Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

Választás közben V álasztanak a szervezett dolgozók, választ tehát 3.5 millió ember, mert ily’ nagy számmá kerekedik a különböző szakszervezetek tagsága az országban. Száz bérből és fizetésből élő dolgozó közül országosan ki- lencvenhárom szakszervezeti tag, Szolnok megyében is ki- lencvenkettő. Választók és választhatók. E kettős szerep fontos jellemzője a szakszervezeti mozgalomnak, hiszen — a választások egy része már lezajlott — az országban, csupán bizalmiként kétszázezer ember munkálkodik társai javára. Rajtuk kívül a műhelybizottságok, a vállalati szakszer­vezeti bizottságok és tanácsok tagjai is fontos tisztükben nagy létszámmal — mintegy 160 ezren — bizonyítják: a szakszervezeti munka tömegpolitikai tevékenység. A társak bizalmával elnyert tagság valamely szakszervezeti testület­ben mindenképpen megtiszteltetés, ám: munka és felelős­ség is! Megyénkben jelenleg 5300 szakszervezeti csoport műkö­dik. A bizalmi és egyéb helyettesi poszton tevékenykedőkkel összesen mintegy nyolc és félezer embernek van tisztsége a szervezetekben. A választói munka zöme most zajlik a szak- szervezetekben és amikorra a választások befejeződnek csak Szolnok megyében mintegy 13—14 ezren lesznek, akik a szakszervezeti munka fontos posztjain vállalnak megbízatást. A most zajló választásokon, néhány ritka kivételtől el­tekintve, a vitázókedv, a dolgokba való beleszólás akarása jellemzi a résztvevőket, s még valami: az igényesség. Az igényesség azokkal szemben, akik tisztséget viseltek. Mit tettek, miben mulasztottak, meddig jutottak, jól képvisel­ték-e a társakat, ezt firtatják a taggyűléseken, küldöttgyűlé­seken a szakszervezeti tagok, s míg korábban a legkevesebb szó a vállalati szakszervezett tanács tevékenységéről, s tag­jairól esett, most egyszeriben reflektorfénybe kerültek ezek, mert a gazdasági reform hozta változások nagymértékben megnövelték e testület szerepét, jelentőségét, döntéseik, ha­tározataik fontosságát. A z üzemi, vállalati szakszervezeti tanács tagjának lenni — ma már — nem formális tisztség. Leg­jobban azokon a helyeken tudják ezt, ahol — nem volt ritkaság — éjszakába nyúló ülésen, forró légkörű vitában mondtak igent és nemet a vállalat fejlesztési tervé­nek egy-egy szakaszára, az új munkaszervezés bevezetésének részleteire, a bérpolitika elveire; mindarra ami a szakszer­vezeti tanács ülése elé kerül, s e kérdések száma nem kevés. Nem szóvirág tehát, hogy a vállalati szakszervezeti tanács az üzemi demokrácia legfőbb fórumainak egyike, s mint ilyen, a tagság körében megkülönböztetett figyelmet élvez. Figyelem, érdeklődés — olykor még kétkedéssel kevere­dő kíváncsiság — kíséri a vállalati szakszervezeti tanács munkáját, s ez szilárd „hátország” azok számára, akik tár­saik képviseletében résztvesznek az üléseken, élve tagsági jogaikkal felszólalnak, magyarázatot kérnek, vitatkoznak, javaslatokat tesznek. Tájékozottságot feltételez, nemcsak a műhely, de a gyár, sőt, a gyáron túli gazdasági helyzet is­meretét követeli meg e tisztség jó betöltése. Mint egyik vállalatnál — tréfásan — megfogalmazták: egy ember nem ezermester, de sok ember együtt mindenben mester. A hu­mor, mint általában, most is rátapintott a lényegre. Arra, hogy a szakszervezeti tanács testületi jellegénél fogva — tagjai között kutatómérnökkel, adminisztrátorral, munkás­sal. fiatalokkal és idősebbekkel, nőkkel és férfiakkal egy­aránt találkozhatunk — képes betölteni szerepét: dönteni, határozni mindabban, ami az üzem egészét, kollektíváját érinti, legyen az akár termelésfejlesztési koncepció, bérpoli­tika vagy szociális ügy. T évedés lenne azt hinni, hogy a szakszervezeti ta­nácsok tevékenysége mindenütt osztatlan elisme­résre talal. A gazdasági vezetők egy része húzó­dozik egy-egy napirend előterjesztésétől, úgy véli, hogy a tanács aligha adhat bármit is segítségként a műszaki, gaz­dasági feladatokhoz. E vélekedés nemcsak a testületet, s an­nak tagjait becsüli le — s vele a dolgozóknak azt a foko­zódó igényét, hogy már a dolgok eldöntésének részesei legye­nek, necsak a végrehajtásból jusson ki nekik — hanem ma­gát a gazdasági vezetőt is megfosztja fontos támaszától. A munkatársak segítőkész bíralátától, a közös vita után kiala­kuló egységes cselekvéstől. A széleskörű aktivitástól. A tapasztalatok szerint a mostani választásokon a ko­rábbiaknál igényesebben, sokoldalúbban mérlegelte a szak- szervezeti tagság, kit küldjön a szakszervezetig tanácsba kép­viselőjeként egy-egy műhelyből, üzemrészből, osztályról. A követelmények alkotta mérce magasabb lett, s ezt a tagság érzi. Éreznie kell tehát a társak bizalmából megválasztott tanácstagoknak is, s mindazoknak, akik — akár a pártszer­vezet tisztségviselőiként, akár gazdasági vezetőként — ezer­féle módon hozzájárulhatnak a vállalati szakszervezeti ta­nács tevékenysége gazdagításához, elmélyítéséhez. Nem „szí­vességből” tett munka ez, hanem: kötelesség. O lyan kötelesség, amelynek maradéktalan teljesíté­sét választók és választottak, azaz a teljes kollek­tíva eredményekben, anyagi és erkölcsi gyarapo­dásban mérheti, élvezheti. Heti világhíradó Támadás a VDK ellen (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Az idei első zárszámadás Jó hösgyülés Rákócsifalván Évek óta jelképes értel­me van annak, mely szövet­kézetek tartják elsőnek zár­számadó közgyűlésüket a megyében. Érthetően min­dig a legjobbak közül kerül ki a megye falusi esemény- sorozatának megnyitója. S az is természetes, hogy az elsőket szemmel tartják a többiek. Dr. Bereczki László tsz- elnök beszámolójából ki­derült, miért tarthatták a megye első zárszámadó köz­gyűlését éppen Rákóczifal- ván. S talán külön elemzés­re vár majd hogyan van az, hogy a nagyon rossz eszten­dő ellenére is a közös gaz­daságok egy része a tavalyi­nál jóval nagyobb eredmé­nyekkel zár. Mint tette a Rákóczi Tsz is. Dr. Berecz­ki László szólt róla: tavaly nyáron, náluk is teljesen felborult a terv. De csak úgy, hogy amit az időjárás rontott, azt a szövetkezet vezetősége ellenintézkedé­sekkel javította. Többek kö­zött a növénytermesztésben 8 millió forintos kárt oko­zott az időjárás, a szövet­kezeti gazdaság viszont csak hízottsertésből kilencszázzal többet értékesített, s ez mór maga 2 millió forint pluszt jelentett. Tanulsága lehet annak is, hogy a hagyományokkal szakítva Rákócziíaiván nem a növénytermesztés elemzé­sével, hanem az állatte­nyésztés vizsgálatával kezd­ték a zárszámadást. Ezzel is értelmet adva annak a na­gyon életrevaló elképzelé­süknek, hogy a mezőgazda- sági üzem nem lehet egyol­dalú. Nem szabad csak a növénytermesztésre, vagy csak a kertészetre alapoz­ni. Hiszen, ha az egyik ága­zatot haj éri, kisegíti a má­sik. így történt Rákóczifal- ván is. A múlt évben nagy ütemben fejlesztették állat­tenyészetüket. Arról adha­tott számot az elnök, hogy most is másfélezer anyajuh- val több a közös birkaállo­mány, mint tavaly volt. Emelték a tehénlétszámot, a sertésállományt, megte­remtették a pulykatörzset Olyan állattenyészet kiala­kításán fáradoznak, amely biztonságot ad a nagy­üzemnek. Ebben a prog­ramban benne foglaltatik az állattenyészet műszaki, technikai ellátottsága is. Amíg 1969-ben 3,5, most több mint 16 millió forin­tot költöttek építkezésre, gépekre. E szövetkezet a tulajdono­sa Közép-Európa legnagyobb faiskolájának. A múlt esz­tendőben 855 ezer gyümölcs­fát értékesítettek. Az őszie­ket í° minőségben elvetet­ték és minden talpalatnyi földet felszántottak. A kö­zös vagyon 20, a tiszta va­gyon 10 millió forinttal nőtt egy év alatt. A termelési érték 1970-ben több mint 9 millió forinttal emelke­dett. Megalapozott, jó szövetke­zet a rákóczifalvaiaké. A közgyűlésen tapasztaltak szerint a legdemokratikusab- ban vezetettek közé is tar­tozik. Erre egy nagyon érde­kes eset is bizonyíték. Az történt, hogy a jól gazdál­kodó tsz oszthatott volna magasabb jövedelmet is. Akkor viszont magas regu­lativ adót fizet. A szövetke­zet vezetősége előre elkészí­tett egy zárszámadási ter­vet Ebben 59 forinttól kezd­ve 62-ig kimutatták milyen munkaegység érték mellett, milyen regulativ adó ter­helné a közöst. S a szövet­kezeti tagok felelős gazda mivoltára vall, hogy nem a legmagasabb, hanem a kö­zéparányos munkaegységér­tékre szavaztak. így a mun­kaegységérték 61 forintot ér Rákócziíaiván, s a szö­vetkezeti tagokra jutó át­lagos évi jövedelem 36100 forint Ez igencsak a legmaga­sabbak közé számít az idén a megyében. De emögött olyan alap van Rákóczifal- ván, amely ezt mindenkép­pen lehetővé tette. A bizton­Dr. Bereczki László tsz-elnök sági alapban majdnem 4 millió forintot hagytak, 152 vagon műtrágyát szórtak ki az ősszel, s 1300 vagon is­tállótrágyát hordtak ki. Épí­tik a forrólevegős lucerna­szárítót ebben az évben be­fejezik a szakosított szarvas­marhatelep építkezéseit. S erre mind pénzt biztosí­tottak. Gondolva arra is. hogy 1971-ben megvalósít­ják a kukorica és a cukor­répa vegyszeres növényápo­lását, konyhát ebédlőt, für­dőt építenek a Petőfi ta­nyán, két autóbuszt vásá­rolnak tagjaik munkába szállítására. Ahogy Rá- kóczifalván megfogalmaz­ták, már most megkezdték . a kővetkező' jő zäriszSmadaes/'! előkészítését & Ugyancsak tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a jásztelki Tolbuchin Ter­melőszövetkezet tagsága is. S a rákóczifalvaiakhoz ha­sonlóan, jól zárták az esz­tendőt. B. fc. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — A kőd akadályozza a vasúti és az országúti közlekedést A szombatra virradó éj­szaka a debreceni és a mis­kolci vasúti igazgatóság te­rületén sűrű köd akadályoz­ta a vasúti forgalmat. Kü­lönösen a miskolci igazga­tósághoz tartozó északkeleti részen alakult ki nehéz helyzet. Itt 20—60 percet késtek a belföldi vonatok. A nemzetközi járatoknál nem ritka az 1—2 órás ké­sés sem. A MÁV illetékesei fel­hívják a figyelmet arra, hogy a sűrű ködben a so­rompónélküli vasúti átjá­rókban a gyalogosok és a járművek csak nagyon óva­tosan közlekedjenek. Ilyen ködös időben nem ajánlatos a vasúti pályán, vagy an­nak közvetlen közelében tartózkodni. Az elmúlt órákban emiatt két súlyos baleset is történt. Az egyik Erdőkertesen, ahol a vonat elütött egy sínen gyalogló embert, akit súlyos sérülé­sekkel szállítottak kórház­ba, ugyanúgy, mint azt a fiatalasszonyt, akit a nagy- tétény—diósdi pályaudvar közelében gázolt el a pécsi személyvonat. Magyar olajkályha Mongóliába A szovjet sarkkutató ál­lomásokon is kipróbált szekszárdi hőcsöves olaj- kályhák híre eljutott a Mongol Népköztársaságba is; Ulánbátorból kértek belőlük mintapédányokat. A kérés­nek eleget téve 10 H—68 típusú olajkályhát küldött a szekszárdi vasipari vállalat a Ferunion külkereskerelmi vállalat közvetítésével Mon­góliába. A szállítmány vas­úton jut el a mongol fő­városba. Vadászati világkiállítás Nagy a külföldi érdeklő­dés az első vadászati világ- kiállítás iránt, amelyet idén augusztus 27—szeptember 30 között rendeznek meg Budapesten, a mezőgazdasá­gi kiállítás 33 hektáros te­rületén. A rendezőbizottság­hoz eddig 32 ország nevezé­se futott be. A már neve­zett országok között nyolc szocialista ország van, ha­zánkon kívül Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió. A résztvevő európai tőkés ál­lamok között nagy vadászati múlttal rendelkező országok találhatók: Ausztria, Bel­gium, Finnország, Francia- ország, Hollandia, Izland, az NSZK, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország. Az ameriakai kontinenst — az eddigiek szerint — Kuba és Peru képviseli. Változa­tos, gazdag gyűjteményt küldenek Budapestre az ázsiai kiállítók Indiából, Iránból és MongóliábóL A világkiállításon szép szám­mal szerepelnek majd az af­rikai országok is. Eddig az EAK, Etiópia, Kamerun, Kenya, Szudán, Tanzánia és Uganda nevezése érkezettbe. Négyezer éves leletek Négyezer évesnél régebbi leleteket vitt a szekszárdi múzeumba Tamás András, a beruházási bank Tolna me­gyei fiókjának fűtője. Az erdénytöredékeket és egyéb ősi maradványokat alsóbak- tai szőlője környékén szed­te össze a szántásnál. A múzeumban megállafűtották, hogy a leletek két őskori emberi település: a mintegy 4500 évvel ezelőtti, kora- rézkori, úgynevezett „len­gyelt kultúra”, valamint a rézkor népének tárgyi em­lékei. Megteltek a madárszállodák A Balatonon a jég meg­erősödésével megteltek a „madárszállodák”, a madáré sereg, amely korábban ki­sebb csoportokban szétszó­ródott a nagy vízterületen, most a nádasok szélén, a kis források, a hevesek és a nyiltvíz foltok környékén gyülekeznek népes csopor­tokban. A Kis-Balatonról, számos madárcsapat költö­zött át a keszthelyi öböl környékére. A különféle « fajtájú vadkacsák néhol sötét foltokban borítják a jeget Népszerű az angolna A velencei-tavi■ angolna, a kezdeti idegenkedés után füstölt és nyers állapotban egyaránt népszerűvé vált a hazai és külföldi piacokon. A velencei Törekvés Halá­szati Termelőszövetkezet tagjai tavaly 91 mázsát fogtálé ebből a kitűnő húsú halból. Ebből a mennyiség­ből 34 mázsát a nyugati or­szágok vásároltak fel, 45 mázsát a termelőszövetkezet füstölőjében történt „konzer­válás” után hoztak forga­lomba, a többit pedig a fő­várost csarnokokban érté-, kesüettéb, \ rákóczifalva! közgyűlés hallgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom