Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
A dobos (A Stern karikatúrája) Idézés bűnügyben Este, amikor hazatértem, szállásadónőm, özvegy Som- sáné azzal fogadott, hogy idézést kaptam bűnügyben. A vékony papírszelet arra figyelmeztetett. hogy szerdán délelőtt k' enc órakor jelenjek meg a Markó utca 25- ben, ahol tanúként leszek kihallgatva Drinajda Jenő autólopási ügyében. Rögtön tudtam. miről van szó, hiszen szemtanúja voltam, amikor el akartak lopni egy vajszínű Skodát Másnap reggel özvegy Som- eáné elzárta előlem a szappant a fürdőszobában, a házmester nem köszönt vissza, a szomszédom révetegen elnézett a fejem felett, és Mla- donácz a földszintről, aki köztudomásúan két évig le volt csukva, jóakarattal utánam szólt: — Szegedre kérje magát, Ott sokkal jobb a koszt! Szerda reggel megmutattam az idézést a munkahelyemen és elmentem a tárgyalásra. A kihallgatásomra már sor sem került. Drinaida Jenő az én közreműködésem nélkül is megkapta a magáét. Még ebédidő előtt visszaértem a munkahelyemre. Klassai, a kettős könyvelő, álrészvéttel hozzám lénett, és szomorúan megjegyezte: — Látom, az ítélethozatalig feltételesen szabadlábra helvez.ték Maid intézkedünk, hogy többet túlórázhasson. Minden n"Arre szüksége lesz a .családiának, amíg maga odabent van. Terepesén vi, a szobatársam csak ennyit mondott, miközben mélyen a szemembe nézett: — Hát érdemes volt? Addig jár a korsó a kútra, amíg eltörik. Előbb-utóbb minden visszaélést lelepleznek. Korompai jóságosán megsimogatta az orcám, és gyengéden hátbaveregetett: — Nézze, szépen leüli a büntetését. Ha kiszabadult. Ígérem, visszafogadjuk közösségünkbe a mi megtévedt bárányunkat. — Mindnyájan emberek vagyunk, mindnyájan tévedhetünk. A lónak négy lába van, mégis kivonták a forgalomból — jegyezte meg tréfásan, hogy jobb kedvre derítsen. Ekkor dühösen felordítottam: — Értsék meg, nem vagyok bűnös! Ich bin unschuldig! Csak tanúként idéztek be a rendőrségre. — Tessék utánanézni. Tessék ellenőrizni. Én csak tanúvallomást tettem egy autólopási ügyben! — Ez a mai autóőrület már sok embert juttatott lejtőre. Maga is beérhette volna eeyelőre a villamossal — közölte megvető tekintettel Drubnói. és a többiekkel együtt elodalgott mellőlem. Pillanatok alatt kiközösítés lett a sorsom. Azóta riadt tekintettel, görnyedten osonok az utcán. Tegnap keserűségemben végül is elhatároztam: nem tűröm tovább hogy alaptalanul gyanúsítsanak. Jövő héten tízmillió forintot fogok sikkasztani. — Nekem már mindegy. Megbélyegzett ember vagyok. Galambos Szilveszter Nem azért Hirdetgetünk, hirdetgetünk, amúgy magyarosan. Azt már tudiuk. hogy a jó bornak is kell a cégér, de néha a bor sokkal jobb, mint a cégére. H'ába, mindent meg kell tanulni: Falragasz a szolnoki utcákon. Különleges lesz a lakása, ha bútorait Szolnokon a Hangulat bútorboltban vásárolja. Nagy segítség, nagy köny- nyebbség, mert így most már jól eltájékozódgatunk ebben a nagy fene szolnoki bútorszalon rengetegben. * Rádióhirdetés, szintén magyar módra, kétszer egy percben: 1. Első tsz-tag a rádióban: Hinnye, sógor az árgyélusát ennek a fránya világnak, de nagy gondban vagyok már no... Zsizsikes a borsó. Második tsz-tag a rádióban: Sose fáiion a fejed! Használton selyem béléses nagy hatósugarú hózentrő- gert. az nagyon jó a zsizsik ellen! 2. Második tsz-tag (nem a rádióban): Hová viszi azt a husángot, sógor? Első tsz-tag (nem a rádióban): Pestre sóeor, Pestre, ..szaktanácsadónak’* a rádió- hirdetőbe! * Szerény tőkével kisebb üzletbe beszállnék... — olvamondom... som egyik napilapunkban. Megmozdult bennem a kisördög. hogy új jeligét adjak a hirdetésnek. Ajánlatokat, a „Majd együtt leüljük" jeligére kérem. * íme az abszolút házassági ajánlat: „Hetvenöt éves, rózsadombi villával, balatoni nyaralóval. Diesel-Mercédes- szel és külhoni kapcsolatokkal rendelkező, havi 10 ezer forint járadékot élvező, minden káros szenvedélytől mentes, hétnyelven beszélő értelmiségi, abszolút hallású, hozzáillő. 21 éves teltkarcsd feleséget keres. Az ajánlatokat „Egy-két házibarát tehetséges” jeligére kéri." * Telitalálat, avagy a tjir- delőszerkesztő tévedése: Si- sik Amália és Süsük Lajos házasságot kötöttek. Részvétlátogatásokat kérjük mellőzni. * „Asszonyom, öltözködjék elegánsan! Nercbundához nerckucsmát viseljen! Méretre készítjük!” Tényleg? Csakhogy lehet kapni! 45 ezerért... Méghogy nem teszünk meg mindent a dolgozó nők érdekében! — ti — Kezeket fel! (A Paris Match karikatúrája) £ A Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklete Szöveg nélkül 7 J KANKAN Az egy olyan régesrégi, hogyishívják, olyan mindent a szemnek látvány. Tánc. Olyan tánc, amelyben csinos hölgyek megemelik a szoknyájukat, megmutatják hosszúszárú fűzős cipőjüket, meg a többit, szoknya alatt szerénykedőt N agy any ó szerint porolót tánc volt az — mármint poroltak a szoknyákkal Arról nem beszéd, hogy ml volt poros. Nem is tudom. A múltkorában a tévében láttam kánkánt A miniszoknya élósdi korában cseppet sem találtam érdekesnek. Nagyapó viszont elpirult és hümmögött. Nagyanyó mérges-piros színre vált, • azt mondta: na, na Tónii Miért beszélek én a kánkánról? Nem a nagyapó hümmögése miatt. Az az ő dolga. A kánkán miatt azonban bosszús vagyok. Mert a kánkán most is divat. Nem táncban, cipőben. Teccenek ismerni azokat a végigfűzős, karcsú női bokákra tapadó ébresztő cipőket ugye? Miért ébresztő? Kiszámoltam. A főzőcskével pontosan egy negyedóra telik el, tehát negyedórával korábban kell kelni. Dehát mit nem tesz meg az ember egy jól takaró-melegítő, divatos cipőért? Azazhogy, dehogy cipőért. Csizmáért. Eddig ugyanis cipőnek hívtam, hívtuk, hívták. Került akkor 173 fo- rintocskába. Most hallom, újítottak. Valaki azt mondta: hosszabb a szára mint egy cipőnek illik. Tehát nem cipő, csizma. Ha pedig csizma, akkor kerüljön többe. Kerül is, amibe kerül — kétszázharmincöt forint az ára. Aki tavaly vásárolt kánkánt most jót nevet. Ki ezután vesz, mérges. És azt mondja, megint drágább lett a cipő. (Mondják, hogy ez sem hazugság, mert némely hosszú leltár eredményeként férficipők ára is felment Ott nem a szár az indok, gondolom. Netán az orra lett hosszabb...) Kánkán, kánkán nem értem én mindezt. Ám egy újítással magam is megpróbálkozom. Javaslom, hogy lapunkat egy iciri-picirivel hosszabbítsuk meg. Nem sokkal féltized milliméterrel, vagy annyival sem. Csak mondjuk ki, hogy hosszabb. Aztán emeljünk árat — nem beszédve a minőségről. A havonta összegyűlő plusz bevételt pedig már most megmondom: adják nekem. Minden reggel kifűzöm és befűzöm érte a kánkánomat a főtéren. — Só — Bátorság Félelemtől reszkető beteg állít be a fogorvosi rendelőbe. — Ezt a fogat ki kell húzni — mondja az orvos a vizsgálat után. A beteg reszketése fokozódik. — Igyon egy korty italt, abból bátorságot merít. Az orvos kitölti a betegnek ISMER Frank Sinatra, a híres énekes és filmszínész elmondhatja magáról, hogy világhírű. De úgy látszik, a világhírnek is vannak határai. Az énekes egy arizonai benzinkútnál töltette kocsiját, miközben a kezelő az első pohárka hígított szeszt» majd a másodikat, a harmadikat, a negyediket. Látva, hogy a beteg remegése szűnőben van, megkérdezi tőle: — Sikerült bátorságot öntenie magába? — De még mennylrel Szeretném én azt látni, aki most hozzá merne nyúlni a fogamhoz I El SÉG fürkészve nézett rá: — Ismerős az arca. Nem láttam én magát már valahol? — Talán a helyi moziban — felelt Sinatra mosolyogva. — Az lehet, — bólintott a kezelő. — Maga hol szokott ülni? Késett a posta .'T^cT Hát nem kaptad meg a levelemet? (A Wochen press« karikatúrája) »