Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

Ara: 80 Fillér XXIL évi., 10. szám, 1971. január 13., szerda Dűlőutak évtizede K özöltök a minap hogy egy öreg parasztember teli kanna pénzköteget vitt be a takarékszövetkezetbe, ideje volt, mert a százasok már penészedtek. Mo- solyogtató történet, nekem mégis jelkép. A tanyavilág szim­bóluma. Ügy tűnik, azt fejed ki, hogy a korábban tengő-lengő tanyavilág népe erőre kapott, gazdaságilag megerősödött az utóbbi évtizedben. Jól tudom, ebből az egyedi példából ítélni — mégha igaz is, hogy cseppben tükröződik a tenger — nem lehet. Engem azonban más tények is arra intenek, hogy mosolyogjak a tanyavilág fellett harangot kongatókon. Tudom én is, hogy százával bontják a magányos tanyá­kat, számtalan külterületi iskolát elnéptelenedés miatt be kellett zárni, hogy csökken, rohamosan csökken a végtelen ha­tár lakóinak száma. A tanyavilág mégis reneszánszát éli. Nem szűnik meg, csak átalakul. Mint ahogy Szolnok sem szűnik meg az ósdi házak, sunyi kis utcák lebontásával, csak a városkép válto­zik. Korszerűbb és szebb lesz. Valahogy így van ez a dűlőutak mentén is. Megszűnik a hótorlaszokkal, áthatolhatatlan pocsolyákkal méginkább fo­kozott magány. Korszerű tanyaközpontok épülnek. Ez a fo­lyamat már megkezdődött a múlt, s méginkább kiteljesedik a most kezdődő évtizedben. A kezdetet az állami gazdasági központok, s újabban a termelőszövetkezeteké jelenti. Mezőhéken például a Táncsics Tsz új tanyaközpontjában húsz szolgálati lakás, üzlethálózat és üzemorvosi rendelő épül majd. A tsz tagok külföldi utazását, és saját autóbusz- szal a színhád előadások rendszeres látogatását is bizto­sítják. Mondhatnánk úgy is: a közlekedés korszerűsödésével összezsugorodik a világ. Ma már busszal, s az egyre több személygépkocsival rövid idő alatt el lehet jutni a városba is. A tv, a rádió, a sajtó házhoz hozza a világ híreit. A ta­nyavilág tehát egyre kevésbé megtestesítője az elmaradott­ságnak. M ost még — sajnos — eléggé az. Sok év kell ahhoz, hogy a szétszórt tanyák nepe részben a tanyaköz­pontokba, részbap a falvakba húzódjék. Objektív és szubjektív feltételek gátjai lassítják ezt a folyamatot. A tanyavixág népe azonban a legnagyobb lépest már megtette az elmaradottságból kivezető úton; szövetkezett, s ezzel min­den fejlődés visszahúzóját, a létbizonytalanságot szüntette pieg. Az ár- és belvízkárok például megyénkben majdnem félmilliárd forint kiesést okoztak tavaly. De sok kisparaszti gazdaság csődjét jelentette vona hajdan egy ilyen esz­tendő. A termelőszövetkezetek megbirkóznak az elemi károk­kal, többségében azonos sdnten tudják tartani a legtöbb helyen a tagok jövedelmét. Ez azonban a távolabbi éveket tekintve esak a termelés biztonságosabbá tételével lehet. A termelés biztonságát pedig csak a gyors fejlesztés jelentheti. Ezért a következő évtizedet ennek kell fémjeleznie. Az évtized kezdése ilyen szempontból is biztató. Eddig 28 szarvasmarha és 16 sertés komplex telep építését hatá­rozták el megyénkben a tsz-ek. A kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben például 1972-re épül fel a zártrendszerű paneles ser­téstelep, amelyen egy ember évenként egymillió forint érté­kű árut termelhet. Csakis így, a mezőgazdaság műszaki-technikai színvona­lát minden módon növelve tudunk előrehaladni. Szerencsére .sok vonatkozásban említhetünk jó példákat manapság. így: a szandaszöllősi Vörsö Mező Tsz szaktanácsadási szerződést kötött a Növényvédelmi Kutató Intézettek Ugyanakkor igye­keznek termelvényeik többségének betakarítását teljesen gé­pesíteni. A környező világgal együtt természetesen változik a tanyai ember is. Főleg a fiatalok. A következő generáció már gondolkodásmódban, életvitelben teljesen elüt a maitól. S műveltségben is valamennyire. Sajnos, ilyen vonatkozásban még korántsem beszélhetünk robbanásszerű változásról, hiszen a műveltséghez a szakma- Beli jártasság is hozzátartozik. A szakmunkáshiány pedig meglehetősen nagy a mezőgazdaságban. A jövőben szüksé­ges öntözéses növénytermesztő létszámnak például csak 40,1, a mezőgazdasági gépszerelőknek pedig 60,7 százaléka biztosított. A következő években az iskolák körzetesítése, a tanyai kollégiumok életrehívása már bizonyára érezteti hatását. Ebben az évtizedben azonban már intenzívebben meg kell találnunk annak a módját is, hogy az általános műveltség alapjainak megszerzése mellett szakmájukban jártas fiata­lokat bocsássunk a mezőgazdaság rendelkezésére. Csakis a megfelelő szakmunkások, a korszerű módsze­rek biztosíthatják a termelés fokozását, a paraszti jólét alap­ját. Lehetőségeink nagyok. Elég arra utalni, hogy nálunk rosszabb talaj adottságú és zordabb éghajlatú országok ter­méseredménye néhány vonatkozásban magasabb a mienk­nél. Utólérhetjük és meg is előzhetjük őket, ha korszerűen gazdálkodunk, ha jobban ügyelünk a holnapra. Mert nálunk az előrehaladást is hangsúlyozni kell. (Az idei elemi ká­rokra hivatkozva hány gazdaság mondta le például a meg­rendelt műtrágyát.) S a jövőre gondolva ne feledjük: minden az em­berért van. Közhelynek tűnik. Pedig, de kevés az olyan hír, mint ami a tomajmonostori Petőfi Tsz- ből érkezett: 1972 re fekete—fehér öltözőt építenek, s üzemi konyhát ebédlővel. Üj évtized, új távlatok. Gépesítés, köny- nyebb és mégis hatékonyabb munka, emberibb élet. Leg- messzebbről a dűlőutak népe indult. Ütja talán ezért tesz a leglátványosabb a hetvenes években; Simon Béla Mindennapi kenyerünk Szakbolt a pe em'ceiülefeknek — Sokat túlóráznak a pékek 73 millió a megyei síi ő par fej eszesére Ülést iar ott c megyei tanacs végrehajtó bitót saga Valaki azt mondta, Magyar- országon a kenyér politikai árucikk. Naponta többször kerül az emberek asztalára. S vagy jó, vagy rossz közér­zetet vált ki. A Szolnok me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága minden igyekezetével azon van, hogy a mi tájun­kon a kenyér jó legyen. Mu­tatta ezt a tegnapi végrehaj­tó bizottsági ülés is, amelyen részletesen, s időben is terje­delmesen vitatták a megye állami sütőiparának fejlesz­tését. Két évvel ezelőtt ugyancsak e testület állást foglalt abban, hogy ezideig 16 órahosszán- ként 44,7 tonna teljesítmény­nyel növeljék a megyében a sütőipar termelőképességét. Ennek 95 százaléka meg is valósult. Hozzájárult, hogy a három állami — a szolnoki, a karcagi és a jászberényi — vállalaton kívül a termelőszö­vetkezetek három, az ÁFÉSZ- ek egy sütődét üzembehelyez­tek. Szépen halad a szakbolt­hálózat kialakítása. Amíg 1967-ben 27 kenyér szak- üzlet volt a megyében, most 61 van* A három sütőipari vállalat termeli meg a megye kenye­rének 89 százalékát. A 11 százalékot 5 tsz, 3 ÁFÉSZ sü­töde, s mintegy 20 magánkis­iparos teljesíti. Ebből is következik, hogy az állami sütőipar munkásai­nak igénybevétele szinte rend­kívüli. Noha áttértek a 44 órás munkahétre, a gyakor­latban ez alig jelent változást. A szolnoki vállalatnál például a szakmunkások átlagosan 12 —16 órahosszát dolgoznak. S a helyzet egyre rosszabb. Hi­szen ugyancsak a szolnoki vállalatnál, amíg 1969 három­negyed évében 43 ezer túl­órát használtak fel, 1970 ha­sonló időszakában 75,5 ezret. Ebből érthető, hogy nagy a munkaerővándorlás az álla­mi sütödékben, s állandósult a szakmunkáshiány. Két éve a jászapáti mező- gazdasági szakmunkásképző iskolán sütőipari tagozat indult. Akkor oda huszonkét fiatalt tudtak küldeni, még Nagykő­rösre is jutott tíz- Tavaly vi­szont már összesen tizenegy fiatalt tudtak megnyerni a szakmának. Különösen a szolnoki vál­lalatnál kívánalmon aluli munkakörülmények között dolgoznak a pékek. Ráadásul nemcsak munkakörülményeik, hanem átlagkeresetük is a megyei átlag alatti. Két év alatt ugyan szépen emelked­tek a bérek, de a most ha­tályba lépő közgazdasági sza­bályzók a sütőipart lehetetlen helyzetbe sodorták. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a kiutat kereste ülésén. Határozatot fogadott el arról, hogy a most követ­kező öt évben 73 millió forint­ból fejleszteni kell a mezőtúri 57-es, a karcagi 23-as, a túr- kevei 81-es számú sütőüzemet, a jászfényszarui, a jászárok­szállási sütődét s Szolnokon 1972-lg fel kell építeni az új kenyérgyárat, s fejleszteni a szállítóparkot. A szolnoki ke­nyérgyár beruházási költsége 53,2 millió forint. A megye a negyedik ötéves terv időszakában 41 millió torint állami támogatást kap a sütőipar fejlesztésére. Ennek nagyrészét a szolnoki kenyérgyár építésére fordít­ják. A megyei tanács vb nyolcmillió forintot ad hozzá. De még mindig hiányzik nyolcmillió forint- Kimond­ták, a sütőipar fejlesztését akár más beruházások rová­sára is meg kell valósítani. S azoknak a fiataloknak, akik a sütőipari szakmát választják foglalkozásnak, az állami ösz­töndíjon kívül vállalati ösz­töndíjat is adnak. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya állami hozzájárulással is segíti termelőszövetkezeti és fogyasztási szövetkezeti sütödék építését. Szeretnék, ha Jászalsószentgyörgyön, Ti- szaszentimrén, Abádszalókon, Kengyelen s más helyen ilyen forrásból létesülne sütöde. Ezzel az is cél, hogy a jelen­legi szállítási távolságokat csökkentsék. Határozat született arról is, hogy a peremkerületekben is szakboltokat nyitnak. A megyeszékhelyen a városi tanács vb pénzzel is segíti eb­ben a vállalatot. Megyeszerté Szolnok ke­nyérellátása a legkritikusabb. Az itt élő 63 ezer emberen kí­vül a környékből még továb­bi 27 ezer vásárlóval számol­nak. A város ellátása különö­sen ünnepek előtt csak úgy van biztosítva, hogy társvál­lalatoktól, sőt a szomszéd me­gyéből hoznak kenyeret. Az SZTK kimutatása szerint e vállalatnál a legnagyobb a megbetegedések aránya- Ezért a vb kimondta, hogy már eb­ben az évben 300 ezer forin­Fogadás a kubai nemzeti ünnep alkalmából Floreal Chomon Mediavllla, a Kubai Köztársaság Buda­pesti nagykövete a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmé­nek 12. évfordulója alkalmá­ból kedden fogadást adott a Magyar Néphadsereg közpon­ti klubjának Népstadion úti helyiségében. A fogadáson m égi el ént Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti bizottságának titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi mi­niszter, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, dr. Be- resztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke, dr. Dabró- naki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Rácz Sándo :, a belügyminisz­ter első helyettese, Gyenes András külügyminiszterhe­lyettes, dr. Szalai Béla külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, Bencsik István, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, dr. Pesta László, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnökhelyet­tese, s a politikai, a gazda­sági, a kulturális, a társadal­tért új, modern dagasztógépet vásárolnak. S úgy kell gépesíteni a sü­tőipart, hogy csökkenjen a pékek megerőltető igénybe­vétele. A megyei vb elismerését fe­jezte ki a sütőipari dolgozók­nak, hogy ilyen körülmények között is aránylag elfogadha­tóun biztosítják a megye el­látását. ☆ A vb vitájában szót kért Magyar Mártonná, az élelme­zési szakszervezet megyei bi­zottságának titkára is. Bírál­ta lapunkat, amiért elmarasz­talóan foglalkozik a kenyér- ellátással. Szerinte e közlések sértőek a sütőipari szakmában dolgozókra nézve, s nem vi­szik előre az ügyet. Szentesi László, a vb-ülés elnöke azt válaszolta erre; a felügyeleti szervek dolga, hogy kevesebb legyen a hiba, s akkor keve­sebbszer teszik szóvá a lap­ban is. Csupán annyit teszünk hoz­zá: furcsa logika diktálhatta Magyar Mártonné szavait. Mert eszerint nem az a baj, hogy baj van, hanem az, hogy szóváteszik. S még csak annyit: mindig segítő szándéktól vezettetve írtunk eddig is a sütőiparról, s tesszük a jövőben is. mi élet több más képviselője. Ott volt a fogadáson a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Bontják a lemezhengersort Az Ózdi Kohászati Üze­mekben meggyorsították a durvahengermű elavult le­mezsorának bontását* A he­lyén építik fel ugyanis az évi háromszázötvenezer tonna kapacitású folyamatos acél­öntőművet. A korszerű üzem­ben az acélból — egy hen- gerlési folyamat elhagyásával — úgynevezett kisbugákat öntenek majd. A számítások szerint ezzel a módszerrel egy tonna acélból az eddigi nyolc­százharminc kilogramm he­lyett kilencszázhatvan kilo­gramm buga készíthető. így az öntőmű — amelynek ala­pozását márciusban kezdik meg — idén gazdaságos lesz. Ez a mű látja majd el alap­anyaggal Ózd másik nagy lé­tesítményét, a Center község határában megépülő és évi háromszázezer tonna termé­ket kibocsátó rúd-drótsori hengerművet. A folyamatos acélöntőmű és rúd-drótsori hengermű építésére, berende­zéseinek vásárlására és fel­szerelésére a kohászati üze­mek fejlesztési alapjukból, valamint bankhitelből mint­egy kétmilliárd forintot for­dít Megállt a Duna jege a magyar—jugoszláv határon A Duna magyar szakaszán három csoportban 2—2 jégtö­Ma: H szerkesztőség postából A csehszlovák kormány- küldőt isé» látogatása A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési ve­gyesbizottság VIII. üléssza­kára Budapestre érkezett csehszlovák kormányküldött­ség Miroslav Hruskovic-nak, a vegyesbizottság cseh- szovák tagozata elnökének, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának vezetésével ked­den Székesfehérvárra láto­gatott. A vendégeket elkísér­te dr. Ajtai Miklós, a ma­gyar forradalmi munkás— paraszt kormány elnökhe­lyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatá­nak elnöke, Kovács István, a kohó- és gépipari minisz­ter első helyettese, valamint Frantisek Dvorsky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete. A vendégek elsőként a Videoton Rádió- és Televí­ziógyárba látogattak el, ahol megismerték a több mint tízezer munkást foglalkoz­tató híradástechnikai nagy­üzem életét és munkáját, és megtekintették az üzemet. Ebéd után a vendégek a könnyűfémműbe látogat­tak. A hazai alumíniumipar „fellegvárában” a vendégek megtekintették a prés mű­vét és a széles szalag-hen­gerművet. rő hajó tart őrjáratot a fo­lyón, s nógatja, útjára indít“ ja az időnként parthoz sod­ródott jégtáblákat. Jóval ne­hezebb a dolguk a jugoszlá­viai szakaszon dolgozó jégtö­rő hajóknak, ugyanis Apatin térségében hétfőn mintegy 15 kilométer hosszú szakaszon megállt a jég. A kedd déli jelentések szerint két jégtörő hajó már mintegy 10 kilomé­teres jégmezőt felszabdalt, le­úsztatott a folyón. Az erősödő zajlas azonban keddre már közvetlenül a magyar—jugo­szláv szakaszon is jégmezőt épített* Ehhez a 12 kilométer­nyi jégpáncélhoz azonban ad­dig nem nyúlhatnak hozzá, amíg lejebb. tehát Apatinnál át nem törték az álló jeget. Jegessé vált a vidék a Bod­rogközben is, ahol a Tisza és a Bodrog téli áradása miatt a talajvizet sem tudták megfe­lelő mértékben elvezetni, s így mintegy 3000 hoidnyi te­rületen belvíz keletkezett. A hideg azonban jeget vont a víz tetejére. Az Északmagyar­országi Vízügyi Igazgatóság az utóbbi két héten éjjel­nappal dolgoztatta három szivattyútelepét, hogy kiürít­se a belvízcsatornákat és az elöntött területekről pedig a jég alól is elvezesse a vizet. Több mint 13 millió köbméter vizet — ami a Bodrog csak­nem háromnapi vízhozamá­nak felel meg — vezettek le, s így a belvíz tetejére fagyott jégkéreg elvesztette támasz- tékát. sok helyen beszakadt A töredezett, magasba ter­peszkedő jégtábláktól szinte északi sarki” vidék alakult ki B* L. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK \ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom