Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXII. cvf. 17. sz. 1971. január 21., csütörtök. Ot faluban egy nagy N emrégen — lapunk is tudósított róla — vezető munkatársaival Szolnok megyében járt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Szolnokon fogadták a megye párt- és állami yezetői. A mieink azóta is örömmel emlegetik, ilyen sikeres tárgyalást régen folytattak. Elbúcsúzóban a miniszter is kifejezte: erre a megyére az élelmiszergazdaság tárcája mindig számíthatott és a jövőben is bizalommal tekint. Mindjárt kérte is, néhány országos elképzelés megyei megvalósításában segítsenek az itteniek. Azt mondta: nagyon örülök a jászsági termelőszövetkezetek Jásztej feldolgozó és értékesítő társulásának. Jólesően hallom, milyen szépen dolgoznak, termékeiket hogyan keresik a vásárlók. Jó lenne, ha több ilyen tejfeldolgozó gazdasági összefogása is lenne már a megyének. Más téma vitájában ismét hasonló ötletet adott. A szolnoki cukorgyár nagy felújítási programjáról volt szó. Erre mondta dr. Dimény Imre: mi ebben az ötéves tervben is 413 millió forinttal biztosítjuk, hogy az ország legmodernebb, legnagyobb cukorgyárai között legyen a szolnoki. Viszonzásul annyit kérünk: ne messziről, sőt más megyékből szállítsák majd ide a répát, hogy dolgozhasson az üzem. Szeretnénk ha megértésre találna az a törekvésünk, hogy a gyár közvetlen közelében cukorrépatermesztő övezet alakuljon ki. Azt is el tudom képzelni, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a gyárral együttesen, társulásos alapon valósítsák ezt meg. Ismét más ügyről volt szó. Arról, hogy Kunhegyesen az ottani mezőgazdasági szakmunkásképző intézetnek sürgősen meg kellene építeni egy szép, legalább 120 személyes kollégiumot. Még ebben az ötéves tervben. A minisztérium vezetői nem is mondtak ellent, hiszen nagyon jogos igényről van szó. Rövidesen választ adnak, mennyi pénzt tudnak erre áldozni. De azt is kérték: legyen ez is közös alkotás. A minisztérium, a megye sőt az intézetbe fiatalokat küldő szövetkezetek, állami gazdaságok is „szánjanak be” arányosan. L ogikus láncolatként, szinte minden nagyobb beruházás, alkotás, elgondolás valóraváltásában összefogást sürgettek a tárca vezetői. Országos jó tapasztalatok birtokában tették. Bizonyos, hogy minden szándék nélkül, mégis jó helyre címezve. Érdekes módon, vagy inkább érthetetlenül az ország más részein előbb jöttek rá arra a régi bölcsességre: Ha rövid a karod, toldd meg egy lépéssel. Másképpen, amire egyedül képtelen vagy, próbáld meg másokkal. Annak ellenére lassan érő gondolat ez, hogy megyénk vezetői a miniszter ittjárta előtt is biztatták, segítették a legbátrabb vállalkozókat. Nyilván azért, mert ez a felismerés a jövő, a gyorsabb műszaki haladás útja. Mindjárt néhány bizonyíték. Komárom megyében már termel ottani állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ösz- szefogásából egy évente 10 ezer hízót kibocsátó sertéskombinát. Már működik! A mi megyénkben is épülnek a szakosított szarvasmarha- és sertéstenyésztő, hizlaló telepek, ötödik esztendeje épülnek. Érthető. Egy tízezer hízót kibocsátó hizlalda beruházási költsége durván 100 millió forint. Legerősebb, legnagyobb szövetkezetünk is megerőltetőén tud költeni üzemfejlesztésre 20 millió forintot évente. És ez már meg is magyaráz mindent. Még a szakosított telepek példájára visszatérve — az igazsághoz tartozik: a pénzhiányon kívül más okai is vannak az építkezés elhúzódásának — kétezer férőhelyesnél kisebbre eleve nem is ad engedélyt az állam. — Nem kis telep ez sem, ha a hajdani parasztgazdaságok termelőképességével vetjük össze. Ám mindjárt más a kép, ha a külföld élenjáró országaihoz hasonlítjuk. Képletesen szólva nálunk még mindig inkább az a divat: egy faluban öt kis építkezés, mintsemhogy öt faluban lenne egy nagy. A z idő pedig, s a gazdasági kényszerűség is ennek a felfogásnak dolgozik. Történetesen harmadszor idézve a mezőgazdasági építkezést: tudvalevő, hogy az állami építőipar lekötöttsége miatt a szövetkezetek nagy többsége saját építőbrigádot alapított. Sok van belőle itt a megyében, nem is dolgoznak rosszul. Működtetésére, minimális felszerelésére minden tsz pénzt áldozott. Ha ez egy kasszába kerül, sokraképes termelőszövetkezeti építővállalat létezhetne már belőle. Akár kettő is, a két tsz-szövetség égisze alatt. Volt is ilyen terv, aztán nem is lett több belőle. Ki tudja miért a félsz, a húzódozás, az ilyen összefogásoktól? Két példát elmondunk. Az egyik. A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet közösen akart építeni szaktelepet hozzá közeli társasgazdasággal. Annak tagsága azonban ijedten visszautasította a nagyon észszerű elgondolást, mondván: így akarnak egyesíteni bennünket. A másik eset. Január 1-vel három termelőszövetkezet — a szajoli Vörös Csepel, az új- szászi Szabadság és a mezőhéki Táncsics — megvásárolta, s együttesen fenntartja a megyei baromfikeltető vállalatot. Jó vállalkozásnak ígérkezik, mindhárom tsz hasznára is. Csakhogy... Amikor ez a gondolat útjára indult, még hét tsz volt érdekelt benne. És sorra visszaléptek. Epüknek a vezetője azzal indokolta elhatározása megmásítását: sokat kell utána járni, nincs erre ideje. Van ebben igazság. Legalábbis korábban volt. S meglehet még az az időszak szegte kedvét a vállalkozó természetű vezetőknek. Mostanra azonban úgy fordult a helyzet: a hivatalok nem gátolhatják, hanem kötelesek segíteni a gazdasági összefogások beteljesülését. A megye vezetői, a minisztérium készséggel istápolja, sőt erőteljesen ösztönzi ezt az utat. A megyei tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén is szó esett róla: Milyen jó lenne, ha termelőszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek, s állami kazdaságok is sütőipari üzemeket alapítanának. Régóta vajúdik a szolnoki tsz-szövetség gondozásában a megyeszékhelyen zöldség-, gyümölcsáruház alapozása Nincs benne előrehaladás. A z élet, a gazdálkodás kínálja a lehetőségeket. A kis- üzeműség, a manufaktúra időszaka lejárt. Az az idő következik, amikor vezércikkünk címe jelszó lehet: nem egy faluban öt kicsi; hanem öt faluban egy nagy. Borzák Lajos Á magyar miniszterelnök vidéki útja Finnországban Halász István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Fock Jenő miniszterelnök és a kíséretében lévő magyar személyiségek szerdán egész napos vidéki körutat tettek Finnország déli vidékén. Jóformán fel sem virradt — télen ugyanis Helsinkiben kilenc órakor még reggeli szürkület van —, amikor a magyar vendégek — Arne Bemer finn kereskedelemügyi miniszter társaságában elindultak útjuk első állomására, Hyvinka- be. A látogatás célja a Kone részvénytársaság liftgyárának megtekintése volt. A vállalat tárgyalásokat folytat magyar kereskedelmi vállalatokkal is. Ebben az üzemben évente háromezer felvonó készül, a termékek csaknem háromnegyed része exportra készüL Az üzemben Heikki Her- lin gyárigazgató, — aki egyébként tevékeny támogatója a finn.—magyar kereskedelemfejlesztési társaságnak — köszöntötte a látogatókat. Finn népviseletbe öltözött fiatal lányok virágcsokrokat nyújtottak át a magyar miniszterelnöknek és feleségének. A kölcsönös üdvözlések után Fock Jenő és kíséretének tagjai a helyi vezetők kalauzolása mellett megtekintették az üzemet. Fock Jenő és kísérete ezután Tamperébe. Miskolc testvérvárosába indult. A szép természeti környezetben elhelyezkedő ipari város tanácsa hívta meg miniszterelnökünket, akit a helyszínen Pekka Paavola polgármester üdvözölt, s bemutatta a város más vezető személyiségeit. Ezután díszebéd következeit, amelyen Vilho Halma, a városi tanács elnöke, továbbá az elnökhelyettesek és az alpolgármesterek is részt vettek. Délután Fock Jenő és kísérete városnézésre indult. Amint a helyi vezetők elmondták, a városnak mintegy 400 gyára van, ezek a helyi adottságok ügyes kihasználásával alakultak ki az idők folyamán. A város egyik nagyvállalatát: a Tampella részvénytársaságot kereste fel ezután a miniszterelnök. Nils Björklung vezérigazgatóhelyettes tájékoztatta a vendégeket Finnország egyik legrégibb és legna- gyob gyárának tevékenységéről. Az üzem körülbelül nyolcezer embert foglalkoztat. Három fő termelési ága van: a fafeldolgozás, továbbá a gép, illetve a textil- gyártás. Gépgyárában főleg fafeldolgozó berendezések készülnek, ezeket a világ minden részén, — például hazánkban, a csepeli papírgyárban — felhasználják a termelésben. A gyár vezetői bemutatták üzemüket, majd a Tammer szállóban fogadást adtak vendégeik tiszteletére. A fogadáson külföldi újságírók kérdést intéztek Fock Jenő miniszterelnökhöz: véleménye szerint a politikai, vagy a gazdasági témák szerepeltek-e hangsúlyosabban a finn—magyar hivatalos tárgyalásokon. A kérdésre miniszterelnökünk így válaszolt: — A politikai kapcsolatok erősítése magával hozza, hogy gazdasági kérdésekben is könnyebben szót érthetünk. Egymás jobb megismerése — különösen, ha mindkét részről őszinteséggel párosul — erősíti a bizalmat. Tartós gazdasági kapcsolatok kölcsöns bizalom nélkül aligha képzelhetők el. A kettő tehát feltétlenül összefügg egymással. — Megbeszéléseinkről általában azt mondhatom — tette hozzá — hogy a politikai kérdések — kiváltképp az európai biztonság ügyével összefüggő problémák — elsőbbséget kaptak. Ez annál inkább természetes, mert politikai kérdésekről a miniszterelnökök általában ritka Időközönként tudnak véleményt cserélni. Ugyanakkor gazdasági, kereskedelmi szakembereink közül évente mintegy százan látogatnak el Finnországba és onnét is hasonló számban érkeznek hozzánk szakemberek. A konkrét gazdasági kérdések megtárgyalása az ő dolguk, a miénk, politikusoké pedig, hogy ehhez megfelelő légkört teremtsünk — mondotta Fock Jenő. Miniszterelnökünk felesége a délután folyamán Pekka Paavola, a polgármester feleségének társaságában megtekintette a tamperei képző- művészeti galériát. A miniszterelnök és kísérete az esti órákban tért vissza Helsinkibe. $ A magyar miniszterelnök és kísérete csütörtökön a finn fővárossal ismerkedik. Délelőtt megtekintik a parlament épületét, látogatást tesznek a finn nemzeti múzeumban és a nemzeti színházban, majd városnézés következik. Délben a finn főváros tanácsa ebédet ad a miniszterelnök és felesége tiszteletére. A napi program a finn—magyar társaság székházában folytató-- dik, este pedig a helsinki magyar nagykövetség fogadást ad a miniszterelnök tiszteletére. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Szegeden. Látogatása első napján kedden megbeszélést folytatott a Csongrád megyei pártvégrehajtóbizottság tagjaival, a helyi párt- és állami vezetőkkel. Szerdán délelőtt Szegeden, a Csongrád megyei Tanács Hla: Két aratás Mezőtúron Csütörtökön 8-tól 12-ig Kalandozások kora A világ mezőgazdasága Bélyegsarok Csak így tovább EF—X Jutalom A jövő bajnokai Két év a várakozási idő A „tiszta” Szolnokért Tervek a Volán-szolgálatnál Huszadik jubileum épületében aktivaülést tartottak. Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára mondott megnyitót, majd Apró Antal tartott tájékoztatót az időszerű nemzetközi kérdésekről a világgazdasági folyamatokról, hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatairól, valamint a negyedik ötéves tervvel kapcsolatos Csongrád megyei fel- adatokróL Apró Aulai látogatása Szegeden 1 — HfBFT - TTinrisfTÁSQg - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — "l__________________mmmmmrnúmm&múmmmmmmmmmm mmmmm ■ ■■■—— ■ - nmi I partörténeti skanzen Az ózdi népművelési intézmények honismereti körének kezdeményezésére — a kohászati üzemek vezetőinek segítségével — az elmúlt évben ipartörténeti skanzent nyitottak a béketelepi 102. számú Gábor Áron Ipari Szakmunkásképző Intézet parkjában. Itt helyezték el a kohászat kiselejtezett, de a gyár történetében fontos szerepet betöltő — műemlék-jellegű gépeit, köztük az 1903-ból származó generátorgáz-fej- lesztőt, az 1894-ben felállított úgynevezett Tosi gőzgépet, amely villamosenergiát termelt és az 1914-ben felszerelt gyorsdrótsori hengerállvány berendezéseit. A kohászat korszerűsítése során az idén megkezdték a durvahengermű 60 éve működő trió lemezsorának bontását, hogy helyébe felépítsék az új, korszerű, folyamatos acélöntőművet. A bontás alatt lévő üzemben már kijelölték azokat a berendezéseket, amelyek tavasszal a skanzenbe kerülnek. Korszerűsítés Mindhárom budapesti fő- pályaudvart korszerűsítik a negyedik ötéves tervben. A MÁV budapesti igazgatósága mintegy kétmilliárd forintos beruházásából 400 millió forintot költ e célra. A pályaudvarok korszerűsítése biztonságosabbá, kulturáltabbá teszi az utasforgalmat, s egyben meggyorsítja az áttérést a gőzvontatásról a villamos és Diesel-vontatásra, Nagyszabású beruházás Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nagyszabású beruházási programot készített az algyői szénhidrogén medence árvízvédelmére. A tervek szerint Tápé és Algyő körzetében 15 kilométer hosszúságban erősítik a gátakat. Már az idén megkezdik a munkálatokat és 5 év alatt fejezik be együttesen 70 millió forintos költséggel. A közvetlenül a töltés-lábaknál lévő házakat, gazdasági épületeket, a folyó fakadó vize tavaly tönkretette. Üjjáépí- tésüket nem engedélyezik, sőt a töltéslábaktól 10 méteres távolságra fekvő sávterületet ki is sajátítják, így lehetőség lesz a védelmi vonalak szélesítésére, a rézsű lejtésének csökkentésére. Emellett — ahol ez szükséges — 40—70 centiméterrel magasítják a gátakat. Ehhez méterenkint átlagosan mintegy 50 köbméter földet használnak majd fel. Három ipari komplexum A következő évek legnagyobb hazai vegyipari beruházására Borsod megyében kerül sor. heninváros térségében — a Szovjetunió segítségével -* három nagy ipari komplexum — évi hatmillió tonna kapacitású kőolajfinomító, kétezer megawattos erőmű és etiléngyár — építését kezdik meg. Az új létesítmények első egységeiben előreláthatóan már a negyedik ötéves terv végén megkezdik a termelést. Az olefinkémiai program megvalósításával a szovjet kőolajból nyert benzinből a Tiszai Vegyikombinát új viammutüzemében — többek között — évi kétszázötvenezer tonna etilént és több másféle műanyag-alapanyag terméket készítenek. Lenin - városból távvezetéken jut majd a cseppfolyós etilén a kazincbarcikai iparvidékre. Felhasználására a Sajó bal partján, a negyedik és az ötödik ötéves terv időszakában, mintegy hatmilli- árd forintos költséggel új PVC-gyárat építenek. Az új üzemben előreláthatólag évi nyolcvanezer tonna etilént használnak fel, amelyből több mint százhúszezer tonna PVC granulátumot és száztízezer tonna klórt gyár- tanaki.