Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-23 / 19. szám

1971. január 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Mindent a lakossá őrért K” zgazdcsági szabályozó rend­szerünk tovább­fejlesztése Az 1971. január 1-én élet­beléptetett szabályozókról jelent meg új könyv a Köz- gazdasági és Jogi Könyv­kiadó gondozásában. A kö­tet előszavában Tímár Má­tyás röviden értékelj a gaz­daságirányítási reform há­roméves eredményeit és felhívja a figyelmet a köz­gazdasági szabályozók to­vábbfejlesztésének szüksé­gességére. Az átmenet zök­kenőinek elkerülése érdeké­ben egyrészt ideiglenes megoldásokat alkalmaztak, másrészt a tapasztalatok azt igazolják, hogy egyes sza­bályozók nem megfelelően töltik be hivatásukat, azo­kat célszerű módosítani. Negyedik ötéves tervünk nagyobb célkitűzései nem teszik lehetővé a korábbi, nagyobb biztonságra törek­vő szabályozást, mert az fé­kezné népgazdaságunk és a vállalatok gyorsabb ütemű fejlődését. Köztudomású, hogy a termelékenység 1968 —1969-ben nem fejlődött ki­elégítő módon, és ebben nagy része van annak, hogy szabályozó rendszerünk át­menetileg inkább létszám- növelésre. mint műszaki fej­lesztésre és a hatékonyság növelésére ösztönzött. A sza­bályozókat 1970-ben vala­melyest módosították és tár­sadalompolitikai tényezők mellett a szabályozók rész­leges módosításának lehet tulajdonítani az 1970. évi kedvezőbb eredményeket. A könyv egyértelműen megállapítja, hogy a IV. öt­éves terv időszakában nincs szükség irányítási rendsze­rünk alapelveinek módosítá­sára, csupán azok követke­zetesebb érvényesítése cél­jából kell a szabályozó rendszer egyes elemeit új helyzetnek és az új köve­telményeknek megfelelően tökéletesíteni. A kötetben gazdasági éle­tünk vezető személyiségei írtak tanulmányokat az ár­rendszer, a vállalati jövede­lem-szabályozás és támoga­tási rendszer, a bérszabá- gazdálkodás, a külkereske­delem, a lakossági fogyasz- lyozás, vállalati munkaerő- tás, a világpiacon végbeme­nő árváltozások, a fejlesz­tés szabályozása. a forgó­eszköz-gazdálkodás és hite­lezés, a fejlesztési eszközök és gazdasági társulások, a termék-forgalmazás és a műszaki fejlesztés értékelése és továbbfejlesztése kérdé­seiről. A tanulmánykötet leg­főbb értéke, hogy a közgaz­dasági szabályozók három­éves működésének tapaszta­latairól a valóságnak meg­felelő értékelést ad és kri­tikai elemzés után a helyes­nek bizonyult alapelvek sze­rint összefüggéseiben mutat­ja be a szabályozó rendszer továbbfej lesztését. F. L. Régi és úi szolgálta­tások Tiszafüreden A lakosság — megyénk sok más községeihez hasonlóan — Tiszafüreden is igényli azo­kat a szolgáltatásokat, amelyek megkönnyítik élet- és munka- körülményeit. A legszükségesebb igényeket évek óta a helyi ÁFÉSZ elégíti ki. Az első szolgáltató tevé­kenységét a jelenleg is működő kölcsönző bolt létrehozásával kezdte el. A boltban háztartási gépeket, alkalmi rendezvények­hez szükséges étkészleteket, evő­eszközöket, strand-cikkeket, a háztáji gazdálkodáshoz szüksé­ges mezőgazdasági kisgépeket kölcsönöznek. A bolt a leginkább keresett tárgyakból —■ mosógép, centri­fuga, stb. — a perifériákon mű­ködő egységekbe is juttat. A kölcsönző bolt éves forgalma 1969 évben meghaladta a 68 ezer forintot, tavaly pedig 57 ezer fo­rint volt. A csökkenéssel egy- IdŐben viszont jelentősen nőtt Tiszafüreden az új tartós fo­gyasztási cikkek értékesítéséből származó bolti forgalom. A szövetkezet szolgáltatási te­vékenységei között említendő még a propán-bután gáz-ellátás (kérésre házhoz szállítás), a kör­zetéhez tartozó Pusztakócson és Tiszaszöllősön a fűtőolaj értéke­sítés. Tervek szerint 1971-ben az ÁFÉSZ Tiszafüreden is épít fű­tőolajat értékesítő állomást, ez­zel jelentősen javul majd az el­látás. Ugyancsak ebben az évben bi­zományi boltot nyitnak, ahol használt háztartási gépeket és egyéb tartós fogyasztási cikke­ket vásárolnak meg és értéke­sítenek. Sokan hiányolják Tiszafüre­den a TÉMPÖ szolgáltatást. Má­justól mindkét áruházban, a Ti­sza I-ben és a Tisza II-ben be­vezetik a boyszolgálatot és ezer forint vásárlás esetén az árut díjtalanul házhoz szállítják. Régi és jól bevált szolgáltatás a képkeretező» az ablaküveg­vágó, a háztartási gépjavító rész­leg, valamint a férfi- és női konfekciót méretre igazító rész­leg. Újszerű viszont a szövetke­zeti tagság részére létrehozott jogi tanácsadó szolgálat, amely minden második hét szombati napján áll díjtalanul a tagság rendelkezésére. Épül az új iskola Az eredeti tervek szerint 1970. december 15-én kellett volna átadni. Jelenleg 1971. július 31, az átadás határ­ideje — örülnék, ha inkább jú­nius 30 lenne, mint augusz­tus 31 — mondja Szűcs Gyu­la igazgató. — A berendez­kedéssel még sok munkánK lesz. Átmenetileg a Tiszaparti Gimnázium épületében ka­pott helyet a szolnoki Vegy­ipari-, Finommechanikai é§ Műszeripari Szakközépiskola. A szomszédban már állnak az új iskolaépület falai, a beköltözésig azonban még sok munkát kell elvégezniük az építőknek. A fizikai, a kémiai, a gé­pész és a műszeres előadóte­remmel együtt tizenhat tan­terem lesz az új iskolában. Száznegyven elsős Jövőre a vegyipari szakon két első osztály indul, a fi­nommechanikai és műszer­ipari szakon szintén kettő. Egy-egy osztály létszáma várhatóan 35 lesz. Az egész megyéből jelentkezhetnek ta­nulók, de kollégiumi helyet csak kevesen kaphatnak. Kö­rülbelül hét elsős fiút tud­nak elhelyezni- — várhatóan ugyanannyi lány számára biztosítanak extemátusi el­helyezést, százhetven diák­nak pedig tanulószobát. — Ezekből a számokból kitű­nik, hogy gyakorlatilag az iskola elsősorban a helybeli és a környékről bejáró ta­nulókra számít. Wem go*é az elhelyezkedés A szakközépiskolát végző fiatalok elhelyezkedhetnek — középiskolai végzettséget igénylő munkakörben. — de szakmunkásként is. sőt a to­vábbtanulás lehetősége is megvan számukra, egyete­men. főiskolán. A finommechanikai és mű­szeripari szakon végzett ta­nulók a következő munka­köröket tölthetik be- műsza­ki raizoló. műszaki segéd­szerkesztő. ídöe1em7Ő kalku­látor. tmk-előadó. beosztott technológus, raktáros, mun­Télen is folyamatosan építik Szolnok új szakközépisko­láját a Tisza partján. kaszervező, üzemszervező, műszaki beszerző, műszaki átvevő, diszpécser, normás. Szakmunkásként elhelyez­kedhetnek szabályozástech­nikai műszerész, optikai mű­szerész. elektroműszerész, or­vosi műszerész, bemérő mű­szerész, szerviz műszerész munkakörben. A vegyipari szakon végzet­tek a középiskolai végzettsé­get igénylő munkakörök kö­zül a következőket tölthetik be: munkaszervező, beosz­tott üzemszervező" anyagvizs­gáló, gyártmányelemző, mi­nőségellenőr. diszpécser, mű­szaki beszerző, raktáros, se­gédművezető. Szakmunkásként elhelyez­kedhetnek szervetlen vegy­ipari. szerves vegyipari. — gyógvszergvártó. gumigyártó, szénfeldolgozó, lakk- és fes­tékgyártó, kőolajfeldolgozó és elosztó, vegyészlaboráns, kelmefestő és vegytisztító, galvanizáló munkakörben. A tervek szerint az építke­zés 13.7 millió forintba ke­rül. Berendezésre- bútorzatra 1.5 milliót terveztek. A leg­fontosabb eszközökre, műsze­rekre 1971-ben 1 millió 736 ezer, a következő ötéves pe­riódusban pedig összesen 5.5 millió forintra lesz szükség. Ennyiből is csak olymódon tudják megoldani a felada­tokat. hogy a megszűnő régi típusú szabályozástechnikai és géplakatos szakközépisko­la műszereit a lehetőségek­hez kénest hasznosítják. Az iskolának több üzem­mel vannak jó kapcsolatai. Az üzemek sok mindenben segítik a kénzést- hiszen sa­ját jövendő szakembergárdá­jukat látják a szakközépis­kola tanulóiban. B. A.­Szakmunkástanulók Színháza Ne gondoTa senki, hog, _ .. katlanul csengő, hangzatos cím egy szakmunkás öntevékeny mű­vészeti csoport tevékenysé­gét reprezentálja, bár az sem lenne meglepő; még csak nem is a szakmunkástaulók körében egyébként népszerű műkedvelő színjátszás bújt mögéje. Többről van szó, a szokatlan elnevezés egy ne­mes ügy, egy okos szándék megvalósulását jelzi. Az ötlet a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának Kul­turális Bizottságáé, s akkor vált igazán üggyé, megoldan­dó feladattá, amikor a kér­désben érintett felek az SZMT szándékával egyetér­tettek. Így jött létre az a megállapodás, amely szente­síti az elképzeléseket: való­ra vált a Szakmunkástanu­lók Színháza. A színház alap_ vető céljául és feladatául a szakmunkástanulók művészi ízlésének fejlesztését, a kö­rükben végzendő hatható­sabb kulturális nevelőmunka segítségét jelölték meg a szerződő felek. A Szigligeti Színház, a MüM igazgatósága, a Ságvá- ri Endre megyei Művelődési Központ és az SZMT Kultu­rális Bizottsága közösen vál­laltak anyagi és szellemi garanciát a hasznosnak ígér­kező kezdeményezés megva­lósításáért: ki-ki a maga te­rületén. Ez a kezdeményezés alighanem példa nélkül való. Hasonló elképzelésekről ed­dig nem tudunk. Egyelőre a tervek még szerények. A megvalósításra vonatkozó el­képzelések hasonlóképp. Csu­pán három bemutatót ter­veznek; Jókai Szegény gaz­dagok. Hasek Svejk és Fe­jes Endre Mocorgójának elő­adását. Ebben a sok szem­pontból talán még esetleges programban nem rajzolód­nak ki eléggé határozottan a törekvés kultúrpolitikai jel­lemzői. A romantikus Jókai, a groteszk humorú Svejk, in­kább csak a színház, a játék megszerettetésének ügyét szolgálják, semmint a szak­munkástanulók problémavi­lágát képviselik a színpadon, mintegy tükröt tartva a né­zőknek. A harmadik bemu­tató, Fejes Morcogója azon­ban már némiképp előre is mutat: jelzi a mai hangsze- relésű. munkáskömye2etben játszódó drámák felé való közeledés irányát. Az első bemutató már meg is történt. Ünnepi hangulat­ban, a Megyei Művelődési Központ színháztermében. A szolnoki MüM 605-ös Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói tanáraikkal közösen nézték végig Jókai Szegény gazdagok előadását, együtt vettek részt a szolnoki pre­mieren. A romantikus törté­net— a színészek dicséretére legyen mondva — nem a haknik felszínes, odavetett módján, ziláltan jelent meg a színpadon, hanem elmélyült színészi tomácsolásban: ih­letettem A játékmód és a színpadi stílus azonban még elmaradt a stilizálásnak at­tól a fokától, amelyre e kü­lönleges színházi alkalom és környezet kötelezné a rendezést és a színészi játé­kot. Az előrelépés csak a méginkább studi ószerű és már-már műhelvjelleget is tükröző előadások felé tör­ténhet. A megye nyolc városában, illetve községében ..tájol” majd az új színház. Szolno­kon kívül jászberény, Török- szentmiklós, Karcag, Mező­túr, Kunszentmárton, Kisúj­szállás és Martfű szakmun­kástanulói lehetnek rendsze­resen látogatói a most útjá­ra indult színháznak. Akik eddig talán csak ritkán for­dultak meg színházban, és talán még idegenkednek iS a színházi játéktól, most bér. lettulajdonosként részesül­hetnek a „házhoz szállított* előadások élményében. A patronáló gazda, az SZMT, jelentős összegű támogatás­sal sietett a vállalakozás se­gítségére. A mecénás szere­pét azzal az eltökélt szán­dékkal vállalja, miszerint minden lehetséges eszközt meg kell ragadni az ifjúság, elsősorban a munkásifjúság eszmei, politikai nevelése ér­dekében; és hogy a közösen szerzett színházi élmény nyo­mán is erősödhet majd a munkásfiatalokban a közös­ségi magatartás, még pont«» sabban, ezáltal is közelebB kerülhetnek a közösségi élet­hez, magához a szakszerve­zeti mozgalomhoz is. Nem lehet semmi drága — vall­ják —, ami az ország veze­tő erejének, a munkásosztály utánpótlásának, a munkásif­júságnak — így a szakmun­kástanulóknak — kulturáló- dását, művelődését értelme­sen szolgálhatja. A szakmunkástanulók szín­háza valójában nem önálló színház, nem különálló szí­nészi testület A Szigligeti Színház keretén belül mű- ködk. De mégis külön lehető­ség arra, hogy a művészi ér­tékek, a szellemi javak de­mokratizálódását segítse elő, A programban soti minden vár még finomítás­ra, további kimunkálásra; de máris mondhatjuk: a kéz. deményezés alapjaiban hasz­nos és bizonyára üdvös is lesz. V. M. Tallózás Szolnok ez évi közművelő­dési programjában Gazdag, sokat ígérő Szol­nok ez évi közművelődési programja. Amikor elolvas­tuk, a híres jelszó jutott eszünkbe: Csak annyit a kivitelezésbe, amennyit a megajánlásba. A tervezetet a városi ta­nács végrehajtó bizottsága készíttette el. Nagyon nyil­vánvaló. hogy a különböző művelődési intézmények, társadalmi szervezetek ter­vei — „megajánlása” — alapján. Az is természetes, hogy a különböző rendezvé­nyek lebonyolítása nem ta­nácsi feladat De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a jó elképzelések megvalósul­janak. Vegyük úgy, és ezt a munka végzésekor tartsuk mindig szem előtt hogy a tervezet a város lakóinak közművelődési programja. Kulturális hetek Ötödik alkalommal ren­dezik meg a Szolnoki Kul­turális Heteket Reprezenta­tív rendezvénysorozat jó néhány országos, vagy or­szágos jellegű eseménnyel. Gondoljunk a katonai főis­kolák fesztiváljára, a szövet­kezeti versmondók és dalo­sok találkozójára, a népi tánc — és képzőművészeti rövidfilm fesztiválra.. Az említett rendezvények színvonalában jelentős ja­vulás tapasztalható, így or­szágos rangjuk is emelke­dett A kételyünk — bár té­vedjünk: a város lakossága még mindig nem érzi meg­felelően magáénak ezeket a rendezvényeket. Emlékezte­tünk a gyulai várjátékok egy-egy megnyitójára, ahol, ahogy mondani szokás: a város apraja, nagyja meg­jelenik. Mire lehet következtetni a nálunk meglévő mérsékelt érdeklődésből? Csak valami olyasmire, hogy a népmű­velő hálózat és a lakosság széles rétegeinek kapcsola­ta még mindig nem teljes­értékű. Nagyon nagy szere­pük lesz (vagy lenne?) a tö­megek mozgósításában a szakszervezetek kultúrfelelő- seinek is. Szolnoki nyár 1971 A klasszicista szolnoki múzeum udvar már tavaly nyáron is jói betöltötte vol­na feladatát, ha az időjárás sűrűn közbe nem szól. (De jő lenne már végre meg­csináltatni a múzeum ud­vara fölé a régen elképzelt üvegtetőt! Nem kis pénz, dehát megtérülne az.) A rendezvénysorozatot ez évben is folytatni akarják. A tartalmi gazdagításkor el­sősorban az ifjúság és a munkásság számára szóló műsorokra gondoltak. A művészeti ismeretter­jesztéssel összefüggésben nagy teret szentel a prog­ramtervezet a Verseghy könyvtár irodalmi szabad- egyetemének. Az eddigi elő­adások azt példázzák, hogy kellő és értő közönségszer­vezéssel teltházat lehet biz­tosítani a rangos irodalmi, művészeti előadásoknak. Ezért is érthetetlen a Pó­dium haldoklása. A nép­művelési tervezet pártfogó- an foglal állást az „Árkád” ügyében, — s az mégis el­sorvadni látszik. Mi lehet az oka? Érdektelenség? En­nek minden ellentmond. Nincs megfelelő műsorterv? Miért nincs? Előadóművé­szeink új műsorainak tapsol a budapesti közönség. (Ra­kéták és szekerek, Bálint András előadóestje, Berek Kati új műsora, stb. A tervezetből is az tűnik ki, hogy érdemes odafigyel­ni az amatőr művészeti cso­portok új műsoraira, ame­lyet a „Szálljatok szép sza­vak” műsorprogram kereté­ben mutatnak majd be. Ügy ígérkezik, hogy a szolnoki „Szivárvány” (amatőrök rá­diószínpada) is jó szórako­zás lesz. Üj kiállító csarnok A tervek szerint 1971-ben megrendezik „A szolnoki Művésztelep a felszabadu­lástól napjainkig” című ki­állítást, a zsinagógából át­alakított kiállítóteremben. Ügy gondolják, ezzel a rep­rezentatív tárlattal nyitják majd meg az új kiállítási csarnokot. Pályázat, irodalmi órák színészekkel A városi tanács ez évtől kezdődően színműpályázatot (r ki. Ezzel is elő akarják segíteni, hogy a színház mű­sortervében még jelentősebb szerepet kapjanak a mai éle­tünket tükröző színművek. Megoldást sürget a prog­ram abban a kérdésben is, hogy a színház művészei adjanak segítséget a közép­iskolai oktatás számára, az irodalmi órák keretében mutassák be a tananyaggal összefüggő Urai, prózai sze­melvényeket. b* ti «S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom