Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

1971. január 14. S70T N0K MEGYEI NEPLAE 7 syy.-.VA A szófiai metró-építkezés valóságos régészeti múzeumot hozott napvilágra. A munkála­tok során romokra bukkantak, amelyekről csakhamar kiderült, hogy ősi erődrendszer részei, még a római birodalom idejéből. Az építészek most azt tervezik, hogy megpró­bálják a festői leleteket meghagyni és a metróval kombinálni. — A különben mindig siető járókelők máris gyakran megállnak: érthető módon marasztalja őket a nem min­dennapi látvány, a visszaidézett régmúlt. — A tudósok kiderítették, hogy az erődrend­szert a második században uralkodott császár, Marcus Aurelius országlása alatt építet­ték* Képünkön: a sajátos metró-múzeum egy része. (Foto: IT A—MTI—KS) Áz általános iskolai diákotthonokról Tervlexikon 10. Állami visszatérítés A belföldi és a világ­piaci árak között szoros kap­csolatot teremtenek a devi­zaszorzók, amelyek segítsé­gével a vállalatok az export és az import termékek de­viza árát forintra átszámít­hatják. A szorzószám lénye­gében a népgazdaság export­ra kerülő termékeinek át­lagos termelési költségét ve­szi figyelembe, sok export terméket viszont ennél drá- gáWüffltr állítanak elő. Ilyen esetekben — ha a kivitelhez népgazdasági érdekek fűződ­nek, — az export termékek után állami visszatérítést kapnak a vállalatok. Vagy­is az államnak befizetett adók egy részét visszajuttat­ják a vállalatoknak, átme­neti időre, előre meghatá­rozott feltételek teljesítése esetén. Az állami visszatérítés összegét devizaegységekre (egy rubelre, egy dollárra) vetítve számolják, mértékét több évre előre meghatá­rozzák. Az 1968—70-es évek állami visszatérítésének mértéke még vállalatonként különbözött, 1971-től már iparáganként többnyire egy­séges. Vagyis az új ötéves tervben intézményesen is azok a vállalatok kerülnek anyagilag előnyös helyzetbe, amelyek az iparági átlag­nál alacsonyabb költségrá­fordítással érnek el egy ru­belnyi, illetve egy dollárnyi exportár-bevételt. A vállala­tok változatlanul érdekeltek az előnyösebb devizaárak el­érésében, a termelési költsé­gek csökkentésében az ex­port áruösszetételének javí­tásában. Az iparágilag egy­séges állami visszatérítések egyúttal az iparágak export összetételének javítását is elősegíthetik. Azok a vállalatok, ame­lyek az iparági átlagnál drá­gábban termelnek ki, egy rubelt, illetve egy dollárt az iparági átlagot kiegészítő állami visszatérítést is kap­hatnak átmenetileg évről-év- re csökkenő mértékben. így arra serkenti őket, hogy mi­nél előbb zárkózzanak fel, érjék el az iparági szintet. Az új, szigorúbb feltételek mellett esetenként vesztesé­gessé válhat a kivitel, ilyen­kor a vállalatok, ha más megoldást nem találnak, csökkenthetik vagy meg is szüntethetik a gazdaságtalan exportot. A kiesést más vállalatok a gazdaságos ex­port növelésével pótolják. Egyébként külön pénzügyi eszközökkel, kedvezmények­kel központilag is hatéko­nyan ösztönzik a népgazda- ságilag előnyös kivitel fo­kozását. így a IV. ötéves tervben minden bizonnyal gyors ütemben tovább nö-» vekszik az export egésze, s egyben javul a gazdaságos­sága, összetétele is. Az import gazdaságos­ságának növelése egészen másként vetődik fel, mint az exporté. Elsősorban a legelőnyösebb beszerzési (ár, hitel stb.) feltételek felkuta­tása a feladat. Nem lényeg­telen követelmény azonban, hogy főleg azokból az or­szágokból vásároljunk, ame­lyekbe irányuló exportunk is nagy és gazdaságos. Az import országonkénti és árucsoportonkénti megoszlá­sát a jövőben is különböző mértékű vámok és letéti díjak szabályozzák, K. J. Jáiél filmek A magyar játékfilmek külföldi előadásaiból szár­mazó évi bevételek ma már fedezik a hazánkban évente bemutatásra kerülő mintegy 130—140 külföldi játékfilm — tehát a teljes évi játék­filmimport vételárát. 1970 folyamán 55 különböző nemzetközi fesztiválon vettünk részt, amelyen együttvéve 30 díjat nyertek a magyar alkotások. S az elmúlt esztendőben 29 magyar fimhetet rendeztek külföldön. Az elmúlt évben huszonegy játékfilmet gyár­tottunk, s ennek többségét máris megtekintették a kül­földi filmkereskedelmi szak­emberek, s legtöbbjük meg­vásárlásáról éppen most folynak tárgyalások. Film­jeink megismertetésére új­szerű módszerekkel is kísér­leteznek a hazai filmkeres­kedelmi szakemberek. Leg­utóbb például magyar finanszírozással szinkronizálták angolra — amerikai színészekkel Pá­rizsban — az Egri csilla­gokat. így tették ismertté a filmet, s ennek nyomán vásárolta meg többek között Görögor­szág, hét ázsiai ország — köztük Indonézia, Pakisztán és Ceylon —, „betörtünk vele” Afrikába: Ghanaba és Nigériába is. Magyarországon Szolnok megyében van a legtöbb ál­talános iskolai diákotthon. Érthető tehát, ha nálunk vetődik fel legsürgetőbben az igény az általános iskolai diákotthonokban folyó ne­velőmunka módszertani kér­déseinek kidolgozására. Ez­zel a témával viszonylag ke­veset foglalkozik a pedagó­giai irodalom. Pedig e diák­otthonok létrehozása egész sor új kérdést vetett fel, amelyek megoldása nélkül ez a nagyszerű kezdeménye­zés nem adhat olyan ered­ményeket, amilyeneket jog­gal várnak tőle. Ismeretes, hogy néhány éve, a tanyai kollégiumok­nak is nevezett diákottho­nok hőskorában, egyes he­lyeken a szülők bizalmatla­nul fogadták a pedagógust, aki rá akarta beszélni őket, hogy gyermeküket küldjék el a városokban, nagyobb községekben épült kollégiu­mokba. Nehezen értették meg. hogy a jobban felsze­relt, nagyobb iskolák maga­sabb szintű képzést adnak, s megszüntetik a tanyai gye­rekek hátrányát a továbbta­nulásban. Azóta alaposan megválto­zott a helyzet. A néhány éve még nehezen benépesített diákotthonok olykor már szűknek bizonyultak. A té­nyek makacs dolgok — így szól a mondás. A sikeresen továbbtanuló gyermekek példája meggyőzte a legbi­zalmatlanabb szülőket is ar­ról, hogy hasznos, okos kez­deményezés volt a diákott­honok létrehozása. H*gvan tovább? Ezzel azonban csak az első lépést tették meg a tanyai gyerekek lehetőségeinek megjavításáért A diákott­hon nem lehet egyszerűen lakás, többnek kell len­nie. Második ott­honnak, amelynek, ha he­lyettesíteni nem is, részben pótolnia kell az elsőt. Ehhez viszont átgondolt, céltudatos nevelőmunkára van szük­ség. A nevelők alőtt azon­ban nem volt példa. A kö­zépiskolai kollégiumokban összegyűlt tapasztalatokat csak részben lehet haszno­sítani. Nyilvánvaló, hogy a 11—14 éves gyerekek kollé­giumi nevelése egészen más módszereket követel, mint a 15—18 éveseké. Á Pedagógiai Társaság Szolnok megyei tagozata se­gítséget kíván nyújtani az általános iskolai diákottho­nok nevelőinek, hogy mun­kájukat az eddiginél is job­ban hatékonyabban végez­hessék. Tanu'mánykötet késiül Első lépésként általános fölmérést végeznek. Ez ki­terjed a diákotthoni élet valamennyi területére, így a közösségi élet kialakulá­sára, a környezetváltozás nyomán keletkezett konflik­tusokra, a szokások meg­változására, a beszéd-, és fogalmazási készség terén tapasztalt lemaradásra, és ennek megszüntetésére, az esztétikai, etikai normák változására. Az összegyűlt anyag, és a nevelők eddigi tapasztala­tai alapján tanulmányok ké­szülnek a nevelőmunka leg­hatékonyabb módszereinek kidolgozására. A Pedagógiai Társaság elvi módszertani támogatást ad a munkához. A társaság Szolnok megyei tagozata 8 pedagógust név szerint fel­kért, hogy vegyen részt a vállalkozásban, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya pedig a pedagógusok részére kiadott pályatételek közé felvett négy olyat, amely az általános diákott­honokra vonatkozik: — az általános iskolai diákotthonok közoktatás-po­litikai feladatainak megva­lósítása az intézményekben; — a tanulók beilleszkedé­sének problémái az általános iskolai diákotthonba; — a nevelőmunka folya­matának tervezése az általá­nos iskolai diákotthonban; — az általános iskolai diákotthonban, nevelkedett tanulók beilleszkedése a kö­zépiskola közösségébe. A tanulmányokat április 1-ré kell elkészíteni. Az el­bírálás után megkezdődik a legsikerültebb dolgozatok nyomdai előkészítése. Őszre pedig nyomdába kerül a ta­nulmánykötet, amely bizo­nyára hasznos kézikönyve lesz valamennyi, általános iskolai diákotthonban dol­gozó nevelőnek. B. A.: Tisztelőitek mozga’mi munkája A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola növendé­kei, Hauber Ernő főhad­nagy, KISZ-titkár irányítá­sával aktívan bekapcsolód­tak Szolnok, sőt az egész megye ifjúságának életébe, munkájába, A városban és a környező községekben több KISZ-szervezetet pat­ronálnak. Szinte minden kö­zeli középiskolával jó a kap­csolatuk és az ott dolgozó vezetőségeket segítik többek között a honvédelmi nevelő munkában. Hozzáértő kiszis- tákat küldenek az MHSZ szak­Ta­segí­körökbe, klubokba is, pasztáit növendékek tik az úttörő városi és me­gyei elnökség és a megyei módszertani központ mun­káját. Szoros a növendékek kapcsolata a megyei ifjú gárda parancsnokságával is, gyakran nyújtanak nekik is segítséget. A főiskolának kiváló if­júsági klubja van és ennek a klubnak gyakori vendégei a város középiskolás diák­jai. A tisztjelöltek és a terü­leti fiatalok kapcsolata nem csupán rendezvények látoga­tásából áll. Szerveznek kö­zös vitákat — politikai, iro­dalmi és művészeti kérdé­sekről —, résztvesznek egy­más akcióprogramjának vég­rehajtásában, kölcsönösen küldenek előadókat egy- egy kérdés megtárgyalásá­hoz. A közeljövőben KISZ alapszervezeti titkárok ta­pasztalatcsere beszélgetését tartják meg, amelyen egyik napirendi pont: a tizennyolc —húsz év körüli fiatalok tagfelvételi ajánlási tapasz­talata lesz. Megbeszélik, hogyan foglalkozzanak az alapszervezetekben azokkal a fiatalokkal, akik a pártba kérik felvételüket. L Treer: Beszélgetés egy érdekes emberrel Az Ivan Petrovics Zujev- val való találkozás kissé bonyolultnak tűnt. Ivan Petrovics ritkán szokott ott­hon lenni. S mégis sikerült vele elbeszélgetni. Ivan Pet­rovics nemrégiben tért meg a központi körzet kijózaní­tó állomásáról. A vendég­szobában ülünk- A falak mentén állványok húzód­nak, rajtuk üres palackok sorakoznak. Olvasom a címkéket: „Brandy”, Erdő­mester”, „Sztolicsnaja” — hogy mi minden van itt! Zujevnak fáradt, enyhén puffadt arca van. Szórako­zott. majdnem élettelen a tekintete. Kifejező, szimato­ló orrcimpái vannak. Kes­keny ujjai idegesen forgat­ják a dugóhúzót Megértve, hogy a gazda igen elfoglalt, azonnal a beszélgetésre té­rek. RIPORTER: Ivan Petro­vics. gyakran megfordul a kijózanítóban? ZÜJEV: Drága jó embe­rem! Ha minden ott töltött napot összeraknánk, elég lenne két szép hosszú életre is. RIP.: hogyan viszony­uk a kijózanítóhoz? ZUJEV: Az elgondolás jó volt- De ha alaposabban elemzem a dolgot, az érde­kes kezdés elromlott: a helységek kényelmetlenek, semmiféle kommunális ké­nyelem nincs. Maga az el­nevezés is — „kijózanító” — durva. Hisz ki lehetett volna gondolni annyi ért­hető, familiáris nevet: „Örök nyugalom”, „Hajnali álmok”).-. És így tovább — miért kell egészségtelen lég­kört teremteni a kijózanító klientúrája körül? RIP.: Bocsánat, Ivan Pet­rovics Zujev — ez az ön valódi neve? ZUJEV: Nem szeretem a hírverést a nevem körül. A dicsőség kellemes dolog, de zavar. Zuiev — ez az én al­kotói álnevem. RIP.: Ha nem tévedek, önt gyakran hívják filmez­ni. ZUJEV: Nem téved. Ezek a filmek általában az Egészségügyi Minisztérium megrendelésére készülő tu­dományos-ismeretterjesztő filmek. Utolsó filmemben, a Reszkető Kezek-ben én voltam a reszkető kéz­RIP.: Ivan Petrovics, miért van az, hogy az em­berek ittas állapotban oly gyakran rendeznek bot­rányt? ZUJEV: Ön bizonyára már nem egyszer hallotta a beszeszelt embertől ezt a kérdést: „Tisztelsz te en­gem?” A berugás pillanatá­ban fájdalmasan konstatá­lod, hogy hiányzik a jól megérdemelt tisztelet a jó­zanok részéről. Elkezdesz idegeskedni, keresed a kon­taktust az emberiséggel. Ez a kutatás rendszerint a rendőrségre vezet. RIP.: Ügy vélik, hogy az italozó ember megáll a fej­lődésben. Egyetért ezzel? ZUJEV: Eevál+alán nem. Az más kérdés, hogyan le­hetne meggyorsítani az ivós ember fejlődését. Például. lehetne készíteni egy po­hárszéket keresztrejtvény­nyel- A keresztrejtvény utolsó kockájának kitöltése után a pohárszék automati­kusan kinyílna. RIP.: Egyetért-e annak megerősítésével, hogy a vi­haros technikai haladás el fog vezetni az iszákosság okainak megszüntetéséhez? ZUJEV: Ezt csak szegé­nyes fantáziájú emberek erősíthetik meg. Ok mindig lesz. A földgolyón minden­nap halnak meg és szület­nek emberek. De még mennyire! Mengyelejevnek csupán egy táblácskáján több. mint száz elem van... Úgyhogy nem látok okot a nyugtalanságra. RIP.: Iva Petrovics. épp az imént beszélt nyugtalan­ságról. Vajon az ön szenve­délye nem okoz önnek fá­radságot? És nem zavarja a munkában? ZUJEV: Helyesebb lenne így feltenni a kérdést: nem zavarja-e a munka a szen­vedélyemet? De igen, vitat­hatatlanul zavarja. Már hu­szonegy vállalatot hagy­tam ott. Most, hál’ istennek, minden rendben van. Ta­láltam egy csendes szövet­kezetét. Vannak eszmei tár­saim. Örömmel veszik a gondolataimat. RIP.: Érlel-e ielen pilla­natban valamiféle eszmé­ket? ZUJEV: Igen, érlelek. Meg szeretném szervezni a magukat sárgaföldig leivók társaságának védelmét. Ar­ról is álmodozom, hogy olyan sózott uborka-fajtát tenyésztek ki, amiben van néhány százaléknyi alkohoL RIP-: Ivan Petrovics, a százötven éves Mahmud Abrekov azt állítja, hogy azért tudott megérni ilyen tekintélyes kort, mert soha nem vett a szájába alko­holt. ZUJEV: Az öreg téved. Ismertem egy embert, aki szintén nem ivott meg egy korty szeszt sem és nem érte meg a negyven évet. Az élet — bonyolult valami. RIP.: Ivan Petrovics. be­szélgetésünk befejezéseként szeretném hallani kedvenc aforizmáját. ZUJEV: A boldogságért fizetni kell. És Ivan Petrovics felállt, értésemre adva, hogy ré­széről a beszélgetés be van fejezve. A SZERKESZTŐSÉGTŐL Mikor ezt az interjút szedésre készítettük elő, ar­ról kaptunk hírt. hogy Zu- jevet tettenérték egy áru­ház kirakatában, amint két próbababát akart meginvi­tálni a közeli italboltba. Ivan Petrovics kényszer­elvonókúrára utazott- Való. ban helyesen mondta: „A boldogságért fizetni kell!” Molnár Sádnor fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom