Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-12 / 9. szám
1*71. Január 13. s*olnok megye* néplap * Egy e!téphetet!en barátság dokumentumai Tallinn—Szolnok Mi okozta a veszteséget? Sikertelen zárszámadás a karé gi November 7 Isz-ben A megyei tanács vbi jelentésében, a veszteséges (termelőszövetkezetek sorában találjuk a karcagi November 7. Tsz-L E közös gazdaságban a várható veszteség összege 3.7 millió forint Nem először veszteséges ez a szövetkezet: 1965-ben 619 ezer, a következő évben 311 ezer forint volt a mérleghiánya. Azután a vezetőség és a tagság erőfeszítései nyomán fokozatosan megerősödött. Az 1968-as év közismerten aszályos volt, a megye több gazdaságát megingatta, a NoMétvfekvésü, A November 7. Tsz földjei átlagosan csak 9,62 aranykoronásak. Szikes, szikesedésre hajlamos, erősen kötött talajok ezek. A legnagyobb baj az, hogy mélyfekvésűek, máshonnan Is ide folyik a víz. Épp ezért 1967—68-ban állami támogatással, nagyarányú belvízrendezést hajtottak végre, összesen 870 ezer forintot költöttek erre. Tavaly mégsem vették elég hasznát. A város északi részének vize a November 7- Tsz földjén át a 3-as számú csatornán távozik a Berettyóba. Azaz, csak távozott volna, de lezárták a szomszédos várost fenyegető árvíz miatt. A Bucsa felé vezető útmenti területek lejtőnek, a víz visszafelé folyt. Szigorú takarékosság Walter Ernő főkönyvelő így kesereg: „Nem vagyunk árvizesek, de a következményeit nekünk kell viselnünk”. A tsz felemésztette 3,3 millió forint biztonsági tartalékát A megyei és a városi párt- és tanácsszervek a tsz segítségére siettek. A költség- vetés terhére a tanács 1,6 millió forint belvízkár térítést adott Ezenkívül 530 ezer forint földadót engedett eL Rekord hőmérséklet a föld alatt vember 7-et nem. Nekik jobb a szaraz év, mert öntözni tudnak. 1969 kimagasló eredményeket hozott- A 7300 holdas itsz-ben 34.5 millió forint lett a halmozott termelési értébe, s a gazdaság 18,2 millió forint eredményt ért el. Ebhpl 3,3 millió forint biztonsági tartalékot képezhetett, s az egy tagra jutó részesedés az előző évi 15 600-ról 17 400 forintra emelkedett A növekedés kétségkívül jelentős, óm így is jelentősen alatta maradt a megyei, sőt a Karcag városi szövetkezetek átlagának. rises talaj ok A tsz földjei víz alatt álltak, 900 holdat bevetni sem tudtak. Az előző két évben 4300, illetve 5300 forint volt a holdankénti halmozott termelési érték. (Tessék Aezt 900- zal beszorozni.) Ez önmagában óriási kár. Ám a bevetett földek is — a víz pusztítása miatt — sokkal kevesebbet adtak. Csupán a főtermékből 7 millió forint volt a termés- kiesés. A tervezetthez képest 3,8 millió forinttal kevesebb lett a búza és 1,9 millió forinttal pedig a rizs árbevétele. Bár az utóbbi jó termést adott, ám 200 holdat nem sikerült bevetni- Az összárbevétel 8,2 millió forinttal lett kevesebb. A szövetkezet vezetői — látva a bajokat — szigorú takarékosságot léptettek életbe, leállították a beruházásokat, a juhhodály építését, rizstelep építését, altalajlazítást. Csak a legszükségesebb kiadásokat engedélyezték. Munkadíjat csak a legszükségesebb munkák elvégzésére fizetnek ki- A mérleg most készül, a főkönyvelő szerint a veszteség valamivel alatta lesz, mint ami a Talán egy éve, hogy az Európa Kiadó egy gazdag irodalmi antológiát adott a magyar olvasók kezébe, amelyből a felfedezés örömével ismerhettük meg észi testvérnépünk, az észtek sokszínű és gazdag irodalmi és művészeti világát, egy viszontagságos múltú nép történelemben fogant művészi megnyilatkozásait. Az Európa Kiadót e nemes vállalkozásra az utóbbi időben a kapcsolatok erősödése nyomán egyre erőteljesebben jelentkező olvasói igények késztették. Most, talán terjedelmét tekintve szerényebb tonnában. célját tekintve is más meggondolással, de szándékában legalább oly nemes kiadvány látott napvilágot a Szolnok megyei Lapkiadó jóvoltából. Nem országos igény szülte, a megye igényeit kívánja színvonalasan szolgálni Egy eltéphetetlen barátság dokumentumai címmel Szolnok megye rótta le „adósságát” testvérvárosának, Tallinnak. Adósságát, hiszen az utóbbi években ki tudja mennyi szál és milyen erővel fűzi egyre szorosabbra e kapcsolatot; Szolnok megyéét is a megyeszékhelyét az észtek fővárosával. Időszerű és hasznos könyvecske látott tehát napvilágot, amelyben széles körű áttekintést kap az olvasó a Szolnok megye és Tallinn közötti barátság alakulásáról, a kapcsolat indulásáról, gyarapodásáról és egy kicsit a jövőről is. Díszes borítólapú. képes dokumentumkönyv kerül ezzel a megye olvasóinak kezébe. Szép és hasznos könyvecske és bizonyára érdeklődéssel forgatja majd az is, aki már járt Tallinnban, és az is, aki esetleg csak készül az észtek városába, vagy éppen aki csak szeretne többet tudni a rokonszenves, északi testvérnép életéről és munkájáról. A tartalmas könyvecskét Varga József szerkesztette, anyagának megírásában a Szolnok megyei Néplap munkatársai és a tallinni OHTULEHT című testvérlap szerkesztőségének munkatársai vettek részt. Dokumentumjellegét és egyben értékét az is növeli, hogy igen sokrétű foto- és képanyag egészíti ki magát az Írásos anyagot. Egy .'bként a könyv köszöntőjét Arnold Védik a A debreceni városi tanács határozatot hozott a Nagyerdő védelmére. Ennek értelmében jelenleg 1948 hektáros területét a jövőben csökkenteni nem lehet, ezenkívül biztosítani keli a faállomány felújítását. A feladat az őshonos fogtaaroa tölgy, arányának Green, az Észt Köztársaság külügyminisztere írta. utalva a magyarok és az észtek ősidőktől fogva tartó rokoni kapcsolataira, majd újai sikereket kívánva a két nép barátságának virágzásához. Raimo Pullat tollából tömör áttekintést kapunk az észt nép történelmi megpróbáltatásairól és új életre születéséről. A városi tanács elnöke pedig Tallinn jövőjét vázolja fel képzeletre hatóan. Ralf Mikenberg, a Szovjet —Magyar Baráti Tár saság észt tagozatának ügyvezető titkára a két nép kulturális kapcsolatait elemzi, s örömmel állapítja meg hogy náluk minden észt otthonban, ahol csak egy kicsit' is szeretik az irodalmat — és ilyen otthon sok van — feltétlenül megtalálhatók a magyar Irodalom termékei is; Petőfi, Gárdonyi, Mikszáth, Móricz könyvei. A könyvecskében egymás után sorakoznak és a dokumentum erejével szólnak a barátságban eltelt esztendők szolnoki—tallinni kellemes, fenséges és megható jelenetei, emlékei. Nem is gondolná az ember, hogy valóban ennyire sokoldalú, s ilyen mélyre nyúló Szolnok megye és Tallinn kapcsolata. Nem érzelmes könyvecske ez; kultúrtörténeti dokumentum. De nem is száraz krónika; események élményszerű felsorakoztatása. Átjárja a közös célokért harcoló két nép szíve dobbanása. A tények felsorakoztatásában ott rejlik a szovjet—magyar barátság Internacionalizmusa és az egymás eredményeinek megbecsüléséből fakadó tisztelet, az elért eredmények láttán érzett kölcsönös büszkeség. A könyvecske egyik írásában a tallinni városi párt- bizottság első titkára találóan mutat rá a kiadvány jelentőségére, amikor azt mondja: „Minden évben kiadnak szerte a világon sokezemyl különböző gyűjteményes munkát, és valószínűleg e kis könyvecske — a Tallinn— Szolnok — alakjánál és terjedelménél fogva egyike lesz a legszerényebbeknek. De aligha lehet annál valami értékesebb, mint amit ez a gyűjtemény akar hangoztatni : a barátság és együttműködés az új társadalmat építő népek közt.” V. M. Nagyerdőt növelése az akác rovására. A negyedik ötéves terv éveiben 12 hektáron folytatnak erdő- felújítást, s újabb sétányokat, sétautakat alakítanak ki. eső ellen védő házikókat építenek. Célszerűnek tartják az erdőtelepítésre nem káros vadállomány szaporítását is, A Hód—I. jelű, 6 ezer méterre tér vázáit mélységű túrás béléscső becementezese az utólagos mérések szerint nem járt teljes sikerrel, men a cső alsó szakaszán a De- saitolt cement a több mint 150 fokos hőmérsékleten nem kotou meg. A tooohona- pos mentési munkálatok után a fúrást a tervektől eltérően megsem ferdítették el, hanem változatlan irányban gyémántfúróval 4600 méter alá mélyítették le. Az itt elvégzett hőmérséklet mérések 178 fokos hőmérsékletet mutattak ki. Így még nincs szükség a külföldi A Dunán tovább erősödött a zaj lás. s ennek következtében a közös érdekű jugoszláv Duna-szakaszon, Apa- tin térségében mintegy 15 kilométer hosszú szakaszon megállt a jég, s nem egészen összefüggő, nel> énként 3—4 kilométer hosszú jégmezők keletkeztek. A közös érdekű szakaszon dolgozó 4 magyar jégtörő hajóból kettő azonnal felvette a Küzdelmet az álló jéggel. A hétfő déli jelentések szerint a vízfolyás irányává; megegyzően mar folyosót vágtak a jégpáncélban, s most visszafordultak a najok. A vúfolyássai szemben támadják a jégpáncélt, hogy a leszakított jégtáblákat maga a víz is továbbvigye, ne a jégmező alá sodorja. A magyar szakaszon hat jégtörő teljesít őrjáraBarroid-cégtól már előre beszerzett kulömeges iúroiszap alkalmazására. Ez a hőmérséklet viszont a legnagyobb, amit eddig alföldi mélyfúrásokban mértek, de nagy ob d hasonló mélységű dunántúli fúrásokban tapasztaltnál is, bár az eltérés műszakilag még nem jelentős. A fúrásnál a mérések befejez tevel megkezdték a fúróiszap faj súlyának emelését, majd utána folytatják az előfurast. Az alföldi olajbányászok mindent elkövetnek a nagy értékű és nagyjelentőségű mélyfúrás tovább mélyítése érdekében. torkolata kozott tisztogatja a Duna-kanyarokat, letérdeli a parthoz fagyott jeget, tereli a zaj lás t. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kis jégtörő hajója megkezdte a soroksári Dunaág jégpáncéljának felhasítását A jégmező közepén mintegy 10 méter széles folyosót vág, hogy szellőztesse a vizet a ounaasat A halállomány védelme érdekében szükséges ez a levegőztetés, nenogy oxigénhiány miau megbetegedjenek. elpusztuljanak a uaiaic. Szükség lenne azonban arra is. hogy a Dunaág-menU hor- gászegyesületek is gondoskodjanak a jégpáncél meglé- kelésérőL a víz szellőztetéséről. , tanácsi kimutatásban szerepelt Kiút a je'entegi helyzetből Az állam segíteni fog a bajbajutott tsz pénzügyeinek rendezésében, de meghatározott feltételek mellett. A tsz- nek ezeket tejesítenie kell, ez saját érdeke is. Intézkedési terv készül az 1971. évi gazdálkodásra, a pénzügyi egyensúly visszaállítására. A November 7. Tsz-ben régi, stabil vezetőgárda van együtt a tagsággal jó a kapcsolata. Az emberek ismerik a szövetkezet helyzetét, bíznak a jövőben- Megértik, hogy 7300 holdat nem lehet ponyvával letakarni. A hatvanas évek elején 16 forintos munkaegységért is dolgoztak, tavaly sem, az idén sem hagyják cserben a szövetkezetét Az elképzelések szerint az 1968. évi béralaphoz viszonyítva 1,5 millió forintot az idén is megtakarítanak. Észszerűen használják fel a munkadíjat Óvatosak lesznek a költséggazdálkodásban. Az amortizációs alap felét — 600 ezer forintot — szintén a veszteség rendezésére fordítják. És a legfontosabb: „Ha csak olyan évünk lesz, mint az 1968-as másfél év alatt kilábalunk a bajokból”. — vélekedik a főkönyvelő. „De többlettermést várunk, erre az őszi munkák eredményei is biztatnak. Mielőbb vissza akarjuk nyerni, a gazdaság Szocialista brigádok találkozója A Tiszamenti Vegyiművek Március 15. szocialista brigádja a napokban meglátogatta a szolnoki Lenin Tsz Törekvés nevű. állattenyésztő szocialista brigádját. A vendégeket a szövetkezet párttitkára fogadta. Ismertették a tsz rövid történetét, elért eredményeit, majd megmutatták a tsz állatállományát. Az állattenyésztő telepen Kovács Lajos főállattenyésztő kalauzolta a vegyiművek brigádját. Bemutatta a Törekvés szocialista brigád munkaterületét. Ezután a tsz vezetőségének jelenlétében hasznos eszmecsere folyt a brigádmozgalom legfontosabb kérdéseiről. Beszélgetés közben a tsz párttitkára és elnöke igen hasznosnak értékelte ezt a munkás —paraszt találkozót- A Március 15. szocialista brigád tagjai úgyszintén. Legközelebb a szövetkezetiek a Tiszamenti Vegyiművek meglátogatásával viszonozzák a találkozót. Bolgár vendégek elutazása A bolgár kulturális küldöttség, amely Joszif Toskov, a külföldi baráti és kulturális kapcsolatok bizottsága elnök- helyettesének veretesével Budapesten tartózkodott, az 1971—72. évi magyar—bolgár kormányközi kulturális és tudományos együttműködési munkaterv megtárgyalására és aláírására vasárnap elutazott. pénzügyi önállóságát”. — mL — A szolnoki nyomda üzemrészeként megkezdte működését a rinkogrífia részleg. A közismert néven. kli‘“‘üzem, lehetővé teszi, hogy fényképről, raliról újságba, könyvbe nyomható cinklemez készüljön. Ez az úl üzemrész tesz* lehetővé azt Is, hogy esti eseményekről készülő fényképek a másnap reggeli Néplapban megjelenjenek. Riesmayer József fényképész az automata fotoberendezéseu ellenőrzi a kép méretét Jégfolyosó a Dunán tot, az országhatár és a Sió Völgyi György a cinklemezí salétromsavai fürdőben marat ja
