Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 4 1970- december 6. Mészáros Lajos: Za*ryvahícl Művészkedö írók Ergonómia — emberi technológia A művészi alkotótehetség ritkán egysíkú. A magyar irodalomtörténet is nem egy olyan írót ismer, aki vagy a színpadot kívánta meghódítani, vagy a képzőművészet valamelyik ágában kereste egyéniségének másik kifejezési formáját. Olyan is "akad közöttük, aki úgy az irodalom, mint a képzőművészet terén maradandót alkotott. Kazinczy Ferenc eredetileg művésznek készült; 1777- ben Bécset is e célból kereste fel. Ismerőseiről, barátairól karakteres arcképek sorozatát készítette, atnélyék Árnyékrajzolatok címmel *neg is jelentek. A költő Kisfaludy Károly ttatonai pályáját 1811-ben azért szakította meg, hogy a bécsi művészeti akadémián tanuljon, — bár édesapja a festői pályát „méltatlan foglalkozásnak” tartotta. Egy ideig portrék és elefántcsontszelencék festéséből tartotta fent magát. „A tatárok Magyarországon” című drámájának sikere után az irót pályát választotta, de a képzőművészethez továbbra sem lett hűtlen; az Auróra legtöbb metszete az ő rajza után készült. Tájképeiben a romantika minden eleme (viharos tenger, villám, romok, távoli tüzek, stb.) megtalálható, amelyek jól kifejezik lobogó szenvedélyességét,, csapongó képzeletét. Tengervész, Éjszakai szélvész, és más, naivan romantikus bájú tájképei beletartoznak a magyar képzőművészet történetébe. A romantika Kisfaludy Károly pikturájában jelentkezett legelőször a magyar képző- művészetben. Petőfi Sándor képzőművészet iránti érdeklődése Orlay Petrich Somával való barátságának köszönhető, aki 1848-ban kitűnő portrét is festett róla. Petőfi munkái közül a Bem-apót ábrázoló rajz a legismertebb. Jókai Mór már gyermekkorában maga rajzolt szörnyalakokat ábrázoló illusztrációkat a meséihez. Mint egy hivatalos okmány bizonyítja, a révkomáromi „Királyi Rajz Oskolát” is látogatta. Tollrajzokat. akvarelleket, olajfestményeket készített, amelyekből néhányat sokszorosítva is terjesztettek. Tizennyolc éves korában festett önarcképe „A magyar szabadságharc 1843—49” című albumban jelent meg; barátairól is több portrét készített. A festészettel akkor sem hagyott fel, amikor már irodalmi sikerek álltak mögötte; útirajzai a „Magyar- ország és Erdély képekben” című munkában és a Vasárnapi Újságban is megjelentek. A regényeihez készített helyszíni vázlatait és számos arcképét noteszei őrzik. Képzőművészéti alkotásai sokkal többek, mint amatőr kísérletek, s ha a festészetet választja élethivatásul, kora első művészei között volna a helye. Képzőművészeti tudásának, sajátos látásmódjának írásművészete is nagy hasznát látta, főleg színesplasztikus leírásaiban. Utolsó rajza 1903-ban, fiatal szerelméről, Nagy Belláról készült. Lesznai Anna, a Nyugat, a Napkelet, a Szép Szó és más folyóiratok megbecsült poé- taassszonyá mint képző- és iparművész is jelentős volt. Könyveket illusztrált, s a többi között Ady néhány verseskönyvének a címlapját Is ő tervezte. Expresszív szellemű festményeit először 1911-ben a Nyolcak kiállításán mutatta be. Az erdélyi Kós Károly építészmérnöki oklevelet szerzett; alkotásaiban, — a budapesti Állatkert pavilonjai, a zebegényi templom, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum' stb. — a szecessziót a székely népi építészet formakincsével ötvözte. Grafikával is foglalkozott. Főleg színes linómetszetei híresek. Nem egy könyvét maga illusztrálta, sőt maga is nyomta sztánai otthonának kézisajtóján. — Több művészeti könyvet írt, s ezután lett szépíró regények, elbeszélések, drámák hosszú sorának megalkotója. Kassák Lajos úgy az irodalomban, mint a képzőművészetben forradalmian újat teremtett. Hosszú élete folyamán könyvtárnyi írást hagyott maga után. Képzőművészként az aktivizmus, a konstruktivizmus mellett kötelezte el magát. Képarchi- tekturáknak nevezett grafikái, kollázsai, olajfestményei a kor legmodernebb művészeti törekvéseihez kapcsolódnak. Számos kötetét maga illusztrálta. Művészeti könyveiben, cikkeiben a művészet minden problémájához hozzászólt, a tipográfiától a reklámművészetig, a festészettől a könyvművészetig. Az 1950-es évek elején az angol ipar egy tetszetős, szép kivitelű sportkocsival árasztotta el az angol gépkocsi piacot. A gépkocsi azonban nem fogyott, sőt fele eladatlan maradt. A váratlan esemény oka az volt, hogy a kiskpcsit — amit elsősorban az egyre nagyobb számban vásárló nők részére gyártottak — nem vették meg, mert a gépkocsi .belső kiképzése nem felelt meg testméreteiknek. Nem érték el 'kényelmes helyzetben a pedálokat és. a szélvédő mögül nem látták az utat. Ha viszont kényelmetlen testhelyzetben az utat figyelték, nem látták a műszerfalat. Sorolhatnánk azokat a pél- diákat, amelyek a kontsruk- tőrök érdeklődését a műszaki pontosság mellett egyre inkább ráirányították az emberi tényezők fokozottabb figyelembevételére is. Ma már nem elegendő a műszaki pontosság és megbízhatóság egy gép, vagy akár egy automata rendszer működéséhez, ugyanolyan szerepe és fontossága van az emberi képességeknek, az élettani és pszichológiai teherbíró képességnek is és ezekkel a kérdésekkel foglalkozik egy fiatal új tudományág az ergonómia. A „humanizált9'' munka Az ergonómia vizsgálja a munkavégző embert és az emberi munkára >ható obr jektív és szubjektív tényezőket. Célja: a modern ipari és mezőgazdasági termelés viszonyai között biztosítani az ember hatékony munkavégzését a munkakörnyezetnek, a munkagépeknek a dolgozó ember szellemi és fizikai képességeihez történő alakítása révén. Az ergonómia fő célja tehát a munka alkalmassá tétele, átalakítása az emberhez. Ennek a feladatnak megfelelően támaszkodik az emberi munkával foglalkozó legfontosabb tudományokra: a pszichológiára, a fiziológiára, és a szociológiára. Viszonya a tudományokhoz olyan, mint a műszaki technológiának a természettudományokhoz. Ezért mondják angol és szovjet kutatók, hogy az ergonómia „emberi technológia” (Singleten), vagy „az emberi tényezők technikája” (Lomov). Ergonómia : fejlett fokon Az ergonómia alkalmazása természetesen jelentősen függ attól a termelési rendszertől, melyben annak alkalmazására törekednek. Míg az egyszerűbb termelési rendszerekben pl. kapálásnál a dolgozó és a munkaeszköz (kapa) nem igényelt bon- lultabb tudományos elemzést, addig a nagy hatékonyságú gépi kapálás már sok irányból terheli a traktorvezetőt (rázkódás, zaj, állandó figyelem) és ezeknek a hatásoknak a megelőzését vagy kiküszöbölését már a többirányú, több tudományt felhasználó ergonómia teszi lehetővé. A gazdasági fejlettség tehát nagy mértékben .meghatározza az ergonómia alkalmazásának lehetőségét. A szocialista országokban, különösen a népi demokratikus államokban az ipar fejlettsége nem minden területen érte még el a világ- színvonalat. Ebből következik, hogy az ergonómia alkalmazásának és az emberi tudományok felhasználásának lehetőségei országonként különböző és jelentős mértékben függ attól, hogy a gazdasági élet vezetése mennyiben ismeri fel azok elörelendítő jellegét. Az ergonómia hazánkban a tudományos fejlődés szempontjából behozta lemaradását, alkalmazása — annak ellenére, hogy a vállalatok érdekeltek és támogatják az ilyen kérdésekkel foglalkozó szakemberek munkáját — nagy általánosságban ötletszerű, nem mindig a leglényegesebb problémákra irányul. A megfelelő vezetési módszer, valamint a modern termelési technika egyaránt igényli a műszaki tényezők mellett az emberi oldal alaposabb ismerétét, a műszaki technológia mellett az emberi technológia alkalmazását. Remélhetően a jövőben a vállalatok és a, központi szervek tervszerűbben fogják felhasználni és előre beépíteni az ergonómiát konkrét feladataik megoldására. Nagy segítséget nyújtanak ehhez az olyan ipari ergonómiai centrumok is, melyek már nálunk is megtalálhatók. Negyven szék Akik. itt ülnek, több mint hatszázötvenezer párttagot képviselnek. Gondolta volna ötvenkét évvel ezelőtt? — Amikor kérdeztem Korvin Ottótól, mégis mennyien lesznek, azt mondta, körülbelül negyvenen. Megijedtem, mit jogok csinálni, any- nyi szék nincs is a lakásomban. (Itt ül alig kartávolságnyira tőlem. A kongresszus megnyitása óta figyelem. Érdeklődése és figyelme teljes. Arcán a befogadás és vita azonnali készsége, de többnyire az elégedett-nyugalom.) — Férjemmel, Kelen Józseffel sok vitában vettünk részt 1918 novemberében, Mit. tegyünk? Kell-e külön párt vagy valamilyen kör, milyen legyen az? November 17-én Seidler Ernővel beszéltünk: Nem kell semmilyen kör, vagy ilyesmi. Itthon van Kun Béla, megalakítjuk a kommunista pártot. Egy pillanatra idegen volt a gondolat, de hamar megbarátkoztunk vele. — Azonnal elfogadta mindenki? — Aggodalom is volt. Ha szakítunk a Szociáldemokrata Párttal, elszakadunk a munkásoktól. Kun Béla megfordította: Ha nem állunk ki nyíltan a forradalmi párt, a forradalmi harc gondolatával, elszigetelődünk a munkásosztály legforradalmibb elemeitől. Mások a veszélyekről, esetleges áldozatokról beszéltek. Kun Béla így érvelt: A szénbányászatnak is vannak áldozatai. Mégis bányásznak. Szén, nélkül nincs élet. A magyar prole1- tariátusnak szüksége van a forradalmi pártra. — És megszületett a párt--— Igen. 23-án keresett meg Korvin Ottó. hogy holnapra kell a lakás. És másnap, délután 3—4 óra között csoportonként érkeztek: Alpári Gyula és társai, akiket a szoc. dem. pártból kizártak; a fiatal forradalmi szocialisták, Korvin Ottó, Sallai Imre, Révai József és társaik; a munkások baloldali érzelmű bizalmi férfiai Chlepkó Ede és a többiek; és a „moszkvaiak” Kun Béla vezetésével. Négy órakor kezdődött a tanácskozás. (Az 1918-as év forradalmi harcaiban érlelődött, formálódott a magyar proletariátus új, forradalmi pártja. Formális megalakulást aktusa az 1918 november 24-í tanácskozás volt. Ezen a nevezetes napon gyűlt össze egy Városmajor utcai lakásban az a politikai vezérkar, amely kimondta a párt megalakulását... Kádár János szavalt idéztem, amelyek a fél évszázados jubieum alkalmából hangzottak el.) — Mégegvszer megkérdezem: gondolta volna? — Akkor nem éreztük olyan nagy eseménynek. Nagyon viharos hetek és hónapok voltak azok. És egyébként is. Amikor csinálja az ember, soha nem tudja, hogy történ almi sorsforduló részese. Hittünk és bíztunk. de még nem tudtuk, mi lesz a párt sorsa, az egyéni sorsunk. (Kelen Jolán részese, tanúja, harcosa, volt a magyar nép egyik legnagyobb történelmi sorsfordulójának, az új típusú, forradalmi párt megalakulásának. Egyike a m£g ma is élő pártalapítóknak, a kommunista mozgalom magyarországi úttörőinek. Vele beszélgetek a kongresszuson.) — Pártunk tizedik kongresszusának a történelmi jelentőségét már mi magunk, a résztvevők is fel tudják fogni. És ön, aki a bölcsőjétől fél évszázadon át kísérhette figyelemmel a párt fejlődését, hogyan értékeli? — Jóleső érzés és öröm számomra a második és a harmadik generációval együtt részt venni ennek a kongresszusnak a munkájában. Olvasom, hallgatom a beszámolók, a vüa sokoldalú, objektív értékelését, s látom, tudom, hogy az egykori úttörők maroknyi csoportja a szocializmust sikeresen építő, hatalmas erővé vált. (Megszakad a beszélgetés. Külföldi küldöttek üdvözlik a kongresszust. A ciprusi párt küldötte arról beszél, hogy a legutóbbi választáson a szavazatok negyven százalékát kapták meg. A dán kommunisták képviselője hatalmas és eredményes bér- sztrá.ikokről számol be. Majd a finn párt küldötte szól arról. hogy fél évszázados politikai harc után népük nagy többség* elfoffadia a Szovjetunió barátságát, annak őszinte híve. Mindegyikük külön-külön hangsúlyozza, hogy a magyar testvérpárt sikerei erőt sugároznak, segítik áz ő harcukat is. Majd újból a szünetben:) — Igen, ez az, amiimég nagyon fontos, éspmit az előbbiekhez hozzá kell tennem. Félévszázados harcunkkal. majd a szocializmus építésében elért sikereinkkel. politikai, gazdasági. kulturális eredményeinkkel jól vizsgázunk a nemzetközi kommunista mozgalom előtt is. Ez így együtt olyan, pontosabban sokkal több és szebb annál. amit egy ötvenkét esztendővel ezelőtti novemberi délutánon a Városmajor utcai lakásban megálmodtunk. (A történelem szép és igaz jelképe: Az első negvvep- nek egy szűk lakás, mindegyiknek még ülőhely sem jutott. Ma a kommunisták hatszázötvenezres serege - "v boldog népet vezet az álmok beteljesedésének útján. a szocializmus teljes győzelme felé.) Varga József PALÁGYI BÉLA RAJZA
