Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

1970. december 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az Akadémia legpuritánabb főtitkára bér közepén a Margitsziget­ről Pestre jövet megfázott, kis náthát szerzett, ami halálos betegséggé erősödött benne, végül is a fuldokló köhögés 1882. október 22-én végzett le­gyengült szervezetével. Ami­kor halálát követő napon az Akadémia elhatározta, hogy ércszobrára országos gyűj­tést indít, ezer forinttal kezd­te meg az aláírást. Másnap felbontották Arany János végrendeletét, s meglepődve látták, hogy az Akadémiára ezer forintot hagyott. Negyvenezren temették Á Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában ra­vatalozták fel, koporsóját ba­bér- és virágerdők borítot­ták. Gyulai Pál könnyek közt vett búcsút az egész nemzet nevében az Akadémia legpu­ritánabb főtitkárától. Teme­tésén negyvenezer gyászoló vett részt, délután négy óra­kor indult a menet az Aka­démiától és holdvilágos este lett, mikorra a nagy tömeg megérkezett a Kerepesi úti temetőbe. Pályázat Fonyód létesítményeire A Somogy megyei és a fonyódi tanács, valamint az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium, az Egész­ségügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal pályázatot hirdet a fonyódi gyógyfürdő—gyógyszálló és melegvizű strandfürdő meg­tervezésére. Ezekkel az új létesítményekkel kívánják hasznosítani azt a 78 fokos hévizet, amelyet olajkutatás közben tártak fel Fonyódtu. 11 kilométernyire, Táska 'község határában. A tervezőknek az építési területen több, egymáshoz kapcsolódó, de önállóan is működtethető strand- és gyógyfürdőegységet kell el­helyezniük. A beruházás első ütemében 2 ezer személyes, fedett medencével is rendel­kező melegvizű strandfürdő épül fel. Ezt követi az ezer személyes gyógyfürdő és a 330 személyes gyógyszálló­val és végül két gyógyüdülő, 330—330 vendég elhelyezésé­re. A pályázati kiírás már át­vehető az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztéri­um gazdasági hivatalában, s a kész terveket legkésőbb 1971. március 15-ig kell pos­tán beküldeni. Új érettségi vizsgaszabályzatot kapnak a szakközépiskolák Arany János sokat beteges­kedett életének utolsó évei­ben. Kínozta tüdőhurutja, amelyet még fiatal vándor- színész korában szerzett Nagyszalontán fülzúgást ka­pott, amelyhez fejfájás tár­sult, amitől egész életén át nem szabadult meg. Évek múlva a baj annyira elhatal­masodott, hogy szinte elvesz­tette hallóképességét. Beteg­sége miatt kemény küzdelmet kellett folytatnia a minden­napi kenyérért. Anyagi hely­zetében csak azután állt be némi változás, amikor barátai hívására Pesten telepedett le. iVem vette fel a fizetését Már harmadik éve volt a „Koszorú” című szépirodalmi lap szerkesztője, amikor 1870- ben az Akadémia főtitkára lett Puritánságában odáig ment, hogy betegsége idejé­ben nem vette fel titkári fi­zetését, mert „nem dolgozott érte”. Egészségének hanyatlá­sa miatt ismételten lemondott főtitkári állásáról, de lemon­dását az igazgatótanács nem fogadta el, hanem két ízben is egész éves szabadságot adott neki, és csak mikor 1879-ben harmadszor kérte felmenté­sét, fogadták el felmondását Főtitkári fizetését az alap­szabályok értelmében élet­hossziglan biztosították neki, de Arany János végleges visz- szalépése után — éppúgy, mint betegsége és szabadsága idején — fizetését nem vet­te fel. Betegségére — az orvosok tanácsára — többször kere­sett Karlsbadban gyógyulást, öreg napjainak gondűző szó­rakozása a gitár volt, ezen a hangszeren még ifjú korában megtanult játszani. Életének utolsó éveiben mind gyak­rabban menekült a Margitszi­getre, ahol a természet csend­jében sok szép alkotása szü­letett. Időközben azonban mindjobban elhatalmasodott rajta a bronchitis, 1882 októ­Szerdán véget ért a taná­csi művelődésügyi osztályok iskolai csoportvezetőinek, az országos pedagógiai intézet­ben rendezett háromnapos tanácskozása. A középfokú szakoktatás időszerű kérdé­seiről Vendégh Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott tá­jékoztatót. Beszámolt arról, hogy a szakközépiskolák ké­szülő új érettségi vizsgasza­bályzatának bevezetését erre a tanévre tervezik. A sza­bályzat több olyan intézke­dést tartalmaz, amely csök­kenti a tanulók túlterhelését Az új szabályzatot előrelát­hatólag márciusban kapják meg az iskolák, így az érett­ségi vizsgákat már az abban foglaltaknak megfelelően bo­nyolíthatják le. A közgazdasági szakközép­iskolák továbbfejlesztésével kapcsolatban a főosztályve­zető elmondotta, hogy szük­ségessé vált ennek az iskola­típusnak tartalmi és szerve­zeti továbbfejlesztése. FIGYELEM! FIGYELEM! A Tisza Cipőgyár tisztelettel értesíti kedves vásárlóit, hogy 1970. december 11-től december 24-ig szolnoki, karcagi, martfűi és kecskeméti boltjaiban kedvezményes karácsonyi cipővásárt rendez A Tisza Karácsonyi Akcióján 10 százaik­kal csökkenti a női és férfi műbőr felső­részű száras cipők és csizmák, valamint 20 százalékkal a gyermek Bandi vulkanizált gumitalpú csizmák fogyasztói árát. Kedves vásárlónk! Keresse fel boltjainkat és vásárolja meg családja téli lábbelijét! Minden időben Tisza cipőben! Kiállítások, kitüntetések Számvetés a Művésztelep munkájáról A Szolnok megyében élő képzőművészek az idén is több csoportos hazai és kül­földi kiállításon vettek részt, néhányuknak egyéni kiállítá­sa is volt. Többen kaptak kitüntetéseket és díjakat a különféle pályázatokon. Az események részletesebb át­tekintése képet ad a művé­szek egész évi munkájáról. Csoportos kiállítások Ebben az évben a megye képzőművészei nyolc orszá­gos kiállításon vettek részt és összesen négy értékes dí­jat kaptak: Chiovini Ferenc, az Országos Mezőgazdasági Tárlaton két festészeti dí­jat, Berényi Ferenc a Szak- szervezeti Jubileumi Em­lékkiállításon festészeti nagydíjat, Baranyó Sándor pedig festészeti I. díjat a Debreceni Országos Tárla­ton. Kiállítottak még a me­gye művészei a Balatoni Nyári Tárlaton, a Szegedi Nyári Tárlaton, a Békéscsa­bai Tárlaton, az Egri Akva- rell Kiállításon és az Ezüst Gerely Emlékkiállításon. A megyében az elmúlt év­ben négy jelentősebb kiállí­táson szerepeltek a képző­művészek. A Szolnok me­gyei Jubileumi Lenin Em­lékkiállítást áprilisban tar­tották, ezen Szabó László és Simon Ferenc szobrászművé­szek vettek részt. Májusban az Új Szerzemények Kiállí­tásán tizennégyen szerepel­tek, a júniusban nyílt Ta­vaszi Tárlaton pedig majd­nem minden képzőművész kiállította legjobb alkotásait. A megyei tanács a Művész­telep múzeumi anyagából kamarajellegű vándorkiállí­tást állított össze, amelyen egy-két alkotással a Művész­telep valamennyi tagja sze­repelt Egyéni kiállítások Ebben az évben a megye képzőművészei közül öten mutatták be alkotásaikat egyéni kiállításon. Nagy István szobrászmű­vész gyűjteményes kiállítását februárban Szolnokon a Damjanich János Múzeum­ban láthatta a közönség. Az anyagot később a megye más városaiban is bemutatták. Sáros András Miklós gra­fikusművész ugyancsak feb­ruárban Budapesten, majd augusztusban Jászberényben mutatta be egy-egy kamara­jellegű kiállításon legjobb műveit. Papi Lajos szobrászművész alkotásaiból májusban Bu­dapesten, augusztusban To­kajban, rendeztek kamaraki­állítást. Szabó László szobrászmű­vész műveit augusztusban Jászládányban, Palicz József festőművész képeit pedig Kisújszálláson láthatta a kö-^ zönség. Külföldi tárlatok Gácsi Mihály grafikusmű­vész a Firenzében rendezett Nemzetközi Grafikai Bien- nálén állított ki. Berlinben jubileumi tárla­tot rendeztek az idén az alföldi művészek alkotásai­ból. Ezen Berényi Ferenc festőművész, Gácsi Mihály grafikusművész és Szabó László szobrászművész vett részt. Áprilisban Montreuilben francia és magyar művészek közös tárlatán tizenegy Szolnok megyei képzőmű­vész állította ki alkotásait. Elismerés Felszabadulásunk 25. év­fordulója alkalmából három Szolnok megyei képzőmű­vész: Chiovini Ferenc és Baranyó Sándor festőművé­szek és Nagy István szob­rászművész megkapta az Elnöki ' Tanács Jubileumi Emlékérmét. Szabó László szobrászmű­vész az idén négy értékes el­ismerést kapott: jelentős köztéri emlékműveiért Szol- nagy megye Tanácsa Mű­vészeti Díját, a szocializmus építésében Szolnok megyé­ben végzett eredményes munkájáért az MSZMP Szol­nok megyei Bizottsága Ju­bileumi Emlékérmét, a leni­ni eszmék megvalósításában végzett eredményes munká­jáért a Lenin Emlékplakettet és az MSZBT Országos Ta­nácsa elismerő oklevelét. Felszabadulásunk 25. év­fordulója tiszteletére Bács- Kiskun megye képzőművé­szeti pályázatot hirdetett. Ezen Baranyó Sándor festő­művész első, Berényi Ferenc festőművész második díjat kapott. A KISZ különdíját Szabó László szobrászművész nyerte. Kettős haszon a méhészetből A megyében harminchat méhész szakcsoport műkö­dik, több mint ezer taggal. Tizenhétezer méhcsalád ter­meli a mézet. Az idén 26 vagon mézet termeltek a szorgalmas álla­tok, több mint 4 millió fo­rint értékben. A méz na­gyobb része exportra kerül. Különösen a lépesméz ör­vend nagy keresletnek ha­zánkban is. Nem csoda, hi­szen 1 kiló méz kalóriatar­talma felér 5 liter tejjel, vagy 3 kiló hússal. A nagyüzemi mezőgazda­ságokban a vegyszeres gyom­irtás. kemizálás következté­ben a természetben élő hasz­nos bogarak áldozatul esnek. Pusztulnak a vadméhek, da­razsak, poszméhek, legyek, és egyéb, a virágok bepor­zását végző állatok. Hiányu­kat a mezőgazdaság megér­zi. Sajnos még kevés nö­vénytermesztő gazdaság is­merte fel, hogy a megfogyat­kozott beporzó állatok he­lyett háziméhekkel végeztes­sék el ezt a fontos munkát. A méhek méztermelő hasz­nuk mellett sokkal jelentő­sebbek a virágok beporzásá- baru , 400 ezer vendégnap Út Indiába - 1971-es tervek Sajtótájékoztató az Express Utazási Irodánál örvendetes, hogy me­gyénkben van olyan gazda­ság, amelyik tudatosan gon­dot fordít a méhészetre. A csataszögi Szebb Élet Tsz el­nöke Bódi József erről a következőket mondta: — A tsz méhészetünkben 200 méhcsalád van. Szak­képzett méhészt alkalma­zunk. A méz és viaszterme­lés haszna mintegy 100 ezer forint évente. A méhészetet elsősorban a méhek beporzó munkájáért üzemeltetjük. — Tavaly a napraforgó-tábláin­kon 15 százalékos termésnö­vekedés volt. A méhek be­porozták a napraforgótányér középső virágait is, és így itt is teljesértékű szemek termettek. Végezzünk egy számítást: 200 holdas napra­forgótáblán ha csak 10 szá­zalékos is a termésnöveke­dés a méhek hatására, a többletjövedelem 96 ezer fo­rint. Ez a mindenek előtti haszna a méheknek. A rep­ce terméshozamát 40 száza­lékai tudjuk javítani a mé­hek segítségével. A törökszentmiklósi Arany­kalász Tsz-ben ebben az év­ben 14 ezer forintot fizetettj patronálási szerződés alap­ján, a méhésztársulatoknak, hogy a méhészek lucerna-, szöszösbükköny-, repce és a gyümölcstáblák mentén he­lyezzék el kaptárjaikat. A kaptárak szállítását is vál­lalták. Kialakítják majd a saját méhészetüket is. HIRDETMÉNY 1970-ben az Express Ifjú­sági és Diákutazási Iroda szervezésében a magyar fia­talok Európa jóformán va­lamennyi országába eljutot­tak, de jártak csoportjaink Afrikában, Ázsiában, s —1 ez évben először Indiában is — tájékoztatta a sajtó képvise­lőit szerdán a Hotel Ifjúság­ban Horváth Sándor, az Ex­press Iroda gazdasági igaz­gatója. 1970-ben 30 000 ma­gyar fiatal utazott csoport­jaikkal külföldre, 20 száza­lékkal többen, mint 1969- ben. Ezenbelül is legtöbben, 8200-an a Szovjetunióban jártak. Az iroda szervezésé­ben 60 000 külföldi fiatal 400 000 vendégnapot töltött hazánkban — ez 27 száza­lékkal több. mint az elmúlt esz'endőben. Az idei év a belföldi turiz­mus fellendülését hozta: 150 ezren vettek részt az Express országjárásain, táborozásain. A jövő esztendő terveiről szólva Horváth Sándor el­mondotta, hogy 30 000 fiatal vehet részt külföldi útjai­kon. s úgy számítják, hogy hazánkat — szervezésükben — körülbelül 70 000 külföldi keresi fel. Több mint száz­ezer fiatalt viszneK ország­járó kirándulásokra. 15 ezret üdültetnek a középiskolás táborokban, s 20 000 turistát várnak kempingjeinkbe. — Tervezik, hogy Várna mel­lett a Fekete-tenger partján saját ifjúsági kempinget épí­tenek, Verőcén idényjellegű szállodát hoznaK tető alá, Balatonfüreden nemzetközi ifjúsági szállót húznak fel, s befejezik a balatonföldvá- ri nemzetközi üdülőtelep re­konstrukcióját. Ugyanitt egy 600 ágyas Express szállodát is felépítenek. Szálloda épí­tési programjuk valóban lendületes, az említetteken kívül ifjúsági hoteljeik üze­melnek majd Debreceneben, Tatán, Pécsett és Szegeden. Kétpó Község Tanácsa 1/1970. sz. alatt tanácsren­deletet alkotott a község ren­dezéséről. A tanácsrendelet 1971. január 1-én lép ha­tályba, megtekinthető 1970. december 24-ig minden mun­kanap 8—16 óra között, a tanácsháza tanácstermében. Kozák Ilona vb-titkár A Szolnoki Húsipari Vállalat környékén KÉT SZOBÁT KERESÜNK három havi használat­ra. munkásszállás cél- járá. Ceglédi Építőipari Vál­lalat. Cegléd, Mozdony u. 2. Telefon: 81—22. —. Telek László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom