Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-11 / 290. szám
197Ű december IC SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Bagó Bálint, a jelenlegi elnök tagban volt, s tanyát is kaptak vele. Közös jószágállomány a Susa Mihály és Bártfai Istváp által behozott két póniló volt. Hiszen a tagok olyan szegények voltak, hogy szó szerint még egy csirkéje sem volt senkinek. Pontosan október elsején este kezdtek hozzá az őszi vetéshez. Terenyei Kálmán vette fel elsőnek a közös munkát. A szövetkezet alakulásától kezdve 1961-ig jóformán egyfolytában mérleghiánnyal zárt. Osztani soli^ nem igen tudtak. Szegénységükre, elesettségükre jellemző, hogy nyáridőben nem egyszer többen az útmenti eperfán találták meg ebédjüket. S az megtörtént 3 951-től, hogy az' állatoknak kihozott korpát kiadták a tagoknak, s abból sütöttek kenyeret. Ezekben az esztendőkben késő ősszel is mezítláb vetettek még a szövetkezeti tagok. De dolgoztak. Egy évtizedig szinte anélkül, hogy katpak volna valamit, csak a szövetkezeti alapok megteremtésére dolgoztak. Ilyen emlékek felelevenítésekor érti csak meg az ember, milyen tiszteletre méltó küzdelem áll az első szövetkezeti tagok mögött. Rákócziújfalun különösen fájóan emlékeznek vissza 3 9d2-re. Harminc hold föld jutott egy tagra, de gép nem volt, nem tudtak megbirkózni vele. Hiába jöttek segíteni a Tisza cipőgyárt munkások, az eluralkodott gazból már nem lehetett megmenteni a növényt. Ebben az évben a szövetkezet negyven szarvasmarhája éhen pusztult, s a sertésállomány is úgy telelt ki a határban, hogy egy pár iga a szolnoki tüdőltórházbol és a honvédségtől hordta az étel- maradékot. Amijük térmett, azt elvitték a beszolgáltatásba. Ahhoz, hogy a szövetkezet vetni tudjon, az ország minden részéből vásárolt vetőmagot Méghozzá uzsoraáron, a búzát 400, a kukoricát pedig 800(!) forintért vették. így aztán kapával vetették el a tagok, annyira vigyáztak minden szem kukoricára. A nagy szegénységre jellemző, hogy Nagy József például 1948-ban épített OTP-hitelre kis házat magának, s 1958-ig nem tudott törleszteni bele. De hasonlóképpen voltaic a többiek is. Amikor 1981-ben a mezo- hékj Táncsics Tsz vezetői — későbp országos példa lett belőle — átvették a 3100 holdas rékócziújfalui szövetkezet irányítását is, 17,60 forintot ért a munkaegység. Zárszámadásra — 600 ezer forintos mérleghiánnyal zártak — az OTP 300 ezer forintos letiltást küldött a tagoknak, elmaradt kötelezettségeik után. De nem volt miből levonná A Táncsics Tsz megbízásából Mészáros László irányította itt a munkát, ö és a Táncsics más vezetői hamarosan rendet teremtettek. 1962-re már 40 forint 40 fillért éft a munkaegység Rákócziújfalun is. Elérte a mezőhéki jövedelemszintet, s így a többségnek nem volt ellenvetése az egyesülésre. Ax orsxúg legnagyobb eukorrépaterm efztői Détár Mihály kétéves elnöksége után Csótó Istvánt igßl-ben ismét visszahívták IVIezőhékre a szövetkezeti tagok. Tulajdonképpen ezekben á? időkben váltott magának országos jó hírnevet a szövetkezet, s ekkor kezdett kialakulni a mai Mezőhék. A Táncsics Tsz az idén is aranyérmet szerzett cukorrépa termesztésével & mezőgazdasági kiállításon. Az ország legnagyobb cukorrépatermesztő gazdasága lett Szárazműveléssel 300 mázsát takarítottak be holdanként, 1600 vagonnal adtak a népgazdaságnak. Évek óta 250 mázsa fölött van már a cukorrépatermés-átlag náluk. Ezért is bemutató gazdaságként működnek cukorrépa- és kukoricatermesztéssel. Négyezer holdon termesztenek kenyérgabonát — most is 4100 holdon vetettek —, s ezzel is az ország második legnagyobb búzatermesztő szövetkezete címet viselik. 1956 óta Mező- héken a gabonabetakarítás már a szalma kazlazása is, sőt a kómbájnszalma felét eleve bálázva takarítják be. A hatalmas gabonatáblákon Bezosztája búzát termelnek elsősorban, s kísérleti minőségben Rannaját, Miranov- szkáját és a magyar Kiszom- bori fajtát. A Táncsics Tsz növénytermesztése szakosítva van. Mindössze öt főkultúrát tartanak számon. Kukoricát — silóval együtt —, háromezer holdon termesztenek. A műit évben 34, az idén 33 mázsás átlagtermést takarítottak be. Most térnek át a kukoricatermesztés és betakarítás gépesítésére, a növényápolás kemi- zálására. Zmáj csőtörő kombájnokra és a Braud francia betakarító adapterekre alapozzák a jövőt. A cukorrépa betakarítását 1971-től az NDK gépsor végzi nagyrészben. Lucerna, repce és borsó vetőmagot termeszt a gazdaság. Lucernatelepük 1400 hold. 1969-ben avatták e termés feldolgozására épített, LKB 160 vagonos, forrólevegős, lucernáiig zt-üzemúket ötmillió forintból építették, a lucernaliszt elsősorban a gazdaság állatállományának takarmányozását szolgálja, de jut belőle nyugati exportra is. Mezőhék egyébként a lucernatermesztés gazdasága, hiszen 1967-ben például, az országos kiállításról a lucerna és a kukoríeatermesztés nagydíját hozta el. Abban az évben tíz vagon lucernamagot „fogott” a Táncsics. . Az egyeszerűsítet növény- termesztés szárazműveléssel történik. Mégis magasak a hozamok. Mi lesz akkor, ha majd 1973-tól kétezer holdon — a Il-es üzemegységben — belép a Tisza II.? Intenzív fajtákkal dolgoznak majd, s a gépesítésre alkalmas kertészetet is kialakítják. A nagy öntözőprogramot is figyelembe veszi a szövetkezet fejlesztési terve. Erre is épülően alakították ki azt a merész, mégis reális tervet, hogy a jelenlegi évi 120 millió forintos terrrielési érték 1978-ban már 180 millió forint lesz. A szövetkezet holdonként átlagosan 6 mázsa vegyes műtrágyával dolgozik. Évente 1200 holdat tudnak szerves- trágyázni. A Táncsicsnak 1600 szarvasmarhája van, s évente átlagosan — nagyrészt exportra és export minőségben — 800 hízómarhát értékesít. Az 1-es üzemegységben négy év alatt alakult ki szinte a szakosított tehenészeti telep. Itt egyhelyen ötszáz tehén van, s mar csak néhány épület hiányzik a hatszázas tehenészeti szaktelep kialakulásához. A szövetkezet állattenyésztésére is a szakosítottság -jellemző. Juhot például egyáltalán nem tenyésztenek. Sertést viszont már olyari mennyiségben, hogy most négyezer hízott sertést értékesítenék évente. A sertéstenyésztés centruma egyébként a rákó- cziújfalui üzemegység lesz a jövőben, ahová a mostani ötéves tervben egy helyre vonják össze az állományt, s építik ki a korszerű telepet Az állatállomány - takarmányozását saját üzemi keverő segíti A huitaiti emír reggelije A szövetkezet baromfi kom- bjnátják. tojásgyárát — sok, s mind találó kifejezést használ a közvélemény erre — 1967- ben kezdték építeni, 30 millió- forintból. Akkor 40 ezer tyúkra méretezték. Már 1968- ban hozzákezdtek a bővítéséhez, s most 110 ezer tyúkot fogad be a modern telep. Ez azt jelenti, naponta 60 ezer tojás kerül ki innen. A tojásokat automata osztályozógép válogatja, s napi dátummal bélyegzi. A gép tízezer tojás „kontrollját” végzi óránként. Itt történik a csomagolása is, s repülőgép viszi az óriási tojásmennyiséget a Szovjetuniótól Svájcig, Olaszországig és Kuwaitig. E technikára jellemző, hogy az egyik napi héki tojás a másik napon már a kuwaiti emír asztalán van. Ebben az évben a rákóczí- újfalui üzemegységben teremtette meg a szövetkezet a U- batörzset. Tízezer törzslibájuk van már. Ezek szaporulatát a jövő évtől kezdve naposlibaként és hízólibaként értékesítik. A tervek szerint már jövőre negyvenezer géppel tömött libával jelennek meg a piacon. S ha a tervezett megyei társulásnak nem sikerülne átvenni a keltetőállomást, a szövetkezet saját maga épít keltetőüzemet. Azt tervezik, a következő években a -takarmányfeldolgozás korszerűsítése közeli program. Evégből ezerötszáz vagonos tápüzem építését is tervezi a szövetkezet. Az elmúlt fél évtizedben fejlődött állattenyésztésük olyan szintre, hogy a növénytermelőként ismert gazdaság árbevételének felét már az állattenyésztés biztosítja. Jelenleg a géppark felújítása nagy programjuk. Már 1971-ben öt új gabonakombájnt vásárolnak, az idén kezdték meg a nehéz lánctalpas traktorpark felújítását, jövőre nyolc ilyen gépet vásárolnák. Ugyancsak jövőre 15 MTZ-t, s 30 pótkocsit is vesznek. Arra törekszenek, szovjet gyártmányú gépekre tipizálják gépállományukat. A szövetkezet gépállományának értéke jelenleg 18 millió forint, s csak 1971- ben 10 milliót költenek gépfelújításra. A szövetkezet 1967-ben megvásárolta a volt mesterszállási gépjavító állomást, amelyben kialakították központi gépjavító műhelyüket. Ott huszonöt műhelymunkás dolgozik, hiszen a tsz nyolcvan erőgépének karbantartása a feladatuk. Száz személyes traktoros-gárda dolgozik a tsz-ben. A géppark két Ikarus autóbusszal is kiegészült. Ezzel járják ország- világot á Táncsics Tsz tagjai. Csak az idén mintegy százan tekintették meg a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Jugoszlávia s más országok tájait a szövetkezet költségén. 1963-tól rendszeresen eljutnak külföldre a Táncsics Tsz tagjai, ahogy mondják, mintegy nyolcszá- zan jártak már külföldön, holott ezernyolc tagja van a közös gazdaságnak a nyugdíjasokkal együtt A szövetkezet két autóbusza egyébként a tagok munkába szállítását is végzi. Visszatérve még a gépesítéshez. Jellemző a technikára, hogy a dolgozó tagok egynegyede gépen vagy géppel keresi kenyerét. A jövő évben keletnémet rendszerű járvadolgozó lucernaszársértő gépet is vásárolnak. Ennek az ai újdonsága, hogy óránként 5 holdas teljesítménnyel külön takarítja be a lucerna le- vélzetét, s külön a szár-részét Gazdag szövetkezet a mezőhéki Táncsics. Azzá tették szorgalmas tagjai és kedvező agrárpolitikánk. Kialakultak a majorok, telepek, megjavították a termőföldeket. Földjeik egy része kiváló minőségű csak. A mezőtúri határra eső főltítáblák gyenge minőségű, sziki földek. Négyezer holdon történt talajjavítás a mezőhéki Táncsicsban eddig, a múlt évben is ezer holdat javítottak. S a nagy talajjavítás az 50—60 cm-es mélyszántás. A szövetkezet 160 millió forintos összvagyonából 120 millió a tiszta vagyon. Ötödik éve gazdálkodnak úgy, hogy üzemviteli hitelt egyáltalán nem vesznek igénybe. A biztonsági tartalék évenként 20 millió forint körüli, s 1968- ban 10 millió forintos hosz- szúlejáratú betétet helyeztek el a bankban. Még a mostani nehéz esztendő ellenére — csak búzából 6 millió forint volt a kiesésük — sem szeretnének ehhez a betéthez hozzányúlni. Ügy, hogy ebben az évben 17 millió forintot költöttek üzemfejlesztésre, s biztosítani akarják a 75 forint tervezett munkaegység- értéket. Evek óta 50 forintot előlegeznek munkaegységenként. A munka Vörös Zászló Érdemrend A Táncsics Tsz területén körülbelül négyszáz tanya volt hajdanán. Erősen megfogyatkozott. A rákócziújíalui üzemegység 120 valamikori tanyájából kettő áll már csak. Ü.i falu énült Mezőhéken és Rákócziújfalun is. A termelőszövetkezet a beköltözőknek olcsón ad bontási anyagot, a fuvar 50 százalékát magára vállalja. A dolgozó tagok átlag életkora 39 év. Másfélszáz 30 éven aluli fiatal dolgozik a tsz-ben. A termelést kilenc szakmérnök, két üzemmérnök, tizennégy technikus irányítja. Még kevés. A tsz közgyűlése úgy határozott, ezen úgy is segít, hogy 1970-től kivétel nélkül minden tsz-tag gyermekének ösztöndíjat ad, ha igényli, ha felsőoktatási intézményben tanul. Jelenleg is három ösztöndíjasuk van. Száztíz szakmunkással dolgozik a tsz. Házasságkötéskor személyenként ezer forint segélyt adnak, s ha a tsz-tag meghal, feleségét fölveszik tagnak, s kapja a járandóságait A szövetkezet kiveszi részét a két község fejlesztéséből is. Ügy tervezik, a jelenlegi lies üzemegység lesz a szövetkezet központja. Ide napközis óvodát is építtet a tsz. Rákócziújfalun és Mezőhéken nagyban segítettek műtfalődé- si otthon építésében. Fenntartója a Röpülj pávai szövetkezeti kultúrcsoportnak. Mindkét község vízellátását segítették, és saját maguk öt hidrofor-házat építettek. Rákócziújfalun megyei I. osztályú, Héken járási osztályú sportkört tartanak fenn. A fiataloknak két MHSz-üőteret építettek. Tiszaföldváren a szülőotthon építéséhez járultak hozzá. Hóken orvoslakás építését segítették. A szövetkezetnek egyébként három üzemorvosi rendelője \san és saját üzemi állatorvosa is. A leendő új központban, 20 millió forintból épül ki, új székházzal, ehhez 20 szolgálati lakás is épül, üzlethálózattal látják el a telepet. A héki szövetkezetben nagyon sok nevezetes vendég megfordult már. Dobi István, az Elnöki Tanács elhunyt elnöke kétszer járt itt. 1962-ben is, amikor az ország legjobb szövetkezetének járó vándorzászlót hozta el. A tsz 1959- ben a kongresszusi vörös vándorzászlót nyerte el, s a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést, amelyet Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese adott át. A kormány vörös vándorzászlóját kétszer hozták el, s hatszor szerepeltek az ország tíz legjobb közös gazdasága lis- , táján. A neves vendégek között számon tartják Kállai Gyulát, az elhunyt dr. Münnich Ferencet, Czinege Lajost, Erdei Ferencet, Ortutay Gyulát, Losonczi Pált, Veres Pétert, Szabó Pált, Váci Mihályt és sok külföldi delegációt. 1964- ben csehszlovák párt- és kormánydelegáció járt itt, a párt első titkára vezetésével, s akkor teremtették meg a testvéri kapcsolatot a csehszlovákiai udvardi tsz-szeL Azóta évenként ötven-ötven tsz-tagot kölcsönösen vendégül látnak. Járt már náluk az amerikai ügyvivő, s csak az idén is a kínai nagykövet. A szövetkezet kommunistáinak, ifjú kommunistáinak munkáját három pártszervezet, három KISZ-szervezet irányítja. Gazdáik a szocialista brigádmozgalomnak is. Tizenegy szocialista brigád működik náluk, 1967, az első megalakulása óta. A szövetkezet nagy művelődési otthonát 1960-ban avatták fel. Akkor még a színház járt ki hozzájuk. Már 1967 óta a szövetkezet költségén évente száz színházbérletet váltanak Szolnokra. Nagy utat járt be, messzire tart a mezőhéki tsz. Idén márciusban nagy szeretettel búcsúztak nyugdíjba vonuló elnöküktől, Csótó Istvántól, aki betegsége miatt vált meg a tsz-től, bár nagyon szerette volna megvárni az Öntözővíz érkezését. Helyét Bagó Bálint mérnök tölti be, ki korábban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének titkára volt. Jó alapon kezdhetett. Nem kis munka vár még rájuk. A modern technika gazdaságává fejleszteni a héki üzemet. Nagy névadójuk, a forradalmár Táncsics Mihály emlékéhez hűen, akinek szobrot állíttat a szövetkezet A karcagi származású Somogyi Árpád műtermében már készül a mű, amelyet 1971-ben avatnak Mezőhéken. (X) Saját Ikarusszal a csehszlovák Tátrában a mezöhékiek A modern lucernalisztüzem látképe 7—r Mészáros László elnökhelyettes Nagy András alapító tag Nagy József alapító tag Ónodi Mihály alapító tag Farkas Pálné libagondozó Vad Lajos traktoros brigádvezető
