Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
1970. december 10. SZOLNOK MEGYEI NKPLAp 3 Tíz esztendeje annak, hogy Szolnok megyében a Vöröskereszt szervezésében először adtak vért minden ellenszolgáltatás nélkül beteg embertársaik gyógyítására munkások, parasztok, tisztviselők. És azóta nagyon sokan követték az elsők tettét. Pugner István, a ti- szasasi községi tanács vb elnöke volt a százezredik donor, Miért adott vért? így válaszolt: szükség van rá, ez emberbaráti segítség Állategészségügyünk és a negyedik ötéves terv — Először én sem. tudtam miért köszöntenek, csak az üdvözlő szavakból derült ki: én vagyok a százezredik. — Vallja csöndes szóval az irodájában. — Egy vázát is kaptam ajándékba. Nagy becsben őrizzük odahaza. A mi községünkben először 1965- ben szerveztük meg az önkéntes véradást. Akkor még Csépára kellett átmennünk hetvenünknek, akik jelentkeztünk. Egészséges falu — így jellemezte a községet, ahol 1955 óta ő a végrehajtó bizottság elnöke. Ez a jelző minden vonatkozásban ráillik Tiszasasra. Egészségesen fejlődik a község, és nincsenek gondjaik a közegészségügyi helyzettel sem. Észre sem vettük, s már arról beszélgettünk: milyen jól járt a falu a fiatal orvossal, aki most nemrég költözött oda. Nemcsak Tiszasas 1624 lakosának nyújt orvosi ellátást, hetenként kétszer, kedden és pénteken átjár a szomszédos Tiszaugra is. És ami igaz, a község kitett magáért, hogy az orvos jól érezze magát náluk. —■ ötvenezer forintos költséggel átalakítottuk a régi Megdől a iavctvvi re < ord / Az , országos teherelosztó központ mérőberendezései óráról órára jelzik az áram- fogyasztás alakulását; a központ diszpécserének szerda reggeli jelentése szerint az országos fogyasztás elérte a 2856 megawattot. Bizonyossá vált, hogy az idén mindenképpen megdől a tavalyi rekord, hiszen ilyen értéket az elmúlt esztendőben valamikor december végén regisztráltak a műszerek. A növekedés egyébként a tervezettnek megfelelő, a többlet villamos- energia-fogyasztást az ipari üzemek megnövekedett igénye magyarázza. orvosi rendelőt és orvosi lakást. Ezenkívül újabb ötvenezerért egy régi épületben gondozási helyiséget alakítottunk ki— Mégis, véleménye szerint, mi az oka annák, hogy ■— ismerve az adatokat — három éves átlagban, naponta 70—80 járóbeteg fordul meg az orvosi rendelőben? — kérdezem. — Öregszik a községünk. A lakosság 25—30 százaléka betöltötte 55. életévét. Csak tsz járadékos kétszáznyolcvan van, s akkor még a hozzátartozóikat, a férjeket, a feleségeket nem is számoltam. És ami a legnagyobb gondunk: a természetes szaporodás sem éri el az elhaltak számát. Évente 25—26-an halnak meg, de csak 15—18 gyerek születik. Tíz év alatt százhatvankettővel csökkent a lakosság száma, pedig csak egészen minimális volt az elköltözés a faluból. — A gyermekgondozási segély bevezetése sem hozott sok megoldást? — Azt azok vehetik igénybe, akik dolgoznak, de náÜj tenyésztési eljárást dolgozott ki dr. Pátzay József, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Termelésfejlesztési Intézetének főtechnológusa. A figyelemreméltó módszer azon a biológiai megfigyelésen alapszik, amely szerint a sertésállományt nemcsak a szokásos betegségek veszélyeztetik, a mikroklíma változása is nagy mértékben igénybe veszi az állatok védekező képességét. A hagyományos sertéstenyésztési eljárások szerint háromszor—négyszer költöztetik a sertésállományt, amíg a kismalacból hízó lesz. Az új lünk a legtöbb asszony eddig csak a háztartást vezette. Eddig mindössze öten igényelték a gyermekgondozási segélyt. A férfiaknak egyelőre csak a tsz tud mezőgazdasági munkát biztosítani. Most azon gondolkodnak, hogyan lehetne a IV. ötéves tervben olyan melléküzemágat indí- taniok, hogy az eljáró munkásokat is — negyvenén — ötvenen vannak — otthon tarthassák- Hátha azzal megkezdődik majd a falu fiatalítása, és több lesz a ©'erek is a faluban— Mi reménykedünk — mondta az elnök — éppen ezért a jelenlegi hatvan személyes óvodánk mellé még egy újabb ugyanakkorát akarunk kooperációs megoldással építeni. Elkalandoztunk beszélgetésünk eredeti témájától, a véradástól. De mint ahogyan arra azt mondta emberbaráti segítség vért adni, úgy hi- sem óvodát építeni, munka- alkalmat teremteni ugyanezt jelenti: segíteni. V. V. módszer lényege, hogy ugyanazon a helyen nevelik az állatot a születéstől a vágósuly eléréséig. Ezzel jelentősen növelhető a súlygyarapodás és csökkenthető a betegségek száma. A tenyésztési módszerhez megfelelő óltípusokat, automatikusan működő etető-berendezéseket is szerkesztettek. A keszthelyi Georgikon sertésólak és az ehhez tartozó tenyésztési technológiák rendkívüli érdeklődést váltottak ki hazánk mezőgazdasági üzemeiben. Tizenöt termelőszövetkezetben már megkezdték építésüket. Voltak időszakok évszázadunkban, amikor a magyar állatorvosi kar; s maga az állatorvostudomány világhírnek örvendett. Fordítottak öiagyar állatorvosi tankönyvet még japán nyelvre is. Állatorvosaink elismerésre méltó, derekás munkát végeztek a felszabadulás óta is. Ezt bizonyítja például, hogy a legutóbbi időkben az összes állatmegbetegedések között mindössze 17 százalékot tett ki a fertőző betegségek aránya. Ä korábban országos gondot okozó vészeket visszaszorították, némelyiket teljesen kiküszöbölték. Világhírről ma még sem beszélhetünk. A fejlett országok állategészségügyének színvonala felülmúlja a miénket. A múltból megélni tehát nem lehet, arra támaszkodni azonban lehetséges és érdemes. A kisüzemi állattartás változatlanul fontos, mellette azonban kialakult a nagyüzemi állattenyésztés. Fajtól függően százas, ezres, tízezres, hovatovább százezres csoportokban tartják az állatokat és az ilyen nagylétszámú csoportok kialakítása érdekében a legtávolabbi helyekről szállítják a tenyész- anyagot. Mindez az állat- egészségügyet hallatlanul sebezhetővé teszi. Tovább fokozza a veszélyt a nagyarányú takarmányimport és a turista forgalom — egyébként örvendetes — növekedése. A közelmúltban is tapasztaltuk, hogy olyan fertőzőbetegségek támadhatnak fel hallatlan erővel, amelyeket mi már régen megszűntnek tekintettünk. A másik oldal pedig, hogy a negyedik ötéves terv a hazai húsellátás megnyugtató -rendezését, a húsexport fokozását fő feladattá tette. Az állatorvos munkája tehát nemcsak az állatvédelem, hanem az embervédelem és az exportigények kielégítése is. Nem fordulhat elő, hogy állatbetegségek embert veszélyeztessenek, s az export- szállítmányoknak is maradéktalanul meg kell felelniük az egyre szigorúbb külföldi állategészségügyi előírásoknak. VÁNDORLÓK Űj tenyésztési módszer Építkezések. Kisebbek és nagyok. Házakat, üzemeket új üzleteket építenek. És vasutat. A kivitelezők nem mindig helyben lakók, amíg a munka tart. vándorlók. Szállásokon laknak, ötösével—tízesével. Hét végén utaznak csak haza családjukhoz, otthonukba. Sokan élik ezt az életet. Vizet nyel és o'ajat ad Az algyői szénhidrogén medencében megkezdte működését a 278-as számú olajkút, amelynek érdekessége, hogy egyidőben vizet nyel és olajat ad: ugyanazon a béléscsövén belül két termelő- csövet helyeztek el. Az egyiken nyomják a vizet, a másikon buzog fel az olaj. Az egyik csövön 1970 méteres mélységből termelik az olajat, a másik csövön pedig az 1920 méter mélyen lévő másik rétegbe nyomatják a vizet. A két réteget speciális tömi tőszerkezet választja el egymástól. Ezzel a módszerrel j óbban, gazdaságoeabbao kihasználható a többmillió forint értékű kút, de természetesen csak ott alkalmazhatják, ahol a geológiai, illetve technikai feltételek megengedik. — TOSSED IK SÁMUEL halálának 150. évfordulója alkalmából megjelent a nagy gondolkodó életét bemutató rajzos album. Ruzicskay György szarvasi festőművész rajzai illusztrálják, miként honosította meg Tessedik Sámuel a lucernát, az akácfát, hogyan tanította a gazdákat belterjes gazdálkodásra, a digózásos talajjavításra, a takes talajok rendezésére. , Szűkös helyiség. Az ajtóval szemben két vaságy, minden sarokban még egy-egy. összesen öt. A vastag pokrócok szépen elrendezgetve rajtuk. Az ajtó mellett tűzhely. Ropog benne a tűz, az át- izott vaslapon vacsora fő a piros fazékban. A bentlévők, hárman, vitáznak. A hajdúdorogi Veress Sándor azt mondja, a fazékban ,,öhöm” fő. Balogh Gyula, aki Hajdúhadházára való, vitatkozik. Szerinte az az étel „slambuc”. Hogy mi az? Sűrű tésztaleves, sok krumplival, „öregen”. Csali egyik helyen így hívják, másutt meg másképpen. Vasútépítő munkások. Járják az országot, cserélik az elöregedett, vágányokat. A régi talpfák helyére betontalpat raknak. A munkájuk? Szép —. mondják. Csak keveset van az ember a család- ) náL Veress Sándor negyven- I kilenc éves. Tizenöt éve dolgozik a vasútnál. Rakott vágányt, krampácsolt sokat. Bár mostanában rnár azt is i gép csinálja. Úgy hívják, hogy aláverő. Csak irányítani kell a munkáját. Ha hét végén, a pénteki mentesítővek hazautazik, mindig van mit mesélnie. A fia most szerelt le, traktoros otthon a Petőfi Tsz-ben. A felesége is ott dolgozik, a kertészetben. Szombatonként mindig mesél nekik. Tizenöt éve. Tóth László szikár, magas férfi. Nem néz ki negyvenhét évesnek. A tükröt igazítja a falon. Háromszögletű, fényevesztett jószág az, de jő még reggelente a borotválkozásnál. Nem lenne jobb otthon? Széttárja a karját. Lehet De ó már így akarja csinálni tovább is. De azért alig várja, hogy a földivel, Balogh Gyulával felszálljanak a hazafelé tartó vonatra. A két kislánya — az egyik tizenegyére», a másik hét, — és a felesége várják otthon. Leveszik a lábast a tűzhelyről. Megfőtt. (Az öhöm, vagy slambuc?) Tóth belerakja az alumíniumlavorba a lábast, négy ujjnyi hideg vízbe, hogy hamar lehűljön. Miről beszélnek otthon? Mindig másról. Ha most hazautaznak, az lesz a téma: megnősült a Papp Jóska. (Aki az ötödik ágy lakója.) Most hazament Vámos- pércsre, készül az esküvőre. Máskor miről beszelnek? Olyan sok minden történik munka közben. Sok emberrel találkoznak, vándorlásuk során sokféle háznál laknak. És ahány hás... A tenyérnyi, vaksi kis ablak párkányán talpas ébresztőóra. öt órára van csörgőre állítva. Akkor kelnek reggel. Kimennek a pályaszakaszra, fogják: a szerszámot, dolgoznak. Már sötét Van, mikor hazajönnek. Sápadt fénye van a huszortőtös egőnek a lámpában. Ök ezt szeretik, nem erős, nem bántóan világos. Nem olvasnak. Főznek, mosnak. Mindenki maganak. Szórakozni nemigen mennek el. Legfeljebb néha, útban hazafelé betérnek egy kis lélek- melegítőre. Sokat nem isznak. A pénz haza kell. Nagy Károly — az ágya üresen áll a sarokban — most hétfőn nem jött vissza. A többiek csak találgatnak. Vagy beivott vasárnap, vagy valami más jött közbe. Pedig dolgos ember a Károly. Meg nem is igen ivós. Az igaz, hogy hallgatag egy kicsit, de hát az néni bűn. A szobát a vállalat vette ki nekik. Ugyanúgy, mint a többieknek is, itt a karcagi Vasút utcában. Beosztják mindig, éppen ki mos. A mosószert sem egyszerre veszik, kinek hogy jut ideje rá. Reggelre minden jól megszárad, ha bedurrantanak a tűzhelybe. Kicsi a szoba, alacsony a plafon, megszorul benne a dohos meleg. Igaz, a napi kinti munka után itt nehezen jön az álom a szemükre Egész nap friss, csípős levegőn, itt meg a melegben. Hát beszélgetnek elalvásig. És reggel ötkor csörög az óra. Egri Gábor Nyilvánvaló, hogy e hagy kettős feladatot csak akkor lehet sikerrel megoldani, ha az orvosi tevékenység már az egészséges állatnál elkezdődik. Ez merőben más feladat, mint a régi volt, érthetően más szervezeti kereteket is követel. Ez a szervezet — nagy anyagi áldozattal és kemény harcok árán — mostanáig lényegében kialakult. Három fokozatból áll. A legfelső az országos irányítás, minisztériumi főosztállyal, erős egyetemmel, kutatóintézetiéi, — európai hírű gyógyszergyárral stb. Ä második a hatósági állategészségügyi szolgálat megyei állomásokkal, járási tisztségviselőkkel, falusi állatorvosokkal, akik felkérésre nagyüzemekben a gyógyító munkát is ellátják. Ez azonban egyre kevésbé lesz feladatuk. A harmadik fokozat ugyanis az üzemi állatorvosok hálózata. Azoké a diplomás szakembereké, akik ugyanúgy a termelőszövetkezet, vagy az állami gazdaság dolgozói, mint a főállattenyésztők. Az „üzemiek” létszáma mostanáig már megközelítette a teljes állatorvosi kar egyharmadát. Sokan azt hiszik, hogy a mai viszonyok közepette az üzemi állatorvos és az üzemi főállattenyésztő munkaköre összeolvad, azonosul. Ez tévedés, s hiba, ha bekövetkezik. Amennyiben a íőái- lattenyésztő a védőoltásokkal foglalkozik, vagy az állatorvos tenyészanyag után futkos, akkor ennek vagy a tenyésztés, vagy az állat- egészségügy látja kárát. Ismételjük tehát, a szervezeti keretek adottak. S tovább gyarapodnak. Három éven belül minden megyében fölállítják a központi laboratóriumot, amelyben már specialisták dolgoznak. A laboráns, vagy élemiszerhigiéni- kus állatorvos gyógyító gyakorlatot nem folytat, majd, de olyan vizsgálatokat végez, amelyek nélkül a többiek nem boldogulnának. A hatósági állatorvosi szolgálatot technikailag kiválóan felkészítik. Jelentős tartalékokat halmoznak fel egy esetleges újabb járványbetörés elhárítására. Axt várjuk, hogy a nagy anyagi áldozatok és szakmai erőfeszítések árán a negyedik ötéves terv végére állategészségügyünK ismét felzárkózhat a világ élvonalába. Remélhető, hogy mindez hatásosan segíti majd a nagyméretű húsprogram végrehajtását. F. B. Magyar—angol gázipari együttműködési megállapodás Szerdán Budapesten Bencze László, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatóhelyettese és T. E. D. Mason, az angol gáztanács titkára öt évre szóló gázipari műszaki-tudományos együttműködési megállapodást írt alá. T. E. D. Mason az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a magyar és az angol gázipar szakemberei között már korábban kialakult együtt- • működés most az ötéves jnegállapodással nyer hivatalos kereteket. Ez egyébként az első ilyen jellegű együttműködési megállapodásuk, amelyet külföldi országgal kötöttek. A megállapodás kiterjed a gáztermelés, szállítás, elosztás tapasztalatainak kölcsönös > cseréjére, a gáziparban alkalmazott új technológiák megismerésére, s lehetőséget ad szakemberek tanulmányútjára. Az együttműködésben magyar részről érdekelt az Országos Kőolaj és Gázipari Trösztön kívül a Fővárosi Gázművek és a' hazai vegyipar is. A megállapodás jelentőségét növeli, hogy a negyedik ötéves tervben kiemelt programként szerepel az energia-struktúra változása, s ezenbelül a földgáz felhasználásának gyorsütemü fokozása. Bemutatták a szakembereknek Balaton fűzfőn a Nitro- kémiai Ipartelepek új üzemcsarnokát, ahol ezentúl a NIKE—-CELL nevű szigetelő habanyagot állítják elő. A közel 20 millió forintos beruházással épült új üzem hatalmas csarnoka építészeti újdonság: Itt alkalmaztak először hazánkban könnyű-épületszerkezetet, s ennek eredményeként az üzemcsarnok alig fél év alatt készült cl. Képünkön: Nagy tömegben gyártja már az új üzem a pehelykönnyű NIKE—CELL-Í. (MTI Foto—Jászai Csaba felv. —
