Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

V 1970. Január 10, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kétszázharmincötezer kémény gazdái «De csúnya vagy apuka, amikor hazajössz" //• A kéményseprő szakma valamikor — hasonlóan a többi szakmához — apáról fiúra szállt. — MegbecsültéK őket. és ráadásul nem is ke­restek rosszul. Gondoljunk csak a soproni Storno di­nasztiára, a híres Storno Ház megalapítóira. Ma már ko­rántsem övezi őket ilyen megbecsülés: nemcsak nép­szerűtlen szakma lett, hanem a kéményseprőket a legtöbb ember kicsit le is nézi. Pe­dig munkájuk most talán még fontosabb mint régen. A Szolnok megyei Kéménysep­rő Vállalat emberei például 235 ezer kéményt gondoznak. Évtizedek óta csak nehezen tudtak megbirkózni a rájuk háruló feladattal, mert foly­ton emberhiánnyal küszköd­tek. A törzsgárda hűséges — Sajnos alig akad után­pótlás ebben a szakmában — mondja Molnár Lajos igaz­gató. A fiatalok szívesebben elmennek akár az építőipar­ba segédmunkásnak, mint hozzánk. Tavaly például két ipari tanulónk volt, az idén inár csak egy. Nagy volt ed­dig a munkaerővándorlás is: 1969-hen a dolgozók 43 szá­zaléka cserélődött, de még az elmúlt évben is 23-an men­tek el tőlünk. Nyolcvanhét a vállalat összlétszáma, eb­ből hetven a kéményseprő. Sajnos nagyrészük idősebb dolgozó, az átlagéletkor 43 év. Ennek ellenére a tavalyi 5 millió 7Ű0 ezer forintos tervünket 6 millió 400 ezer forintra sikerült teljesíteni. Az idei tervünk 6 millió 720 ezer forint, bízunk benne, hogy ezt is teljesíteni tudjuk majd. Optimizmusunkat ar­ra alapozzuk, hogy végre ki­alakult egy jó törzsgárda, hét brigádunk közül az elmúlt évben négy elnyerte a szo­cialista brigád címet. Sokat könnyít a munkán­kon egy újítás is, amelyet októberben vezettünk be. A Fővárosi Kéményseprő Vál­lalatnál egy olyan körkefét konstruáltak, amellyel töké­letesen meg lehet tisztítani a kémények falát. Ez lehetővé tette, hogy az eddigi havon­kénti kéményseprés helvett csak kéthónaDonként kell a kéményeket tisztítani. A kéményseprők munkája nem könnyű, csúszós házte­tőkön járnak, de föl kell mászni például a cukorgyár 76 méter magas kéményébe is. — Oda még könnyű föl­menni. mert a keresztmet­szete fölül is majdnem két méter — kapcsolódik a be­szélgetésbe Gebei István, a vállalat egyik legidősebb dol­gozója. — Vannak viszont olyan gyárkémények is, — mint például a vágóhídi —, amelyekben alig fér el az ember. Gebei Istvánt a vállalatnál mindenki csak Pista bácsi­nak szólítja: kitűnő szak­munkás. és ha kell szomba­ton. vaey vasárnap is magá­ra veszi a ..fekete ruhát”. — Nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam. Igaz. sokat dolgoztam, de kellett a pénz, mert kilene gyermeket neveltem föl. Az öt fiú közül egy sem válasz­totta ezt a mesterséget, hiá­ba próbáltam rábeszélni őket. Mindig azt válaszolták: olvan csúnva vagy anuka. amikor hazaiössz. Egvébként én sem kéményseprőnek kés-”'1 Item, előtte az alcskzigeti Állami Gazdaságban dolgoztam. — mint törzsáilattenvésztő. Be- tees^oem miatt art abba kel­lett hagvni. és akkor olvas­tam az úisághan. hogy a ké­mén vs^nt*5 vállalat embere­ket keres Tdeiöttem. aztán íreorTorotvm ezt a kormos munkát Most már innen me­gvág maid rtvuödíjba. Bernáth T ains — bár tíz éve dolgozik itt — huszon­hat évével mégis a Lgfiata- Ífibvinií közé tartozik. S ő ríodícnt nem is véletlenül választotta ezt a szakmát; — A nagybátyám is ké­ményseprő, ő szerettette meg velem már gyermekkorom­ban. A szülőfalumban Abád- szalókon egyébként nagyon sokan űzik ezt a mestersé­get. Amikor én ipari tanuló voltam huszonnyolc' kémény­seprőről tudtam a faluban. Igaz, a fiatalok közül egyre kevesebben választják a „fib- riszkefét” és a „Kaparóva­sat”. Sokan csak kormos em­bereknek neveznek bennün­ket, pedig azért mert tény­leg koszos munkát végzünk, ez a szakma is van olyan, mint bármelyik más. Én egyébként megtalálom a szá­mításomat, havonta négyezer forint Körül keresek. A „fekete emberek” fele­lősségteljes munkát végez­nek: ügyelnek arra, hogy a kályháknak, kazánoknak „jó huzata" legyen, hogy a ké­ményekben lerakodott égés- terméK és lehulló vakolat ne Rezervátum a padláson A Bábolnai Állami Gazda­ság sokféle, egyedülálló ne­vezetessége mellé újabb so­rakozott Itt rendezték be az ország legnagyobb vállalati kezelésben levő vadászati mú­zeumát. Ebben mutatja be a gazdaság 37 000 holdas vad­rezervátumát, amely egyidős a 180 éves gazdasággal. A sokféle korabeli vadászfegy­ver és szerszám mellett ér­mes és más őzagancsok, vad­disznó agyarok sorakoznak. Az épület berendezése is a vadászathoz kapcsoódik. Stí­lusos fabútorok ékesítik pél­dául a vadászterem 12 szemé­..Fegyverre], munkával, ielviiágosító okozhasson semmi bajt. Mint Vass Károly művezető el­mondta. munkájuk során furcsa dolgokat is találnak néha a kéményekben: Arányló ne a kéményben — A legtöbb bosszúságot a csókák okozzák. A megyé­ben nagyon sok kémény van, amelyeket Különösen k övei­nek és tavasszal abba rak­ják a fészküket. Azt aztán teiehordják a vasszögtől kezdve mindenféle kacattal, úgy, hogy néha több méter mélységben eltömik a ké­ményt Gyakran előfordul, hogy nem is lehet Kiszedni felülről a szemetet, hanem ki kell vésni a kémény fa­lát. Néhány éve történt, hogy az egyik kéményseprőnk aranyláncot talált az egyik csókafészekben. Régebben a kéményseprő­ket szerencsét hozó emberek­nek tartották. Manapság már egyre Kevesebben fordulnak meg utánuk az utcán és mondiák, hogy „kéménysep­rőt látok, szerencsét találok.” Az újévi naptárat még ki­nyomtatta a vállalat, — de nem sok kéményseprő akadt, aki tjlöv hai-atán f-Unó-ot szerencsét kívánni. Szakmá­juk olyan lett, mint bárme­lyik más szakma. Csak ki­csit kormosabb. — Zámbó — Az egységgyiílés résztvevői FOKGO RAKÓDÓ GÉPRE (Frak-B 1.1 nehc/gépliefclőt gépjárművezető vizsgával felveszünk. Továbbá gépkocsirakodókat. Jelentkezés: ÉPSZER VÁLLALAT Szolnok. Dózsa György u. 5. lyes ebédlőjét és dohányzó­ját Az épület padlásán pedig különleges hatású térmegvilá­gítással mutatják be a rezer­vátum teljes élővilágát. A mintegy 300 négyzetméteres terrriet a vadak környezetére jellemző növényzettel telepí­tették be. Eredeti színüknek megfelelően készítették ki a fákat, a bokrokat, a füvet, a nádat. A kiállításon kizáró­lag a rezervátumban élő álla­tok láthatók- Az apróvadak mellett az utóbbi időben el­szaporodtak az őzek. a vad­disznók és gyakran felbuk­kan egy-egy szarvas Is. A 100-nál többféle preparált ál­lat az élethü környezetben szinte megelevenedik. Az egyik sarokban például a toiásán ülő fácántyúk lát­ható, eev másikban egv vad­disznó áll. fürdőhelye, a Da- gonva partián. Lehullott le­velű nvárfaágon ijl a réti sas és közeiében még öt Bá­bolnán élő sasfaita látható. Felépítették a ..rókavárat” is, és a „játszótéren hancuroz- , nak” a kitömött kisrókák. I (Folytatás az 1. oldalról) lőtt a vörös zászló selyme, s munkásemberek, akik most öltötték magukra az acélkék egyenruhát, felemelt jobb karral harsogták: — Esküszöm... Vállalva minden megpróbáltatást, megvédem a munkásosztály hatalmát, szocialista hazámat, a Magyar Népköztársaságot, fegyverrel, ha kell, életem feláldozása árán is... Fegy­verrel, munkával, felvilágo­sító szóval mindig szocialista hazám felvirágzását szolga­lom... A párt nevében Sípos Ká­roly első titkár fogadja a pártnak tett szent esküt. Volt ezekben a percekben valami nagyon felemelő- A kitünte­tetteket szólították. A három parancsnoknak Szabó Zoltán­nak, dr. Tígyi Istvánnak. Ja­kab Bélának már felcsattant a taps. Kilép a sorból Kovács László, Varga Mihály, Magyar Sándor, Bíró János, Kiváló Parancsnok, Pintér Ferenc, Szabadkai Mihály, Kublk István, Varga Illés, Király Lajos Kiváló Munkásőr es elvtársaik. Dr. Faragó Elek, az országos parancsnok kép­viseletében kezet szorít a ki­tüntetettekkel. Halkan, sze­rényen hangzik: — A dolgozó népet szolgá­lom. Gál István leszerelő mun­kásőr géppisztollyal a nyaká­ban szembefordul Hodos Gyula fogadalmat tett műn­ké sörrel: — Fegyverünk a néphatal­mat védi. Ezekkel a gondo­latokkal adjuk át elvtársak. Az ifjú munkásőr átveszi a géppisztolyt: — ígérjük, nem hozunk szégyent a kék egyenruhára. Szakasz, rajparancsnokok a legjobb alegységeknek járó zászlókat tartják a kezükben. Viszik majd a munkahelyre. A városi pártbizottság is ok­levelet adományozott a kol­lektív kitüntetésben részesült zászlóaljnak. Rumpf Pál, az olajipari pártbizottság titká­ra az ünnepi egységgyűlés el­nöke rövid zárszót tart­— Elvtársak! Azt kívánom éljenek a munkásőr eskü sze­rint. S befejezésül énekeljük el a munkásosztály himnu­szát, az Internacionálét. A szép ünnepségnek vege. Árad ki a kék egyenruhás munkáshadsereg egy nagyon becsülettel dolgozó osztaga. Ugyancsak tegnap délután tartotta ünnepi évzáró ülését a karcagi Zalka Máté mun­kásőr század is. Ott Orvos Nagy Ferenc, ktsz elnök nyi­totta meg a szép ünnepséget, majd Búza Ferenc parancs­nok szólt á nagykunsági munkásőrök tevékenységéről. Az új munkásőrök esküjét Kovács István, a városi párt- bizottság titkára fogadta. A leszerelők nevében Papp Im­re búcsúzott, s tőlük jelképe­sen Barsi Sándor vette át a fegyvert. Fábián Márton tsz- elnök, a megyei pártbizottság tagja adta át a legjobbaknak a kitüntetéseket. Borzák Lajos Tájékoztató a gépjármű felelősségbiztosítás új jogi szabályozásáról A kötelező gépjármű fele­lősségbiztosítás új jogi szabá­lyozásáról dr. Bárd Károly- tól, az Állami Biztosító jog­ügyi főosztályának vezetőjé­től, a Magyar Jogász Szövet­ség polgári jogi szakosztálya biztosítási jogi szekciójának alelnökétől kértünk tájékoz­tatást — Az új jogszabály legna­gyobb jelentősége az, hogy minden Magyarországon köz­lekedő járműre egyaránt vo­natkozik — mondotta dr. Bárd Károly. — Minden gép­jármű által okozott kárért az Állami Biztosító felel a jog­szabály életbelépése után Jobban figyelembe veszi a jogszabály a károsultak érde­keit, mint a korábbi rendel­kezések. A fizetésképesség kérdésének nagyobb lelentő- sége érthetően a magántulaj­donban levő gépjárművek ál­tal okozott károk rendezésé­ben van. Kü földön is érvényes — Akár belföldön bekövet­kezett gépjármű balesetekről van szó, akár magyar gépjár­mű által külföldön okozott károkról, a jogszabálv-tör- vény erejénél fogva — intéz­kedik a rendezésről- Ezekben az esetekben még az sem be­folyásoló tényező, hogy a kárt okozó gépjármű üzemben tar­tója befizette-e a biztosítási díjat, kiváltotta-e a szükséges biztosítási bizonylatot külföl­di utazása előtt. — Sok eddig vitatott kér­dést is eldönt a jogszabály bevezetése. Biztosítási fede­zetet rendel ezentúl azokra az esetekre is, amikor a gép­jármű üzemben tartója a kár­eset pillanatában nem volt jelen. Tehát a jogtalan hasz­nálat, s a feketefuvar eseté­ben. Ekkor az üzemben tartó természetesen nem vonható felelősségre azokért a káro­kért, amelyeket a tőle jogta­lanul eltulajdonított gépjár­művel okoztak. Az új szabá­lyozás szerint lehetővé válik, hogy a károsult ne az esetleg fizetésképtelen gépkocsi tol­vaj ial áll ion szemben, hanem a biztosítóval Nem lesz „isme etlen" —- Mivel a biztosítás min­den gépjárműre kiterjed, az ismeretien gépjárművek által okozott károk megtérítését is vállalja a biztosító. Nem tel­jeskörű azo'hban ezeknél a károknál a fedezet. Az új jogszabály elveszi a morális alapiát annak, hogy valaki —* mint károkozó — ismeretlen maradion. Nem lehet az is­meretlen károkozónak fel­mentést adni azza' hoev nem keli fedezni a kárt. nem kell a heiveztnen hagvni a rend­számát — mondván, hogy úgvis fizet a biztosító. — Valóban fizet az ÄB a társadalmi szempontból leg­súlyosabb esetekben- a cser­benhagyásnál, személyi sérü­léseknél, vagy azokkal ösz- szefüggő dologi károknál. Nem fizet a biztosító viszont, ha a vigyázatanul parkoló, vagy besoroló kocsi megsért egy másik járművet, s a ve­zetője megszökik a helyszín­ről. Ezeknek a károkozóknak nem kell ismeretlennek ma­radni, hiszen helyettük a biz­tosító tartozik anyagi felelős­séggel. „Név jegycserés" kárrendezés — Sokat beszélnek az úgy­nevezett „névjegycseré» kára rendezésről- Ezt egyrészt az teszi lehetővé, hogy minden­ki rendelkezik biztosítással, másrészt az, hogy a rendőrség csak személyi sérüléssel járó baleseteknél, vagy valamelyik karambolozott fél kívánságá­ra avatkozik be. A jogszabály megalkotásakor már figyelem­be vettük a kormány KRESZ módosítással kapcsolatos el­képzeléseit is. Maradt a díj — A biztosítás díjai hazánk viszonyai és a külföldön be­vezetett más biztosítási rend­szerek figyelembevételével lettek megállapítva. Jelentős, hogy változatlan marad a személygépkocsik, motorke­rékpárok, vontatók biztosítási díja. Jelentősen emelkedett viszont a tehergépkocsik, autóbuszok és egyéb speciális gépjárművek esetében. Bár egyelőre még kérdőjelet je­lent az. hogy a jövőben ho­gyan alakul a javítóipar ár­képzése, a biztosítási díjakat öt éves távra kívántuk sta­billá tenni. — Távolabbi célok között szerepel egy iogszubáiv meg­alkotása, amely a gépjármű balesetek károsultjainak — az üzembentartó felelősségé tői függetlenül — ÁB anvaei fedezetet ad. Szakmai körök­ben sokan vitáznak még azon. hogy a közlekedés veszélyes voltát azzal is el kellene is­merni. hogy a balesetet szen­vedett — még önhibás gyn logos is — kapjon valamilyen összegű kártérítést. A most hatályba lépő jogszabály le hetőséget ad a károsultnak, hogy ha a peren kívüli ren­dezésre nincs mód, nemcsak a károkozóval szemben, ha­nem az anyagi terheket viselő Állami Biztosítóval szemben is pert indíthat — fejezte be tájékoztatóját dr. Bárd Ká­ról» Kft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom