Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara VILÁG fillér 80 XXI. évf. 289. sz. 1970. dec. 10, csütörtök. Jogaink alapja A mögöttünk maradt negyedszázadnak talán legna­gyobb politikai-erkölcsi sikere, hogy az embert egyenrangú emberré formálta, biztosította a jogot az emberi méltóság számára. A javakorabeli és az idősebb nemzedékek nagyon jól érzékelik e mondat súlyát; hiszen aki egykor két kezével kereste a kenyerét, megkülönböztetet­ten kevesebb jogokkal rendelkezett, mint az, aki vagyonából, bankbetétjének kamataiból élt. A szocialista társadalomban az emberek érezhetik, hogy az alkotmány, a törvény érettük van, védelmezi, s biztosítja jogaikat. De a most lezáruló huszonöt évnek ez csak egyik vonása. Legalább ilyen fontos a másik: a munkások, parasztok, ér­telmiségiek beleszólhatnak országos kérdésekbe és döntenek helyi ügyekben. Nemcsak beleszólnak, véleményük, elgondo­lásuk az országos politika kialakításában éppen úgy, mint a helyi kérdések megoldásában — mérvadó. Különösen az utóbbi néhány évben sikerült közéletünket erőteljesebben fejleszteni úgy, hogy hazánk felnőtt lakossága mindjobban érezze: ez a haza az övé. A párt X. kongresszu­sán megfogalmazásra került, hogy célunk a szocialista de­mokrácia fejlesztése, ami körülbelül egyenlő a jogok és kö­telességek további bővítésével. A következő négy évben né­pünk méginkább érzékeli, hogy a haza dolga, sorsa „fönt” és „lent” egyaránt személyes ügye is. E kedvező fejlődéssel egyidőben sokkal erőteljeseb­ben, mint eddig, jelentkeznek nálunk olyan íratlan erkölcsi szabályok, amelyek a jövőben sem kerülnek jogi formulákba és mégis az írott törvényekhez hasonló erővel hatnak. Mi ez? Vegyük például az írott szabályt, hogy „a szocia­lizmus a munka társadalma, amelyben a munkaképes ember­nek dolgoznia kell, hogy jogai legyenek”. Ha ezt egyénekre vetítjük, akkor azt mondhatjuk, hogy íratlan erkölcsi sza­bály szerint hazánkban mindenkinek annyi joga van, ameny- nyit hasznos, tisztességes munkájával biztosít önmagának. Ez sehol sincs leírva. Az életben azonban mégis így van, helyesebben: így kellene lennie mindenhol. Erről azért is érdemes szót ejteni, mert az alkotmány- biztosítottá jogot néha különválasztják attól az erkölcsi sza­bálytól, hogy annyi a jogod, amennyit teszel a szocialista ha­za, a kis és nagyközösség boldogulásáért. Az írottakat és az íratlant tehát nem lehet elválasztani egymástól. S ajnos azonban, ez óz egység gyakran megbomlik. Vannak olyan emberek például, akik szívességből dolgoznak a szocializmusért. S úgy viselkednek, élnek, mintha nékik is annyi joguk lenne, mint azoknak, akik szívvel-lélekkel, becsülettel végzik el vállalt munká­jukat. Erre a furcsa helyzetre utalt a párt X. kongresszusának zárszavában Kádár János elvtárs, a csepeli pártértekedet egy felszólalóját idézve: „Kényszer volt egykor a munka, vagyis a kapitalista rendszerben. Majd dicsőség. Most meg egyesek számára szívesség”. S azután hozzátette, hogy „nálunk a munka becsület dolga is kell legyen. És ha netán akadnak olyanok, akki ezt nem fogadják el, ahogy annak idején tár­sadalmi osztályok számára volt kényszer a munka, majd most egyes emberek számára lesz az. Befogjuk nekik bizo­nyítani, hogy nálunk nem lehet munka nélkül és a többi dolgozó rovására jól megélni”. Így függ össze az íratlan erkölcsi szabály a mi társadal­munk egészséges törvényeivel. Akik „szívességből” dolgoz­nak, vagy csak ímmel- ámmal végzik el munkájukat, azok­nak semmilyen fórumon nincs joguk ahhoz, hogy kibic mód­ján kritizálják azokat, akik a társadalom életének, fejlődé­sének alapját jelentő munkával élik éveiket. Az baj, hogy ennek az íratlan erkölcsi szabálynak az erejét nem tudjuk mindenütt jól megmutatni és főleg ér­vényesíteni. Pedig enélkül nehezen érhető el a jogok és kötelességek egységes gyakorlása és számonkérése. S főleg a konkrét, személyhez szóló alkalmazását sürgeti az idő. Pedig egy-egy üzemben, vagy termelőszövetkezetben, ku­tató intézetben a dolgozók többsége azok mellé áll, akik sze­mélyre szólóan megmondják: „Nálunk mindenkinek annyi joga van, amennyit munkájával és emberi magatartásával szerez. S annyi fizetése, amennyit munkájával kiérdemel”. A becsületes többségre kell támaszkodni ahhoz, hogy érvé­nyesíteni tudjuk azt a kongresszusi álláspontot, hogy a szo­cializmus sehol sem tart igényt szívességből végzett mun­kára. i A határozott föllépés mindenütt azt eredményezi majd, hogy míg a többség támogatja ezt a szelek­tálást, addig a rosszul dolgozó, másodállásokat haj­szoló, fusizásból élő, szívességi munkát végző ember kezdi magát rosszul érezni Szükséges ezt a tisztességes elven ala­puló szelekciót elvégezni, mert enélkül nem tudjuk jól meg­különböztetni azt sem, hogy kinek mihez van és mihez nin­csen joga. . A jogot, és a kötelességet együtt érvényesítve lehet el­jutni azoknak, a politikai, gazdasági és társadalmi feladatok­nak a megoldásához, amelyeket a párt X. kongresszusa reánk bízott. S. I. Egy illúzió bukása Gyertyák az augol parlamentben (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Itta: Fock Jenő látogatása Komárom megyében Fock Jenő, a kormány el­nöke tegnap Komárom me­gyébe látogatott, hogy a me­gye bányavidékein töltse a napot Tatabányán Havasi Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkái'a fogadta, — majd Oroszlányba utaztak. Ott Seregi János, az Orosz­Leendő vállalat, leendő igazgatójával beszélgettünk tegnap. Molnár Lajossal, aki november elseje óta új válla­latot szervez Szolnokon. Már csak néhány hét, s 1971. ja­nuár 1 vei megkezdi műkö­dését a Szolnoki Tejipari Vállalat. Az új cég az eddigi Buda­pest és Vidéke Tejipari Vál­lalatból válik ki. Az eddigi mammutválialatnak bizo­nyult, a mostani gazdasági törekvések viszont az ennél kisebb termelőegységeknek, s a területi érdekeltségre alapuló vállalatoknak ked­veznek. így született meg a Gazdasági Bizottság döntése, högy a budapesti cégből há­rom új vállalatot szerveznek. Marad a budapesti, megala­kul ugyancsak ezekben a napokban a Pest- Heves- és Borsod megye egy részét ma­gában foglaló közép-magvar- országi vállalat, s a tulajdon- kéDpen Szolnok megyében működő szolnoki cég. Műkő­lányi Szénbányák Vállalat igazgatója, Kalmár István, a városi pártbizottság titká­ra és a vállalat többi vezetői fogadták a Vendégeket. Se­regi János tájékoztatást adott a vállalat életéről, majd Fock Jenő vendéglátói tár­dési körzete ugyanis Hajdú megye egy égészen kis ré szére is kiterjed — Egyekre, Tiszacsegére — s üzemegysé­gei, üzemei is megyei helysé­gek. Az új vállalat központja Szolnokon a Mártírok út­ján lesz, ahol már épül is irodaházuk. A központ mintegy hatvan embert foglalkoztat, a sze­mélyek kiválogatása ezekben a napokban történik, A megyei tejipari vállalat hét termelőegységből tevő­dik össze. A szolnoki, a jász­berényi és a karcagi üzem­ből, illetve ezek kunszent­mártoni, jászfényszarui, kis- újszál’ási és tiszafüredi üzem­egységeiből. A jászfényszarui a sajtüzem. Hozzájuk 85 tej- begyűjtő csarnok tartozik, amelyekből 39 saját, 46 pe­dig a terme’őszövetkezetek kezelésében van. A vállalat összlétszáma alig haladja meg a hatszázat. saságában leszállt a 22-es bányába. A kormány elnöke délután a megye párt- és állami ve­zetőivel és az oroszlányi szénbánya-vállalatok veze­tőivel folytatott eszmecserét a szénbányászat helyzetéről, jövőjéről. Főfeladata, Budapest—Szol­nok és Szolnok megye tejel­látása és Szolnok megyében a tej felvásárlása és feldol­gozása. Évente mintegy 78 millió liter tehén- és másfél mil­lió liter juhtejet forgal­maznak. Jászfényszarun kívül Kun- szentmártonban készítenek még sajtot és Szolnokon va­jat, túrót, tejtermékeket. A feldolgozott tejmennyiség mindig attól függ, mekkora a lakosság fogyasztása. A vállalat a MÉM tárcá­hoz tartozó Tejipari Tröszt önálló vállalata lesz. Sók szép terv' foglalkoztatja az új tejipari cég új vezetőit. Közöttük, már eldöntött; a tröszt a karcagi tejüzemet 15 millió forintból korszerű­síti. Terveit jövőre készítik el és elképzelések szerint 1972-ben indul az építkezés. Vándorlók Tiszai halászat A világ mező- gazdasága „Megkésve bár...44 Egyetemi előkészítő tanfolyamok Hamarosan megkezdődnek az idei egyetemi előkészítő tanfolyamok, elsősorban a fizikai dolgozók érettségiző gyermekeinek segítésére. A Felsőoktatási Pedagógiai Ku­tató Központ most közzétett beszámolója szerint a múlt évi előkészítő tanfolyamok ered­ményeként a vizsgázók által elért átlagos felvételi b°nt- szám 15 volt, szemben az or­szágos 12 pontos átlaggal. A felvételizők közül országosan 57 százalék vizsgázott sike- résen, míg a tanfolyamot végzetteknek 75 százaléka érte el a sikeres felvételhez szükséges pontszámot. Min­den hét vizsgázó közül or­szágos átlagban hármat, míg az előkészítő tanfolyamok résztvevői közül ötöt vettek fel a különböző felsőoktatási intézmények nappali tagoza­taira. Legeredményesebben az Eötvös Lőránd Tudomány- egyetem Studium Generale elnevezésű előkésztő tanfo­lyama dolgozott: átlagosan minden második résztvevőjét felvették. Megalakul a megyei tejipari vállalat Nyolcvanmillió literes tejforgalom évente Rekonstrukció Karcagon — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÜIEK Baskír főszerkesztő Túrkevén Kedden Szolnok megyébe érkézéit Mihail Grigorjev új­ságíró, a Baskír Autonóm Köztársaság központi lapjá­nak főszerkesztője. A szovjet vendég ellátogatott szerkesz­tőségünkbe is. A délutáni órákban elkísértük a túrke- vei Búzakalász Termelőszö­vetkezetbe. Mihail Grigorje- vet a szövetkezet vezetői, ki­váló dolgozói fogadták, s megmutatták neki halastavu­kat, sertés- és víziszárnyas telepüket, valamint a tsz fürdőjét. A szovjet főszerkesztő szerdán délelőtt Szegedre utazott, ahol az algyői olaj- mezőt; tekintette meg. ■ 30 millió a belvíz elleni védekezésre Csöng rád megyében az idén tavasszal hetekig 40 000 holdat borítottak a be'vizek és súlyos veszteséget ekeztak a mezőgazdaságnak- Az. is- mét'ődő elemi csanás ellen a belvízvédelmi hálózat fej- l“'»*ő~éyel vesz'k fel a küz­delmet. Az Alsó*igz-vidéki Vriíicrvi Teazgetóság lelenjeg le-ti’icnMi ber'’v,V~áta a Vidre-éri körzet ko-s-erűsí- tése, amelyre 30 millió fo­rintot költenek. Nagyteljesít­ményű szivattyútelep, zsili­pek és új levezető csatornák épülnek Csongrád. Felgyő. Csanytelek, Baks területének belvízmentesítésére. Az 1971- ben elkészülő szivattyútelep átemelést teljesítménye má­sodpercenként 5 000 liter lesz. Híradófilm a pártkongresszusról Húszperces híradófílmet készített a X. pártkongresz- szus munkájáról „A Köz­ponti Bizottság jelenti” cím­mel Csőke József rendező, valamint Fehéri Tamás és Fifilina József operatőr. A híradófilm’ érdekességé, hogy nemcsak a kongresszus mun­káját elevenül fel, hanem alkotóik riportot is készítet - tek a legfiatalabb kongvesz- szusi küldöttel; Agócs Anná­val, a mezőkovácsházi tsz K1 SZ- ti tk á rá v al. valamint László Aladárral, a kong­resszus munkáiéban részt vett eevik legidősebb kom­munistával. A filmet máris műsorára tűzte a budapesti Híradó Filmszínház, de a továbbiak­ban az ország több mozijá­ban is bemutatják majd. Együttműködés a textiláruk jobb minőségéért Szerdán a textilipari mi­nőségellenőrző intézetben 19 nagyvállalat képviselői újí­tották meg immár negyed­szer a textil- és ruházati cik­kek rendszeres és folyamatos minőségellenőrzésére vonat­kozó együtt működési megál­lapodásukat. Az egy évre szóló szerző­dés lényege, hogy a textil­ipari m’nőségellenőrző inté­zet (TEXTMEt) a megállapo­dásban foglalt, és az általá­nos követelményeknél szigo­rúbb előírásokhoz viszonyít la a rendszeres vizsgálat ered- ménve’t. Amennyiben a gyártmá­nyok — az intézet csúcs-elle­nőrzése szerint — folyamato­sait kielégítik a szigorú mi­nőségi követelményeket, úgy azok » TkVXMf.I narancsszí­nű „T” ie'ü fil«*p*»őci"skélé- vel hozhatok forgalomba. Ez annv’t tele-t. hogy a termek mi"rten tekintetben megfelel a knrs»»-ú és I. osztályú mi­nőségnek. MALÉV-iroda nyílt Szófiában A MALÉV a növekvő igé­nyeknek megfelelően erősíti, bővíti a kapcsolatait a baráti országok légitársaságaival. A napokban nyílt meg Szófiá­ban a MALÉV új irodája. Továbbfejlesztik a két or­szág közötti légiösszeköttetést is, tervezik, hogy 1971-ben Budapest—Várna és Buda­pest—Burgasz között idényjá­ratot indítanak. Hazautazott 29 tanzániai diák Levizsgázott és visszauta­zott hazájába az a 29 tanzá­niai diák, akik egy évig a székesfehérvári felsőfokú mezőgazdasági technikum­ban saiáliloüák el a mező- gazdasági termelószöv-tke- zeii üzemszervezés tudniva­lóit. A tanzániai fiatalok — akik hazájukban a közös gazdaságok meg-Diétásában imík3-,«»k majd közre — egv esztendőn at ismerkedtek a mezőgazdasági tízerosz>rve- zés legfoutos«bb e'méletl és gyakorlati tudnivalóival és eközben hatvan közös gaz­daságot láfnpaf'ak meg. A tanzániai diákok tanul mánvaik befejeztével meg­ígérték, hogy rendszeresen beszámolnak maid arról, ho­gyan tudták a Székesfehér­várott tanultakat a gyakor­latban hasznosítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom