Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

I 6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. január 29. Nyolcszor kiváló a Karcagi Általános Szerelőipari KTSZ Azok a hajók minden tengert bejárlak - A középüzem modellje - Technikusok, érettségizett fiatal szakmunkások A huszadik évben üzemháza! avatnak kiváló dolgozója kitüntetés­Azok a hajók, minden ten­gert bejártak. Térkép mu­tatja, kis nyilak jelzik, ho­vá, merre került a mun­kájuk. Dánia, Norvégia, Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szíria, az Egye­sült Arab Köztársaság. Nyolcszáz lóerős személyha- jó, a legújabb típusú jég­törő, 1200, 2000 lóerős toló­hajók, kavicskotró monstru­mok, szép, luxus üdülőha­jók. Mindnek elektromos berendezésén, fontos villa­mosszerkezetén ott a Kar­cagi Általános Szerelő KTSZ márkája. Ha azok a hajók, minden tengert bejártak, olyan fel­építésűek, olyan modern szerkezetűek, amelyek meg­állják a próbát mindenütt. Amely valóban világszínvo­nal. ...j. . Ki gondolta volna ezt ak­kor, 1951 februárjában Kar­cagon? Aligha mondta vol­na bárki előre a jövőt. Húsz évvel ezelőtt néhány nehe­zen megélő idős kisiparos gondolatában „csak” a szö­vetkezés járt. összefogva, közösen könnyebb lesz tán az élet, sikeresebb a mun­ka. Ügy, ahogy a város pa­rasztjai összefogtak, közösen szántották-vetették a ha­talmas karcagi határban az összesimuló földeket Meg úgy, ahogy a cipészek tet­ték. ök már 1945-ben szö­vetkeztek. Tizenheten határoztak, s március elején harminchár­mán kezdték a munkát Volt sokféle szakma. Villanysze­relő, autó- motorjavító, rá­dióhoz ötó, lakatos, eszter­gályos. Mondják, akkor is, később is jelentkezett felvé­telre fodrász, meg szabó kis­iparos. Még nem nézték, nézhették ki, hol felel majd meg. Munkáskéz kellett, mert munka már kezdetben is volt elég. Persze javítás, barkácsolás a mostanihoz képest. Mégis: a nagy mező­városban ők voltak az első ipari munkások. Talán ma is ők az elsők... Nemcsak Kar­cagon, a megyében sincs olyan szövetkezet, (az or­szágban se sok), amelyik azt mondhatná, amit ők. Együtt fejlődtek a magyar hajóipar­ral! Ehhez természetesen tögtön hozzáteszik azt is, hogy nagyon jó partnernek, munkatársnak bizonyult az eltelt 18 évben a hajóipar. Támogatta, segítette a (ma­gához mérve) kis karcagi ktsz-t Olyannyira, hogy rangos középüzem az már. Közös munkájuk jó példa is. Az állami nagyipar, s a sző-' vetkezeti középüzem okos együttműködésére. A Karcagi Általános Sze­relő KTSZ dolgos tagjainak száma most az alakulás 20. évfordulója előtt pontosan háromszázhetvennyolc. Húsz évvel ezelőtt mindössze har­minchármán kezdtek mun­kához.-í* es» ipari tanu'ók A szövetkezeti ipart két évtizede alatt aligha jelle­mezte korszerű munka­hely, modem gépek, beren­dezések sora. Az sem bizo­nyos, hogy dolgozóinak a legtöbb ktsz biztosítani tud­ná az üzemi konyhát, ebéd­lőt, szép öltözőket, fürdő­ket. És jónéhány éven át sokfelé, a jövőre sem gon­dolhattak. A szűkös munka­helyeken, avult gépeken nem vállalkozhattak az utánpót­lás, ifjú szakmunkások ne­velésére. Ez is, az is. A munka­hely ma is régi, toldott-fol­dott Karcagon. Mégis ez a kisipari termelőszövetkezet alakulása első évében szer­ződtetett ipari tanulókat, öten most is ott dolgoznak. Ketten technikusok lettek. „Az első gyerekek” bizony már a harmincas évek dere­kát élik. Autó-motorszerelő, esztergályos, gépész munká­sok. Azt mondják jó itt ne­kik a nagy családban. Pe­dig az első évben egy régi, agyonhajtott esztergapadon kezdték szeretni a szakmát. Hol van az már? A húsz év alatt sok érett­ségizett fiatal kezdte itt a munkáséletet. Fiatalok, akik minden új iránt érdelőd- tek, akik belevágtak isme­retlen nagy dolgok fájába Csala János is. Csak így lehetett a jelen valóság Először javítás, javítgatás, volt a szövetkezett kisiparo­sok dolga. Meg villanyszere­lés. A parasztvárosnak kel­lett a fény, a világosság. Más is. Ki gondolná, hogy a kisipari termelőszövetke­zet gazdag múltjából büsz­kén megjegyezte: az első években segítettek ők az ország kenyérgondján is. Nem vetettek, arattak, (bár a régi időben sokszor ez. jelentette a társadalmi mun­kát), de megjavítottak a környéken és az országban sok malomgépet, szerkezetet, csináltak villanyhajtotta ma­lomgépeket is. Az első év? Egymillióhá­romszázezer forint árbevétel, száztizennégyezer forint nye­reség. S már akkor voltak merész tervezők, ügyes mes­teremberek. Mit lehetne szépet, jót, újat csinálni? A második év végén kez­dődött az ismerkedés a ten­ger- és folyamjáró hajók hazai iparával. Először csak belföldi, később kényes íz­lésű, hozzáértő, külföldi, tengerhajózásról hires ál­lamokba indult a magyar hajó, rajta, benne a karca­giak finom, pontos munkája Érek, eredmények, emb rek Az új ipar karcagi hono­sodásáról évek szerint szól az emlékezet és a krónika: 1960—62: A szövetkezet­ben készült a Szovjetunió Imre. megrendelésére gyártott ha­jók, gyengeáramú híradás- technikai berendezése, erősí­tők, telep nélküli telefonok. 1963: A Magyar Hajó- és Darugyár 800 lóerős sze­mélyhajó és 1200 lóerős to­lóhajó teljes elektromos be­rendezésit..rendelte meg a szövetkezettől. Á gondos munka eredményéül új munkákról biztosította a ktsz-t. 1964: Kétezer lóerős toló­hajó elektromos berendezé­sét készítette a KASZ. 1965: Többek között az Egyesült Arab Köztársaság részére úszóhajó-egység elektromos berendezése, pa­rancsközvetítők készültek Karcagon. 1966: A Szovjetunió meg­rendelésére 2000 lóerős szi­bériai típusú tolóhajó gyár­tása kezdődött. 1967: Elektromos tengeri hajókürtök, új meg, új fon­tos hajóelemek. S közben érdekes válto­zások. A hajóipar mellett . „egy kis mezőgazdaság”. De hogy. -. Elektromos pásztor a BNV-n. Nagydíj. Megrende­lés a Szovjetunióból gyü- mölcshűtő- és tároló elekt­romos „agyára”. Még abban az évben 1967- ben az első, 1968-ban a má­sodik. Kéziszerszám- és mérleggyár berendezés Viet­namnak. Jó az együttműkö­dés a gépexport irodával Az év utolsó hetében pár va­gonban szállították el Kar­cagról az Irak számára ké­szülő datolyalészirup üzem elektromos berendezéseit, közte a kiemelkedően szép vezérlőtáblát. S a husiadik évforduló előtt, most izgalmas export. Ha Kuwait elfogadja a hajót, nyomában sok állam meg­rendelése várható. És a ten­gerek sem egyformák. A szi­gorú : nemzetközi' szabványok mellett nemzeti elvárások is vannak. Eredmények? Csak az utóbbi tíz év pontos számai­ról szólunk részletesen. A második és harmadik ötéves terv ideiéről Az volt az iga­zi fejlődés. Az 1959. eszten­dőben ugyanis még mindösz- sze nyolcvankét dolgozó. 4 millió értékű kész árut ter­melt. kevés hf,án mind ex­portra. Aztán rnsn-ban 10 m’ll'ór° nőt a kés-á-”-t'rme lés. ma'do-m 9.5 rmlh'őra az exnort értéke. A második ötéves terv első éviben, 1961-ben 11 m'lliórq nőtt a készáru-termelés, tízre az ex. port. A második ötéves terv végen 27 millió a készáru ér­ték, s ebből 25 az export. A harmadik ötéves terv első éve azért * volt nagyon jelentős, mert készáru-ter­melésben ekkor lépték át a sokáig elérhetetlennek hitt 30 milliót. A klsz-ben a közelmúltban választottak új vezetőséget, újabb négyéves megbízatás­sal. Csala János elnöknek, ez ai mostani volt tizenhete­dik beszámolója. E száma­dáshói idézünk: „öt év alatt harmincmillió 570 ezer forint nyereséget ér­tünk el, ebből a tagságnak több mint négv millió forint jutott nyereségrészesedés cí­mén. Öt év alatt 3 5 millió forintot költöttünk különbö­ző üzemi berendezésekre, fénymásoló berendezést vá­sároltunk. gravírozó gépet szereztünk be. fémfűrész gé­pet helyeztünk üzembe az esztergályos műhelybe. Kü­lönböző kéziszerszámokat, évente 350—400 ezer forint­ért vásároltunk*. És az új partnerek. Az AGROTRÖSZT már nem­csak a vili any pásztor- a tojáslámpázó, a billenőtár­csás talajművelő gép forgal­mazója is volt A tejipar: Szegeden, Szé­kesfehérvárott, a ktsz elek­tromos berendezéseivel épült meg a korszerű tejüzem. A fejlődést a számok, a gazdasági eredmények bizo­nyítják. Summázva: a szö­vetkezetnek most 22 millió forintos tartalékalapja, 20 milliós állóeszköz értéke van. Az 1970. év után vár­ható nyereség pedig megha­ladja a 9 milliót. Mindezt fiatalok, idősebbek a szövetkezeti bizottság tag­jai, szocialista brigádvezetők mondták el a KASZ központ­jában. Kívülről ósdi. bent vi­lágos, kellemes kis helyisé­gekben. Az elnöki iroda falát emléklapok, oklevelek borít­ják. Csakhogy kicsi az a hely. Jut az elismerő okle­velekből a folyosókra is. A mezőváros, a megye, az ország elismerései ezek. A munkásgárdának. az értő, okos emberi észnek- kéznek. Kiváló szövetkezeti címet kaotak nyolcszor, a IIT. öt­éves tervben háromszor érték el a KISZÖV e kitünteté­sét. És ott a szövetkezetben az OKTSZ elismerése. Ez a kis karcagi ktsz kétszer bi­zonyult kiválónak az ország­ban. Dolgozóinak maidnem fele birtokosa a szövetkezet nek. — Itt mindig tanulnak az emberek kérem. — Idős, ked­ves karcagi tanár igyekezett délután a székházba. Ö mondta így. A negyvenesek, ötvenesek tanára. Mi taga­dás. sok idős mesternek hi­ányzik az iskola. Évek óta a VII. VIII. általános kihe­lyezett osztály van a ktsz- ben. Az utóbbi tíz évben 30 szakmunkás érettségizett. Eb_' ben a tanévben először mar­xista-leninista esti középis­kolát szervezett a több mint negyven tagú pártalapszer- vezet Az a pártalapszerve- zet. amely elsőnek mondhat­ta Karcagon. hogy üzemi, önálló. Már három a KISZ- alapszervezetek száma. Mint­egy száz ifjú kommunista ta­lálja meg boldogulását a ktsz-ben. Svocialbia módon dolgozni, tanulni, élni A megye kisipari termelő­szövetkezetei közül ebben a szövetkezetben figyeltek fel először a szocialista brigádok tartalmas szép jelszavára. A fiatalok alakították meg 1964-ben az első négy, szo­cialista címért küzdő brigá­dot Már 8 van. Sokszoro­san kitüntetett kollektívák. A legidősebb a Dinamó. Hét­szer nyerte már el a szocia­lista címet Az elektromos részlegben dolgoznak. Szép naplójukból idézünk: „1969 november. Ebben a hónapban rendezték meg szövetkezeten belül a szakma ifjú mestere című vetélke­dőt. Ezen a versenyen brigá­dunk három tagja vett részt Mind a három kollegánk „dobogós” eredményt ért el. Varga Elek arany, Iványi Sándor ezüst. Katona Ferenc bronzérmet kapott. Brigádunknak több mint fele politikai továbbképzésen vesz részt. Megkezdődött a KISZ-oktatás. Brigádunk négy tagja ne­mes gesztusról tett bizony­ságot: ismételten önkéntes véradáson vett részt Ez an­nál is jelentősebb, mivel ez az akció a vietnami nép megsegítésére történt* A ktsz-ben 1969 .közepén vezették be a két hetenkénti szabad szombatot örülnek neki az emberek nagyon. A családok. Mert ebben a kis­ipari termelőszövetkezetben együtt dolgozik sok család. Az apa, az anya után idejött szakmát tanulni a gyerek, a gyerekek is. Sok fiatal, jól dolgozó fiatal a büszkeségük. Több mint harmincán ifjú mesterei a szakmának. A KISZ-fiatalok alakította Áp­rilis 4. brigád, mindig első a munkaversenyben, új, meg új vállalások, felajánlások elin­dításában. Tavaly nemes bri­gádvetélkedőt, jó eredménye­ket hozott a felszabadulás 25. évfordulójára indult, Lenin születésének centenáriumi évével folytatódott, s a kong­resszusi műszakban teljese­dett munkaverseny. Fiatal arcok, még mindig ezután is. A ktsz most ért el a legfontosabb, legnagyobb dolgához. Az idén beköltöz­nek új üzemházukba. Ott együtt lesz majd az egész kol­lektíva. A város szövetkeze­teinek szolgáltató házában új szép munkahelyet kapnak a rádió, tv és elektromos ház­tartási kisgépeket javító munkások. Megdolgoznak az új üzem­házért. Mégis szerények. Azt mondják nekik mindenki se­gített abban. Az OKISZ 6 millió forintot adott kölcsö­nös támogatási alapjából. A megyei tanács több mint más­fél milliót. Saját erőből szö­vetkezeti hitelből 12,5 mil­lió forintot adnak a kunhe- gyesi úton épülő új üzemház költségeire. Lesz ott minden, kényelmes, korszerű műhe­lyek, fehér, fekete öltöző, ebédlő, új irodaház, ami egy ilyen rangos középüzemet megillet. S mikor ezt elmond­ják, s örülnek az ország, a megye támogatásának, csak annyit tesznek hozzá, egy éve már, hogy fiatalok, öregek, kommunista szombatokat szerveznek, dolgoznak a saját házuk, a nagy család otthona építésén. Az általános szerelő ktsz- ben soha sem félt attól senki, hogy nem lesz munka. Most is így van. Gazdagnak, ered­ményesnek ígérkezik a követ­kező öt év. Jól akarnak dol­gozni, az eddiginél is eredmé­nyesebben. Hatékonyabban. Ezért fejlesztik a termelési technológiákat, korszerűsítik, javítják termékeik minőségét Olyan kialakult jó gyártmá­nyaik vannak, amelyek hosz- szú időn át biztonsággal érté­kesíthetők. S van egy kötele­zettségük, amelynek eleget akarnak tenni. Készárii Ter­melésére berendezett szövet­kezet az övék. Mégis többet akarnak adni a Városnak, Karcag lakóinak. Fejlesztik a javító-szolgáltató hálózatot. Különösen gépkocsijavító részlegüket fejlesztik. Náluk a nyáron már vevőszolgálat lesz — tehát garanciális javí­tásokat is vállalnak. Most még csak szép mun­kájukat mutatják a képek. És azt az öt húsz év előtti ipari tanulót Akik tagjai a nagy családnak, a ktsz dolgos tag­ságának. Tekintélyük van a város­ban. Most készülődnek a hu­szadik évfordulóra. Szeretnék széppé, emlékezetessé tenni. S már azért dolgoznak, hogy még szebb legyen a huszón- ötödik, meg a többi. Hogy minden tengeren egyre több hajó nemes szerkezete viselje az emblémát, amely bizonyít­ja: készült Karcagon, az Ál­talános Szerelő Kisipari Ter­melőszövetkezetben. (x) Szolnoki megrendelésre készült ez a kapcsolótábla. A KPM központi géptelepén a me­gyeszékhelyen dolgozik majd. Az ÉPSZEK megrendelése. Az első ipari tanulók, már 20 éve tagjai a szövetkezetnek: Szilágyi Sándor, Varga Gá­bor, Móró Lajos, Csikós Lajos és Szabó

Next

/
Oldalképek
Tartalom