Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. Január 22. Gázvezeték építése a Szovjetunióban mm Ü •••A-:::--::-: í'íOx'vííi -í ■ íS ' §H£ í im Äs Sásáig •i>i«síSf Megkezdődtek a csőfektetési munkálatok a Szovjetunió Tyumen területén, az Észa­ki-fény elnevezésű gázvezeték keleti szárnyán. Az 1120 milliméter átmérőjű csőveze­ték a Jamal-félszigeten felfedezett gazdag földgáztelep kitermelését fogja elősegíteni. Képünkön: szállítják a hatalmas csöveket. (Foto: TASZSZ-MTI-KS) Popp Zoltán: Kalandozások kora 8. Egy vörös liliom, házakból Még a megérkezés estéjén támad az a bolondos ötle­tünk, hogy magára hagyjuk Alfieri utcai szállásunkat, és elmegyünk megkeresni a Corno utcát, amelyet olyan heorealistán írt le Pratolini a Szegény szerelmesek króniká­jában. Penziónk afféle,átlag­szálláshely, de előcsarnoka azért van neki és az emeleti szobákhoz is faragott korlátú márványlépcső vezet. Fordu­lójában, a spéciéi erre a cél­ra kiképzett falmélyedésben Cicero bronz mellszobra ár­válkodik. Ciceróé, Firenzében! De még nincs vége a meg­lepetéseknek. Kitartóan ke­ressük a Corno utcát. Persze nem találjulc. Utunkba akad minden: középkor, reneszánsz, újkor neorealizmus, erkölcsi fertő, csak éppen a Szegény szerelmesek krónikájá-nak fő színtere nem. Ellenben bebal­lagunk egy moziba. Műsoron a szovjet polgárháború, szí­nesen, szélesvásznon. Időlege­sen elfogott arisztokraták vál­lán feszül a kötél, húzzák a hajót, mint egykor a muzsi­kok és természetesen ők is te­li torokkal fújják az Ej ulí- nyemet, míg a leendő emig­ránsokból szerveződött inter­venciós hadsereg cári tisztjei — hihetetlen (tényleg hihetet­len) izgalmak közepette — ki nem szabadítják őket. Kilépünk az utcára, elme­gyünk az első sarokig, tájé­kozódunk. Az utca, ahol e mozi is egzisztál — a Szov­jetunióról van elnevezve. Ha át is alakult az elmúlt év­századok során a város, jele­ne csak kevésbé ellentmon­dásosabb változatos múltjá­nál. Hiszen Firenze nemcsak Dante, Mihelangelo, .Boccac­cio, Pisano, Ghilberti városa, hanem a Medicieké is, meg persze Machiavellié, Savona- roláé. Várják meg a reggel Tapasztalataim birtokában nem ajánlom a turistáknak, hogy éjszaka próbálják meg­keresni Firenzében a Corno utcát. Inkább várják meg a másnap reggelt és a kellemes hűvösségben, azokban az órákban, amikor még friss, élénk a fény, ballagjanak át a Ponte Vecchio-n és sétálja­nak föl a kanyargós szerpen- tinúton egészen a Piazzale Michelangelo-ig, ahonnan jól betekinthető a helyi panorá­ma. Meg fogják látni, az it­teniek micsoda utolérhetetlen jó ízléssel és arányérzékkel formálták évszázadokon át városuk arculatát. Hegyek, dombok ölében te­rül el Firenze, melynek címe­rét vörös liliom díszíti. Ház­rengetegéből mutatóujjként tör magasba a Palazzo Vecc­hio tornya. A Dóm kupolája hatalmas tömegével hat. S tán egy icipicit még nehéz­kesnek is tűnne, ha nem ol­daná föl a látványt a mellet­te álló — tényleg nagyon szép — Campanile, lábazatánál a Battistero kis, de arányos kupolájával. A keresztelő ká­polna keletkezési idejéről mindmáig vitatkoznak a tu­dósok. Néhány évszázaddal korábban még Dante is hal­latta szavát ebben az ügyben. Ö a római korra datálta ke­letkezését. A panoráma valóban nem mindennapos. A város szinte tudatosan bele van kompo­nálva e harmóniát sugalló toszkán tájba. A házrengete­get dombok keretezik, lejtői­ken sötétzöld ciprusok, ezüs­tösen csillámló olajfaligetek. A spektrumot a házak nagy okkerbarna foltjai és a mély­kék ég teszik teljessé. Ha már itt vagyunk, láto­gassuk meg a Palazzo Pitti-t is, mielőtt visszamennénk. A reneszánsz puritánságot épp­úgy tükrözik e falak, mint a kor arányérzékét, következe­tesen megvalósított koncep­cióját. A Pitti-palota Brunel­leschi tervei alapján készült, mint annyi minden ebben az Amo-parti városban. Képtára egyedülálló élményt nyújt, kertje viszont megőrzött va­lamit — a látvány naturali- tásában, tehát egy az egyben is — a régmúlt hangulatából. Ezért elhanyagoltsága is in­kább hasznára van. Termé­szetesebbé, hitelesebbé teszi. Áttekinthetetlen korszak Egy szobor előtt állok, öre­gedő, elhízott férfi, petyhüdt részíorinákkal, márványból. Ágyékából — amely anató­miailag precízen van meg­örökítve — szökőkutas trük- kösséggel tör elő a vízpermet. Hiába, a reneszánsz mindvé­gig ingadozott a valóság és annak égi mása között. Elő­szeretettel stilizálta el az áb­rázolást az idealizáció irányá­ba, ám — korának gyerme­keként — a vaskos realizmus­tól sem idegenkedett. Figyelemre méltó, milyen vágyakozás élt a reneszánsz alkotókban a letisztult for­mák, az áttekinthetőség iránt A középkor vonzódott a zegzugokhoz. Igaz, zavaros, áttekinthetetlen korszak volt ő maga is. Ám a reneszánsz virágzása idején se angyalok lakták a földet. S mégis. Ott van például az Uffizi utca. Nemcsak egyetlen lendülettel fut az Arno-part felől a Piaz­za della Signoria-ig, hanem esztétikai funkciója is van. Sőt, még ahhoz is marad ere­je, hogy a két oldalát alkotó paloták szépségét érvényre juttassa. A reneszánsz utcá­nak eleve az a szándéka, hogy mentői előnyösebb környeze­tet teremtsen a hosszát alko­tó palotáknak, mentői jobban kidomborítsa, hangsúlyozza részletszépségeiket is. Ráadá­sul, mondom, az Uffizi utca vezeti az Arno-part felől ér­kező utast egy nagy esztéti­kai élményhez. Jobbról-balról az erős vonalú párkányzatok szinte mágnesként vonzzák a tekintetet képzeletbeli talál­kozásuk gyújtópontja felé: természetesen a Palazzo Vecc­hio tornyához. Az is meghökkentő, milyen merészek, szinte szuverének a szobrok elhelyezésében. A Piazza della Signoria-n a sza­bad ég alatt, de a Loggia dei | Lanzi árkádjainak védelmé- i ben meghúzódó szobrok sem elégednek meg a díszítőelem I kiegészítő funkciójával. Kü- j lön-külön is szinte már épí­tészeti hatást keltenek, mint- . egy ellenpontjaiként a köröt- | tűk magasodó, néha a rideg­ségig puritán egyszerűséggel ég felé törő falaknak. Szabadon engedeti képzeletek Mindössze egy hely van, ahol a reneszánsz lazított va­lamit az egyszerűség zártsá­gához ragaszkodó szigorúsá­gán, s ez a kis felületek vi­lága. Andrea Pisano és Lo­renzo Ghilberti bronzkapui, amelyek a Battistero, a ke­resztelő kápolna épületét dí­szítik, jóval mozgalmasabbak, dinamikusabbak a reneszánsz stíluseszmény kijegecesedett átlagánál. Tán abban a hi- szemben voltak, hogy e csöppnyi felületről úgyse le­het követhetetlen és ellenőriz­hetetlen távolságokba elru­gaszkodni. Nyugodt lélekkel szabadon engedték tehát kép­zeletüket, amelyről kiderült, hogy gazdagon burjánozhat, és nem is a «tökéletes egyen- súlyú arányok rovására. Michelangelo is sok min­denre gondolhatott, amikor a Medici-síremlék figuráit márványba mintázta. A szim­bolizmusnak olyan régióiba emelkedett, ahonnan vissza­felé is, előre is jóval túlmu­tat a reneszánszon. Tagadha­tatlan pesszimizmus sugárzik a nap négy szakát megszemé­lyesítő szoboralakból. Vajon csupán a pillanatnyi gyász sugallná ezt a szomorúságot, vagy az emberi élet egésze? Michelangelo hagyta kétségek között vergődni kortársait, 9 nekünk se adott több tám­pontot, mint őnekik. A szob­rokban mindenesetre bele­mintázhatta élettapasztala­tait is. Következik: FINNEK KÖZÖTT A rózsa, mint gyógyszer A rózsát — már az ókor­ban is — nemcsak szépség- ápolásra, illatosításra, hanem gyógyszerként is használták. Ezeken a rendkívül ősi nyo­mokon indult el most az egyik bolgár orvostudományi kutatóintézet dr. Athanas Malcev professzor által veze­tett munkacsoportja, amely a rózsaolaj gyógyító hatásának korszerű kivizsgálását tűzte ki célul. A rózsaolajjal és a „rózsa­vízzel” történő gyógyítással 80 évvel ezelőtt kezdték meg a kísérleteket; megállapítot­ták, hogy ezek kiváló gyul­ladásgátló, fájdalomcsillapí­tó és baktériumölő hatással rendelkeznek. A rózsalevél­nek hashajtó és féreghajtó tulajdonsága van. A szófiai I. sz. Állami Kór­házban 1964-ben kísérleteket kezdtek az epekőnek rózsa­olajjal történő gyógyítására. Sok betegnél nem várt ked­vező hatást értek el. az epe­kövek feloldódtak és így az operáció elkerülhető lett. Athanas Malcev professzor és munkatársai a későbbi években krónikus epehólyag gyulladásban szenvedő bete­geknél alkalmaztak rózsa- olaiat. A „rózsagyógyszert” zselatinos pirula alakjában adták be. Három-négy nap pal a kezelés után megszűn­tek a fájdalmak, a láz csök­kent. majd megszűnt, a vér­süllyedés eltűnt, a vérkép normalizálódott. Állatokon végzett kísérte» tek kimutatták, hogy a rózsa- olaj beadása az epefolyadék azonnali elválasztását segíti elő. kedvező hatással van az egész emésztő-apoarátusra, az izomzatra és emellett ki­váló görcsoldó. A kutató orvoskollektíva a rózsaolajjal a gyomorbél da­ganatokkal is kísérleteket folytatott. Amikor daganatot akartak előidézni a kísérleti állatoknál, kiderült, hogy az előzőleg rózsaolaiial kezelt állatok 70 százalékánál nem képződött daganat; 25 száza­lékánál volt a betegség ha­lálos: kimenetelű: — de a rózsaolá.ijal nem kezelt álla toknál 60 százalékos volt a halálozási arányszám. Allergiás tünetek és a tü­dőasztma gyógyításánál is sikeresen használták fel a rózsát. Mesterségesen előidé­zett tüdőgörcs esetében a ró- zsaolai mentette meg a kí­sérleti állatokat a megfulla­dástól. A további, mind máig hú­zódó, vizsgálatok során kide­rült, hogy a rózsaolaj tágít­ja a véredényeket és kedve­ző hatással van a nagvagy bioelektrikus aktivitására. Európa egyetlen kalaptnúz urna A morvaországi Novy Ji- cin-i kastélyban van egy in­tézmény, amely páratlan a maga nemében Európában: kalapmúzeum. Gyűjtemé­nyében nemcsak a világ min­denféle kalapja, a történel­mi korok divatjának megfe­lelő „fejfedője” található meg, hanem a kalanevártás történetének dokumentumai valamint az iparágban hasz­nált. legváltozatosabb eszkö­zök is. Vitrinben őrzik a hí­res kalapos céh érdekes ala­pítólevelét. valamint Kolow- rat gróf rendeletét, amely megparancsolta, hogy a ka­lapgyártás céljára gyűjteni kell a hulladékbőröket. 7 üskék Egyes emberek feje olyan, mint a feneketlen zsák. Min­dig üres. ft Vannak olyan hegymászóit, akik — a csúcsra igyekezve — összetévesztik a sziklákat mások hátgerincével. ft A róka ott ravaszkodik, ahol tud — egyes emberek viszont ott, ahol már nem tudnak! ft A kapzsi emberek között is vannak áldozatkészek: kis ha­szonért — nagy érdemeket vállalva — főnökük elé tér­depelnek. Callas esernyője Maria Callas nyitott fehér esernyővel, fehér csizmában, fehér ruhában és fehér eső­köpenyben jelent meg a mi­nap a párizsi utcákon — és vonta magára természetesen a járókelők figyelmét. Mit jelentsen ez a fehér mánia? — kérdezgették. Semmit, fe­lelte a művésznő, majd hoz­záfűzte: „Így rehabilitálom a fehér színt”. A világhírű éne­kesnőt haladéktalanul meg­választották a párizsi közle­kedési rendőrök tiszteletbeli elnökévé, hiszen ők is ponto­san úgy öltözködnek, mint a művésznő. Csak esernyőt nem viselnek. Az az idő... Michel Toumier, a legna­gyobb francia irodalmi díj, a Goncourt-díj nyertese panasz­kodott az egyik lap munka­társának: „Amíg senki sem ismert, ezt tartottam legna­gyobb bajomnak, mert úgy éreztem, sok a mondanivalóm. Most, amikor mindenki i°mer és felkeres, megint ott tartok, hogy nincs alkalmam közölni a mondanivalómat, mert a látogatóim beszélnek. Majd csak eljön az én időm is...! Súlyosbított büntetés A hollandiai Apeldoorn fegyházában klasszikus dales­tet rendeztek. Számos rab til­takozott. A fegyházigazgató- ságnak átadott beadványuk­ban kijelentették: „Az ilyen rendezvények súlyosbítják büntetésünket; erre a bíróság nem ítélt el bennünket Pa­naszt teszünk az igazságügy- miniszternél.” Üsző garázs Az egyik hamburgi, hajó­gyárban norvég rendelésre „úszó garázst” építettek. A Lauretia nevű teherszállító hajóról van szó, amely a Fiat cég szolgálatában személy- gépkocsikat fog szállítani. A hajó tíz fedélzetén összegen 3100 személyautó fér el. A ki- és berakodás 5—6 órát vesz igénybe. Visszatérő divathóbort A papírruha ma már nem számít újdonságnak, de mégis érdemes említést tenni a pa- pírruha-gyártás egyik leg­újabb ötletéről. Amerikában egyes papírruha-anyagokat úgy készítenek el, hogy tu­lajdonosa otthon maga fest­heti meg — saját ízlése sze­rint. Bő tér nyílik tehát a fantázia számára! Elhízás ellen .Kaliforniai kutatók szerint vannak olyan színek, amelyek növelik az étvágyat: ha nem akarunk elhízni, az ebédlő falát fessük lilára, vagy bí­borszínre, de őrizkedjünk a sárga, vagy a barack-színtől. Parkirozási tilalom Ninivében A parkirozási tilalmat jelző táblák — és az általuk oko­zott bosszúság — semmiképp sem tartoznak a mai idők ta­lálmányai közé. Az ilyen jel­legű, nyilván legrégibb táblát Ninive antik városában tették ki. Ninive királya naponta mérgelődött amiatt, hogy a kocsik, amelyek palotája előtt az utcán álltak, eltorlaszolták az utat. Ezért egy napon táb­lát aggatott ki a következő szöveggel: „Királyi utca, ezt senki sem alacsonyíthatia le azzal, hogy itt várakozzék!” Féltve őrzött kígyó Üzbegisztánban külön enge­délyt kell kérnie annak, aki levantei viperát akar fogni. Ezt a mérges kígyót védelem alá helyezték és pusztítása orvvadászatnak minősül. A levantei vipera, oroszul gjur- za, drágább az aranynál: szá­mos betegség gyógyítására al­kalmas. Üzbegisztánban éven­te mintegy kilónyi kígyómér­get gyűjtenek össze, amely­nek egy részét exportálják. A turkesztóni hegygerinc­nek a Kizilkum sivataggal határos nyúlványain 10 000 négyzetkilométer területen kígyó-terepet létesítettek. Itt valósággal hemzsegnek a kí­gyók és itt tíz esztendőre en­gedélyezték a kígyóvadásza­tot ősi rituális maszkok Harcosok és vadászok arcát védő fémmaszkok kerültek felszínre egy többezer éves észak-urali temetkezési he­lyen. A maszkok jó állapot­ban maradtak fenn. Többsé­gük vékony ezüst lemezből készült. Az archeológusok vélemé­nye szerint a leleteknek nagy jelentőségük van az őslakos­ság életszokásainak feltárása szempontjából. Ezek a tár­gyak valószínűleg vallási szertartások kellékei voltak. A pénz vonzza a pénzt Alice Wallis kisasszonyt úgy látszik bensőséges vi­szony fűzte bankjához. Ami­kor 87 éves korában meghalt, 18 264 font (kereken 160 000 D márka) összeget kitevő készpénz vagyonát és egyik londoni elővárosban levő há­zát a National Westminster Bankra, Nagy-Britannia má­sodik legnagyobb bankjára hagyta. A bank a következő véleményének adott hangot: „Az elhunyt a bankot tekin­tette egyetlen barátjának. Nyilvánvalóan megelégedett ügyfél volt.” Mi van a tam-tam dob belsejében? A tam-tam dob mesterei­nek vetélkedése Gabonban fi­gyelemre méltó módon vég­ződött Az egy programpont a hang erősségének és tiszta­ságának összemérése volt. A zsűri egy helyben ülésezett, a zeneszek fjedig teherautó­kon egyre távolodtak. Végül is egy kivételével az összes dob hangja elhallgatott, ez az egy azonban ugyanolyan tisz­tán és erőben szólt. Amikor a győzteseknek át­adták a díjat, az egvik vesz­tes alaposan megnézte a cso­dálatos tam-tam-ot és észre­vette, hogy ügyesen elrejtet­tek benne egy tranzisztoros erősítőt. Az első díjat termé­szetesen visszavették a csaló­tól, de speciális különdíjban részesítették a ..hagyománvos hangszer továbbfejlesztésé­ért”. Kiskorúak A Washington melletti Kentben kizárták a gimná­ziumból a szép Sherry Plattet, aki nem volt hailandó mell­tartót viselni. Két iskolástár­sa kiielentette. hogy képtelen tanulni, mert Sherry tökéletes idomai elvonják figyelmüket. A leány beperelte az iskolát, mondván: ..Ha a két 17 éves fiúnak még mindig serdülő­kori problémái vannak, for­duljanak pszichiáterhez.” Női én férfi lakatos, hegesztő, motorszerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, valamint éjjeliőrt — (lehet nyugdjas is), azonnali belépéssel felvesz a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat K számú állomása Szolnok, Besenyszögi út

Next

/
Oldalképek
Tartalom