Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

1971. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 a • • Szívja Oh is a füstszűrös bolgár szivar kákát Hagy választékban kaphatók PLOVDIV LUNA BT FEMINA SPORT KOM SPARTAK STEWARDESS Est kérfe mindenütt! Olajkályha tulajdonosok! A, már működő töltőállomásainkon kívül újabb önálló háztartási tüzelőolaj árusítóhelyeket nyitottunk Szolnok megyében az alábbi helyeken: Nyitvatartási idő: Kunszentmárton, Szabadság u. 7-től 11-ig és 14-től 16 óráig Jászapáti, Temető u. Szandaszőllős, Gorkij u Jászberény, Tanács krt. Szolnok* Telep u. Szolnok, Szivattyú u. Szajol, Vóröshadsereg u. 7-től 11-ig és 14-től 16 óráig 7-től 11-ig és 14-től 16 óráig 7-től 11-ig és 14-től 16 óráig 7-töl 11-ig és 14-től 16 óráig 7-től 11-tg és 14-től 16 óráig 7-től 11-ig és 14-től 16 óráig T Gondoskodjék oitnononan melegéről, szerezzen be tart „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek" / (ének), Kecskés András (lant), és a szolnoki! ÁFÉSZ Kodály Zoltán kórusa. A műsort Bacsányi János, Verseghy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel műveiből állították össze. Kodály Zoltán: a Sza­badsághoz című művét a nagy zeneszerző nevét viselő szolnoki ÁFÉSZ-kóms adja elő. Kevés a rakodómunkás és a gép A NEB vizsgálata öt vállalatnál A magyar költészet száza­dai témájú irodalmi szabad- egyetem következő előadását a magyar felvilágosodásról tartják, január 28-án 18 órai kezdettel a szolnoki városi tanács dísztermében. Az előadáson, Vargha Ba­lázs irodalomtörténész tart bevezetőt. Közreműködik, Csernus Mariann, Fodor Ta­más, Csengeni Adrienne Galambkiállítás Szolnokon A Szolnoki MÄV galambszakosztálya az idén is meg­rendezte hagyományos kiállíiását. A legjobb tenyésztők galambjaiból több mint ezret állítottak ki. Képünkön a szárnyasok egy csoportja látható. A Szolnok megyei Népi El­lenőrzési Bizottság héttői ülésén vitatták meg azt a jelentést, amelyet ót megyei vállalatnál folytatott vizsgá­lat alapján készítettek. A je­lentés témája a Gazdasági Bizottság a vasúti kocs.for- dulok meggyorsítására múlt év őszén életbe lépett hatá­rozata, az azóta eltelt idő­szak megyei eredménye. A vasúti kocsifordulók, a vagonkirakások helyzetét a szakértők a Tiszamenti Ve­gyiművekben, a Beton- és Vasbetonipari Művek szol­noki gyárában, a papírgyár­ban, az ERDÉRT-nél és a Szolonok megyei Gabonafel­vásárló- és Feldolgozó Vál­lalatnál vizsgálták. A tájé­koztató jelentésben a szak­emberek megállapították, — hogy a GB határozat megje­lenése után egy hónapon be­lül alig tükröződött egy vállalatnál is az intézkedé­sek hatása. Ezt követően azonban gyors javulás állt be, s ez elsősorban munka- szervezeti kérdések tisztázá­sa után történt. A NEB tájékoztatója rög­zíti, hogy a vállalatok irá­nyító szervei hogyan fogtak a GB határozat megjelenése Lapunk egyik korábbi szá­mában hírt adtunk arról, hogy a Pedagógiai Társaság Szol­nok megyei tagozata tanul­mánykötetet jelentet meg az általános iskolai diákottho­nokban folyó nevelőmunka elvi, módszertani kérdéseiről. Az adott témakörben meghir­detett pályázat mellett több pedagógust személy szerint kértek fel. hogy vegyen részt a munkában. 1. Dr. Rácz Jánosné, a túr ké­véi általános iskola diákott­hon igazgatója egyben az ál­talános iskolai diákotthonok igazgatói munkaközösségének vezetője. — Hat éve végzem ezt a munkát — kezdi a beszélge­tést. — Saját tapasztalataim­ból tudom, hogy milyen nagy szükség van erre a könyvre. Jelenleg ugyanis a rendtartá­son kívül úgyszólván semmi sincs, ami az általános isko­lai diákotthonokban dolgozó pedagógusoknak valamiféle segítséget adna munkájukhoz. — Mindenki a saját elkép­zelése szerint dolgozik? — Majdnem. Évenként négy-öt alkalommal munka- közösségi értekezletre jöttek össze a megye általános isko­lai diákotthonainak igazgatói. Ezen kicseréltük a tapaszta­latainkat, megpróbáltunk kö­zös álláspontot kialakítani a legfontosabb kérdésekben. Foglalkoztunk többek között az itt folyó nevelőmunka ter­vezésével, szervezésével, irá­nyításával, ellenőrzésével. Megbeszéltük a tanulók sze­mélyiségének megismerésével összefüggő kérdéseket, össze­állítottunk egy egységes sze­mélyi lapot. De szó volt még a pályaválasztási gondokról, az önkormányzatról is, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsem. — Elegendőnek tartja, hogy csak az igazgatók cseréljék ki a tapasztalataikat? után munkanoz. Elször álta­lában vezetői eligazítások, majd folyamatosan ellenőr­zések következtek. A válla­latok belső intezkedese nem járt sok sikerrel. Ennek rész­ben oka a rakodómunkások hiánya, s az, hogy alkalmi munkára egyre kevesebb ember jelentkezik. Másreszt az azóta eltelt rövid néhány hónap alatt műszaki fejlesz­tését új rakodó- és szállító- berendezések munkába állí­tását nem volt lehetséges megoldani. A szakértők azt is megál­lapították,. hogy a MÁV sem volt vétlen. — Vagonparkja nem tette lehetővé, hogy hi­ba nélkül szolgálja ki íuva- roztatóit.. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság néhány javaslatot, meg­állapítást is mérlegelt. Meg­állapította, hogy az eltelt időszak alapján mérvadó ér­tékelést adni korai. A ta­pasztalatok alapján azonban megállapítható, hogy a vál­lalatok igyekezete ellenére a vasúti kocsifordulók meg­gyorsításához szükséges in­tézkedések személyi- és anyagi eszközoldalát még nem sikerült megnyugtatóan biztosítani. — Nem. Maguk a diákott­honi nevelők is többször kér­ték már, hogy részt vehesse­nek egy tapasztalatcserén. Ez nem megoldhatatlan feladat, hiszen összesen körülbelül öt­ven emberről lenne szó. Jó volna a szünidőben egy 3—4 napos, bentlakásos tanfolya­mot szervezni számukra, ame­lyen . előadásokat hallgatná­nak, s kötetlen eszmecserét is folytathatnának. 2. — Milyen témakörből vá­lasztotta a felkészülésre ké­szülő tanulmányának tárgyát? A diákotthonban folyó nevelőmunka tervszerűségé­ről írok. De lehetséges, hogy egy másik témához is hozzá­látok. A „Pályaválasztási Ta­nácsadás” című folyóiratba írtam egy cikket a pedagó­gusnak a gyermek személyi­ségét megismerő tevékeny­ségéről és a gyermek pálya­választásának megkönnyítésé­ről. Ezt szeretném feldolgoz­ni egy pályamunkában. — Véleménye szerint egy tanulmánykötetben . lehet-e megnyugtató módon tisztázni az általános iskolai kollégiu­mokban folyó munka vala­mennyi vitás kérdését? — Említettem, hogy nagyon nagy szükség van a gyakorló diákotthoni nevelők tapaszta­latainak minél szélesebb kö­rű megismertetésére. Ennek legjobb módja a tanulmányok kiadása. A szerzőktől és az összeállítóktól függ, hogy a kötet mennyire fog megfelelni a célnak. Véleményetn sze­rint ' föltétlenül szükség lesz arra, hogy a kiadás előtt gyakorló diákotthoni' nevelők munkaközössége megvitassa. Többek között azért is, mert tapasztalataim szerint az ál­talános iskolai diákotthonok helyzete a megyén belül igen különböző. AZ egyik helyen szerzett tapasztalatok tehát nem hasznosíthatók automa­Módosított szabályzat Az egészségügyi miniszté­rium módosította a védőol­tási szabályzatot A rendel­kezések szerint a diftéria, szamárköhögés és tetanusz edleni úgynevezett di-per-te oltás második részletét be­töltött 36 hónapos korban kell adni. Kimondja az in­tézkedés. a továbbiakban, hogy kolera ellen azokat kell beoltani, akik részére ezt az egészségügyi minisz­ter elrendeli. (Ilyen rendel­kezésre kerülhet sor például a betegség behurcolásának megelőzése céljából.) tikusan mindenhol. A nevelő­munka elvi, módszertani kér­déseinek tisztázása igen nagy segítséget jelent, de nem old­ja meg minden gondunkat. Vannak tisztázatlan jogi kér­dések is: például mikor lehet az alsó tagozatosok mellé gondozónőt beállítani? Diák­otthonaink jórészében a gyerekek egyharmada—fele alsó tagozatos. 3. — Milyennek látja pillanat­nyilag az általános iskolai diákotthonok helyzetét? — Néha úgy érzem, egy ki­csit mostohagyerekként kezel­nek bennünket. Az előadók általában sok egyéb munká­juk mellett foglalkoznak az általános iskolai diákottho­nokkal. Tudomásom szerint a minisztériumban sincs ügyünknek önálló felelős in­tézője. Hat év óta nem volt nálunk szakember, aki ellen­őrizte volna a nevelőmunkát. Pedig a szakfelügyelet na­gyon hiányzik. Igen nagy a fluktuáció is. A családanyák egymás után hagyják ott a diákotthont A heti harminc­hat órás munkaidő igen sok, és még ezenfelül kell elvégez­ni a szükséges adminisztrá­ciós munkát, a célhospitálást az iskolában, a családlátoga­tásokat, gyakran 10—20 kilo­méterre lakó családoknál. A sok esti elfoglaltság és az éj­szakázás is visszatartja a pe­dagógusokat attól, hogy ide jöjjenek. 4. Ügy tűnik, lezárult egy sza­kasz az általános iskolai diák­otthonok életében. A szerve­zés, a berendezkedés „hősko­ra” után a mindennapi „ap­rómunka” semmivel sem könnyebb időszaka követke­zik: újfajta gondokkal, meg­oldásra váró feladatokkal... Bistey András Kórus­hangversenyek A Kóruspódium hangver­senysorozat keretében szom­baton és vasárnap Mezőtú­ron, illetve Karcagon nagy­szabású énekkari találkozót rendeztek. Mezőtúron a helyi Kossuth téri általános iskola kamara­kórusa, a városi úttörő ének­kar a Dózsa György gimná­zium és a honvédség Ko- dály-kórusa, a városi műve­lődési központ Petőfi-ének- kara, a túrkevei fiú Iskola kamarakórusa, a túrkevei városi úttörőkórus és a szol­noki MÁV járműjavító fér­fi kara lépett feL Karcagon a helyi Györffy István általános iskola, a Kálvin úti általános iskola, az Arany János úti iskola és a Déryné Művelődési Köz­pont munkáskórusán kívül a kisújszállási Arany János ál­talános iskola, a kisújszállá­si Kossuth Lajos úti ének­zene tagozatú átalános isko­la. a kunmadarasi I. sz. ál­talános iskola és a tiszaszent- imreí általános iskola kama­rakórusa vendégszerepeit. Az együttesek műsorán az énekkari irodalom minden területéről — a klasszikusok­tól a mai kórusművekig — szerepeltek művek. jóné- hány énekkar Bartók emlé­kezete jegyében állította ösz- sze műsorát. Mindkét hangverseny jól szervezett, színvonalas volt. A kobra jobb a hírénél A kutatások legújabb eredményei alapján a szak­emberek lándzsát törnek az oly hirhedt indiai kobrakí­gyók mellett. Ez a mérgező harapásé csúszómászó, ame­lyet felfúvott nyakának dí­szítése miatt pápaszemes kí­gyónak is neveznek, és ame­lyet a hívő hinduk a termé­kenység szimbólumaként tisztelnek, ős ellensége a pat­kányoknak, amelyek az in­diai szubkontinensen évente nagy mennyiségű gabonát pusztítanak el és ezzel hozzá­járulnak az ország élelme­zést gondjaihoz. Indiában minden évben mintegy 10 ezer halálos ál­dozata van a kígyómarások­nak. A szakértők úgy vélik, hogy ennek a számnak nagy része más kígyók rovására írandó és indokolatlanul varrják a vádat az egyébként legismertebb kígyó, a kobra nyakába. Más kígyófajták- tól eltérően ugyanis a kobra rögtön visszahúzódik, ha — akár sötétben — véletlenül közelednek hozzá, mérge pe­dig nem mindig halálos. „4 semmiből jutottunk idáig..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom