Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-27 / 22. szám
Társadalmi ösztöndíj Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Napirenden a TÜZÉP vállalatnak az elmúlt öt évben Ma: Elsőként Szolnok megyében M ióta a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése napirenden van, nap mint nap hallhatunk újabb és újabb iskolai és társadalmi kezdeményezésekről, amelyek eredményesen szolgálják a hátrányos helyzetben levő vagy nehéz sorú gyermekek boldogulását, előbbre jutását. A szellemi és anyagi támogatásnak a legváltozatosabb formáival találkozhatunk. Mindez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy e téren is ne akadna még tennivaló. Nem is olyan rég egy jászberényi tanárkollegám azért panaszkodott, hogy iskolájukban, a Lehel vezér Gimnáziumban lenne néhány igazán jóképességű fizikai dolgozó szülő gyermeke, akinek szeretnének ösztöndíjat adni, de a kérdés megoldásában sehogyan sem tudnak zöldágra vergődni. Anyagi lehetőségek híján már-már reménytelennek látszik a helyzet. Kollegám alaposan beletette a bogarat a fülembe. Panasza nem hágott nyugodni. Végül is, néhány héttel az említett beszélgetés után, felkerestem a gimnáziumot, ahol Balogh Jánosné, az intézet ifjúságvédelmi felelőse is csak azzal fogadott: sajnos az ösztöndíjak ügyében még mindig nem sikerült előbbre lépniük, eljutni ötről a hatra. Pedig a városban próbálkoztak már több helyen is. A válasz: a középiskolások ösztöndíjával járó anyagi áldozatokat nincs módúkban vállalni. Érthetetlen ez az elzárkózás, meg nem értés — folytatta Baloghné, — hiszen eddig a város üzemei és vállalatai mindig nagyvonalúan és mondhatni bőkezűen siettek az oktatási intézmények támogatására. A leendő ösztöndíjasok közül egy-kettővel magam is beszéltem. Azok közül választottam őket, akik az iskolai KISZ alapszervezet alaposan meghányt- vetett javaslatai után maradtak a listán. (Az ifjúsági szervezet nagy felelősségtudattal végezte ezt a munkát.) László Márta is a társadalmi ösztöndíj egyik várományosa. Mint megtudtam, kiváló képességű, a matematikához pedig egyenesen érzéke van. Bejáró tanuló Jászjákóhalmáról, nővérénél lakik. Édesanyja nemrég halt meg, apja kazánfűtő a fővárosban, a Sportcsarnokban. Hárman vannak testvérek, s apjuk egyetlen fizetéséből, 1800 forintból élnek. Szűkösen, szerényen. Mikor vele beszélgetek, nem mondja, inkább eltitkolja, hogy jól jönne a segítség, a támogatás, a nagyobb anyagi biztonsághoz. A falujában egyszer már kapott szociális segélyt, 500 forintot ruhára és tanszerre. Az összeggel tételesen kellett elszámolnia. Minden vágya a matematikusi pólya. Hasonlóképpen említhetném Csik Mártát, akit három kiskorú testvérével együtt tart el egyedül kereső apja. Vagy • a negyedikes Győri Jánost; tSz-nyugdíjas szülők gyermekét. Valamennyien szorgalmas, jó tanulók. Emberi magatartásuk ’ és átlagon felülj szellemi képességeik feljogosítják őket a felsőbbszintű tanulmányokra is. De vajon eljutnak-e odáig? Nehezebb középiskolai éveik közepette meg tudják-e mindvégig őrizni vágyaikat? Lesz-e elegendő kitartásuk, hogy az újabb nehézségeket jelentő továbbtanulásra adják a fejüket; vagy pedig — mint sok esetben tapasztalni — a gyorsabb, és biztonságosabb anyagi jóléttel kecsegtető munkavállalás mellett döntenek. Szeretném leszögezni, hogy amikor az iskola azon töri a fejét, hogyan tudná őket támogatni, nem életmentésről van szó, hanem tehetséges tanulók jövőjének biztonságosabbá tételéről, megalapozásáról. Arról a szocialista társadalmi érdekről. hogy a munkásállamban a munkástehetségek ne kallódjanak el. Az arra érdemesek kivétel nélkül valamennyien eljussanak az egyetem kapujáig, majd tovább. E hhez azonban társadalmi összefogásra van szükség. Jászberényben és másutt is a megyében, nem ismeretlen a középiskolás társadalmi ösztöndíj. Eddig is kötöttek már szerződést szakmunkástanulókkal egyes üzemek és vállalatok. De azzal, hogy az anyagi juttatás fejében. a szerződés értelmében az illető tanulók majd náluk kezdik meg a munkát. Most azonban László Mártáék esetében másról van szó. Az üzem, vállalat egyéni érdekein túlmutató, rajta felülálló anyagi áldozatvállalásról; önzetlen segítségadásról, össznépi érdek szolgálatáról. A jászberényiek ösztöndíja ügyében felkerestem a városi tanács titkárságát is. Megértéssel fogadtak, s azonnal az ösztöndíjhoz szükséges összegről kérdeztek. Mikor említettem, hogy évi mintegy 25—30 ezer forintról lenne szó, a titkár röviden ennyit mondott: aprópénz, ötvenmilliós költségvetésnek meg se kottyan. Csak a támogatás módját, a jogcímet kell megtalálni. A legegyszerűbb tehát ezek szerint az lenne, hogy belenyúljunk az állam, a város kasszájába és kivegyük belőle a szükséges pénzösszeget. A támogatás összege úgy is kitelne akár a tanács mellényzsebéből is. Csakhogy, ebbe a mellényzsebbe sok más esetben is bele kell nyúlni. És talán égetőbb szociális bajok anyagi orvoslásáért, mint a most jelentkező ösztöndíj. Épp ezért a járható út az üzemek, vállalatok és termelőszövetkezetek jószándékú támogatása. Nem könyöradomány, vagy szociális juttatás formájában, hanem a jóknak kijáró társadalmi megbecsülés jeleként havi járandóság eszközlésével. L ehet, hogy a támogatásként kiszorított összeg közvetlen hasznát sokan még nem látják. Talán ebből is ered, az ügy iránti közömbösségük. De azt látniok kell, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek anyagi természetű támogatásával, a társadalom szellemi tőkéjének gyarapításához járulnak hozzá, és hogy ennek a befektetésnek a kamatja össznépi szellemi tulajdon formájában jelentkezik majd. VaIkó végzett munkája Szolnokon tegnap tartotta soron következő ülését a megyei tanacs végrehajtó bizottsága. A tanácskozás első napirendjén a szolnoki TÜZÉP Vállalat szolgáltatási és lakosságellátási tevékenységéről tárgyaltak. A végrehajtó bizottság elé terjesztett írásos anyag átfogó képet adott a vállalatnak a harmadik ötéves terv időszakában végzett munkájáról, valamint arról, hogy 1970-ben hogyan Sikerült biztosítani a lakosság tüzelő és építőanyag ellátását. Ismertette többek között az építőanyag elosztásának rendjét. A legfontosabb anyagoknak egy-egy megyére jutó mennyiségét központilag (minisztériumok) határozzák meg. Cementből, mészből, téglából az elmúlt 5 évben lényegesen többet termeltek, ennek ellenére csaknem minden évben voltak ellátási problémák. Fokozták a gondokat az évről évre növekvő igények is. Cementből például 1970-ben 35 százalékkal többet vásárolták megyénkben, mint 1968-ban. A jelentés foglalkozott továbbá a falazó, a tetőfedő anyagok, a fenyőfűrész, a vasbetonáru, stb. beszerzési és értékesítési gondjaival. A jelentéssel kapcsolatban számos kérdés hangzott el, majd élénk vita következett. A felszólalók kritikusan mondták el, hogy bár a TÜZÉP Vállalat az elmúlt öt év alatt 164,6 százalékos forgalomnövekedést ért el, a legtöbb TÜZÉP-telepen még mindig a régi korszerűtlen szolgáltatásokat nyújtják a lakosságnak. Sokan tették szóvá, hogy nem kielégítő a TÜZÉP Vállalat és az ÁFÉSZ-ek kapcsolata és ennek legtöbbször a vásárlók látják kárát. Az írásos anyagból és a szóbeli kiegészítésekből kiderül az is, hogy az eddigieknél jóval több készlet van, mind' tüzelőből. mind építőanyagokból. A vállalatnak tehát elsősorban kereskedelmi munkáján kell javítania ahhoz, hogy biztosítani tudja a zavartalan ellátást. A végrehajtó bizottság jónak tartja a vállalatnak azt a kezdeményezését, hogy a jövőben a lehetőségekhez mérten bekapcsolódik a tüzelőolaj és a propán-bután gázellátásba. Az előterjesztést több módosítás után a végrehajtó bizottság elfogadta. Felvásárlási mérleg Megvonták az elmúlt év félvásárlási munkájának mérlegét a zöldség- gyü- rhölcskereskedelmi egyesülésnél. Egyebek között kitűnik ebből, hogy a tervezettnél mintegy 30 százalékkal kevesebb árut vásároltak fel és 24 százalékkal kevesebbet értékesítettek. Ez jórészt az időjárás okozta terméskiesések következménye, . de sok bajt okoztak az állati kártevők is. Mindennek ellenére a raktárakban, tárolóhelyeken a prizmákban nagy mennyiségű árut halmoztak fel a télire s így összesen több m>nt 18 és félezer vagonos zárókészletet írhattak össze 1970 december 31-én. Ez az árutömeg 1971 első felében — csakúgy mint a tél eddig eltelt szakaszában zökkenőmentes ellátást biztosit burgonyából, haoymá- ból, zöldség- és gyümölcs- félékből egaaránt. Nagymértékben fejlesztik a szolgáltatást A mi házunk Előkészületek Túrkevén A tévé képernyője előtt Készülődés az SZKP XXIV. kongresszusára Furcsa hobbyk, angol humorral Bűn öt tételben A szolnoki zenekar hangversenyén Beszéljünk a közlekedésről „Hagyományos paraszti gazdálkodás Túrkevén” Szó sincs alibi játékról Március 21-én rajtol a labdarúgó NB III A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó ötvenezer vasfonnyi gabonasiló A gabonaipari beruházások helyzetét vitatták meg kedden a Gabona Tröszt igazgató tanácsának ülésén. Megállapították; a szakmában nagyjelentőségű vasbeton- és fémsiló építési program '— amely az elmúlt évben .kezdődött meg — várhatóan enyhít majd a jelenlegi raktározási gondokon. A negyedik ötéves tervben 50 ezer vagonnal bővül a silótér. Az építési és szerelési munkákra Iá milliárd forint áll rendelkezésre. A tröszt a vállalatokkal folytatott egyeztetés alapján — idén több új gabonasiló építésének megkezdését javasolja. Kétezer vagonos nagytároló építését tervezik Miskolcon és Baján. Ezer vagonos építményeket terveznek Berettyóújfalura, Csornára és Zalaegerszegre. A legkisebb tárolót Deve- cserben adják át, ez 600 vagonos lesz. Vita van a ferencvárosi malom 1400 vagonos silójának kivitelezésének beruházási összege körül. A gabonaipari üzemek építéséhez a .vállalatok saját erőforrásaikat is felhasználják, így például 32,5 millió forintot költenek malmok építésére és korszerűsítésére. Még ennél is nagyobb, 54 millió forintos összegből fejlesztik Idén a takarmánykeverő üzemeket A Gabona Tröszt szakemberei arról is tanácskoztak, hogy miképpen tudnának hozzájutni külföldön már elterjedt, óránként 10 tonna teljesítményű takarmánykeverő üzem mintapéldányához. Egyelőre 16 külföldi ajánlatot értékeltek, s ezek közül választják majd ki a legmegfelelőbbet. ______________________ ________ l- HÍREIT - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Magyar—koreai árucsereforgalmi és fizetési megállapodás A külkereskedelmi minisztérium kedden jelentést kapott Phenjanból arról, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában a magyar és a koreai kereskedelmi kormánydelegációnak a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytatott tárgyalásai befejeződtek, s aláírták az 1971-re szóló árucsereforealmi és fizetési meaállanodást. A meaállaoodás értelmében a Kőreai Népi Demokratikus Köztársasáe szerszámokat. maenezit-klmkert. \esvi cikkeket, könnyűipari t^rc^eUeUot és egváh árukat C7.4int Maera^ors^ágra. A maevar pljíarióbpn fóbbbk között 'különféle TT'ű‘*7‘arökPt, orvosi kés7üi*k<»kpt evóevszereket. vegviioari készítményeket és könnyűipari berendezéseket exportál a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. A megállapodást magyar részről Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, a kormánydelegáció vezetője; koreai részről Han Szu Kir külkereskedelmi miniszterhelyettes. a KNDR kereskedelmi kormánydelegációjának vezetője írta alá. Késedelmi pótlék nélkül Mint ismeretes. 1971. január 1-tól effvc^rneít^ttpk az adók és az állami támogatások elszámolását. A könyvelőt éc nviivát-»+av,+á«t az addigi 124 helyett hat adófíj r-~»Ar-yo o 1 -lei í TT>H P k í>~ zülük két helyen már a leg- kofe-y^rnbb elekt^^oikus be~ síivel rn fizzák. A'/ ÍOV «,r»írkal gyorsabb éc megbízhatóbb. bk’O'To+f azoriban az in<h*ií«(rnr hogy a kívánr+/'*,c41 VZc^V.1- hitotf el a vál'alctolfhoz az a nénz- ügvminisrieri rende'et amelv a vállalatok, szövetkezetek befizetéseinek rendjét szabályozza. Az intézkedés értelmében a vállalatoknak előző évi nyereségeik alapján minden hónap 15-ig be kell fizetniök a városi és községi hozzájárulás előlegüket. Az említett késés miatt egyes vállalatok e kötelezettségüknek a mai napig sem tettek eleget A pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága kivételesen nem számít fel késedelmi pótlékot, ha az érintett vállal .ok. szövetkezetek január 31-ig eleget tesznek fizetési kötelezettségüknek. Mobil óvodo Szekesfe l íervárott az óvóciai helvbiány csökkentésére a városi úmácg vál1,’1iti támogatással az idén három úgynevezett ..mobil* óvodát énftett! Az új. 75 szémélves' előregvártott. fa-, illetve farost panelekből szerelik össze: kettőt az Ybl-lakótelepen, egyet a Velinszkylakótelepen. A hőszigetelt épületekbe bevezetik a vizet és a villanyt, valamint a lakótelep távfűtési hálózatáról a központi fűtést. A Fejér Megyei Tanácsi Tatarozó Vállalat három hét alatt szerelte össze az első épületet, s a tervek szerint az első fél év végére mindhárom ..mobil” óvodát tető alá húzzák. Farsangi népszokás Vas megye számos községében az idén is felelevenítik az évszázados farsangi népszokásokat. Rábagvarmaton, Felsőmarácon, Pinkamind szenten. Apéti«tvánf alván, Orfaluban, Horvátnádaljan, Gvöngvösfaluben ..álesküvőt” úgynevezett renkbűzást rendeznek. Kőszegfalván bárom nanig tart a farson«*; mti’at- ság, nagyobb' ünnep ez a faluban. mint a búcsú. A német nemzpti'éaű Felsőcsatáron rozmaringolással búcsúztatják a farsangot.
