Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-04 / 2. szám
1971, január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tervlexikon 1. Egyensúly és arányosság A terme'és a fejlesztés célja a növeKvő társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítése. A nép-- gazdasági tervezés, miközben a gazdaságpolitikát egy adott időszakra konkretizálja. fő feladatának tekinti. hogy az ország erőforrásait hatékonyan hasznosítsa, a növekvő szükségletek szolgálatába állítsa. Mivel az igények megelőzik a lehetőségeket, a terv a fizetőképes kereslet behatárolásával, a pénzeszközök kiáramlásának szabályozásával meghatározza a szükségletek kielégítésének a lehetségesen legkedvezőbb mértékét, biztosítva a termelés és áruforgalom zavartalanságát. Más szavakkal: a terv a gazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott fejlesztésére törekszik. A népgazdaság belső ■ és külső egyensúlyát szokás megkülönböztetni. A belső egyensúlyon a fogyasztási javak és a beruházási termékek összehangolt keresletét—kínálatát, a külső egyensúly fogalmán pedig az import—export, a nemzetközi fizetési mérleg megfelelő alakulását értjük. Akár a belső, akár a külső egyensúly hiányzik, zavarok, fe- 6zültségek keletkeznek a népgazdaságban. Nehéz az egyensúlyra érzékeny különböző területeket rangsorolni, mindig azzal foglalkozunk többet, amely éppen a legtöbb feszültség forrása. Az 1960-as évek első felében sikerült a lakosság ellátását alapvetően megjavítani, bár Jelenleg is számos cikkből — főként sertéshúsból, építőanyagból és személygépkocsiból — tartós hiány mutatkozik. A reformot követő három esztendő az ország fizetési mérlegének kiegyensúlyozott alakulására hatott kedvezően. A negyedik ötéves terv fontos feladata a beruházási javak iránti kereslet és kínálat egyensúlyhiányának megszüntetése. Persze a jövőben is változatlanul nagy figyelmet fordítunk a fogyasztási cikkek választékának bővítésére, a kínálat fokozására, az egyes termékek hiányának megszüntetésére. Nem kisebb feladat a gazdaságos kivitel és a hatékony import növelésének ösztönzésé. Az eddigiekből is Kitűnt, hogy nem elég csupán a globális egyensúly megteremtése, a részletek összehangolása és a szükségletek magasszintű kielégítése is nélkülözhetetlen. A műszaki, gazdasági haladással a hazai és a külföldi szükségletek nem csupán meny- nyiségileg növekedtek, hanem összetételükkel kapcsolatos igények is változnak. Ezért olyan dinamikus egyensúly létrehozása szükséges, amely számol a változó szükségletekkel, a formálódó igények részleteivel, így a népgazdaság, az iparágak és a vállalatok belső termelési arányainak, fejlesztési céljainak kialakításánál eleve számolni kell a minőségben, a választékban, a korszerűségben jelentkező új igényekkel, a termelő és a személyes fogyasztás változásával. Főként a meglévő szükségleteket magasabb szinten kielégítő és az új igényeket ébresztő korszerű ágak (például a vegyipar, a számítástechnika, a kőolaj- és földgázfelhasználás), és az ezeket kiszolgáló eszközök: gépek, nyers- és csomagoló anyagok, alkatrészek stb. termelése fejlődik az átlagosnál gyorsabban. K. 3. Ezen nevet az iskola Földrajz óra az általános iskolában. Ismétlés van, a tanár több térképet is behozott. Most éppen Dél-Ame- rika a téma. A tanár megkérdezi a térkép előtt álldogáló tanulótól: — Melyik Dél-Amerika legnagyobb folyója? Néma csend, azután halk sustorgás Kél a padsorokban. — Amazonas. Amazonas. A diák fülel egy kicsit. azután fellobanó örömmel kivágja: — Amazon a térképen van! És rámutat Eszak-Amerika térképére. £ Az iskolában „kétmúsza- kos” tanítás folyik, délelőtt éppen az alsó tagozatosok járnak. Az egyik tanár, a felső tagozatról bejön délIPARVALT AT AT GYÁREGYSÉGE üzemgazdasági csoport- vezetőt keres, 1971.1. negyedévi belépéssel. Követelmény: legalább közgazdasági technikumi végzettség és ipari mérlegképes oklevél, 3 éves iparvállalati gyakorlat Fizetés megegyezés szerint Jelentkezőket levélben az eddigi munkakörök n e„ieln ésével az alábbi cimre kériük megküldeni: Vízgépészeti Vállalat I. sz. gyáregysége, Kunhegyes, Széchenyi u. 32. | előtt, úgy gondolja, hogy amíg az órák tartanak, elkészíti as óravázlatait délutánra. Rendben Is van minden. amíg nem kezdődik a nagyszünet. Akkor azonban a kisdiákok egymásnak adják a kilincset ki ezt akar. ki azt. és jó érzékkel mind az ajtóhoz közel ülő tanárhoz mennek. O türelmesen vá- laszolgat, de a munkáját minduntalan félbe kell hagynia, ezért egy idő után kezd elfogyni a türelme. Ekkor nyit be egy elsős, aki hatalmas karikára fűzött kulcsot szorongat a kezében. Illendően köszön, azután fi is a tanárhoz megy, és megkérdezi: — Tanár bácsi, hova akasszam a szertár kulcsát? A tanár rá sem néz, már nagyon dühös. — Ide a fülemre, kisfiam! A kisdiák meglepődik a szokatlan utasításon, de már megtanulta, hogy amit az Iskolában mondanak, azt meg kell tenni. Odamegy hát a tanárhoz, a fülére akasztja a kulcsot, illedelmesen köszön és elmegy. Ismét földrajz óra. A tanár azt szeretné kiszedni gyengécske tanulójából, hogy mi a neve annak a nagy víznek. amely elválasztja Európát Amerikától. Sehogy sem megy. A diák oróbál- kozik így, amúgv. de nem találja el. A sok nvaggatás- ra azonban végül derengeni kezd benne valami, igaz nem a földrajz, hanem az irodalom óráról és kivágja: e— Az Óperenciás tenger! Mit reffenek a süttői óriás sírhalmok? Neszmély és Süttő kömyé- kéneK lakói nemzedékek óta „kerülgetik” azokat a gigantikus vakondtúrásra emlékeztető agyaghalmokat, amelyeket jószerével szeszélyes földtani kéoződménvnek vélhetne az ember. Ezek a többnyire 20 méter átmérőjű, öt—hat méter magas Kerek halmok azonban a történelem előtti idők emberének építményei. Mint a régészek megállapították, az óriás halmok őskori, pontosabban vaskori sírokat rejtenek. s egy-egy ilyen tu- muluszt többezer ember fáradságos munkával épített fel annakidején. A mintegy háromezer éves agyagdombok sírKam- ráiba általában a nemzetségfőket, vezéreket temették el. s az akkori kultikus szokások szerint az előkelő halott rendszerint szeKerestől- lovastól. teljes „háztartásával” együtt tért örök nyugalomra. A gondosan fölépített, gerendázott sírkamrába helyezték az elhunyt kedvenc fegyvereit, ékszereit, s természetesen a túlvilági útra szánt étellel teli edényeket is. Süttő és Neszmély környékén 15 ilyen „mini-piramist” fedeztek fel a régészek, feltárásukra azonban még nem került sor. A sírkamrákat taKaró roppant földtömeg szakszerű eltávolítása hosszadalmas, költséges mumca, s könnyen csalódás érheti a tumuluszok vallatóit. Az őskori, népvándorláskori temetkezési helyeket ugyanis előszeretettel bolygatták meg Cégtáblacsere Szolnokon, Törökszentmiklóson •• Önállósult a cukorgyár, a baromfifeldolgozó üzem Három tsz tulajaona a baromfikeltető vállalat Tegnap reggel Nyíri Lászlónak, a szajol^. Vörös Csepel Tsz elnökének, Lovász Dánielnek az újszászi Szabadság Tsz elnökének jelenlétében tartott évadnyitó értekezletet Pallai Sándorné, a megyei baromfikeltető vállalat igazgatója. A szövetkezeti vezetők nem meghívottként ültek az asztalnál. Baromfikeltető és Termelő Termelőszövetkezeti Közös Vállalat néven 1971. január 1- vel, három termelőszövetkezet — a szajoli Vörös Csepel, a mezőhéki Táncsics, az újszászi Szabadság — tulajdonába került a megyei tanács eddigi baromfikeltető vállalata. A három szövetkezet 17 millió forintért vásárolta meg a vállalatot. Értesülésünk szerint ezt az összeget a szeszipari vállalat és a sütőipari vállalat felújítására költi a megye. A nagy vásár a megye határokon túl is érdeklődésre tart számot. Ilyen méretű baromfitenyésztési tsz társulás még nincs az országban. A vállalkozásnak az egész megye baromfitenyésztői hasznát veszik majd. Tavaly például a megye háztáji baromfitenyésztői 4 millió naposbaromfit kértek volna, de csupán 2,6 milliót kaptak. Noha, a vállalat képes 22 millió naposbaromfit, keltetni. a múlt évben mégis 10 milliót tudtak csak értékesíteni. A három szövetkezet vállalatalapító oklevelében a baromfikeltetés, atenyésztör- zsek beszerzése, nemesítése, napos- és előnevelt baromfi forgalmazása szerepel gazdasági és tenyésztői célként. A vállalat működését egyébként a három szövetkezet közgyűlése által delegált igazgatótanács szabja meg. A vállalattulajdonosok elhatározásában már szerepel olyan francia tojóhibrid fajta szaporítása, amely húsz kilogrammal kevesebb takarmányt fogyaszt. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy exportálják a naposbaromfit. A nyereségen évenként osztoznak a tagszövetkezetek, előreláthatóan az összeget elsősorban a vállalat fejlesztésére fordítják. Várják, a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó gyár társulását is. Erre eddig azért nem volt lehetőség, mert a törökszentmiklósi gyár országos nagy- vállalat tagjaként működött Január 1-ével azonban cégtáblacsere történt Törökszentmiklóson is. s mostantól önálló gyárként dolgozik az évente 1600 vagon baromfihús feldolgozására kénes üzem. Terveikről most nem tudunk beszámolni, mert tegnap szabad szombatot tartottak. s ígv nem kaphattunk tájékoztatást Szolnoki Cukorgyár Beszéltünk viszont a Szolnoki Cukorgyár igazgatójával Leelőssy Kálmán elvtárssal. Nem elírás történt, január 1-től feloszlott a Magyar Cukoripar nagyvállalat. s a II gyár önállósult, illetve a hatvani és a selypi gyár Mátravidéki Cukorgyár néven egyesült Mint Leelőssy Kálmán igazgatótól megtudtuk, a nagyvállalati keretből „kiszabadult”, gyárak mostantól önállóbban tudnak együttműködési megállapodásokat kötni, érdekeltebbek a nyereségképzésben, maguk döntenek az üzem fejlesztéséről, minden a gyár életével összefüggő dologról. A szolnoki gyár egyébként tulajdonképpen nem járt rosszul a nagyválMattal. hiszen 450 millió forintot kapott üzemfejlesztésre. Ezzel az ország. legnaevobb teljesítőképességű cukorkára. Vállalati vagyona megközelíti az egymilliárd forintot A nagyvállalat kedvezett a fejlesztésre szánt összegek koncentrált felhasználásának. A jövőben egy sz'kitett hatásköri trösztben erre ugyancsak lehetőség lesz. A töszt igazgatótanácsának egyébként Leelőssy Kálmán is tagja. A gyár a nagyvállalattól eddig évente mintegy 10 ezer vagon répát kapott feldolgozásra, a jövőben — lehet, hogy már ettől az évtől kezdődően — e helyett nagyobb működési körzet tartozik majd hozzá. Előreláthatóan visszakapta Pest megye egy részét. Szolnok m»ave tiszántúli tálait.. Az önálló gvár termeltetési területe a tervek szerint 5—6 ezer holddal növekszik majd. b. tu Magyarország gyümölcstermő tájai A IV. ötéves terv folyamán az előirányzatok szerint a lakosság évi gyümölcsfogyasztása az 1970. évi fejenkénti 73,6 kg- ról, 1975-ig 90 kg-ra emelkedik, ami 22 százalékos növekedést jeleni. A fogyasztás ilyen mértékű emelkedése megköveteli a gyümölcstermelés fokozását. Egyidejűleg javítani kell a termelés hatékonyságát is, amit a hozamok növelésével, korszerű telepítésmódokkal, valamint a helyi természeti körülményeknek legmegfelelőbb, az ipari feldolgozásra 1 és a kereskedelmi forgalmazásra legalkalmasabb gyümölcsfajták termesztésével biztosíthatnak. Annak ellenére, hogy a gyümölcstermelő terület előreláthatóan az elkövetkező 5 év alatt .170 ezer hektárról, 167 ezer hektárra csökken, a termelt gyümölcsmennyiség 1,4 millió tonnáról, 1,7 millió tonnára növekedik. A nagyüzemi gyümölcstermeléssel kapcsolatos tennivalókat a 25/1970. MÉM számú rendelet írja elő, valamint kijelöli a hasonló természeti adottságokkal rendelkező vidékeken a gyümölcstermő tájakat és a telepíthető gyümölcsfajtákat. A rendelet hatásköre az árutermelő — a 3000 m2-nél nagyobb alapterületű — gyümölcsösökre terjed ki. A kialakított termőtájakon a következő, gyümölcsnemek telepíthetők: Észak-Dunántúl: alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack, mandula, dió, gesztenye. Nyugat Dunántúl: alma, körte, birs, cseresznye, szilva, őszibarack, dió és gesztenye. Dél-Dunántúl: alma, körte, birs, cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack, mandula, dió és gesztenye. Duna—Tisza köze: alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi és őszibarack. Tiszántúl: alma, körte, birs, cseresznye, meggy, szilva és kajszi. Nyírség: alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack és dió. Felvidék: alma, körte, birs, cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack, mandula, dió és gesztenye. I — TERRA — Ember és törvény Ez lesz a neve a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériuma új népszerű tudományos folyóiratának, amelv 1971 januárjában jelenik meg. Az új kiadványnak az a feladata, hogy — könynyen érthető formában megmagyarázza az olvasók széles Körének az alkotmányos jogokat és a szovjet, polgárok kötelezettségeit. előmozdítsa a dolgozóknak a kommunista morál, a törvények feltétlen betartása, a szocialista együttélés szabályai szellemében való nevelését. A folyóirat tájékoztatni fogja a szovjet polgárokat a jog különböző ágait érintő törvényekről közölni fog konzultációkat, olvasóK kérdésére adott válaszokat. Express 1970’ Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda munkatársai elkészítették az összefoglaló jelentést 1970 kül- és belföldi utazásairóL Csaknem ezer fiatal vett részt Szolnok megyéből az iroda külföldi útjain. Legtöbben Lengyelországban és a Német Demokratikus Köztársaságban jártak. E két országot mintegy félezer KT^Z-korosztályú fiatal kereste fel az elmúlt évben. A jubileumi év rendezvényei igen sok fiatalt vonzottak a szovjetunióbeli utazásokra. A legnépszerűbb a Moszkva—Len in érád tizenegy napos program volt. Romániában. Bulgáriában, Jugoszláviában is sok me- gyénkbeli fiatal iárt Express utakon. Akadtak jelentkezők szén számmal a drágább utakra is. Olaszország s az Egyesült Arab Köztársaság nevezetes táiain is jártak szolnoki fiatalok. Az Express iroda Japánba is szervezett utat, az ..Expo 70”-es osakai világkiállításra. Akik ezen az utazáson részt vettek nemcsak a kiállítást ismerhették meg, hanem felkeresték Japán sok nevezetességét. Nagy érdeklődés kísérte az Express belföldi útjait is. Népszerűek voltak a 2—3 napos országjáró autóbuszos túrák. Számos Középiskolai táborozást is szervezett a diák utazási iroda. Sok fiatal járt az elmúlt évben a Ki- lián-telepi, a balatonföld- vári, a nógrádverőeei ifjúsági táborokban, ötszáznegyvenhat úttörő üdülhetett 1970-ben a Kilián-teVoi úttörőtáborban. Az Exnress iroda 1971-es évi munkájának megkönnvftésére január 1-től minden KISZ alapszervezetnél egy utazási felelős kezdi meg tevékenységét.
