Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-11 / 290. szám
197B, $«e*mb«r ft, Szolnok megyei neplae 8 A jobb és még jobb színházért Tanácskoztak a vidék'' színházak fiatal művészei Csaknem két álló napig tartott a vidéki színházak KISZ- vezetőinek és a meghívott színházi vezetőknek, valamint a színházi élet hivatalos irányítóinak eszmecseréje, amelyet a békéscsabai Jókai Színház KISZ-szervezete és a KISZ Békés megyei bizottsága szervezett. És most, hogy szeretnék az elhangzottakról beszámolni, teljességgel zavarban vagyok, a bőség zavarában. Szinte még érinteni is lehetetlen a fiatal művészek helyzetével foglalkozó szerteágazó művészi és egzisztenciális kérdéseket magában foglaló tanácskozás valameny- nyi lényeges gondolatát, jgy csak néhány olyan kérdésre szorítkoznék, amely, úgy érzem, általánosabb érdeklődésre is számot tarthat, a szakmai berkeken túL Mindenekelőtt néhány általános megállapítással kezdeném. Az egyik: régi adósságot törlesztett a KISZ, hogy most végre, éppen a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtása idején napirendre tűzte a vidéken élő fiatal művészek problémáját. Hisz mint a két nap során elhangzott felszólalásokból is kiderült, e területen a felgyülemlett gondok régóta várnak enyhítésre, illetve megoldásra. A másik következtetés: a színházak életét érintő bármilyen részletkérdés kerüljön is napirendre, az végül is a színház egészét érinti, sőt ha színházakról van szó, mint itt a tanácskozáson is, akkor a kérdések az egyetemes magyar színjátszás kérdéseibe torkollanak. A közönség hűtlenségéről Ezért is volt jelentős a békéscsabai eszmecsere, hisz alapjában a vidéken működő színházak sorsát, jelenét és jövőjét vette tüzetesebben szemügyre. S mindezt azért, hogy segítse a jó, a jobb és a még jobb színház megteremtésének ügyét. A fiatal művészek tanácskozásán ezért volt „minden önkínzás, ének”. Még az anyagi kérdések, a léttel kapcsolatos gondok is csak annyiban váltak kérdésessé, amennyiben a közös ügyet, a magas színvonalú, politikus színház erősödését szolgálják. Annak a színháznak az ügyét, amely a közönségé, amelyet szeret közönsége, mert magáénak érzi. És itt talán álljunk meg egy szóra, Manapság divat a színház válságáról általában beszélni. Egyesek világválságot is emlegetnek. És erre abból következtetnek, hogy a színházak látogatottsága lassan, de biztosan csökken. A közönségnek nem kell a színház, más valamire vágyik, a legsötétebben látók szerint: semmire. A közönség hűtlenné válik a színházhoz — mondják. Visszatérve a tanácskozás gondolataihoz, a jelenlévőknek erről a hűtlenségről egészen más volt a véleményük. Ruszt József debreceni rendező például így fogalmazta meg: a fiatalok azért nem járnak színházba, mert nem érdekli őket az, amit játszunk; salátát adunk nekik, pedig olyan színházat szeretnének, ahol saját problémáikról mai, modern hangon hallanának. Mások is általában 3 nézők igényeihez közelebb állóbb programot sürgettek a baj orvoslására ; de egyben közös volt a vélemény: a közönség nem születik, hanem lesz. A közönséget a színháznak kell megszereznie és megtartania is. Csakhogy ehhez céltudatos közönségnevelő színházi munkára van szükség. Közönséget lehet nevelni. Lehet, csak átgondolt színházi politika kell hozzá; tudatos színházpedagógia, akár didaktikus eszközök igénybe vétele árán is. És ha valahol el lehet kezdeni ezt a munkát, akkor ez az ifjúság. Hisz a jövő közönsége, a ma ifjúsága. A tanácskozáson résztvevő fiatal művészek a ten ni akarás felelősségével szóltak erről a gondról. A már több vidéki színházban működő stúdiók programját eleve úgy határozták meg, hogy az újra, érdekesre különösképpen szomjas ifjúság kapjon valami sajátosan neki-valót. Máshol a stúdió műhelyjellegéből eredően a fiatal nézők bepillanthatnak 3 műhelytitkokba is. Egyesek arról szóltak, hogy a fiatalokkal való személyes találkozások milyen szoros kapcsolatok kiépülésére vezettek iskolák, üzemek, intézmények fiataljai és a színház között. Mindezekből egyértelműen vált világossá: az ifjúság színház szeretetére és értő közönséggé való nevelésére korántsem elegendő, ha a színház az évad bizonyos előadásait kinevezi ifjúsági bérletsorozatnak. A fiatal művészek feladatairól Több kell. És itt, ebben hárul a fiatal művészekre nagy feladat. Az ifjú közönséghez ők állnak legközelebb. Meg ők a színház legmobüisabb, legdinamikusabb részei. Persze csak akkor — a tanácskozáson bővebben esett szó erről is — ha idő előtt nem adják fel a küzdelmet, vélt, vagy valóságos sérelmekre hivatkozva, esetleg egzisztenciális okokat emlegetve. Mert sajnos a vidéki színházak esetében, a fiatal művészek körében is kísért a veszély, hogy egyesek művészi elégedetlenkedésből a megbántott, félreértett művész látványos magányát játsszák el; ahelyett hogy az alkotó jellegű művészi tettekben keresnék az olA Szolnoki Húsipari Vállalat környékén KÉT SZOPAT KERESÜNK három havi használatra. munkásszállás Páljára. Ceglédi Építőipari Vállalat. Cegléd, Mozdony íj. 3. Telefon:' 81—22. — Telek László. dódást, egyéni közérzetük jobbra fordulását, önálló estek tartására vállalkoznának, közéleti tevékenységhez fognának, műkedvelő együttesek munkáját segítenék. Hogy csak néhány lehetőséget említsek. És természetesen a stúdiószínpad, amelyről mint csodagyógyszerről beszéltek a tanácskozáson. Amely egy csapásra szolgálhatja a közönségnevelés sorsdöntő ügyét és a fiatal színészek, művészek ambícióinak kiélését. Szóba került a tanácskozáson a pénz is, az anyagi lehetőségek kérdése. Még hozzá abból a szempontból, hogy vajon a fiatal, végzős színinövendékek nem azért húzódoznak-e a vidéktől, mert csábítja őket a főváros jobb kereseti lehetősége. Sajnos, igen. És van is alapja. A fővárosban élő színész átlagjövedelme ma még csaknem kétszerese a vidéken játszó pályatársakénak. Ami nem a havi keresetből adódik, hanem a központban összezsúfolódó kulturális Intézmények nyújtotta lehetőségekből. Ezen az állapoton is lehetne változtatni, $ 3 tanácskozáson el Is hangzott egy okos javaslat. Amennyiben a televízió második csatornájának műsora megkezdődik, űj stúdiókra lesz szükség. Miért ne lehetne ezeket az új intézményeket vidékre honosítani. Akkor megoldódnék a vidéki színészek foglalkoztatásának kérdése is — hangoztatta Sándor János, a Jókai Szín ház főrendezője. (Zárójelben megjegyzem: ezért a lehetőségért a vidék néhány városa verekedni fog; a csabaiak már a megye képviselőinek figyelmébe ajánlották a stúdió megszerzésének esetleges lehetőségét.) Egy túlzásról és egy tényről Valaki a vidéki színházak jelenlegi helyzetére célozva mondotta: leomlott ugyan a vidék és a főváros közötti válaszfal, de most a vidék nem látszik ki a romok alól. Miszerint a vidéki színházakban újjáépítésre lenne szükség: 3 színházak feltámasztására szellemi romjaikból. Ez túlzás. De az tény, hogy a politikusabb, harcosabb, 3 közönséghez közelebb álló mai színház megteremtésén vidéken is sokat kell és lehet is tenni. Még akkor is, ha a vidék egyik-másik kulturális végvárában meg-megcsap- pan a legénység. Végül egy megjegyzés: szívesebben szóltam volna a mi színházunk fiatal művészeinek problémáiról, de ők a tanácskozáson — bár hivatalosak voltak — nem jelentek meg, hangjukat nem hallatták. Pedig nem minden esztendőben kerül sor ilyen országos eszmecserére. Vajon nem lehetett volna módját ejteni, hogy még a súlyos elfoglaltságok ellenére is legalább valaki részt vehessen a tanácskozáson? Csak a szolnokiak hiányoztak. Más mindenki ott volt. Még Pécsről is, az ország másik részéből. V. M. Hetvenezer forint a társadalmi munka értéke Kunszentmártonban A Körös parti nagyközség lakói ebben az évben is jelentős társadalmi munkát végeztek. Több mint ezerkét- százan dolgoztak pihenő idejükben. Kunszentmártonban a belvíz levezetéséhez ezer méter árkot ástak. Idős Kecskés Mihály, Szóró László és Szántó András irányításával az István-házi területen 425 négyzetméter járdát építettek. A Deák úti iskola udvarán a szülői munkaközösség és az úttörőcsapat együttes erővej játszóudvart alakított ki. A tanyai diákotthon lakói parkosították a kollégium környékét. Segítettek a kiszesek is. Györnyörű erdő-parkot telepítettek az Erzsébet ligetben. Élősövéhyt, 300 különböző díszfát, 40 fenyőt ültettek. A gimnázium tanulói jövőre még 400 óra társadalmi munkában tovább csinosítják az elkészült parkot Elhagy a sorom Déltájban állok, benn a boltban, a sor végén. Előttem parasztasszony, egy nagyon fiatal párral. Mellettem cipőgyári munkások. Ki türelmesen, ki idegeskedően várja, hogy sorra kerüljön. Aranygyűrűt próbálnak, láncok, fülbevalók között válogatnak. Idős asszony elé teszik a karikagyűrűket. Szép, vastag, fényes karikák. Elnehezült ujjaival óvatosan fogja, nézegeti. Nagy gyűrű kell, a munkáskéz agyondolgozott, az ujjak vastagok. Mikor végre jót talál, gyönyörködve nézi, forgatja. Még fizet, csak magának mondja, alig hallhatóan: ilyen sem volt még... A két gyárimunkás a gyűrűk között válogat. Megállapodnak gyorsan. Egyikük pénzgyűrűt vesz, meg fülbevalót, a másik is nagy arany karikákat.„ Idős emberpár érkezik. Az asszony már hátul megkérdi a sor végén: vesznek-e aranyat? Zsebkendő csücskéből kibontogatja lassan. Régi karika, törött kisköves, félpár függő. Sokat kelt-e ráfizetni, hogy egy új fülbevalót vegyen?... A kislány — menyasszonykorú — panaszkodik miért nincs igazán kicsi karikagyűrű? A vőlegény vigasztalja. Nem baj, ha nagy egy kicsit, és vesz Jogónak” mellé egy köveset... A sor végén állok, mint aki odagyökerezett, Már szólnak, mi van, nem akarok a pulthoz menni, elhagy a sorom. Hogy mondjam meg, hogy mi jutott eszembe? De rég volt. Ezelőtt 25 évvel apám így karácsonytájt utazott Pestre. Eladta a karikagyűrűjét, anyám kis karóráját. Hozott érts egy meleg télikabátot — nekem. «■p** SO Jövőre csak a Volán szállít darabárat Szerdán ülést tartott a megyei szállítási bizottság. Arról a változásról tájékoztattak, amely a belföldi darabáru fuvarozásban a következő évben történik megyénkben. Megszűnik az a kettősség, amely a MÁV és a Volán vállalatok korábbi szállítási rendszerében volt és ezután a darabáruk szállítását megyénkben a Volán 7. sz. Vállalat végzi, A vasút helyett a közúti szállítás 100 kilométeres körzetben történik. Az új szállítási módszerre az egész országban áttérnek 1971. január 1-től. Az országos változtatás közlekedéspolitikánk egyik haladó intézkedése, amelynek célja a szolgáltatás színvonalának emelése. Sokat bosszankodtunk a vasúti szállítás lassúságán, az áruk fölösleges „utaztatása” miatt. A Volán vállalat eddig körültekintő szervezést végzett, hogy a változás ne jelentsen fennakadást a darabáruk szállításában. Átvették a MÁV-tól a szükséges raktár- helyiségeket. Mintegy százhúsz szakképzett szállítási dolgozót is, hogy ne legyen zavar a forgalom lebonyolításában. Több rakodó kisgépet vásároltak. Sajnos, a vállalat gépkocsiparkja elavult, kérték a tröszttől, hogy 160 Kevesebb lesz a szőlőtőke, növekszik a szántóterület Wj utakon a eserkeszöllői Magyar-Román Barátság Ttsz Cserkeszöllőt megyeszerte jó boráról ismerik. Csaknem száz éve teremnek a szőlőtőkék, az állomány már kiöregedett. A Magyar—Román Barátság Tsz vezetői — Ardai József elnök, László István párttitkár és Schwalm Gyul- la főagronómus — elmondták milyen eredményeket érték el a idén és hogyan látják a jövőt. Ráfizetés nélkül — Tavaly még 42 mázsás szőlőtermést takarítottunk be holdanként — mondta az elnök. — Az idén a rossz időjárás elvitte a termést. A peronoszpóra ellen 8—10 naponkénti permetezés sem volt elegendő. Mindössze 8 mázsát termett egy hold. Az őszön nem préseltünk szőlőt, van tartalék borunk tavalyról 400 hektoliter. A borkedvelők — a szolnoki kimérőkben is — ebből vásárolhatnak még két évig. A szőlészet fejlesztése a termőterületünkre meghatározott alacsony felvásárlási ár miatt nem kifizető, sőt ráfizetéses. Az idén 100 holdról vágtuk ki az elöregedett tőkéket. — A felszabadult területeken takarmánynövényeket termesztünk, — folytatta a főagronómus. — Növeljük a kukorica, burgonya és a takarmányborsó vetésterületét. A munkafolyamatokat gépesítjük és vegyszeres gyomirtást végzünk. Másfél millió forintért szeretnénk jövőre gépeket vásárolni. Területünkön eddig nem volt tormatermesztés. Számításaink szerint gazdaságos lenne. Mintegy tíz holdon termesztjük majd a következő évben és 40 ezer forint haszonra számítunk. Tagjainkkal igyekszünk megkedvelteim az új növényt. Ha sikerül, úgy öt éven belül tormafeldolgozó üzemet is építünk. Győztek az asszonyok A kedvezőtlen Időjárás jövedelemkiesést jelentett — vette át a szét ismét az elnök. — A tavalyi kétmilliós tartalékunkat „feléltük". Ennek ellenére mégsem küzdünk mérleghiánnyal. Pontosan tudtunk egész éven át fizetni dolgozóinknak. Egy sikeres ágazat bevezetésével pedig „csatát” nyertünk.-• Soka« megmosolyogtak, nem bíztak bennünk, amikor elhatároztuk, hogy pecsenye- kacsát tenyésztünk. — mondta a párttitkár —- 40 hold területű mesterséges tó mellett elkészült koratavaszra a három épületből álló nagy „Hunnia” típusú kacsanevelő, több mint félmillió forint állami támogatást kaptunk az építkezéshez, de később megvonták tőlünk, mivel hamarább elkezdtük az építkezést Fájdalmas ez mindannyiunknak. Reménykedünk, hogy mégis visszakapjuk a támogatást, mivel elkészültek és rendeltetésének megfelelően használjuk az épületeket. Az év folyamán 380 ezer pecsenye- kacsát neveltünk. Nyereségünk 400 ezer forint. A tsz asszonyainak köszönhető a jó eredményünk, mert lelki- ismertesen gondozták az állományt. — Most télen is kihasználjuk a nevelőházakat — egészítette ki az elnök — amikor nincs kacsatenyésztés. Tenyészjércéket nevelünk. Valójában ez a mi tartalékunk, mivel februárban 600 ezer forintot kapunk a szárnyasokért. Jövőre még több pecsenyekacsát, mintegy félmilliót tenyésztünk. Versenyben az idővel Van munkakedvük a tszgazdáknak. A gépek két műszakban dolgoztak ezen az őszön, hajnaltól késő estig. A munkával jól haladnak. A kunszentmártoni járásban elsőnek fejezték be a vetést. Az őszi szántást a terület 85 százalékán elvégezték. Ha az idő engedi a megmaradt részt is felszántják. Cs. L nagy teherautót biztosítsanak a szállításhoz. Előreláthatóan a következő félévben csupán 50 gépkocsit kapnak. A vállalat vezetői attól tartanak, hogy a II. negyedévben emiatt gondok jelentkeznek a fuvarozásban. A tervezett átszervezés a gazdaságosabb közlekedés egyik előfeltétele. Meggyorsul a darabáru szállítása, kialakulnak a háztól-házig szállítás elterjesztésének feltételei, A felszabaduló anyagi erők átcsoportosításával gyorsítható a vasútvonalak és a közúthálózat korszerűsítése és fejlesztése. A megnövekvő közúti forgalom biztonságát és gyorsaságát megyénkben az utak jelenlegi állapota nem garantálja. Ezért a KPM mintegy 800 millió forintot fordít a IN. ötéves tervben a megyei utak korszerűsítésére és új bekötőutak építésére. A MÁV nem adja át a Volánnak az expressz áruk, a MÁV önkezelési darabáruk, a tényleges vasúti alkalmazottak és nyugellátottak élelmiszerének díjmentes szállítási utalvánnyal elszámolt küldeményeinek fuvarozását A szép szó versenye A kisipari szövetkezetek X. országos szavalóversenyének előkészítő bizottsága meghirdette a jövő évi versmondó versenyt, közzétette lebonvolításának rendjét, szabályzatát. Az országos szavalóversenyt a hagyományokhoz híven jövőre is Szolnokon rendezik, május 7-én, 8-án és 9-én. A versenyben a kisipari szövetkezetek dolgozói indulhatnak, egy szabadon választott vers elmondásával, amely nem lehet hosszabb 4 percnél. Szolnokra az egyes területi döntők első, második és harmadik helyezettjei jutnak el, illetve az öt területi döntő győztes csapata. A csapatverseny első helyezettjét indító szövetség a kisipari szövetkezetek X. országos szavalóversenyének 50 ezer forintos díját nyeri, egyéni versmondó versenyben pedig 3 ezer forint az első helyezett jutalma. A szavalóversenyt irodalmi vetélkedővel egészítik ki.
