Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

Erősödő barátság A z utazás előtt bíztunk benne, hogy nagyon meleg, baráti fogadtatásban részesülünk. A fogadtatás íe- .. lülmúlta várakozásunkat. Egészeben: várakozáson felül kellemes és hasznos volt az utazásunk”. Aki ismeri a politikusok nyelvét, tudja: általában takaré­kosan bánnak a jelzőikkel. Az ötnapos hivatalos finnországi látogatásról hazatérő Fock Jenő miniszterelnök nem a hagyo­mányokkal szakított, hanem híven illusztrálta északi roko­naink vendégbarátságát, a Finn Köztársaság vezetőivel foly­tatott eszmecserék hangulatát. Első alkalommal járt a szocialista Magyar Népköztársaság kormányának elnöke — a külügyminiszter és több hivatalos személyiség társaságában — Finnországban, ötnapos látoga­tásuk zsúfolt programját alaposan kihasználták: Fogadta őket Urho Kekkonen köztársasági elnök, megbeszéléseket folytat­tak Ahti Karjalainen miniszterelnökkel és Vainö Leskinen kül­ügyminiszterrel. A finn ipar központjában, Suomi második legnagyobb városában: Tamperében és ellátogattak Hyvin- kaa-be, gyárakat kerestek fel. Helsinkiben megtekintették a nemzeti múzeumot és a nemzeti színházat, ahol éppen magyar szerző: Szakonyi Károly Adáshiba című darabjának előadá­sára készültek a művészek. Többször is alkalom kínálkozott arra, hogy Fock Jenő megbeszélést folytasson a két ország gazdasági kapcsolatainak finn reprezentánsaival, a népeink kölcsönös megismerését és a rokoni kötelékek ápolását oly lel­kesen szorgalmazó Finn—Magyar Társaság képviselőivel. O rszágaink együttműködésén, baráti kapcsolataink fej­lesztésén sokat lendített Fock Jenő és Péter János hivatalos látogatása. Kétségtelen, hogy ezúttal ismét közelebb kerültünk egymáshoz, s ez több szempontból is fi­gyelmet érdemel. Bár a magyar—finn kereskedelem az utóbbi három évben örvendetesen fejlődött és értéke a háromszorosára emelke­dett, korántsem merítettünk ki valamennyi lehetőcéget. Szóba került ez miniszterelnökünk helsinki-i sajtóértekezletén is, ahol elhangzott a javaslat: ha az utóbbi évek fejlődése tartós­nak bizonyul, új formákat kell keresni, ki kell terjeszteni az ipari kooperáció kereteit. A finn vezetőkkel és a gazdasági élet képviselőivel áttekintették kapcsolataink eddigi eredmé­nyeit és — miként arra Fock Jenő hazatérése után rövid nyi­latkozatában utalt — javaslatokat tettek azok továbbfejlesz­tésére. Helsinki, azonban más okokból is a világsajtó érdeklődé­sének középpontjába került miniszterelnökünk és külügymi­niszterünk látogatása idején. 1969 tavasza óta — amikor az európai biztonsági konferencia gondolata megfogalmazódott — a budapesti felhívás után a finn kormány kezdeményezése váltott ki széleskörű visszhangot Helsinki szélesre tárta ka­puit a kontinens biztonságáért és békés jövőjéért fáradozó politikusok előtt. Fock Jenő és Péter János most a finn veze­tőkkel. áttekintették az eszmecserék megkezdésének esélyeit Mint a magyar—finn tárgyálásokról kiadott közlemény is alá­húzza: „A felek egyetértettek abban, hogy az eddigi két-, va­lamint többoldalú tárgyalások és érintkezések hasznosnak bi­zonyultak, és kifejezték reményüket, hogy az érdekelt kor­mányok folytatják erőfeszítéseiket egy ilyen konferencia elő­készítésére”. B izonyára bátorítólag hatott a finn kormányra a ma­gyar politikusok javaslata: a legutóbbi finn kezde- . ményezések értelmében szorgalmazzák és kezdjék meg Helsinkiben a nagykövetek tanácskozásait. A magyar ál­láspont szerint az is elképzelhető, hogy az eszmecserén kez­detben nem vesz részt valamennyi érdekelt állam. Elképzel­hető — vélekedett Fock Jenő a Helsinkiben rendezett sajtó- konferencián —, hogy az előzetes eszmecserékhez később má­sok is csatlakoznak. Kormányunk támogatja a múlt év novem­berében közzétett finn emlékiratot, s helsinki nagykövetünk megbízást kapott, hogy a biztonsági konferenciát előkészítő eszmecseréken vegyen részt. Ha szükséges, kormányunk kü- lönmegbízottat küld e konzultációkra. M indent egybevetve, rendkívül hasznosnak, gyümöl­csözőnek mondhatjuk Fock Jenő és Péter János finnországi tárgyalásait. Megnyugtató érzés tudni, hogy a távoli északon élő rokonaink vezetői a megvitatott kérdésekben — beleértve a világpolitika sok időszerű témáját — velünk hasonló módon gondolkodnak, véleményünk sok tekintetben megegyezik. A magyar kormányfő és kísérete a jólvégzett munka örömével térhetett haza Suomiból: Láto­gatásuk nemcsak a két ország, hanem az egész kontinens ja­vára szolgált. A román katonai attasé T örök sze n tmiklóson Munkásőr egységgyűlés Kunszertmártonban és Tiszafüreden Tegnap délután tartotta ün­nepi egységgyűlését a török­szentmiklósi Kilián György munkásőr zászlóalj. Ezen Horváth István, a kisújszál­lási pártbizottság titkára elnökölt, megjelent Vad András a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Kiss Ist­ván a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese. Kedves vendéget is üdvözöl­tek a törökszentmiklósi mun­kásőrök. Emilian Billa ezre­des, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének katonai és lég­ügyi attaséja is megtisztelte a rendezvényt. Felszólalásá­ban gratulált azokhoz a si­kerekhez. amelyekről Kovács Sándor parancsnok szólt . A , Jpaszloaljgy ülésén felszerelő új munkásőrök esküjét Fe­hér Miklós a törökszentmik­lósi járási pártbizottság első titkára fogadta. Ugyancsak tegnap tartotta évzáró—évnyitó ünnepségét a kunszentmártoni Nagy Pé­ter munkásőrszázad is. Ezen Garáz István a járási párt- bizottság titkára elnökölt. Szabó Béla, a megyei pa­rancsnok helyettese Kivá'- ló Parancsnok kitüntetést adott át Dósa Istvánnak. Az önkéntes fegyveres testületbe lépő munkásőrök fogadalmát Szűcs János, a járási pártbi­zottság első titkára fogadta a párt nevében. Ma délelőtt pedig a tisza­füredi. Kossuth Lajos mun- kásörszázad ünnepek 176 lakás — 100 személyes óvoda — Kollégium és politechnikai műhelyek — Kpül az új központi orvosi rendelő — Mezőtúr negyedik ötéves tervéből Ma: Gondolatok a X. pártkongresszus anyagának feldolgozásához ☆ Mezőtúron a negyedik öt­éves tervben a költségvetés volumene megközelíti a 250 millió forintot. Nemcsak az intézmények működéséhez, a különböző létesítmények korszerűsítéséhez, fenntartá­sához szükséges ez az ösz- szeg. Ezen felül néhány minőségi fejlesztés is meg­oldható ebből. így például csupán ebben az évben kor­szerűsítik az Áchim és a Bajcsy-Zsilinszki u tálcát, portalanitják a Peresi tsz- bekötőutat. Szociális, egész­ségügyi vonatkozásban: 20 új kórházi ágy létesül, 24- gyel növelik a fogszakorvosi óraszámot, 4 új gyermek- orvosi körzetet szerveznek, egy védőnői körzetet, 20 ál­landó bölcsődei helyet hív­nak életre és 1974. szep­tember 1-vel egy újabb öre­gek napközi otthona kezdi majd meg a működését a városban. Gyógyszertár, üzlet Mindez csak kiragadott példa volt a tervből, amely megvalósításra vár. Ezeknél is jelentősebb létesítmények valósulnak meg a fejlesztési terv keretében. Ebben az évben a Kossuth téren 40 állami lakás építése kezdő­dik és jövőre fejeződik be. Az épület földszintjén gyógyszertár, különböző üz­lethelyiségek, zenés eszpresz- szó és iroda lesz. A célcso­portos beruházásként Mező­túrra ergedélyezett 20 szö­vetkezeti lakást még 20 ál­lami lakással kj akarják egészíteni. Ez az épület a Szabadság téren, a már meg­lévő 40 lakás mellett he­lyezkedne el. Az Országos Takarékpénz­tár is tervez Mezőtúron ezekben az években laká­sokat építeni. Ugyancsak a Szabadság téren négy, egyenként 24 lakásos tár­sasházat kívánnak létesíteni. Bölcsődék, tanulószobák Jelentős — az oktatást se­gítő — beruházások is megvalósulnak Mezőtúron a negyedik ötéves tervben'. A Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskolához kapcso­lódóan száz. személyes kollé­giumot építenek, mely 1974-ben lesz kész. A követ­kező évben, ugyanehhez az iskolához két politechnikai műhelytermet létesítenek. Bővítik az általános iskolai diákotthonok tanulószobái­nak számát is. Ebben az év­ben négy újabb tanulószobát bocsátanak a gyerekek ren­delkezésére. Mivel a tervidőszakban körülbelül nyolcszázra nő az iparban foglalkoztatott asszonyok száma, fokozott igényként jelentkezik az újabb óvodák, bölcsődék építése. Egy száz személyes óvodát kíván ezért a tanács építeni, az érdekelt üze­mek, szövetkezetek, válla­latok hozzájárulásával. Ez a létesítmény mintegy négy­millió forintba kerül és 1974- re készül el. Az óvoda mellett harminc személyes bölcsődeépítést is terveznek, két és fél millió forintos költséggel. Ez az épület 1975- re lenne kész. Száz idős ember új otthona Mezőtúr egyik legnagyobb beruházása a tervidőszakban a 10 munkahelyes központi rendelintézet építése lesz, amely 1972-ben készül el. A kiviteli költség mintegy 11 millió forint, amelyhez a megyei tanács 9,5 millió forint támogatást adott a vá­rosnak. Az egészségügyi be­ruházások közé tartozik az új szociális otthon építése, amelyet tulajdonképpen már 1970-ben át kellett volna adni rendeltetésének. A ki­vitelező vállalat — az ÁÉV — azonban csak 1971. már­cius 31-re vállalta az épít­kezés befejezését. Így az időn tavasszal költözhet új otthonába a száz idős em­ber. Tovább bővül a város közműhálózata. 1972-ben be­fejeződik a szennyvízcsa­torna-hálózat építésének el­ső üteme, 17 millió forintos költséggel. Jelentős meny- nyiségű ivóvízhálózatot, vil­lanyhálózatot építenek. Ide tartozik, hogy a következő években szeretnék megol­dani a város vezetői a Le­hel úti telkek vízteleníté­sét. V. V. Fehér éjszakák ☆ önkéntes rendőrök tanácskozása Szombati szemle a piacon ☆ Vakáció Mosolygó művészvilág * Az ember-gép rendszerek Derék kollektíva ☆ Újabb gyógyszer­botrány: Contergan után Menocil ☆ Az olasz kommunisták nagy évfordulója összehasonlítás ez NDK és az NSZK között Elsődleges az iskolai testnevelés és versenysport — hírek — tudósítások — hírek — tudósítások — hírek — ] Az ország egész területén járhatók az utak Az országban mindenütt zavartalan a közúti forga­lom, csupán az északi és nyugati megyékben okozott gondot a köd lecsapódása miatt helyenként síkossá vált úttest. Ezeket az uta­kat a szombatra virradó éj­szaka felszórták ugyan, de a gépkocsivezetőket fokozott óvatosságra intik. Pécs, Ka­posvár és a Balaton térségé­ben a sűrű köd 20 méterre csökkentette a látótávolsá­got. A MALÉV jelentése sze­rint a Ferihegyi repülőtér­re ereszkedett párás, ned­ves levegő sem okozott za­vart a légikikötő munkájá­ban, mind a hazai, mind a külföldi járatok a menet­rendnek megfelelően köz­lekedtek. A frontbetörés sok mun­kát adott a mentőknek; az elmúlt 24 órában a mentő- szolgálat 155 esetben nyúj­tott elsősegélyt az érrend­szeri megbetegedésekben szenvedőknek, s 801 beteget szállítottak kórházba. 36 pályázat Szombaton délelőtt a fő­városi tanács bemutató ter­mében Horn Dezső közle­kedés- és postaügyi minisz­terhelyettes, a posta vezér- igazgatója ünnepélyesen megnyitotta a budapesti új televíziótorony és mikrohul­lámú adóállomás legsikere­sebb pályamunkáit bemuta­tó kiállítást A posta a szak­emberekén kívül a nagykö­zönség véleményét is kikéri a bemutatott 11 pályamun­káról, arról, hogy melyik megoldást látná szívesen a Széchenyi-hegy tetején. A pályázatra 36 pályamű ér­kezett s mint ismeretes, kettőt-kettőt részesítettek második és harmadik díj­ban, hetet pedig különféle részlet- és műszaki megol­dásai miatt tartott felhasz­nálásra alkalmasnak a zsűri. A kiállítás befejeztével dolgozzák fel a pályázat eredményét és készítik el a beruházás műszaki és pénz­ügyi terveit, majd a kivite­lezési terveket. Az adóállo­más építése várhatóan még ebben az ötéves tervben megkezdődik. Mátrai körzetfejlesztés Gyöngyösön a Mátra „fő­városában” jelentős összege­ket költenek a mátrai üdü­lőkörzet fejlesztésére. A tér­ség televíziós vételi viszo­nyait javítja majd a Kékes­tetőn felépülő új adótorony. Mátrháza és Kékestető kö­zött felépül a mátrai libegő. Díszgalamb kiállítás Díszgalamb kiállítás nyüt szombaton Nyíregyházán, amelyen 18 fajtához tartozó 320 madarat mutattak be a nyíregyházi, miskolci, debre­ceni, szolnoki, kisvárdai, ti- szasasvári és ibrányi te­nyésztők. A kiállítás érde­kessége, hogy azon több, ma már ritkaságszámbamenő, ősi magyar fajtát a legma­gasabb pontszámot elért ga­lambok tenyésztőit fajta- győztes-díjjal tüntették ki. Teljes erővel A Somogy megyei Bala- tonboglári Állami Gazdaság hajtatóüzemében teljes erő­vel dolgoznak az oltómunká­sok. — A több mint, két­száz ügyeskezű munkás na­ponta 140 ezer alanyvesszőt olt be nemes fajtákkal, az oltványokat fűrészpor közé ládákba rakják, s egyideig „altatják”, majd az időjá­rástól függően kezdik meg haj tatásukat. A gazdaságban mintegy 6,5 millió szőlővesszőt olta­nak be ezekben a hetekben. A bányászok nem tétlenkednek A tavaszias idő hatására a rudabányai hegyekben is megindult az erős olvadás és a hóié szinte „patakok­ban” csurog le a mélyebben fekvő külszíni bányákba. A fejtések alsó tölcséreiben sok helyen már csaknem egy méteres víz hullámzik, amelynek elvezetésére hor­dozható szivattyúkat állítot­tak munkába. A hegyekből lezúduló hóié szinte meg­bénította a munkahelyek telepítését és a havas sár­tengerben egyre nehezebben mozognak a gépek. A bányá­szok azonbap nem tétlen­kednek. Az utakról nagytel­jesítményű dózerekkel tolják le a sáros havat, az árko­kat megtisztítják, hogy az olvadó hóiét mielőbb elve­zessék. Példás helytállásuk­kal a két külszíni bányában naponta négyezer köbméter földréteget takarítanak le az érctörzsekről ' és mintegy kétezer tonna vegyesércet fejtenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom