Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. január 19. A Hold-kocsi irányítása A holdkocsi földi irányító központja Több mint két hónapja annak, hogy a Holdon működni kezdett az első kozmikus geológus, a.Luna—16 szovjet automata állomás. Azután újabb esemény történt — az automata holdkőzetet hozott a Földre. Most pedig, mint tudjuk, a világ első holdkocsija közlekedik a bolygón. A holdkocsit földi irányítóközpontból vezérlik. Ez a feladat nem könnyű, hiszen a holdkocsi nem autópályán, de még csak nem is földúton, hanem teljesen ismeretlen és járhatatlan terepen közlekedik. Következésképpen az irányító-rendszernek rendkívül pontosnak és rugalmasnak kell lennie. Figyelnie kell a terepet, idejében kell manőverezni, meg kell kerülni az útközben felbukkanó akadályokat — a hatalmas krátereket, repedéseket, kőgátakat és sziklákat A földön mozgó terepjáró vezetője nemcsak a terepet látja jól, hanem azt is érzi egész idő alatt, hogy a gép hogyan küzdi le az akadályokat, pillanatokon belül reagálni tud a gép „viselkedésének” bármilyen változására. Hogyan történik mindez akkor, ha a jármű a vezetőtől 380 ezer kilométer távolságra van? Okoz-e ez változást? Igen, méghozzá lényegeset A fő nehézség az időkülönbségben van: a gépmozgási adatai, a Hold terepének sajátosságai, a Földről érkező parancsok „késéssel” jönnek a rendeltetési helyre. Ezt a rádióhullámok késlekedése okozza, ami 380 ezer kilométeres távolságon körülbelül, 1.3 másodperces különbséget tesz ki. A terep képe tehát 1,3 másodperces késéssel érkezik a vezetőhöz, a holdkocsi mozgását irányító parancs szintén 1,3 másodperccel később érkezik meg rendeltetési helyére, mint ahogy azt a vezető megadta. (Ehhez a késéshez még hozzá kell számítani a parancs betáplálását a földi készülékbe. ami szintén 1,3 másod T percet jelent.) Az irányítási ciklusban ezek a késések további idő- veszteséggel összegeződnek: idő kell a terep tanulmányozására, a vezető reagálására. Adat érkezik például a Földre arról, hogy a holdkocsi éppen egy kőakadályon mászik át, s ez altkor történik, amikor a kőakadály már mögötte van. Bonyolítja a holdkocsi irányítását az is, hogy a terepadatok a televíziós ábrázolás síkjában érkeznek a vezetőhöz. Ennek az ábrázolásnak az alapján elemzi a vezető a terepet, amelyen a holdkocsi halad, állapítja meg az akadályok méreteit és a távolságot, választja ki a mozgás biztonságos irányát. A Hold felületét a Nap rendkívül erősen világítja meg. A sugarakat ugyanis nem nyeli el az atmoszféra, mint a Föld esetében, ugyanis a Holdnak nincs atmoszférája. Ez szintén ahhoz vezet, hogy a felület megvilágítása nem fény és árnyék képben jelenik meg, ami szintén bonyolítja a helyzetet. Mindez megköveteli a vezetőtől, hogy jól értsen a hoddkocsi vezetéséhez. Ezt pedig csak tréningezéssel és az első gyakorlatokkal lehet elérni. A Földön haladó terepjáró vezetéséhez egy ember is elegendő, de a holdkocsit egész személyzet irányítja. Ez a személyzet a holdkocsi mozgását irányító vezetőből, az alkatrészek működését figyelő fedélzeti mérnökből, a navigációs kérdéseket megoldó navigátorból és rádiókból áll. A személyzet minden tagja felelős a maga munkarészlegéért és csakis a Holdról érkező adatok elemzése után dönthet. A tevékenység koordinálása és a legfontosabb döntések meghozatala a parancsnok feladata. Milyen eszközökkel rendelkezik eS a személyzet az előtte álló bonyolult feladatok megoldásához? A szovjet tudósok és mérnökök a legmodernebb tudományos és műszaki berendezést bocsátották rendelkezésükre. francia gyártmányú lézer-tiikör, amelyet a szovjet űrkutatók juttattak a Hold felszínére. Segítségével centiméternyi pontossággal megmérhető a Hold—Föld távolság Popp Zoltán: Kalandozások kora 5. Rámát látni- és azután.•.? Átbaktat az ember a hídon. 23 íveli át különben a városban Tiberist, miközben agyában közhelyek zsonga- nak. Rómát látni, azután meghalni. Minden út Rómába vezet. Örök város. A világ fővárosa stb. Csupa szuperlatívusz. S milyen előkelő hatású a rövidítés: SPQR, valamint ugyancsak teljes szövege is: Senatus Populusque Roma- nus — a szenátus és a Római Nép. Divat is használni mindenütt. SPQR — ez van beleütve a csatornaaknák kovácsoltvas védőfödelébe. SPQR, rikítanak a betűk a szeméttartókon. SPQR — olvasod a nyilvános illemhelyen. Szenátus és Római Nép — lám, titeket is utóiért a történelmi szükségszerűség: aprópénzre váltódott régi dicsőségetek. Mosolyogtató. L'élzás az utódoknak Mint a Duce — Mussolini — egykori gigantomániája. Amely azért persze a múlt szépítő ködén át tűnik csak mulatságosnak. A II. Viktor Emanuelrői elnevezett Cor- so-n megyünk, amely a Piazza Veneziába torkollik. A palota erkélyéről szónokolt egykor a Vezér. Élj veszélyesen! — ajánlotta mindenkinek. A feszült körülményekről személyesen gondoskodott. Sziklába vésette az egykori római világbirodalom térképét is. gyenge célzásként az egy-két évezreddel későbbi utódok számára: lám. mekkorák lehetnénk! A római kispolgár se volt okosabb, körültekintőbb és előre látóbb bármely más nem- eetbeli társánál. Bedőlt a blöffnek. Később aztán keserves csalódások árán keltett ráébrednie, hogy bizony Európa is, Afrika is, sóval behintett térség, a keble® római ömlenyeket melengető olasz imperializmus számára. Mussolini időközben eltűnt a történelem süllyesztőjében, de a sziklatérkép ma is megvan. Legföljebb a rómaiak nézőpontja változott: reálisabban szemlélik. Különben a gigantomániában szenvedő diktátor vágatta az ősi város testébe a Via dei Fori Imperiali-t, ezt a hatalmas felvonulási útvonalat, amely egyszeribe bekapcsolta a világváros vérkeringésébe az ősi Rómát. Azon kevés cselekedete közül való volt ez, amelyek hatásukban túlélték őt. Persze a gigantomániára akadt itt különben példa is, előkép is. A késői utódok nagyzolását még úgy-ahogy meg lehet érteni. Ám az őslakókéra nincs magyarázat. Ha csak nem szorítkozunk a körülmények mentségére. Viktor Emánuelben a Risorgimento, az olasz egység megteremtőjét tisztelte ^ hivatalos Olaszország. Emeltetett is neki olyan emlékművet a város szívében, amelynek monumentalitását csupán stílustalansága tetézi. Az emlékmű tipikus példája annak az esztétikai folyamatnak, amikor — nem is ritkán — a sok részlet-szépség, összegeződve önmaga ellentétébe csap át. Ráadásul e kolosszus szemben van a Palazzo Venezia-val, úgy hogy van mivel összevetni. Hátat- fordít a Capitoliumnak és a Forum Romanum-nak. Ami nem túl szerencsés gesztus — még egy emlékműtől sem. Napóleon katonáira még az évezredek tekintettek az egyiptomi piramisokról. Itt megfordult a szituáció: néhány évtized tekint le gőgösen az évezredekre. Úgyhogy bármennyi lépcsője van, bár mennyi márványt építettek bele, bármilyen szép kilátás nyílik a környékre tetejéről, az ember bosszúsan mosolyog. Úgy érzi, ráültettek egy kolosszust a város nyakára, s ez a helyzet nem vált előnyére. Szolgai hízelgés A korabeli gigantománia juttatta háromnyílásos diadalkapuhoz Septimius Severus császárt. A patetikus stílusú emlékmű túlméretezett szimbóluma az uralkodó jóval csekélyebb mérvű, már-már jelentéktelen győzelmeinek. S inkább — noha bizonyára teljesen szándék- talanul — a talpnyalás nagyságát példázza. Hiszen csupán a szolgai hízelgés képes arra. hogy a kis dolgok árnyékát meghosszabbítsa — egészen az irrealitásig. Phokas császár se panaszkodhat. Ö meg egy irdatlanul nagy diadaloszlopot kapott, méghozzá a Forum Romanum egyik főhelyén, a Rostra, a szónoki emelvény mellett. E dicsőségre azzal a világraszóló hősi tettével szolgált rá, hogy 609-ben átengedte a Pantheont keresztény istentiszteletek rendezése céljára. De a korabeli keresztények nemcsak jutalmazni tudtak, büntetni is. A szent düh — pogányság orvén — sok mindent elpusztított az örök város értékei közül. A szájhagyomány szerint Marcus Aurelius ma a Capitoliumon — egy Michelangelo tervezte alapzaton — álló remekbe sikerült lovasszobra is csak egy tévedés folytán úszta meg a beolvasztást: Nagy Constanti- nusnak nézték a lovast, márpedig ő szegről végről kereszténynek számított. Később a középkor és reneszánsz kő- és márványéhsége falt föl sok mindent az ókori emlékekből. Iszonyatos mennyiségű egyszerű és ne« mes építőanyagot termeltek ki a római múlt csodálatos létesítményeiből és építettek be olykor esetleg kevésbé művészivé sikeredett alkotásokba. A szó szoros értelmében szinte lebontották a múltat. S még ma is csodálkozunk, hogy az akkor élt emberek, akik sok dologban ezer jelét adták művészeti érzéküknek, hozzáértésüknek, hogyan és miért maradtak érzéketlenek a római múlt alkotásai iránt? Ahngy az ízlés kívánta Majdhogynem elhordták a Colosseumot is. De ami megmaradt belőle, azért még ebben a formájában is monumentális. Pedig közel kétezer éve áll, elbűvölve a ma emberét elődeink találékonyságával. Hiszen ötvenezer néző foglalhatta itt el helyét percek alatt. A küzdőporond alatt műszaki berendezések — köztük süllyesztők — egész sora funkcionált. Ha az ízlés úgy kívánta vízzel is el lehetett árasztani az arénát, amely fölé rossz időben ponyvát feszítettek. Megtekinthető a császári páholy, lent, a földszinten. Szomszédságában kaptak helyet a Vesta-szüzek főpapnői Ma már nehéz eldönteni, hogy — ismerve az egymást követő római császárok habitusát és karakterét — ez megtiszteltetést vagy inkább veszélyt jelentett-e számukra? Kiszikkadt, ám ékszerek tömegével felszerszámozott amerikai nők borzongva hallgatják az idegenvezető magyarázatait a gladiátorok küzdelmeiről az oroszlánokkal és más fenevadakkal fölfalatott vértanúkról. Eközben göndörhajű, villogó fogsorú, hófehér ingbe öltözött fiúk ólálkodnak köröttük macskaléptekkel, olykor hozzájuk surlódva, viszontpil- lantásukra várva. S nem eredménytelenül. Elvégre, ami volt, elmúlt. Meg hát: Rómát látni — és azután?... Meg kell tanulni élvezni a2 életet. Az ősi romok legalábbis ezt sugallják. Következik; Tájkép, VezuwaL Okozhat-e rákot a gombásodás? A krakkói Orvostudományi Akadémia Belgyógyászati Intézetéhez tartozó Hematológiai Klinika szakorvosai a krakkói Mező- gazdasági Főiskola Mikrobiológiai Tanszékével közösen vizsgálni kezdték az egyik Krakkó vidéki községcsoportot, ahol feltűnően gyakran fordultak elő rákos megbetegedések, a megbetegedési indexszám pedig jóval meghaladta a krakkói vajdaságra érvényes átlagot. A szakemberek a betegek lakásainak topográfiájával kezdték meg a vizsgálataikat. Kiderült, hogy ezek a házak egy pontosan körülhatárolható területrészen helyezkednek el. A vizsgált falu egyik helyén, 250 méteres körzetben az itt lakó 360 személy közül 11-nél észleltek megbetegedést. Minden arra mutatott tehát, hogy ebben a környezetben kell keresni az oii- kogén tényezőket. Felmerült a gyanú: talán a vizsgált körzetben bizonyos gombák fordulnak elő, amelyek rákképző hatását a tudomány már igazolta? És valóban: a mikológiái vizsgálatok kimutatták, hogy a betegek által lakott házakat gomba támadta meg. A tudósok most meg szeretnék állapítani, hogy vajon pontosan ez a gomba-e a Krakkó környéki faluban észlelt rákos megbetegedések okozója. Robotgép parancsnokol Az egyik jugoszláv laktanyában olaj szürkére festett robotgép ébreszti reggelente a katonákat, riadót és takaródét fúj, gyülekezőre hívja és felsorakoztatja a katonákat, megszámlálja őket és az ügyeletes tiszt helyett a katonáknak „vigyázz”-t és „pihenj”-t vezényel stb. Ez az első eset a világon, hogy elektronikus agy vette át a parancsnoki funkciót egy egész laktanya fölött. A különös robotgép létrehozása három sorkatona érdeme. Komplex kombájn A bukaresti mezőgazdasági gépgyár megkezdte az „SZK—12” univerzális önjáró kombájn gyártását. Az új komplex géppel 16 különböző növény, közte a búza, zab, kukorica, rizs és lóhere aratását lehet elvégezni. A kombájn 101 lóerős, hathengeres Diesel-motorral van felszerelve, amely egytárcsás csúszótengelykapcso- Iqval működik. A hidraulikus segédberendezés lehetővé teszi a vezetőnek, hogy könnyen manőverezzen a géppel. A próbajárat tapasztalatai igazolták az „SZ—12” jó tulajdonságait; a kombájn kifogástalanul végezte el a legkülönfélébb mezőgazdasági munkákat. A. Szovjetunió Tudományos Akadémiája által a Krímben létesített nemzetközi asztrofizikai központ rendszeresen fogja figyelni a Napot, illetőleg a naptevékenységet. A központot a hegyekben, Halta fölött helyezik el és épülete formájára nézve hasonlítani fog az első mesterséges holdra. Az asztrofizikai berendezést az NDK-ból, a Zeiss cég szállítja. A tudósok lézer- technikát alkalmaznak majd, hogy a szférikus képernyőn az égitestről minél nagyobb méretű képet kapjanak, és így a Napban végbemenő folyamatokat legalább 300 ember tudja egyszerre figyelni. A mai technika egyre több szuperkemény anyagot igényel. Éppen ezért a Szovjetunióban is sok kísérlet és kutatás célja az ilyen anyag előállítása. Most az ukrajnai Szintetikus Anyagokat Kutató Intézetben a tudósoknak új módszerek alkalmazásával sikerült előállíta- niok a kubonit és a szlavu- tics nevű szuperkemény anyagokat, melyek egy sor tulajdonságban egyáltalán nem maradnak a gyémánt mögött. Ezekkel a módszerekkel az is lehetséges, hogy mesterségesen készítsenek gyémántokat, mégpedig úgy, hogy többé nincs szükség a 100 000 atmoszférás nyomásra és a 2000 fokos hőmérsékletre, hogy a grafit átalakuljon gyémánttá. A gyémántok szintézise a szuperalacsony nyomású széngáz alkalmazása közben, gyorsító kristály segítségével megy végbe. Ily módon, a szénatomok, melyeket a széngázról leválasztanak, arra kényszerülnek, hogy pontosan meghatározott helyzetet vegyenek fel. Ha aztán a szén túltelítettsége elért egy bizonyos fokot, olyan feltételek keletkezhetnek, melyekben a grafitcsírák képződése és növekedése túlnyomó lesz már. A szénnek ezt a tömeges kiválását elkerülhetik, ha a túltelítettség kisebb: a minimális küszöbértéket azonban túl kell lépnie més ilyenkor is, hogy a kristály egyáltalán növekedhessen. Az új széntartalmú anva- gok nagy száma a szénatom-alfajok kombinációjának köszönheti a keletkezését. A gyémánt, a grafit és a karbin kristályok csak egyszerű formái ezeknek a változatoknak. Újdonság a nemzetközi gyakorlatban Dimitrovgrádban a vegyipari műszaki fejlesztési bázis szakembereinek kollektívája új technológiát dolgozott ki a nitrobenzol és a anilin előállítására. A nem? zetközi gyakorlatban első ízben alkalmazták az anilin- nak hidrogéntartalmú fáradt gázok felhasználásával történő előállítási módszerét, . Gyémántok a retortából Lézertechnika a csillagászatban Várnában új, korszerű épületet kap a Közegészségügyi és Járványtani Intézet. Az épület egyik szárnyában rendezik be Bulgária első egészségügyi múzeumát. A múzeum érdekes és gazdag állandó kiállítási anyaggal rendelkezik majd, a látogatók transzparenseken, fényképeken, megvilágítható szövegű maketteken láthatják az emberi test különaz egyes szervek elváltozásait a különböző betegségeknél, továbbá azt, hogyan hatolnak be a kórokozók a szervezetbe, stb. A várnai egészségügyi múzeum az egészségügyi felvilágosítás céljait v szolgálja. Előadásokat, különböző egészségügyi tárgyú kiállításokat, film- és diafilmvetítéseket stb. tartanak Bulgária első egészségügyi múzeuma
