalati támogatás négy változata alakult ki: az úgynevezett félkészakció, az önálló vállalati- beruházás, kölcsön folyósítása, és végül a koordináció. A megyeszékhelyen már eddig száznál több lakás készült el az említett félkészakcióban. A félig elkészült tanácsi lakások építését — a bérlő kijelölésének jogáért — a vállalatok fejezték be saját költségükön, s 'ezeket a legjobban rászoruló nagycsaládos fizikai dolgozóknak adták. A koordinációs lakásépítés lényege az, hogy több vállalat és intézmény közösen finanszírozza egyegy lakótömb kialakítását. A lakásépítések támogatásában, eddig különösen a szombat- helyi MÁV igazgatóság tűnt ki- Évente mintegy 100 dolgozóját juttatta új otthonhoz, s ezt az ütemet a továbbiakban is tartani akarja. Komárom megye azon kevesek közé tartozik, ahol a vállalati támqgatás lehetőségeinek bővülésével számolva hosszabb időszakra 1975- !g szóló tervet is készítettek már. Eszerint arra törekszenek, hogy a negyedik ötéves terv minden évében minden 100 dolgozó után legalább egy terven felüli lakás épüljön. vállalati támogatással. E terv megvalósítása azt jelenti hogy a tervidőszak végéig az üzemek anyagi erőforrásainak felhasználásával — a közoonti beruházásból kásri'lő lakásokon kívül — 4000-rel gyaraoodik a megyében a korszerű otthonok száma. E törekvés legyében különösen sokat áldoz lakásépítésre a tatabányai Nagyarányú fejlesztés sok területen Ezer új dolgozó, kétműszakos termelés Négyezer családot segítettek új lakáshoz a vállalatok Július 1-től kiterjesztik a lakásépítés vállalati támogatásának módszerét
