Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. január 14. — A legnagyobb bolgár tengerjáró Óránként 4300 tonna földet, illetve honiokol mozgat meg a felvételen látható japán gcpóriÚK, amelynek egyes részeit szállítószalagok kötik össze. A hatalmas géprendszer ás, rakodik, szállít és lerakja terhét, s mindezt kevés emberi munka­erő. alacsony üzemeltetési költségek és rövid munkaidő mellett. (Foto: UPI—MTI—KS) Popp Zoltán: Kalandoiósok kora 1. UTAZNI JÓ Ifjúságom legfogékonyabb korszakában zárva voltait az országhatárok. Irigységgel tekintettem föl ismerősöm­re, aki arról mesélt, látta Prágát. X-nek áhítattal ej­tettük ki a nevét. Ö ugyan­is járt Oxfordban. Ha nem is egyetemre, de legalább látogatóban. Ezekben az években so­kat nézegettem a térképet. Sűrűn forgattam a szí­nes atlaszokat, ujja­mat végighúztam a folyók kék csíkján, óta rászóltam hegyláncokat, és óceánok vízrengetege előtt torpantam meg. Képzeletben utaztam. Úgyhogy ahová később el­jutottam, ott szinte mindent jóismerősként üdvözöltem. Hisz könyvtárnyi anyagot olvastam .össze, galériányi rnennyiség'ű fényképanyagot böngésztem végig. Keresztül- kasul bejártam Európát, még mielőtt egyszer is át- léotem volna az országha­tárt. Utazni jó. Jó végigjárni a végelátha- tatlanul hosszú expressz-sze- relvényt, ahol minden ku­péban más nyelven beszél­nek az emberek. Röpke per­cek alatt átlépni országha­tárokat. új, idegen körülmé­nyek közé kerülni.' Jó fel­ülni Bécsben a vonatra, vé­gigrobogni a Rajna völgyé­ben. Látni Brüsszel tornyait, és jó megpillantani Ostendé- nél a La Manche-csatornát. Jó Záhonynál átszállni a széles nyomtávú vasútra, ki­nézni soha véget nem érő­nek tűnő száguldás után a kupéablakon, amikor meg­csillan a Dnyeper vize; néz­ni ott fönn a kijevi temp­lomok aranyosan fénylő ku­poláit, és itt lenn, a horda­Luna 16 A szovjet és az amerikai űrkutatási kísérleteket 1970 márciusától a Magyar Posta új formában, folyamatosan megjelenő blokkokkal örö­kíti meg albumaink részé­re. A sorozatot januárban a Lun a 16 blokk kiadásával folytatják. Az új blokk négy 2,50 forint névértékű bélye­get foglal magába, amelyek közül az első a Hold felé robogó automatát ábrázolja. A másik rajzon a gép a Holdon dolgozik, talajmin­tát gyűjt. A harmadik és negyedik bélyeg az ejtőer­nyős leszállást, illetve a Földre visszatért szerkezetet mutatja be. A kis példány­számban megjelenő blokk, főleg a számozott, vágott példányok iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik. Az új kiadást az Állami Nyom­da készíti Kékesi László terve alapján. N Tévédének A magyar ötvösség re­mekeit bemutató, tavaly ok­lékos folyó homokpadjain sütkérezők tömegét. Jó végigsétálni este a moszkvai Gorkij utcán, vé­gigjárni a leningrádi Ermi- tázs termejt. Sodortatni ma­gunkat a délutáni csúcsfor­galommal Helsinkiben. Jó Ady Endre lába nyomába lépni a TPece-parti Párizs­ban, Nagyváradon. Eltűnőd­ni a dolgok múlandóságán a kolozsvári házsongárdi te­metőben. Jő szembesülni Nagybánya higgadt, levegős koloritjával és a móramarosi fenyvesek között lépkedve egyre magasabb ormok felé kapaszkodni. Jó megismerkedni Szabad­kával, Kosztolányi városá­val. Látni Újvidéket, a báni palotát, a Dunát. Jó meg­érkezni Belgrádba, elhaladni a napsütésben fürdő felhő­karcolók mellett és beka­nyarodni a dimbes-dombos óvárosba. Jó végigutazni Ausztrián. Látni — az osztrák határtól az olasz felé közeledve — a regényes hegycsúcsokat, raj­tuk az elmaradhatatlan vá­rakkal. Megállni kis állo­másokon, ahol ma is csá- szárszakté.ilas, vadászdíszbe öltözött öregurak sétálgat­nak, még a monarchia lé­pésritmusában. Jó átbújni alagutakon, amikor hirtelen mindent elborít a sötét, érezni arcunkon a párás, hi­deg levegő legyintését, és újra kibukkanni a napvilág­ra. káprázó szemmel körül­tekinteni a napfényben úszó vidéken. Jó élni Milánó lüktető életét. Nézni, amikor a köz­lekedési rendőrök hatalmas űrméretű motorjaikon, szá­guldanak, és úgy válik szét előttük a nagyvárosi forga­lom — szabad utat engedve tóberben megjelent sorozat 2,50 forint névértékű bélye­ge a felirata szerint I. Rá­nekik —, mint amikor a kés utat csinál magának a puha vajban. Meglátogatni Kossuth egykori lakhelyét Torinóban, majd megkeres­ni a városi nagytemetőben a jó húsz esztendeje szeren­csétlenül járt helyi futball­csapat játékosainak sírját. Megismerkedni a bolognai egyetemekkel. Jó eljutni Ró­mába. és jó látni Nápolyt meg Pompej it is. Jó elmerülni Rimini kö- izelében az Adria hullá­maiban, majd hanyattfekve szárítkozni a Lidó aranysár­ga homokján. Látni a für- dőuhás olasz nőket, anya­ságuk előestéjén, tehát a korai hervadás előtt, ami­kor teljes pompájukban szemlélhetők még telt ido­maik. Jó meghallgatni London­ban a Big Ben nagvharang- ját. Megnézni a délelőtti őr­ségváltást, odanyomakodva a Buckingham-palota vaskerí­téséhez. Megszemlélni a canterbury-i érsekek már­ványba vésett névsorát a helyi székesegyház előteré­ben. Megnézni Bathban az impozáns félkör alakú palo­tát, majd fölkeresi a ró­maiak egvkori fürdőiének maradványait. Jó leckét venni ódonsáeból Winches­terben. és érzékelni Oxford visszafogott előkelőségét. De jó visszatérni is. Meg­érkezni abba az országba ahol a sok külföldi élmény után egy ideig mindem ki­sebbnek tűnik valódi mére­teinél. Majd jó visszazök­kenni úira a realitások geo­metriájába. méghozzá azzal a tanulsággal gazdagabban, hogy aki másokét ismeri, az •tudja csak ireazán megbe­csülni a magáét. S később, amikor az idő kóczi György úrvacsora kelyhét ábrázolja 1670-ből. A filatelisták közül sokan Vízrebocsátották a legna­gyobb bolgár tengerjárót, a „Vihren” nevű, 23 500 ton­na raksúlyú, szén- és érc­szállító hajót. Motorjának teljesítménye 11 200 lóerő, legnagyobb haladási sebes­sége 15,3 csomó óránként. A főmotor távirányítású, és több gépcsoport automatikus vezérléssel működik. Bulgá­riában legelőször ebbe a hajóba építettek hidrauli­kus nyílászáró szerkezetet. De!- inícfomítós Romániában a tengerpart­nak Constanta és Mamaia között húzódó területén hoz­záfogtak egy nagy víztartály építéséhez, amely delfinido- mítás cél iáit szolgálja majd. Ez a delfinárium egy na- gyobbszabású kulturális, tu­dományos és szórakoztató komplexum egyik része lesz majd.­múlásával az utazási láz hő- emelkedéssé enyhül, ráérős óráiban maga elé bámul az ember: megpróbálja fölidéz ni egykori emlékeit. Újra végigjárja az utat, de most- már képzeletben. Időközben szerzett élettapasztalatával újra látja-értékeli a több évvel ezelőtti látványokat, benyomásokat. Régi képes­lapokat, föl jegyzéseket, bő­röndcímkéket, reklámpros­pektusokat kotor elő limbu­sából. Beleéli magát saját múltjába. Aztán nem kell hozzá sok idő, hogy az emlékek zsák­jának torkáról leoldódion a kötés. Egyszer csak azon veszem magam észre, hogy rómtömék az emlékek. Tel­lies életszerűséggel, a leg­apróbb részletüket is hiány­talanul megőrizve újabb és újabb mozzanatok bukkan­nak elő a múltból. Miiven furcsa szerzet is fez emlékezet. Mepülepedik benne szinte minden. Am nyugton és észrevétlenül maradva vár sorára mind­addig, míg valami meg nem bolygatja. Arcok, mozdula­tok, épületek, képek, szob­rok, tájrészletek, hegycsú­csok, hangulatok tűnnek elő, nevekre, adatokra, történe­tekre érzünk rá. Olykor az akkor ösztönösen rögződött látvány most tudatosul ben­nünk. Ránézek a térképre. Kép­zeletben kört rajzolok. E kör kerüilete bolyongásaim nyomvonala. De vezetnek utak a kör bensejében is. így visszagondolva rá: ez volt a kalandozások kora. Szeretnék belőle valamit ér­zékeltetni az olvasókkal, egyben önmagámban is to­vább táplálni az utazás vá­gyát, hogy mindenhová el­juthassak, ahol szeretnék körülnézni még ebben a sie­tős és bizony eléggé rövidre méretezett emberi életben. Jó utazást, kedves olva­sók. Következik: KÉT LÉPÉS A KAPITALIZMUS megállapították, hogy az év­szám téves, sőt néhány hír­lapi cikkben is támadták a postát a hibáért. A törté­nelmi adatok szerint Brózer István, a kiváló kolozsvári ötvösmester a kelyhet I. Rákóczi György megrende­lésére 1640-ben, vagyis a bé­lyegen feltüntetett időpont­nál 30 évvel korábban ké­szítette. Ez a bélyeg csak egy a sok közül, amelvek itthon és külföldön hibás adatok­kal. ábrákkal jelentek meg A tévedések (víe1tá*ókának bélvegen egész serpge is­mert. sokan kizárólag az ilyen helytelenül mp«terve- zett kiadásokat gyűjtik. A magvar kiadványok kö­zül hibákban az 1954. évi tudósokat ábrázoló sorozat vezet. A 30 filléresen Iri­nyi János, a 60 filléresen Thán Károly, a 2 forintos értéken Hőgves Endre halá­lának évszáma téves Egye­sek szerint az 1.70 forintos érték nem Puskás Tivadart, hanem Ferenc nevű öccsét ábrázolja. Kísérleti borpince Plevenben megnyílt a bol­gár szőlészeti és borászati in­tézet párját ritkító kísérleti borpincéje. Itt a tervek sze­rint az összes borászati mű­veleteket elvégzik: feldolgoz­zák a szőlőt, mustot, majd bort készítenek, a bort stabi­lizálják, lefejtik és palackoz­zák. A pince fő feladata, hogy segítsen az intézetnek az új borfajtákkal folytatott kísér­letekben — hiszen az intézet­nek és fiókintézeteinek ültet­vényein 1600 fajta szőlőt ter­mesztenek! A pince évente ezer tonna szőlőt is fel tud dolgozni. Már meg is kezdték az első húsz borfajtával vég­zett kísérleteket. borpincé­ben ezenkívül olyan helyisé­gek is vannak, amelyek al­kalmasak a szőlő friss álla­potban való kísérleti tárolá­sára. „Zöld tüdő” A katowiczei területen már tíz év óta széleskörű kam­pány folyik a városok és fal­vak parkosításáért, ennek célja, megjavítani az egész­ségügyi feltételeket ezen a hatalmas lengyel ipari terü­leten. 1960-tól kezdődően a silány minőségű földterületeken, a folyók partjain, az üzemek és Szilézia víztárolói körül mint­egy 34 millió fát és bokrot ültettek el­A tanácsok és á társadalmi szervek által „Zöld tüdőt Szi­léziának” elnevezéssel megin­dított kampányba bekapcso­lódnak a vállalatok és intéz­mények kollektívái és az if­júság. A parkosítási munkák nagy részét társadalmi mun­kában végezték. A marokkói konzervipar A marokkói konzerviparnak két fő ága van: a halfeldol­gozó ipar és a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar. Mindkét szektorban egy-egy nagy szakmai érdekképviselet működik: a zöldség- és gyü­mölcsfeldolgozó iparban a Si- copam, a halfeldolgozó ipar­ban pedig az Asonap. Marokkó tengerpartja kb. 1500 km hosszú. E part men­tén 1924 óta jelentős halfel­dolgozó ipar fejlődött ki. Az ország függetlenné válásakor a halkonzervgyárak szama 70 volt. Jelenleg Marokkóban 72 halfeldolgozó üzem működik, amelyek közül 63 halkonzer­vet, 9 pedig gyorsfagyasztott halkészítményeket állít elő. Ez áz iparág két nagy köz­pont körül helyezkedik el: az egyik Safi, ahol az egész ter­melésnek 70 százaléka össz­pontosul, a másik pedig Aga­dir, amelyet az utóbbi évek során korszerű nagyvárossá fejlesztettek. Ezen felül né­hány üzem működik Essaoui- raban és Casablancában- Az üzemek magánvállalatok; a halkonzervgyártásban állami szektor nincs. Szövetkezeti szektorról sem beszélhetünk, mindössze néhány konzerv­gyár között alakult ki lazább együttműködés. Marokkó kiváló éghajlata, termékeny földje és kitűnő vízellátása elsőrendű feltéte­leket teremt a növényter­mesztésnek. Az ország terüle­te zöldség- és gyümölcster­mesztésre majdnem minde­nütt alkalmas és ezért a nö­vényi konzervipar üzemei a halkonzervgyáraktól eltérően az ország egész területét be­hálózzák. Jelenleg az ország­ban 80 ilyen konzervgyát működik. Ezek között bizo­nyos szakosodás alakult ki: egyes vidékeken elsősorban gyümölcslét, máshol viszont túlnyomó részt zöldségkon­zerveket gyártanak. Kombájn a paradicsomföldön A paradicsombetakarító kombájnokat a krasznodári terület „Üt a kommunizmus­hoz” nevű termelőszövetkezet paradicsomültetvényein pró­bálták ki. A gép távolról a burgonyaszedő kombájnra emlékeztet. A sorok mentén halad előre, a tárcsaalakú mar­kolóberendezések beássák magukat a paradicsomtő alá. A bíborszínű gyümölcsök alatt roskadozó növény már­is csúszik a rácsos, ferde szál­lítószalagon a gép belsejébe. A zöld tömeg a gyümölcs­csel együtt bejut a rostába, ahol a paradicsom — a piro­sak is és a félérettek is — könnyen elválasztódnak a szártól. A tisztítás után a pa­radicsom a kombájn mellett haladó, speciális platóra föl­szerelt tíz bunker egyikébe kerül. Így működik a KT—5-ös paradicsombetakarító kom­bájn kísérleti mintapéldánya, amelyet a Szovjetunió Trak­tor és Mezőgazdasági Gép- konstrukciós-technológiai Iro­dája két moszkvai tudomá­nyos kutató intézet alkotó kollektívájával együtt, a Krasznodári Zöldség- és Bur­gonyatermelő Állomás szak­embereinek részvételével al­kotott meg. A világ gyapjútermelése 1970-ben A világ 1970. évi gyapjú­termelése (a déli félteke 1970 —71. évi termelését is figye­lembe véve) zsíros gyapjúban számítva kereken 6214 millió fontra (I font 0.45 kg) becsül­hető- Ezek szerint a termelés 14 millió fonttal csökkent az előző évhez képest. A kelet-európai országok gyapjútermelése már a má­sodik egymást követő évben csökkent és 1970-ben 221 mil­lió fontra tehető. Ezek az országok 1968-ban rekord- eredményt értek el és 233 mil­lió font gyapjút termeltek. A gyapiúprodukció csökkenése egyrészt a juhvágások számá­nak növekedésére, másrészt az 1969. évi kései kitavaszo­dásra vezethető vissza. Mind­két tényező csökkentette a nyí­rásra kerülő juhállományt­Észak-Amerika gyapjúter­melése már évek óta folya­matosan visszaesik. Az USA- nak — az észak-amerikai kontinens legnagyobb terme­lőjének — gyapjúprodukciója már a tizedik egymást köve­tő évben csökken, a juhállo­mány hanyatlása folytán. Dél-Amerika termelése 3 évi csökkenés után 1970-ben némileg emelkedett. A leg­nagyobb termelő országnalc, Argentínának a termelése 1970-ben feltehetően 1 millió fonttal haladta meg az 1969. évit A világ összes gyapjúterme- lésének 45,5 százalékát Auszt­rália és Üj-Zéland produkál­ja. Az 1961—65. évek átlagá­ban részesedésük még csak 40,8 százalék volt. Ausztrália termelése az 1970—71. évben a becslések szerint meg fogja haladni a 2 milliárd fontot, ami az előző idénnyel szem­ben 2,1 százalékos emelkedést jelent. Feltehetően Űj-Zéland termelése is meghaladja a tavalyi eredményt­Dán kisparaszti gazdaságok A múlt évben naponként átlag 20 kis- és középgazda­ság ment tönkre Dániában Az Európai Gazdasági Közös­séghez való csatlakozás itt is egyre nagyobb tiltakozási hullámot vált ki. A dán sajtó aggódik amiatt, hogy a csat­lakozást követően a nyugat­német tőke veszélyes mérték­ben hatolna be az ország gazdasági életébe*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom