Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

1971. január 8. BTOT NOK MPRVn NtíPT AT* LVASÖINK A legszebb ajándék Kicsi lányom kilenc éves. Járásképtelen. Csak segítség­gel tud helyet változtatni. Egyik ismerősünk a Beton és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában dolgozik. Tőle tudta meg a Kandó Kálmán brigád a gyermek helyzetét Nagyon gyorsan segítettek. El sem tudom képzelni, hogyan találták ki azt- az állóka-járókát, amit társadalmi munkában elké­szítettek. Karácsony előtt el­hozták a kis „járművet”. Le­hetetlenség leírni a magunk, valamint kislányom boldog­ságát. Most már segítség nél­kül tud közlekedni a lakás­Gyors ügyintézés ban, s ha 'felfárad, pihenhet is. Nem olyan unalmasak már napjai. Azt reméljük, 1 hogy szellemi fejlődéséhez is hoz­zájárul majd az új „jármű”. A tizenhat tagú brigád kislányom fényképét kérte cserébe, hogy beragaszthás- sák naplójukba. Szívesen tet­tem éleget kérésüknek. Mást mit is tudnék adni* nekik? Kérem, tegyék lehetővé, hogy az újság nyilvánosságán ke­resztül mondjak — mondjunk nekik köszönetét nemes tet­tükért. Megérdemlik! Fehér Jánosné Szolnok Az elmúlt napokban — más hibájából — gépkocsival karamboloztam. Szerencsére személyi sérülés nem történt, a gépkocsiban viszont kár esett. Először történt velem ilyes­mi. Elkeseredésemben alig tudtam mihez kezdeni. Most már úgy érzem, „jó úton” indultam el. Az Állami Biztosító Szolnok megyei igazgatóságához mentem. Itt kellő magyarázatot és eligazítást kaptam a „hogyan tovább”-ot illetően. Magam sem hittem, hogy a kártérítés összegét ilyen hamar a' zsebemben tudhatom. Jő érzés, ha a bajban ilyen gyorsan segítenek az Állami Biztosító ügyintézői. Köszönet érte. Bertalan Zoltán Szolnok A papíripar avagy a kereskedelem „dicsősége”? Évek óta visszatérő problé­ma, hogy az üzletekben új év táján nem lehet kapni kártya­borítékot. Közismert, hogy egyének, intézmények szeret­nék eljuttatni jókívánságai­kat azokhoz, akikkel egész évben munkakapcsolatban vannak. Hát ezzel a dologgal valahogy mindig „befürdünk”. Miért lett volna ez másképp az idén? Hiába kilincseltünk egyik papírboltból a másikba, a válasz mindenütt ugyanaz volt: kérem, nincs! Mindezek után egy kérdés vetődik fel. Ki tehet erről? A- papírgyárak nem gyártanak, vagy a kereskedelem nem rendel? Ennek okát még nem sikerült kideríteni. Minden esetre nem ártana, ha az ille­tékesek végre felfigyelnének erre. Ne olyan termékeket gyártsanak, amelyekből va­gontételek halmozódnak fel, hanem olyanokat amelyekre a. lakosságnak, a köznek szüksége van. Gondolom, hogy az új me­chanizmus keretei rugalma­sabb lehetőséget adnak a pa­pírgyáraknak is. Jó lenne, ha végre figyelembe vennék eze­ket az igényeket is, amelyek annyi bosszúságot okoznak évről évre. A kereskedelem pedig legyen bátrabb és ren­deljen, kérje a gyárakat vá­lasztékának bővítésére. Csak a gyártó cégek és a kereske­delem harmonikus, jó együtt­működése veheti elejét a bosszantó felületességnek. E. S. Szolnok Rászolgáltak a szocialista címre .. s Fegyverneken már régi gond volt, hogy miként. oldják meg a tanácsköztársasági emlékmű megvilágítását. Hónapok óta nem sikerült elfogadható megoldást találni. A községi tanács vezetői a közelmúltban felkeresték problémájukkal Kiss Antalt, a TITÁSZ törökszentmiklósi üzemvezetőjét. Eredménnyel járt a megbeszélés, mert egy szocialista brigád hemsokára hozzálátott a közvilágítási hálózatra kötött reflektorok felszereléséhez. Munkájukhoz nagy segítséget kap­tak a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezettől is. A hó és a jég, a hideg és a rossz, szeles idő ellenére egy hét alatt elkészültek. Nem kértek érte semmit. Társadalmi munkában csinálták. . i Az arra járók most esténként gyönyörködhetnek Fegyver­nek új ékességében, a szépen kivilágított emlékműben. E. G. Majd az új évben;«; 1970 szeptemberében lakást cseréltem. Űj otthonomban — lakásleválasztás folytán — villanyórára lenne szüksé­gem. Ezen kívánságomat írás­ban elküldtem a TITÁSZ- hoz. Két-három hét is eltelt. Semmi válasz. Személyes érdeklődésemre .4. hogy mikor számíthatok árammérő óra beszerelésre — Vosztok úti panaszok szóban kaptam választ Raj­zot kell beadni... Végre megszületett a rajz, melyet személyesén beadtam. A villanyóra viszont sajnos, még most sincs felszerelve. Remélem, az új esztendő ezt is meghozza! Kaposvári Imre Szolnok Szűk a „keret” i \ ? Szele László tiszaörvényl olvasónk, az ottani 14. sz. ve­gyesbolt vezetője arról pa­naszkodott, kevés hentesárut kap. Levelét december 16-án közöltük „Hiánycikk: a tölte­lékárú” címmel. A tiszafüredi ÁFÉSZ vála­szolt olvasónk soraira. Lás­sunk néhány részletet a vá­laszlevélből: „...Kereskedelmi osztályunk egy korábbi álláspontja alap­ján az egységeink részére biztosított töltelékáru keretet százalékos arányban — viszo­nyítva a bolt forgalmához, az ellátási terület adottságához (önellátó) stb. — »felosztottuk. A tiszaörvényi egység a min­denkori töltelékáru keret 3 százalékát kapja, mely átla­gosan véve mégfelel a heti 25 kg-nak... Az egység negyed­évi kerete 298,50 kg volt, le­szállításra került 296,30 kg... A magunk részéről úgy ér­tékeljük, hogy a szállító vál­lalat kötelezettségének eleget tett. Az kétségtelenül előfor­dult, hogy maradt ki szállítás, mely által a község esetenkénti ellátása nem volt biztosítva, de a következő túra alkalmá­val differenciált szállítás történt... A szállító vállalat figyelmét, felhívtuk, hogy a jövőben mindenkor tegyen eleget kötelezettségének a kö­zölt túranapokon, a bolt ré­szére biztosított keret meny- nyiség arányában...” Mi csak ennyit fűznénk hozzá: Nem hisszük, hogy a „keret” és a leszállított meny- nyiség közötti 2,20 kg kü­lönbség elég lett volna a bolt­nak. Inkább mondjuk ki nyíl­tan: „szűk” a keret. Az ÁFÉSZ kereskedelmi osztá­lya egyébként felelőtlenül megírt levélnek minősíti Sze­le László sorait. Végtére is: ő csak tudja — függetlenül a kerettől —, hogy elegendő árut kap-e vagy sem. 2. Van, akinek a hó őrömet, gyönyörűséget okoz. A Vosztok Úton lakóknak inkább mérgelődést. Az épületek körül ugyan a házmesterek eltakarítják'a havat, de az épületeket „össze­fogó” járdák gazdátlanok. Egyetlen lapát havat sem takarí­tott még ott el senki 1971-ben! A szemétgyűjtő kocsi nagy- nehezen bejut a házak közé. Ezen kívül akad még — szeren­csénkre — egy-két bátor ember, aki bemerészkedik kocsival erre. Azért szerencsénkre, mert így legalább a kocsinyomon viszonylag biztonságban érezzük magunkat. Persze, ez sem a legjobb megoldás, ott egyensúlyozni, kisgyermekkel a ka­runkon. Apropó, kisgyermek. A bölcsőde körül nem is bokáig, hanem fél lábszárig érő hóban járunk. Pont erre a részre nem jut hókotró gép, hómunkás? D. M. . 2. Tervlexikon V 3. Gazdasági hatékonyság 1965-ben ötvenkét család költözött a .Vosztok úti X-es szövetkezeti házba. Ha csalá­donként csak három embert számítunk, akkor is több mint százötvenünkről van szó. „Gazdánk” tulajdonképpen a Békés Otthon lakásszövetke­zet lenne. Békésen meg is volnánk egymás mellett, csu­pán a takarítás miatt van néha háborúság, holott mi, lakástulajdonosok, havonta rendszeresen fizetjük a taka­rítási díjat is. Eleinte volt házmesterünk, csak éppen... szóval nem na­gyon szaggatta az istrángot. 1970 elején meg is szüntették munkaviszonyát. Persze a la­kásban lakik továbbra is... A lépcsőház takarítatlan, úgyszintén a ház környéke. Novemberben festették a tü­zelőtárolók összekötő folyosó­ját. Azóta sem takarították ki. Kiégnek a villanyégők, betör­nek az ablakok, elromlanák a kilincsek. Nincs' kinek szól­nunk. Amikor már végképp nem bírjuk idegekkel, ma­gunk fogunk seprűt, lapátot, s a legégetőbb munkát elvé­gezzük. mert tavaly nyár óta a ház belső külső állagával senki nem törődik. A „tízes” lakói Szolnok V alatti megszámolta, hogy népgazdaságunk tör­vényerőre emelt negyedik ötéves tervében éppen 35- ször szerepel a hatékony szótő valamilyen alakban. Ez a gyakoriság hangsúlyozott feladatra utal. Hogy meny­nyire átfogó és sokrétű fel­adatról van szó, az nyom­ban kitűnik a tervtörvény első fejezetének lexikális tö­mörségű bekezdéséből. „A negyedik ötéves terv­időszakban a gazdasáeooli- tika fő irányvonala a társa­dalmi termelés hatékonysá­gának erőtelies növelé-e, amelyet kü'önösen a munka terme'ékenvcéeének emelke- a faila<»os anvag- ráío-d”ásnk csökkentésével. az ét'é- velorrvnt a fn rc»ó- eszk-zéllon'á"v kihns-’ná'á­ip VF»1 3 tési eszközök hatékonvabb a termelési 1 szerként átalakításának meg­gyorsításával, a korsze­rű termékek és termelési eljárások bevezetésével, a nemzetközi munkamegoáztás- ban való részvételünk foko­zásával, a szervezés és a ve­zetés színvonalának emelé­sével, a tudományos eredmé­nyek hatékony felhasználá­sával kell megvalósítani.” Másként fogalmazva, azt mondhatjuk: minden gazda­sági tevékenység, .döntés ha­tékony. amelv a nemzeti iö- vede'met optimális mérték­ben gyaranítja, a munkaerő és az eszközök (anyagok, gé­pek. é»n>Wekl lopriobb ha­tásfokú haszno=í‘ását l»he'ő- vé teso. A vállr1ntp.J<- hnzzá- tánitását a nemzeti »ö'rede- lem «37 nl + olnV •>1 A Forint i o_ Ipnijncf a v*5‘n‘-*1o+ol’- nvovoc1^- ppnol?- 57?7b]ó1rnc r*ö' PVprprtvHa p eP^vivívH iövp­tfelrnpf, ' E? ÖSS^ocf n£r>­gazdasági szinten 1970-ben körülbelül három milliárd forint. Ebből átlagosan . egy milliárd jut az állami költ­ségvetésbe, két milliárd pe­dig a vállalatoknál marad fejlesztésre és a személyi jövelelmek növelésére. A nemzeti jövedelem minden egyes százaléka 1975-ben már több mint négymilliárd forintnyi új értéket képv;seL S a népgazdaság és a válla­latok ezen is 1:2 arányban ■osztoznak. A vállalatok tehát határozottan érdekeltek a hatékonyabb munkában. Az ország teljes nemzeti jövedelme 1971—75 között az elmúlt esztendőkhöz ha­sonlóan évente 5.5—6 száza­lékkal nő. Mégis merőben új feladattal van dolgunk, mi­vel mérséklődik a nemzeti jövedelem termelésében résztvevők — főkéit az ipar­ban foglalkoztatottak — szá­mának növekedése. Az ^m-ZKirént közismert munka­erő gondokat, a krónikus lét. szó—»-iárívt a nemzeti iö­l pövplrp/lp^j forint penV q ff*!*­tno1 Á7*-/-,vvTTQiAry pcí ftírwál 0‘vnT'— CoKli ornol Ár.ÓTT/->1 q + cJ 1 OCO>’l-'V) frw-fl offrr»»7”f o-f E^l­Vtfav 111 lentworu CTQ-noV fip- 7'pnn{e»'7ÓQpVi pvnH-pl-íáfq. sok. Ve!le­nek. Nélkülözhetetlenek a Üj törzsgárda szabályzatot készítenek a vállasatok A SZOT Elnöksége a törzsgárdamozgalom fejlesz­tésére, valamint a törzsgár­da tagjainak fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsü­lése érdekében új irányelve­ket adott ki s ebben a törzs­gárda tagjaira vonatkozó ko­rábbi — 1961. évben kiadott — irányelveit hatályon kívül helyezte. Az új iránymuta­tást az tette szükségessé, hogy a korábbi szabályozás a gazdasági irányítás új rend­je következtében részben el­avult, rész.ben nem felel meg az új követelményeknek.. A fenti irányelv szerint a törzs­gárda szabályzat új terveze­tének elkészítését célszerű bizottságra bízni, amelynek tagjait az igazgató és a szak- szervezeti bizottság egvütte- sen jelöli ki. Biztosítani kell a tervezetnek a dolgozókkal történő megvitatását és a vi­tában elhangzottakra figye­lemmel kell kialakítani a szabályzat végleges szövegét. A törzsgárda szabályzat nem melléklete és nem függeléke a kollektív szerződésnek. Kí­vánatos azonban, hogy a törzsgárda szabályzathoz a dolgozó könnyebb tájékozó­dása céljából mellékletként csatolják a kollektív szerző­dés és más szabályzatok azon rendelkezéseinek kivonatát, amelyek a törzsgárda tagok részére anyagi és erkölcsi megbecsülés jeleként jutta­tásokat, jogokat, vagy ked­vezményeket határoznak meg, mert a törzsgárdaszabálvzat csak ezekkel válik teljessé. Amennyiben az új szabály­zat szigorítja a törzsgárda tagság fel tété1 "'t ez nem.le­het visszamenőleges hatályú. Ezért a régi szabály szerint megszerzett jelvényt a dol­gozó megtarthatja, illetve az ezzel járó erkölcsi és anvagi elismerés továbbra is meg­illeti. A törzsgárda tagjai azok a dolgozók lehetnek, akik munkahelyükön leg­alább 5 éve megszakítás nél­kül munkaviszonyban áll­nak. A legalább 5 évet nem szabad mereven értelmezni. Lehetnek vállalatok, ahol már esetleg 3—4 év után is, máshol viszont esetleg csak ■ 5—10 év után veszik figyelembe a törzsgárda tagság kezdetét. A vállalatnál eltöltött idő azon­ban nem egyedüli feltétel. Csak az lehet a törzsgárda tagja, aki munkáját fegyel­mezetten végzi és példamu­tató magatartást tanúsít. Az új iránymutatás rendezi az áthelyezett dolgozók törzs­gárda tagsáffát is. Azok a dolgozók, akiket néngazdasá- gi érdekből helyeztek át, az áthelyezést megelőző munka- viszonvai beszámításával rendelkezhetnek a törzsgár­öába való felvételhez megkí­vánt tartalmú munkavi­szonnyal. Azt, hogy az áthelyezett dolgozók esetében az áthe­lyezést megelőző munkavi­szonyok — törzsgárdaévek szempontjából — figyelembe vehetők-e a gazdasági vezető és az illetékes szakszervezeti szerv esetenként bírálja el. A törzsgárda tagjait megkü­lönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. A fokozottabb erkö1 esi megbecsüléssel kap­csolatban helyes, hogy azok a dolgozók, akik legalább 5 évet figyelembe vehető mun­kaviszonnyal rendelkeznek, a törzsgárda jelvény bronzfo­kozatát, akik legalább 10, il­letve 15 évet figyelembe ve­hető munkaviszonnyal ren­delkeznek a törzsgárda jel­vény ezüst, illetve arany fo­kozatát megkaphassák. Helyeselhető az irányel­vek szerint olyan vállalati gyakorlat bevezetése is, amelv az évek arányában százalékos kulcs alánján többletrészesedést biztosít a törzsgárdának. Nincs akadá­lya annak sem, hogv a törzs- gárdatag a jelvényhez egy­szeri alkalommal jutalom ­szabadságot kapjon. A törzsgárda taeok részé­re bér és bérenkívüli jutta­tások is javasoltak. így pl, a lakások elosztásánál, _ a lakásépítéshez nvú’tott segít­ségnél jutalomüdülésnél, év­közi béremelésnél, előlépte­tésnél, tanulmányi ösztöndíj adományozásánál, a gyermek bölcsődei, óvodai felvételé­nél a tör7s'»őra„tqgnk előny­ben részesíthetők. Az így adható kedvezményeket és juttatásokat a kollektív szer­ződésben és más vállalati szabályozásokban lehet biz­tosítani a törzsgárda tagok­nak. Á törzsgárda tagság felvé­tellel keletkezik. A felvétel­ről az üzem gazdasági ve­zetője és az illetékes szak- szervezeti szerv egyetértés- bőm dnnf Wn a do’gnzó a fel­vétel kérdésében hozott ha­tározattal. illetve döntéssel nem értene egyet, a szakszervezeti bizottságtól és a vállalat igazgatóiától kér­heti a sérelmesnek talált dön+és felülvizsgálatát. Nem lehet a törzsgárdá­nak tagja, aki a munkafe­gyelmet súlyosan megsérti, vagy a mpnkaviszonyból eredő kötelezettségét hanya­gul teljesíti, akkor sem. ha ez nem von maga után jog­erős elmarasztalást. Az ilyen dolgozót a törzsgárda tagok sorából ki lehet zárni. A ki­zárási dön+ést azonban min­dig részletesen kell. Dr. Csi L vállalatok belső irányítási rendszerének fejlesztése, a jobb munkaszervezés, a fo­lyamatos, zavartalan munka feltételeinek megteremtése. De fegyelmezettebb mun­kára, a szakképzettség eme­lésére is szükség van. Ha mindehhez még hozzávesszük az anyagtakarékosságot, a gének, eszközök jobb kihasz­nálását, kiderül, hogy nem csupán a vezetők, hanem a munkásak feladata is a ha­tékonyság növelése. JóVehef &z irányítók felelőssége, kezdeményezési lehetősége a nagyobb. Kü­lönösen, amikor már nem csupán az olcsóbb termelés­ről. az önköltség csökkenté­séről, hanem a termelés szerkezetének átalakításáról, korszerűbb, gazdaságosabb, előnyösen értékesíthető térj- mékek részaránvának növe­léséről. a nemzetközi mun- kamee^sztás fejlesztéséről van szó. K. 3. Negyven másodpercenként egy A Ivovi televíziógyár fu­tószalagjáról 30—40 másod­percenként kerül ki egy-egy televíziókészülék. Ezek „Elektron” vagv ..Ogonvok” típusúak. A gyár ebben az évben bocsátotta ki a há- romrhilliomodik készüléket. Ha ezt sorba állítanánk, a sor 2000 kilométerre nyúl­na... Az üzem futószalagjairól évente több mint 500 000 egységesített „Elektron” és „Ogonyok” márkájú tv-ké­tévé szülék kerül ki 47, illetőleg 59 centiméter széles képer­nyővel. Ennek az évnek a végéig a vállalat ötezer ..Elektron—701” tíousú. 1971- ben pedig 15 000 színes, 40 000 félvezetős, 350 000 „Elektron-205” és ..Elekt­ron—215” típusú új tv-ké- szüléket állít elő. A lvov-i tv-készülékeket 15 országba exportálják — köztük ' Csehszlovákiába, Finnországba, Ugandába, Görögországba, az EAK-ba és Pakisztánba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom